Kösz a jótanácsot, majd játszom a számokkal. Mindenesetre akkor tisztáztuk, hogy nem kell két hőcserélő, pont elég a geotermikus előfűtő. És akkor már nem is annyira vad az ára.
Ez így van, viszont szerintem ez játék a számokkal, a felhasználó számára ennek nincs jelentősége. A felhasználó végül mindenképp alacsonyabb befújt levegőt kap. Én arra gondoltam, hogy ezt egy előfűtővel (hűtővel) is elérhető, nem szükséges külön elő és utófűtő, ahogy korábban írtad.
Én nem a pénzt fogyasztó előfűtőre gondoltam, hanem talajhőcserélőre. Ennek működtetése minimális költség.
"Nem mindegy, hogy először az előhűtő hűt pl. 35-ről 28-re, aztán a hőcserélő 28-ről 24-re?
vagy
Először a hőcserélő 35-ről 30-ra, aztán az utúhűtő 30-ról 24-re?"
Ez sajnos nem ilyen egyszerű:
mivel a hőcserélő hatásfoka függ a két oldal közötti hőmérsékletkülönbségtől is és a házból kimenő/távozó (tehát nyáron a hőfelvevő) levegő hőmérséklete mindkét esetben azonos, ezért a második esetben levegő hőcserélő hatékonyabb lesz (az első esethez képest).
Általános gondolatmenet szerintem (habár nem vagyok szakember) ilyen esetekre:
A levegő hőcserélő egyrészt "ingyen dolgozik", másrészt pedig annál több hőenergiát tud átadni, minél nagyobb a hőmérséklet különbség a két vége között. Ha a kintről bejövő levegő előfűtésével/hűtésével csökkented a hőcserélő számára rendelezésére álló hőmérsélettartományt akkor tulajdonképpen egy pénzt fogyasztó alkatrésszel csökkented az ingyen működő alkatrész "lehetőségeit".
Ezért az előfűtést csak fagymentesítésnél szokás alkalmazni, de azt is kizárólag addig, amíg ténylegesen szükség va rá, tehát a fagymentesítő előfűtés is nyomban leáll, mihelyt megszűnt a fagyveszély.
A kiindulási pont szerintem az legyen, hogy mindenekelőtt a levegő hőcserélő képességeit használjuk ki maximálisan és csak ha a végeredmény hőmérséklete nem kielégítő, csak akor módosítsunk tovább a levegő hőmérsékletén (nyáron tovább hűtve, télen pedig tobább melegítve azt). De még ekkor sem biztos, hogy ezt a továbbhűtést/fűtést a légcsatornában optimális elvégezni.
"mert ha eléggé képes az előhűtő működni, akkor a hővisszanyerő megkerülő ága ki fog nyitni."
Ahányszor a megkerülő ág csak egy picit is nyitva van, mindig tedd fel magadnak a kérdést: EGÉSZ BIZTOS, hogy most éppen nem energiát pazarlok? Márpedig ha az ingyen dolgozó hőcserélő munkájára azért nincs szükség, mert azt a munkát már elvégezte egy NEM ingyen dolgozó alkatrész, akkor bizony energia/pénz pazarlás van folyamatban valahol ;)
Szerintem ez másképp van, jobb gyári rendszerek esetén mindenképpen.
Nem mindegy, hogy először az előhűtő hűt pl. 35-ről 28-re, aztán a hőcserélő 28-ről 24-re?
vagy
Először a hőcserélő 35-ről 30-ra, aztán az utúhűtő 30-ról 24-re?
Pont azért kerül a hővisszanyerő elé, hogy ne kelljen két hőcserélőt vásárolni, működhessen télen és nyáron is.
Mit értesz azalatt, hogy a "hőcserélőn kívülre rakott"? Ha az előhűtő a hővisszanyerő előtt van, akkor nagyobb dT esik rá, tehát jobb lehet a hatásfoka. Másrészről persze az utána lévő hővisszanyerő hatásfoka romlana, de csak elvileg, mert ha eléggé képes az előhűtő működni, akkor a hővisszanyerő megkerülő ága ki fog nyitni.
"Ezek szerint úgy kell megtervezni a dobozt hogy a kalorifel csövestől kivehető legyen és áthelyezhető legyen a másik végébe."
