EBMPAPST R3G tipusú ventillátorom vezérlése (2év)magadta magát. Fesz. alá helyezve 2-3 másodpercre felpörög majd megáll. A gyártó a vezérlő elektronikát külön nem árulja. Tudtok olyan szervízt, szerelőt aki képes megjavítani ?
De a komolyabb keresztáramú hőcserélők gyártói kb 1 m/s sebességre lassított levegő esetén már 80 százalékos hatásfokokról beszélnek. Ez két sorbakötött hőcserélő esetén elvileg (80+(20x0,80)=) 96 százalékos hatásfok.
Persze én nem bízok ennyire a marketingesekben (és talán az 1 m/s is irreális a mindennapokban),
de szerintem egy hármas keresztáramú csoport már erősen megközelítheti egy (azonos öszfelületű) ellenáramú hatékonyságát. (sőt, kb 10%-os túlméretezéssel talán el is érheti azt)
"Ahhoz megfelelő hőmérséklet-különbségű levegő találkozása is kell."
Pontosan így van. A keresztáramú hőcserélő azért gyengébb az ellenáramúnál, mert a keresztáramúban a hőátadó lemezek egyik sarkához közeledve az ott átmenő levegő számára a hőátadó felület túloldalán már hőcserélt levegő van, ezért ott kisebb a hőméséklet különbség, tehát azon sarok felé közeledve egyre gyengébb a hőátadás.
Ugyanezen jelenség tükörképe játszódik le a túlodalon is, így alakul ki a keresztáramúban minden hőátadó lemez "forró" sarka és "hideg" sarka.
Ezen a képen csak az egyik levegő irány színein látszódik ez az "aszimmetrikus hőátadás" jelenség (a valóságban mindkét irányon asszimmetrikus). Látszik, hogy a három bejövő hideg levegőből az első maximálisan tud hőcserélődni, míg a harmadik csak jóval gyengébben.
(a képet úgy loptam az internetről, én tudnék jobbat/érthetőbbet készíteni, de az nem fizeti ki senki ;)
"És az ellenáramú hőcserélőben ez jobban megvalósul..."
Nem is tagadtam soha, hogy a tisztán ellenáramú hőcserélő jobb, mint egy keresztáramú,
csupán arra próbálok rávilágítani, hogy a keresztáramú hőcserélők hatásfok-hátránya jelentősen csökenthető, ha egy nagy helyett több kisebbet alkalmazunk, mert szerintem a többszörözés csökkenti a hatásfokok közötti különbségeket (az egyes keresztáramú hőcserélők közötti üregekben a levegő átrendeződése a végeredményt az ellenáramúéhoz hasonlóvá teszi).
- 40 méter 5 mm vastag, két oldalon öntapadós zárt cellás habcsík
- egy 2,5 méteres és egy fél méteres fémvonalzó/laposvas/szögvas/akármi
- 4 tábla sima felületű, legalább 5 centi vastag XPS
- egy tubus jóféle eps ragasztó,
- két tubus (eps barát) sziloplaszt
- tubusokhoz való kinyomó pisztoly
- összekaristolható felületű munkasztal
- egy jó kés
- egy mérőszalag
- egy liter előre bekevert NAGYON laza fröccs: 2,5 deci száraz szürkebarát vagy olaszrizling és 7,5 deci szódavíz (NEM ásványvíz! )
- elsősegély csomag ;)
A recept:
Mindegyik táblát hosszában kettévágom, lesz 8 db 30x210 centis lexanom.
Mindegyiket 7 egyenlő részre vágom, lesz 56 db kis négyzetem.
Mind az 56 kis lap két szélére (a vonalakra merőlegesen) ragasztok egy-egy 30 centis habcsíkot
28-28 négyzetből öszerakok két db 5 m2-es (30x30x23cm-es) keresztáramú hőcserélőt.
Lefektetek egy XPS lapot, ráteszem a két hőcserélőt a közepére, hogy a sarkukkal érjenek össze (lásd rajz lenn).
Két XPS táblát kb 22,5 centi széles csíkokra vágok (pontos méretet a hőserélőkről levenni) és kialakítom a körben lezáró és a belső elválasztó falakat.
A megfelelő irányokba megfelelő lyukakat vágok a ki/bemenő csöveknek (amatőrök számára én külső (cső)ventilátorokat javasolnék, a dobozon belüli venti rögzítéseket és áram-vezetéseket kezdőknek nem javasolnám).
Kitalálom, hogy a doboz terbezet feltetése (lejtése) esetén a kondenzvíz merre fog folyni (a kimenő levegő ág a hőcserélők nagy rései legyenek és NE a sok kis csatorna/üregkamra!) és kialakítom a kondenzvíz lefolyó lyukat (a kondenz kifolyó cső belső lyukátmérője min 1 centi legyen)
Ragasztok és tömítek.
A megmaradt egy db XPS táblával lezárom az egészet.
Segítségül egy régi rajzom, amin ugyan nem hajszál pontosan ez van, de a lényeg szerintem jól látható:
"hogy egy jó (tehét nagy hosszúságban ellenáramú) hőcserélő elkészítése olykor milyen sok munkába tellik, míg egy egyszerű keresztáramú hőcserélő (némi túlzással) percek alatt öszedobható."
Mire alapozod ezt az állítást? Ez egyszerűen nem igaz! Felületes szemlélő számára láthatatlan sok megoldadó kis probléma, (ami elviszi az időt tervezéskor, építéskor) ugyanúgy fennáll mindkét esetben.
