" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szeretném, ha valaki megerősítene benne, hogy ezek már szedésre érettek. :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
"A térség éghajlatát, a fekvéséből adódóan, óceáni és mediterrán hatások is módosítják, lényegében mérséklik. Ez az oka az enyhébb télnek és a nem túl forró nyárnak. Az évi középhőmérséklet 9,5 Celsius-fok, amely alacsonyabb az átlagosnál, és kifejezetten alacsony az évi napfénytartalom. Ezzel összefüggésben korán, már október közepe előtt beköszöntenek errefelé a fagyok, amelyek rendszeresen április végéig előfordulnak....".))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Nem semmi. Nálunk egyre jobban meglátszódik a fagy munkája. A fügének már az alsóbb levelei is száradnak, a kert nyíltabb részén lévő kákik levelei, a császárfa, a szőlőlevelek teljesen leszáradnak. A benti káki, amin a termések vannak, félig-meddig fagyott el, maradt levél, de száradt is le jópár.
Persze ha előre tudtam volna, hogy Kanizsán CSAK -4 lesz, én sem izgultam volna. Sőt, ha azt is tudtam volna, hogy Iklódban csak -2, ujjongtam volna az örömtől...
Biztosan más országrészekben is hasonlóan rajonganak a közeli állomás ilyen értékeiért ... :)))))))
Pista bácsi Costatája Csörnyeföldön, lenn a faluban (akár az egész estét betölthetné, annak ellenére, hogy két hatalmas ág a nyár folyamán letört róla az óriási termésmennyiség súlya alatt)
Mai fagyszemle a körzetben az országosan vastagon rekordokat döntögető fagyos éjszakák után. Ezúttal a kanizsai -4 és az iklódi -2 csak olyan volt, mint a legtöbb átlagos állomáson. (Nyilvánvalóan azok környéke is hasonlóan festhet fagyügyileg) :))))
Ha rosszindulatú lennék, akkor azt írnám, hogy fényesen sikerült! :)
De inkább csak értetlenkedem, hogy miért kell évek óta görcsösen bizonygatni, hogy a zöld az piros.
Az a narancssárga többé-kevésbé jó lesz, de a zöldesek csak beszínesednek, jók nem lesznek soha - egyszerűen még nem érték el az utóérlelésre alkalmas állapotot. Az érést a levelekben végbemenő vegyi folyamatok hozzák, egy bizonyos pont után már a gyümölcsben felhalmozott anyagok is elegendőek lehetnek az utóéréshez, de minél éretlenebb a gyümölcs, annál haloványabb lesz az utóérés - a zöld gyümölcs esetén már legfeljebb csak a beszínesedésre futja.
Ahogy az alig sárgulón leszedett paradicsom is optikailag beérik, vagyis bepirosodik, de élvezhető soha nem lesz. Meg lehet persze enni, de minek.
Érlelésre töltve az első adag "elsietve lekapkodott" káki. Remélem, sikerül bebizonyítanom velük az arra vágyóknak, mennyire NEM értek a témához. :)))))))))))))))))))))
Ezek az indikátorok legfeljebb -1 fokos fagyra engednek következtetni, ami a közeli Lendva folyóparti állomásán mért hivatalos adattal látszik egybeesni.
Ma a tormaföldei gesztenyefesztivál helyszíne, a falu sporttelepének környéke ideális környezetnek mutatkozott az elmúlt éjszakák fagyai hatásának tanulmányozására. Ez a hely egy belső vögyben eredő patak partján van, az azt szegélyező meredek domb szélárnyékos tövében. A fagyzugok kedvelői mind a tíz ujjukat megnyalhatják utána. :))) A látottak tehát ennek tükrében értelmezendők.
A patak menti zöldlombú diófákró,l kis túlzással, egy levél sem hiányzik.
A közvetlenül a patak partján lévő ház kertjében a bab, ha nem is egészen ép, de nincs teljesen elfagyva.
A csúzdától jobbra lévő furgon mögött majdnem teljesen ép japán keserűfű, ami köztudottan rendkívül fagyérzékeny.
Nekem egy ilyen pH-mérőm van, csak 3-4 éve még egy ezressel olcsóbb volt, bár lehet, most is olcsóbb máshol, ahogy apám szokta mondani: kit hogy lehet becsapni. :)
Úgy látszik, a kákiszüret időzítésének problematikáját most már egyetlen évben sem lehet megúszni.