Vagy esetleg két db kalorifert alkalmazol:
- az egyik kalorifer télen a levegő hőcserélő fagymenteítését végzi, ennek a vízkörét fagyállóval kell feltölteni (vagy az egészet hagyod a francba és elektromos vagy levegős előfűtést alkalmazol)
- a másik kalorifer nyáron a levegő hőcserélő által előhűtött levegőt hűti tovább (vagy ezt a kalorifert is hagyod a francba, mivel a lakásnak úgyis lesz mennyezet-hűtése, te házadat amúgy sem lehetne lehűteni óránként pár köbméter szellőzőlevegővel).
"Nem tudom hogy elegendő lesz-e ez előfűtésre/utóhűtésre."
Az alap alól kivett hő bőven elegendő lenne a hőcserélő téli fagymentesítésére,
a házad hűtésére viszont valószínűleg kb ötször ennyi cső kellene a talajban, ezért inkább hűtésre használj kútvízet.
"1db kalorifer lenne a légcserélő előtt (télen előmelegít, nyáron előhűt)"
Sajnos a hűtés nem elő- hanem utó-, tehát a hűtő kalorifer helye a levegő hőcserélő UTÁN (tehát azon belül) van.
Ha kívül van, akkor a hőcserélő nem tud besegíteni a ház hűtésébe, tehát a hőcserélőn kívülre rakott hűtő kalorifer SOKKAL rosszabb hatásfokkal tud hűteni.
Ha egy köbméter földbe ezer méter csövet sűrítesz bele, attól még egy centivel sem fog több hőt tartalmazni ugyanaz a földmennyiség. 50-70 centinél sűrűbben rakott csöveknek nincs értelme.
"Ezt kérlek ne is említsd. Ez volt az előző ilyen homemade projektem:
Elég is volt belőle mert csak a szívás volt vele."
Ne haragudj, de erről száz méter távolságból és két perc alatt előre el lehet mondani, hogy csak a szívás lesz vele :) (tápvezeték hőveszteség, hőcsapda HATALMAS felületi hőveszteség, trtója már közepes széltől tőben eltörik, stb - és akkor még nem beszéltem a napkövető elektronika potenciális hibáiról, a vész-üzemmódok esetleges hiányáról, stb)
...amit meg én belinkeltem, azok meg éveken át lettek tesztelve és újabb évek óta "élesben" folyamatosan hőt termelnek.
"Zöldtetős a házad vagy mi?"
Nem. Nekem olyan bőr van a testfelületemen, amely túlmelegedés ellen nedvesség kibocsátásával védekezik. Ez a nedvesség elpárologva akár 20-22 fokosra is le tudja hűteni a bőrt, akár 40-50 fokos környezetben is. Ezt a teljesítményt megirigyelhetik még a legdrágább klímaberendezések is.
Ezzel a hűtési módszerel persze sokan mások is rendelkeznek, de ezek a mások általában
- először a ruházatukkal és a mozdulatlan levegőjű környezettel akadályozzák/lassítják az elpárolgást (tehát a hűtést),
- ezután elköltenek egy rakás pénzt ara, hogy még így is elég hidegük legyen ;)
Na ez jól hangzik. Mármint hogy van már egy hasonló működőképes rendszered.
Most kinyomtattam az alaprajzom és pontosabban kiszámoltam hány méter 1"-os kpe csőt tudnék lehelyezni az új épület alá. 4x körbevíve a csövet 116m-t, ha egy kis plusz földmunkát bedobok, akkor 150m-t.
Egy olyan dolog van még, hogy ha a leendő alapok alá ások még le fél méterrel, akkor a csövek betemetése után rendesen tömöríteni kell azt a földet az alapozás előtt (pl egy hétig iszapolni, ami kicsit elhúzza a munkákat).
Ez szerintem kiváltaná a kútvíz légcserélő elé kötését. Szóval jelenlegi állás szerint 1db kalorifer lenne a légcserélő előtt (télen előmelegít, nyáron előhűt), és 2db kalorifer vagy egyéb hőcserélő spirál menne a mennyezetfűtés hőcserélőjébe (egy a kútvíznek nyári üzemre, egy pedig a központi gázkazánból az utolsó radiátor után kötve téli üzemre). A radiátor beállításokkal majd sokat kell tökölni hogy melyik szobába mennyit engedjek úgy hogy a rendszer végén a szobákban kikapcsolt radiátorok mellett megfelelő hőmérsékletű víz menjen a hőcserélőbe (kb 40-50C-os).