Egy keresztáramú hőcserélővel valóban nem nagyon lehet 70% fölé menni, bármennyire is lelassítjuk a légáramát vagy növeljük a felületét. (azonos felületű ellenáram és keresztáram között kb 30% a különbség, ezt írtam is itt nemrég)
Tehát az erdeti, pontatlan mondatom így szólt
" szerintem mezei keresztáramú hőcserélő is lehet akár 90%-os is, csak a hőátadó felületét túl kell méretezni az ellenáramúhoz képest."
Ezt most a következőképen módosítom:
" szerintem mezei keresztáramú hőcserélőkkel is lehet akár 90%-os is, csak az össz hőátadó felületet túl kell méretezni az ellenáramúhoz képest. "
Az a mondandóm lényege, hogy ha több keresztáramú hőcserélőt sorba kötünk, akkor az eredő nyereség megközelítheti egy azonos hőátadó felületű ellenáramú hőcserélőét.Tehát ha pl az első gyengécske hőcserélő visszanyeri a hőenergia mindössze 60 százalékát, majd a következő gyengécske hőcserélő is visszanyeri a (maradék 40%) hőenergia 60 százalékát az együtt már 84 százalék ugyebár ;)
Ez a bonyolítás persze első látásra értelmetlennek tűnik, de vegyük figyelembe azt, hogy egy jó (tehét nagy hosszúságban ellenáramú) hőcserélő elkészítése olykor milyen sok munkába tellik, míg egy egyszerű keresztáramú hőcserélő (némi túlzással) percek alatt öszedobható.
Emiatt talán könnyebb dolog egy olyan rekuperátort építeni, amely két (három? több?) kisebb keresztáramú hőcserélőt tartalmaz, mint egy olyat, amelyben egy darab, de nagyon nehezen összebarkácsolható ellenáramú hőcserélő van.
Ha az alsó rajzot átalakítod három hőcserélősre, az működésében kísértetiesen hasonlítani fog az én rajzomra (a belső terelő falakkal)
""" szerintem mezei keresztáramú hőcserélő is lehet akár 90%-os is, csak a hőátadó felületét túl kell méretezni az ellenáramúhoz képest. """
Sajnos ezzel nem erthetek egyet. Soha nem fogod elerni a 90%-ot, megha 5x nagyobb is lesz a hoatado feluleted. Mondjuk 20°C benti es 0°C kulso homersekletet alapulveve es szaraz levegot aramoltatva mind ket iranyban.
Mert ugye a parakulonbsegek teszik 50%-nal hatasosabba a keresztaramu hocsereloket.
"Amit viszont kapnal egy tokeletes 50% hatasfoku keresztaramu hocserelo."
Egyrészt
ugyanezt meg lehet építeni akár 2,5 méter hosszúságban is, a rajz lényege (a csövek közöti levegő eloszlás) ettől nem változik.
Másrészt
a nagy üregben lévő terelőlapok az ott átmenő levegőt kvázi szembe áramoltatják a csövekben futó levegővel, ezáltal ez a "keresztáramú" hőcserélő sokkal "ellenáramúbb", mint pl azok a hatszög alakú hőcserélők, amelyeket a gyártójuk ellenáramú hőcserélőként paraszvakít.
Harmadrészt
szerintem mezei keresztáramú hőcserélő is lehet akár 90%-os is, csak a hőátadó felületét túl kell méretezni az ellenáramúhoz képest.
1000 db szívószálból készült 18,84 m2-es hőcserélőben 120 m3/h légáram esetén 1,4 m/s a légsebesség az 5 mm-es csőben (0,5 mm falvastagság). Ez Blasius szerint számolva 33 Pa 1 m hosszon. Elég sok. Ezek szerint 120 m3/h-ra legalább 1000 db szívószál kell. A felületet csökkenteni legfeljebb a szívószál rövidítésével lehetne, a darabszám csökkentésekor már túl nagy lenne az ellenállás.
Továbbra is jónak tartom az elképzelést, de túl nagynak tartom az ellenállását. 1000 csőre a keresztmetszet 0,02826m2 ez megfelel egy majdnem 200-as cső keresztmetszetének, de érzésem szerint a hatalmas felület miatt az ellenállása jóval nagyobb lesz.
Na megtaláltam egy régi rajzomat az ezercsöves hőcserélőmről.
Ezen látható amiről írtam: az egyik végén a bejárathoz legközelebb eső cső a másik végén a legtávolabbi, tehát minden csőnek kb egyenlő esélye van a levegőhöz-jutáshoz :)
Még valami: ha van bőven hely hőcserélőnek, akkor én nem áldoznék túl sok energiát a levegő egyenletes tudományos szétoszlatásra,
egyszerűen megnövelném a hőátadó-négyzetmétert és a végeredmény ugyanaz ;)
Egy péda (páran most el fognak szörnyülködni):
Ha jól emléxem egy keresztáramú hőcserélő hatásfoka egy ugyanakkora hőátadó felületű hosszú ellenáramú hőcserélőhöz képest kb 30 százalékkal rosszabb. Viszont keresztáramú hőcserélőt sokkal könnyebb készíteni.
Namármost ha nem küzdünk helyhiánnyal, akkor egy mondjuk 10m2-es agyonbonyolított ellenáramú hőcserélő helyett szerintem sokkal kevesebb fejfájással jár egy 14 m2-es tökegyszerű keresztáramút összebarkácsolni, a végeredmény-hatásfok ugyanaz lesz.
