" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A teljesen narancssárga már eléggé lekvárállagú ahol még zoldes volt,ott olyan uzletben árusított állaga volt és kicsit csersavas.
Ementem gyorsan megnézni milyen fajtákat árulnak még,találtam Tipo-t és Rosso Brillantet,melyiket ajánlanákot a fent linkelt mellé ,ezek ontermok?Tiporol sok mindent találtam ,de ez a másik nem sokat mond,jó lenne egy ilyen barack formájú is mert a mostani Sharon elég lapos.
Még azt kell kitalálnom hová fér el,ez a mostani nagyon keveset not,az idei hajtások max 10cm-esek,de hozott a kis fa 7 gyumolcsot,és csak 1,6 m magas,1m átméroju korona,és inkább szétterul mint magasba tor,igaz a vezér ki volt torve már a megvétekor,most olyan asztalkoronára hajaz!
Sajnos a száránál nagy lyukak keletkeztek lehet a sok esotol ott bent megfeketedett,de nem rohadt be nagyon a belsejébe.
Igen, ez a -8 nekem is furcsa volt, de én kellő tapasztalatok híján nem akarok "okos" lenni. Most viszont van esély rá, hogy tapasztaljak én is ezt, azt, ha lesznek olyan hőmérsékletek, amelyek alkalmat adnak rá. Az tény, hogy most a -2-nél nem fagytak meg a gyümölcsök, miközben a levelek jelentős része már szárad lefelé. Meglátjuk.
A szomszédban megtudhatjuk, mennyi kell a kákinak, hogy károsodjon:
"A fagyás általában akkor következik be amikor a hőmérséklet éjszaka tartósan -5 és - 10 között van és ez a hőmérséklet a nappali órákban is megmarad."
Tehát ha minden éjjel -8 fok van, de nappal pozitív a hőmérséklet, akkor nem fagy meg.
És ez nappal is meg kell hogy maradjon, tehát éjjel is -7 meg nappal is, csak akkor fagy meg.
Érted?
De hogy nem szól neki senki ott, hogy mekkora állatság ez!!!!
Pláne, hogy többször hoztuk a példát, amikor Csörnyeföldön Pista bácsi costátáján a gyümölcsök megfagytak -3 fok körüli hőmérsékleten, és a gyümölcs ehetetlen lett, gumiszerűvé vált az állaga, tönkrement a termés.
Ezek a képek 2010. november közepén készültek Keszthelyen.
Előtte 2-3 héttel -2-4 fokos fagyok voltak ott, nappal meg +10 fokok voltak.
Szerinted megfagytak a gyümölcsök?
Hát persze hogy meg.
De hogy ezt minden éven el kell játszani, minden év őszén jönnek a hülyeségek, és senki nem szól neki, hogy ember, hát -8 fokban hogy a büdös k...a életbe ne fagyna el egy gyümölcs?????
Mi az atyaúristen lenne benne, amitől nem fagy meg???
Ekkora badarság után az egész fórum rá kellene hogy boruljon, ott meg mindenki szalutál neki, hogy igenis, uram!
"Látható tehát, hogy a káki leveleinek fagykárosodása már egészen kis mértékű fagy hatására megtörténhet."
Ezt a tapasztalatot már én is meg tudom erősíteni. Nálam a fára aggatott hőmérő -2-őt mutatott, s a levelek fele károsodott nagyjából.
Ezért is írtam Flanellnek az előbb az alapján amit te is írsz itt.
A külsőbb részeken lévő Sharonnak meg terljesen lefagyott az összes levele, igaz, az még nem terem, de levél nélkül akkor már ott semmi értelme nem volna a fán hagyni.
A maradék levél miatt egyelőre jobb, hogy nem szedtem le mindent, de akkor ezek szerint -4-nél az összes lefagyott volna, s ha a fán maradást szorgalmazók is a levelekben végbemenő folyamatokra hivatkoznak, akkor az elfagyás kilövi ezt az érvet.
Úgy tűnik a fügének meg lassan az összes levele elfagyott, akkor a meglévő zöld és nem duzzadt fügékből nem nagyon lesz semmi.
"Az érést a levelekben végbemenő vegyi folyamatok hozzák"
Ezzel viszont azt mondod, hogyha a datolyaszilva levelei teljesen lefagynak, s tudjuk, hogy ehhez kisebb minuszok is elegendőek, akkor onnantól kezdve mindegy, hogy a termés a fán marad-e vagy sem.