A légcserélőben hogy oldottad meg a légszűrést? Én valamiféle szagelszívóba való szűrőbetéten gondolkozok. Meg mindenképpen moduláris felépítésben gondolkozok, hogy a szűrőbetéteket is könnyen lehessen cserélni, de a hőcserélő dobozokat is ki lehessen venni és átöblíteni.
"Ha megcsináljuk a mennyezetfűtést/hűtést, akkor természetesen oda megy majd a kútvíz, nem a szellőzőbe. Viszont ahogy olvastam ez sem olyan egyszerű, nem lehet túl hideg a hűtővíz"
Nekem ilyen rendszerem van, alap esetben nem kell oda egy gramm elektronika sem. A kútvíz bemegy egy kaloriferbe, ahol lehűti és szárítja a bejövő szellőző levegőt. Itt egy kicsit megmelegszik (13->16°) majd bemegy egy lemezes hőcserélőbe, ahol a falhűtés vizét ( a fűtési zárt rendszer) lehűti. Az előfűtés és a HCS hőlépcsője miatt soha nem lesz olyan alacsony a falhűtési vized hőmérséklete, hogy párakicsapódásod legyen a falon. Kell egy kis kútszivattyú, meg egy fűtési keringetőszivattyú. Azt kapcsolgatod amikor hűteni kell.
Én 300L/h-val hűtök 80nm tetőteret így az összfogyasztás mindenféle trükkös megoldásokkal 90-100W.
Megnéztem az alaprajzot. Kb 50 métert tudnék az új épületrész alá elhelyezni úgy hogy két hurkot vezetek körbe és a csövek egymástól kb 45 cm-re lesznek (50-es sávalap lesz kiásva). Vagy tudok 3 hurkot fektetni, így 75m hosszú lenne a csövezés, viszont közelebb kerülnének egymáshoz a csövek (20 cm lenne közöttük). 4 huroknál meglenne a 100m, de akkor már csak kb 12-13cm lenne közöttük. De gondolom még mindig ez a legjobb megoldás, mert nagyobb tömegű folyadék tud lehűlni a földben, nem melegszik olyan könnyen át, ...
"Igen, de egy kút nem kút: a víz alig cserélődik benne, ezért a nyár folyamán egyre csak melegedni fog. Vagy két db kút kell, vagy gondoskodni kell a vízcseréről, pl kert-locsolásal."
Jó kis ásott kutam van, téglából kirakva kb 80-100cm-es átmérőjű kör keresztmetszet. Ha jól emlékszem akkor kb 8 méter mély és kb 5m benne a vízoszlop.
Ráadásul a hidrofor csöve eléggé le van engedve az alsó tartományba. Mivel az átkeringtetett kútvizet locsolóvízként szeretném használni, ezért lesz folyamatos vízcsere, nem engedem vissza a meleg vizet a kútba.
"Létezik olyan napkollektor-típus, amely még marhahidegben is érezhető hőmennyiséget termel (ha éppen süt a nap), de az nagyon nem olcsó játék."
Ezt kérlek ne is említsd. Ez volt az előző ilyen homemade projektem:
"Ha az invertered nem pontosan olyan típus, amir az áramszogáltatód (kenőpénzes cimborája) elfogad, akkor semmit nem érsz akár a világ legjobb grid tie inverterével sem, abból (magyarországon) soha nem lesz hálózati visszatáplálós szeződés, kénytelen leszel megvenni az ő inverterüket - persze háromszoros áron."
Ez a másik fájó téma nálam. Ha Eon-nál vissza akarnék táplálni akkor meg kellene vennem a 300e Ft-os sunnyboy invertert, ami kb ugyanazt tudja, mint az e-bay-ről beszerzett 1200W-os Grid-tie inverterem szigetvédelemmel, meg mindennel ami kell. Mindez 63e Ft volt.
Azóta ott pihen a polcon szegény.
"Nekem biológiai hűtőberendezésem van, több millió éven át tesztelt, jól bevált típus ;)"
Zöldtetős a házad vagy mi?