A "globális felfelegedés" által produkált iszonyatos szélsőségek (március végi hóviharok, azokat követő, januárt is megszégyenítő alacsony hőmérsékletekkel, áprilisi kánikula, befűtést igénylő június, 40 fokos július, brutális nyári aszály, majd helyenként 24 óra alatt havi átlagot meghaladó csapadékmennyiségek, meleg- és hidegrekordok dömpingje, október első napjaiban erős éjszakai fagyok, folyt. köv.) láthatóan szűkítik a gyümölcstermesztés lehetőségeit.
Óvatosan próbáltam kezelni az idén a korai szüret dilemmáját, kerülve minden határozott tanácsot, vagy figyelemfelhívást. Tudvalévő volt, hogy borotvaélen fog táncolni a kákik sorsa. Ha csupa olyan fekvésben lenne káki, ahol a téli túlélése kockázatmentes, a probléma még ilyenkor sem merülne fel, hiszen sejthető volt, hogy a dombok megfelelő szintjein és a városi hőszigeteken nem lesz kritikus mértékű fagy. A probléma ott van, hogy (szerencsére) téli "kockázati" területeken is léteznek termő példányok, ahol bizony nem mindegy, hogy megmentjük-e a szép termést, vagy veszni hagyjuk.
A fagyokat megelőző napokon csináltam néhány fotót olyan egyedekről, amelyek nem jó fagylefolyású helyeken vannak, így a várható helyzetben eléggé veszélyes helyzetbe kerültek. Végül az Iklódbördőcei -2 fokkal jelzett lehűlés szerencsére térségileg meglehetősen enyhére sikerült, így annak "lett igaza" (talán), aki nem szüretelt.
Muraszemenyei baromfiudvari káki (Costata) a Mura szintjénél alig magasabban, "tyúkmagasságig" totálisan leleveletlenítve
Muraszemenyei káki (Tipo), olyan szinten, hogy a Mura árvíze elönti a kert alját
Pista bácsi Costatája Csörnyeföldön, lenn, a faluban
Tipo Csörnyeföldön, lenn, a faluban
Ezek mind borotvaélen táncoltak. Most majd meglátjuk az esetleges károsodás fokát. Az iklódi -2 reményre jogosít. De meglepetés is előfordulhat....
De ha eddig nem szedted le, akkor most miért? Az elmúlt két éjszaka volt a vészes az előrejelzések szerint.
Én most is -2-őt mértem, remélem nem okozott bajt most sem. A képeken látható, hogy még igencsak zöldek a kákik, kockáztattam, de most már rajtahagyom, ma éjszaka elvileg már a fagy sem biztos.
Nálunk jól láthatóan északi irányból áramlott a fagy.
A kert alján a talajmenti radiációs minimum is csak -5,0°C lett ma reggelig , tehát nem a fagyzug volt a baj oka hanem az áramlás.
Minden megfagyott amit eltalált az áramló hideg levegő és semmi sem fagyott meg ami északi irányból takarást élvezett.
Az "almaként érő" három káki termésem és a fája nem fagyott meg ,mert takarta a két pampafű bokor és a mammutfenyő. Már sárgulnak de még kőkemények. Akkor holnap én is leszedem őket. A szabálytalanul kiritkított fügémen már várható lett volna a másodtermések érésének megindulása,de ebből már az idén nem lesz semmi.
Érdekes dolog egyébként, amikor éppen bepróbálkozik a fagy.
Úgy tűnik, nem károsította a kákikat. De azért necces volt a dolog, a levelek helyenként kaptak.
A magasra futó kivi felül szintén megfagyott.
De jól látni a fügebokron is, hogy a felső részén fagytak el a levelek, alul a föld még adott neki elég meleget.
A Ken's red kivi éretlen termései a fagy után. Az éretteket leszedtem. Nem tudom, hogy mennyire utóérők, de ha a mai éjszakát is átvészelik, akkor maradnak még.
Ez a füge 3 méterre volt a háztól, épp egy nagyon picit hervasztotta meg a fagy, tegnap még egyenesen állt minden levele.