A képeken látható Tipo mellett egy dáliabokor van. Jól látható, hogy az elmúlt időszak enyhe fagya milyen mértékben károsította ezt a virágos növényt: részlegesen megperzselte a leveleit. A dália fagyérzékenységét ismerve, egy ilyen fokú károsodáshoz már egy alig-alig nulla fok alatti hőmérséklet elegendő.
A kákin ugyanebben a zónában hasonló mértékű levélperzselődés következett be. Mindez úgy, hogy a dália virága épségben maradt. Látható tehát, hogy a káki leveleinek fagykárosodása már egészen kis mértékű fagy hatására megtörténhet.
Milyen következménye lehet tehát a -2 - -3 - -4 .... fokos fagynak, ha a levélfagyás már a dáliavirág épenmaradását sem veszélyeztető mértékű fagy esetén elkezdődik? Bárki beláthatja, hogy a lombozat "megsülése".
Mi történik, ha a levélzet funkciója megszűnik? A növény életfunkciói a téli nyugalmi állapotot kezdik megvalósítani. (Gondoljunk csak a kivire, amely azzal fejezi be a vegetációt, hogy a levelei LEFAGYNAK! Emlékezzünk 2009. decemberére, amikor a sokáig kitartó fagymentesség oda hatott, hogy a kivinek karácsony előtt néhány nappal még részlegesen zöld lombozata volt!)
A szőlőoltványtelepeken azt a gyakorlatot alkalmazzák, hogy, amennyiben a kiszedésre váró oltványokat nem éri a levélzetüket károsító fagy időben, egy elmés levéltelenítő szerkezettel "lepofozzák" róluk a leveleket. Ezzel elérik azt, hogy rövid idő alatt nyugalmi állapotba kerüljenek a növények, azaz szabad gyökérrel kiszedve tárolhatók, vagy szállíthatók legyenek. Olyanok, mintha télen szedték volna ki őket a földből. Tudvalevő, hogy a vegetációban lévő növény kiásva elpusztul. A lepofozott levelű szőlőoltvány azonban nem. Azaz ugyanolyan szintű "vegetációs" állapotban van, mint a fagy hatására lombját vesztett káki.
Egyáltalán nem untattál, sőt! Ehhez hasonló beszámolókat várnánk az ország minden részéből. Elárulom, hogy én a saját beszámolóimmal egyfajta szemléletmódot és módszertant szeretnék sugallni. Ha szisztematikus megfigyelők vagyunk, hamar rájövünk, hogy a legtöbb dolog nem úgy van, ahogy hiszik/mondják/hirdetik/tanítják.
Még szeptember 24.-én kedves barátaimmal úgy döntöttünk, hogy a jó időre való tekintettel ellátogatunk a közeli kb. 20-25 km-re lévő Monor-Irsai dombság Monor-Gomba közötti részre.
Mielőtt a "dombok"-ról tennék fel képeket, érdekességként találtunk Monoron egy szép fügebokrot. Amit tudni kell róla, hogy domborzatilag nem a legelőnyösebb területen van, viszont úgy tűnik, hofy a (kert)városi hőszennyezés megtette a hatását. Sajnos a gazdája nem volt otthon, így korára, egyéb téli védelemmel kapcsolatban nem tennék megjegyzést. A képekért előre is elnézést kérek, mobiltelefonosak.
Aztán elérkezett az idő, amikor kimentünk a természetbe, megnéztük Monor-Gomba közti dombocskák egy részét. A GPS szerint kb. 200 méteres magasságban voltunk, bár szerintem nem voltunk olyan magasan, vagy csak a dombok leejtése miatt tűnt valószínűtlennek.
Megérkezvén a helyszínre találtunk sok-sok idős cseresznye, barackfát, sőt egy nagy, idős mandulafát is! Egytől-egyig egészséges fák, egészséges terméssel, a szabadban permetezés nélkül. (Mandulát nem sokat tudtunk enni, már előttem leszedték, csak a fentebb lévőkből tudtunk pár szemet kóstolónak szedni.)
Az utolsó képhez pár szót hozzáfűzve: domb tetejének déli fekvésű részén egy füge bokrocska. Sajnos itt se találtunk otthon senkit, lévén, hogy nem lakták, talán egy nyaraló lehet.
Konkluzió: Nem sok mindent lehet következetetni, hiszen időszakosan meg kell figyelni az előbb látott területeket, illetve új, ettől kedvezőbb fekvésű helyeket kell még keresni. A mostani fagyok viszont jó viszonyítási alapot tudnak adni. Éppen ezért hamarosan újra egy ilyen túrába kezdünk, s viszünk magunkkal pár fügeágat.