"Az asszonynak igaza van a radiátorral, habár annál hatékonyabb lenne a padlófűtés, annál meg még hatékonyabb a mennyezetfűtés, ami ráadásul hűtésre is alkalmas ;) és akkor a belső (a hűtő) kaloriferre szerintem már nem is lesz szükséged."
Hát igen, vagy-vagy. Ha megcsináljuk a mennyezetfűtést/hűtést, akkor természetesen oda megy majd a kútvíz, nem a szellőzőbe. Viszont ahogy olvastam ez sem olyan egyszerű, nem lehet túl hideg a hűtővíz harmatpont miatt, nem lehet túl forró sem a fűtővíz, meg ilyenek, szóval ehhez is kell egy rakás elektronika.
"Közben gondolkoztam hogy nem lenne túl nagy költség kicsit mélyebbre ásni alapozásnál és az alapok alatt fél méterrel körbefuttatni 2-3 kör 3cm-es KPE csövet"
Ez a kis "beruházás" ,megtérülhet, mégpedig kéféle módon:
- ez a pár méter cső elég hideget tud produkálni ahhoz, hogy egy amúgy jól hőszigetelt, tehát alacsony energiaigényű háznál a nyár legforróbb óráit (és nem többet!) valamivel elviselhetőbbé tegye
- ez a pár méter cső elég meleget tud produkálni ahhoz, hogy a tél leghidegebb óráin a levegő hőcserélődet fagymentesen tartsa
Ennél többet 40 méter talajcsőtől ne várjunk (vagy ha az alap két sarkába teszek két kört, akkor 80 méter). Az igazi folyamatos nyári hűtéshez (és téli fűtéshez) akár több száz méter csövet is kell(ene) mélyen a talajba ásni.
"Persze, igazából használt, autóba való hűtőradiátorokban gondolkoztam."
Azoknak már értékelhető hőátadó felületük van.
"Szerinted akkor van értelme ide a levegő-hőcserélőbe bekötni a kútvizes kalorifert?"
Igen, de egy kút nem kút: a víz alig cserélődik benne, ezért a nyár folyamán egyre csak melegedni fog. Vagy két db kút kell, vagy gondoskodni kell a vízcseréről, pl kert-locsolásal.
"Ez elég rosszul hangzik, azt hittem hogy a vákuumcsöves használható lenne fűtésrásegítésre :("
Amikor igazán hideg kezd lenni, akkor már a vákuumcsöves sem szolgátat jelentős hőmennyiséget. Létezik olyan napkollektor-típus, amely még marhahidegben is érezhető hőmennyiséget termel (ha éppen süt a nap), de az nagyon nem olcsó játék.
"De van egy 48V-os hálózatra visszatápláló inverterem is,"
Ha az invertered nem pontosan olyan típus, amir az áramszogáltatód (kenőpénzes cimborája) elfogad, akkor semmit nem érsz akár a világ legjobb grid tie inverterével sem, abból (magyarországon) soha nem lesz hálózati visszatáplálós szeződés, kénytelen leszel megvenni az ő inverterüket - persze háromszoros áron.
"Te amúgy próbáltál hűteni/fűteni a szellőző levegővel?"
Nekem biológiai hűtőberendezésem van, több millió éven át tesztelt, jól bevált típus ;)
"Lehet hogy a mennyezetfűtés/hűtés is elhagyható ha szerinted megfelelően kivitelezni lehet a szellőzős megoldást."
A házad a 10 centis hőszigetelésével (nyílászáróival, stb) NAGYON messze van az olyan (pl passzív) házaktól, amelyeknél elég csupán a szellőzőlevegő önmagában is a hűtéshez/fűtéshez. Az asszonynak igaza van a radiátorral, habár annál hatékonyabb lenne a padlófűtés, annál meg még hatékonyabb a mennyezetfűtés, ami ráadásul hűtésre is alkalmas ;) és akkor a belső (a hűtő) kaloriferre szerintem már nem is lesz szükséged.
Az a gond hogy alapból elvetettem az üveggyapotos födémszigetelést.
Tárolónak, illetve gépészetnek használnám a padlást, nekem szükséges hogy legyen rajta egy egyenes aljzatbeton.
Mivel technikai okokból nem tudok a koszorú fölé falazni már, ezért csak 10cm lépésálló fért el a födémben, erre jön az aljatbeton ami eléri majd a talpszelemen alját.
Szóval részben kényszerűségből részben kényelmi okokból tervezem a tetőszigetelést.
No de az felesleges munka és költség. Ha csak a födémed szigeteled, az kevesebb anyag és kevesebb munka. Nekem is van 30 cm a födémen. Minek fűtenél felesleges m3-eket, ha nem muszáj? Persze a gépészeti részeket be kell tenni a burokba, de én pl. úgy tervezem, hogy a csövezéshez felszedem az adot sávban a gyapotot, lerakom a csövet aztán vissza rá a jó vastag bundát.
"Ha jó hatásfokú a levegő hőcserélőd, akor nem is hozott volna túl sok hasznot."
Közben gondolkoztam hogy nem lenne túl nagy költség kicsit mélyebbre ásni alapozásnál és az alapok alatt fél méterrel körbefuttatni 2-3 kör 3cm-es KPE csövet egy indirekt talajkollektorhoz, de ha azt mondod hogy érdemesebb a hőcserélőre koncentrálni akkor lehet nem foglalkozok vele.
"Itt remélhetőleg kaloriferre gondolsz és nem (nevetséges hőátadó felületű) valódi radiátorokra."
Persze, igazából használt, autóba való hűtőradiátorokban gondolkoztam. Szerinted akkor van értelme ide a levegő-hőcserélőbe bekötni a kútvizes kalorifert?
"Jól hőszigetelt háznál amikor a napkollektorból a fűtéshez elegendő hőmennyiség tud jönni, akkor már vége van a fűtési idénynek, tehát ezzel én nem próbálkoznék. Ne akarj napkollektorral fűteni, nem éri meg. Vagy milliókért cserébe kapsz egy icike-picike hőt télen is, vagy csak ősz elején és tavasz végén fog fűteni, akkor meg minek. A napkollektor a követlező dolgokra igazán jó:
- vízmelegítésre tavasztól őszig
Felsorolás vége."
Ez elég rosszul hangzik, azt hittem hogy a vákuumcsöves használható lenne fűtésrásegítésre :(
"Egy gyengén hőszigetelt és levegő hőcserélő nélküli házat gyakorlatilag lehetetlen még hatalmas mennyiségű szellőzőlevegővel is lehűteni, egy paszívházat meg könnyedén lehűthesz még kevés levegővel is.
Ebből is láthatod, hogy a képletekből mindig kifelejted a lefontosabb ténezőt: a te konkrét házad tényleges energiaiényét. Ne magolj be általánosságokat, próbáld megérteni a rendszert."
A házon körben 10cm szigetelés van, a födém rétegrendben is 10cm lépésálló, valamint ki lesz cserélve a komplett tető és a szarufák közé bemegy még 15cm szálas szigetelés. Szóval szerintem egy átlagos háznál jobb a szigetelés.
"elhőátvonuláskor egyszer lobog a hajunk, majd szécsend, borús időben és éjszaka meg egyszerűen nem veszünk levegőt (nem is fürdünk, főzünk és wc-re sem megyünk :)
A napelemmel tölts egy akkumulátort, abból meg szellőztess amikor kell.
...vagy a napelem + akksitölő + akksi együttes árából ingyen szellőztethetsz jó sokáig..."
Volt régebben egy napkövető napkollektor projektem, ami végül nem vált be, onnan maradt napelem, akksi, akksitöltő elektronika. De van egy 48V-os hálózatra visszatápláló inverterem is, lehet veszek a 12V-os napelem mellé még 3-at (kb 90.e Ft), és akkor a pillanatnyi fogyasztást biztosítani tudnám vele (hálózatra visszatáplálás nem olyan egyszerű móka Eon-nál hiába van meg hozzá mindenem).
Te amúgy próbáltál hűteni/fűteni a szellőző levegővel?
Mert asszony az előző napkövető projekt után nem igazán bízik bennem és ragaszkodik a radiátoros kiépítéshez is. Lehet hogy a mennyezetfűtés/hűtés is elhagyható ha szerinted megfelelően kivitelezni lehet a szellőzős megoldást.