Nos, remélem nem untattam senkit írásommal. A jövőben még itt közzéteszek képeket a fejleményekről. Köszönöm a figyelmet! :)
Régen szóltam hozzá a fórumon, mert az utóbbi hetek eléggé zsúfoltak voltak számomra. Először is, szeptember első felében szépen beértek az ismeretlen (olasz?) fajtáfú fügék.
Ilyen a levele (még augusztusban fényképeztem)
Érett füge (angol nyelvű weboldalakon, "Italian Honey Fig" néven találtam hasonló típusú fügére, amit Lattarula? fügeként azonosítottak többen is)
A lényeg: finom volt, és kb. mind 8 másodtermését beérlelte! :)
Ezt ennél jobban nem lehetett volna összefoglalni.
Kákiszüret 2010.
Kákiszüret 2011.
Kákiszüret 2012.
Az elmúlt 3 évben láthatóan más-más állapotban szedtem le a kákit, és nem volt olyan mértékű különbség a gyümölcsök ízében és eltarthatóságában, ami miatt kockáztatni kellene azt, hogy akár csak 1 db gyümölcs is megfagy és utána használhatatlanná válik.
Ha júliusban(!!!) lepottyan egy káki a fáról, képes utóérni úgy, hogy akár el is lehet fogyasztani. Az élvezeti értékről most ne beszéljünk 3 hónappal(!!!) /negyed évvel/ a normál érési idő előtt.
De: nem tudok semmilyen más olyan gyümölcsfajról, amelyik esetében negyed évvel az érése előtt bekövetkezhet utóérés. Ez azt mutatja, hogy a káki érési fiziológiája alapvetően különbözik a legtöbb gyümölcsétől. "Legtöbbet" írok, mert ugye tudvalevően a kivi is kőkemény állapotban kerül szüretelésre, de a téli körték, almák is. Az is belátható bárki által, hogy a hideg idő hozza előbbre a káki sárgulását/érését a fán.
Tehát miről is van szó? Felgyorsulnak az érés felé mutató átalakulási folyamatok annak hatására, hogy a növény vegetációs működése lassul, azaz a termés szemszögéből közelít ahhoz az állapothoz, mintha az már el lenne szakítva a növénytől.
Továbbá: korábbi szüretre én mindig csak rendkívüli helyzetben buzdítok. Nem arról van szó, mintha mindenáron idő előtt le akarnám mindenkivel szüreteltetni a kákit. De ha elképzelünk egy konkrét fagyhelyzet-veszélyt, akkor mit is kell mérlegelnünk? Azt, hogy a fent leírt sajátos fiziológiai tulajdonságok ismeretében érdemes-e a következőket kockáztatni:
1. a termés teljességgel elfagy
2. a termés maga nem szenved végzetes fagykárosodást, de a fa a részleges, vagy teljes lombvesztéssel tulajdonképpen fiziológiai szempontból inaktívvá válik és fán maradt gyümölcsök sárgulása tulajdonképpen csak illúzió, hiszen alig, vagy egyáltalán nem történik más, mintha a gyümölcsöket leválasztottuk volna róla és úgy színesednének meg.
De fontos hangsúlyozni, hogy a fagyszituációkban kényszerhelyzet előtt állunk, nem pedig egy furcsa hóbort rabjai vagyunk, mint amilyen "jóindulatú" értelmezést nyer ez az egyszerűen belátható tény!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szerintem az utóérés ahogy amott is írtam, a különböző növényeknél, terméseiknél másképpen működik, ha az élvezeti érték szempontjából nézzük. A datolyaszilvára vonatkozóan most itt két különböző álláspont van, saját szempontjából talán mindkét félnek igaza is lehet, bár azért annál markánsabbak az álláspontok.
Ha én rosszindulatú lennék, hejjj, miket írnék én, de miket! De én nem vagyok rosszindulatú. Most már így kell engem elfogadni. Túl öreg vagyok ahhoz, hogy változzam. :)))))
"Ezzel összefüggésben korán, már október közepe előtt beköszöntenek errefelé a fagyok, amelyek rendszeresen április végéig előfordulnak..."
Ez azt jelenti, hogy ezzel a mostani "faggyal" itt teljesen menetrenszerűek voltunk. Ez csak máshol szenzáció. :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Sajnos a száránál nagy lyukak keletkeztek lehet a sok esotol ott bent megfeketedett,de nem rohadt be nagyon a belsejébe.