"a talajba helyezett talaj-levegő kollektorral, de ezt az ötletet végül elvetettem, mert házilagos megoldásokkal nem lehet megfelelően védekezni a csőkígyóban megtelepedő baktériumokkal szemben."
Ha jó hatásfokú a levegő hőcserélőd, akor nem is hozott volna túl sok hasznot.
"2 kisebb radiátor beszerelésén a levegő hőcserélő bemenő ágába,"
Itt remélhetőleg kaloriferre gondolsz és nem (nevetséges hőátadó felületű) valódi radiátorokra.
"másikba a napkollektor visszajövő legforróbb szakaszát téli fűtésre."
Jól hőszigetelt háznál amikor a napkollektorból a fűtéshez elegendő hőmennyiség tud jönni, akkor már vége van a fűtési idénynek, tehát ezzel én nem próbálkoznék. Ne akarj napkollektorral fűteni, nem éri meg. Vagy milliókért cserébe kapsz egy icike-picike hőt télen is, vagy csak ősz elején és tavasz végén fog fűteni, akkor meg minek. A napkollektor a követlező dolgokra igazán jó:
- vízmelegítésre tavasztól őszig
Felsorolás vége.
"Viszont olvasgatva a fórumokat az jött le hogy a szellőző rendszeren keresztüli levegős hűtés nem igen megoldható, vagy csak óriási légszállító kapacitással."
Egy gyengén hőszigetelt és levegő hőcserélő nélküli házat gyakorlatilag lehetetlen még hatalmas mennyiségű szellőzőlevegővel is lehűteni, egy paszívházat meg könnyedén lehűthesz még kevés levegővel is.
Ebből is láthatod, hogy a képletekből mindig kifelejted a lefontosabb ténezőt: a te konkrét házad tényleges energiaiényét. Ne magolj be általánosságokat, próbáld megérteni a rendszert.
"Ezeket akár meg lehetne hajtani a 65W-os napelememmel is, szakaszos napközbeni működésre beállítva."
Felhőátvonuláskor egyszer lobog a hajunk, majd szécsend, borús időben és éjszaka meg egyszerűen nem veszünk levegőt (nem is fürdünk, főzünk és wc-re sem megyünk :)
A napelemmel tölts egy akkumulátort, abból meg szellőztess amikor kell.
...vagy a napelem + akksitölő + akksi együttes árából ingyen szellőztethetsz jó sokáig...
Sziasztok! Lassan kezdjük a házbővítést és most jutott eszembe hogy még építkezés előtt kellene elgondolkozni a különböző hűtési/fűtési lehetőségekről. Tegnap egész nap a netet bújtam, ezt a fórumot is sokat olvastam és mostanra a csatolt rajzon lévő megoldások körvonalazódtak.A rajz tartalmaz egy házi készítésű keresztirányú hőcserélővel (polikarbonát lemezes megoldás kicsit átalakítva, neten utána lehet nézni hogy működik) rendelkező szellőztető rendszert az új részek + konyha fölé, ezen kívül az új részek fűtésére mennyezetfűtést/hűtést találtam ki. Szellőztető rendszer: - gondolkoztam a bejövő levegő téli előmelegítésén/ nyári előhűtésén a talajba helyezett talaj-levegő kollektorral, de ezt az ötletet végül elvetettem, mert házilagos megoldásokkal nem lehet megfelelően védekezni a csőkígyóban megtelepedő baktériumokkal szemben. Mindenképpen csak gyári antibakteriális csövek jöhetnének szóba, azok meg drágák.- ezért inkább az indirekt megoldások felé vettem az irányt, gondolkoztam 2 kisebb radiátor beszerelésén a levegő hőcserélő bemenő ágába, egyikbe a kútvizet kötöttem volna hűtésre, másikba a napkollektor visszajövő legforróbb szakaszát téli fűtésre. Viszont olvasgatva a fórumokat az jött le hogy a szellőző rendszeren keresztüli levegős hűtés nem igen megoldható, vagy csak óriási légszállító kapacitással. Elsősorban Takyka!-nak köszönöm az ezzel kapcsolatos megoszott tapasztalatait, ezért jött B tervként a mennyezetfűtés/hűtés.- Szóval végül a szellőzés összesen egy 2 boxból álló ellenáramú hőcserélőből, valamint 2 autókban használatos egyenáramú ventillátorból állna. Ezeket akár meg lehetne hajtani a 65W-os napelememmel is, szakaszos napközbeni működésre beállítva. Emellé jönnének még a csövek és az elosztórendszer.- A bal felső sarokban látszanak a befújási és az elszívási pontok az alaprajzon. Mennyezetfűtés/mennyezethűtés: - előnye a padlófűtéssel szemben hogy nincs szálló por- normál vakolatba elhelyezhető- nyáron hűtésnél nincs zaj és huzat- alacsony hőfokú víz keringetésével lehet fűteni (30-40C)- a 15 fokos kútvíz és a felülethűtés a tapasztalatok szerint kiváló kombináció- elkészítéséhez szükséges lenne első körben egy 2 hőcserélős tartályra, ilyenem sajnos nincs. Viszont ezt meg lehetne oldani akár nyitott tartályjal is, belógatva két lágy rézcsőből tekert hőcserélőt.- a kútvíz be lesz vezetve az új fürdőszobába és a padlásra. Hidrofor biztosítja a folyamatos nyomást. Megmértem, ennek 15 fokos a vize. Ez menne az egyik hőcserélőn a tartályba, a kijövő ág pedig mágnesszeleppel lenne lezárva. Egy gömbcsappal meg lehetne határozni az átfolyó víz mennyiségét. A kijövő víz a kertbe távozna (jobb oldalon végigmenne egy szivárgó cső a virágoknál, onnan pedig föld alatt átvezetném a tujasorig, és ott ismét egy szivárgó csővel kanyarintanám vissza. A biztonság kedvéért a csővéget itt egyszerűen bele tudnám vezetni a ciszternába ha túl sok víz keletkezne egy meleg napon.- téli időszakba a tetőre szerelt 30 vákuumcsöves heatpipe-os napkollektor nyomná napközben a vizet a 300L-es hőcserélős tartályomba, és a visszajövő hűvösebb ága, ami szerintem valahol 30 és 50 fok körül lesz menne bele a másik hőcserélőbe. Ezt az ágat a nyári időszakban két csappal teljesen ki lehetne iktatni, akkor csak melegvíz készülne.- a hőcserélőben lévő nyáron hideg, télen meleg folyadék áramolna a 4 szobában a mennyezeti csőrendszereken keresztül. A kérdés hogy ettől függetlenül a radiátorokat ki kell-e építeni az új házrészben is, mert az már elég sok többletet jelentene.Helyette biztosításként szerintem elegendő lenne valahogy a mennyezetfűtés hőcserélőjébe bevinni a kazánból jövő fűtéságat is. Esetleg elektromos fűtőpatronnal felszerelni a hőcserélőt (csak az meg sok áramot fogyaszt ha mégis szükség van rá). Harmadik lehetőség még egy napkollektor felszerelése ha kevésnek bizonyulna a 30 csöves. Mi a véleményetek?Üdv! Miki
A házamban kiépítettem a padlástéren a szellőző csöveit 100mm-es csővel három szobában, illetve a nappali-étkező részen összesen öt db befújási pont van, a fürdő-wc helységekben illetve a nappaliban az elszívási pont 125mm-es illetve 100mm-es cső.
Az elszívó illetve befújó elosztóig 160mm-es cső megy. A gép helyét a szuterénba csöveztem onnan megy kb. 3 méter 160-as cső az osztókig. A leghosszabb 100-as cső kb.15 méter. Minden cső szigetelt sonoflex, és négyen vagyunk a 130m2-es házban.
Szeretnék tanácsot kérni hogy milyen gépet vegyek ami ár/érték arányban szerintetek jó.
Mivel elég nagyok a cső távolságok lehet, hogy nem elég, illetve nem működnének jó hatásfokkal a 300-as gépek...?
"Az elektronikát nézegetve én úgy gondolom, hogy csak akad olyan szakértő szerelő aki itt is vállalná a bemérést, ill. javítást."
Nem lehet bonyolult az áramkör,
de kapcsolási rajz nélkül az ilyesmi olykor csak találgatás - azt meg senki nem szereti vállalni, hogy órákon át megpróbálja kitalálni, hogy az elektronika melyik alkatrésze vajon mit csinálhat, aztán a végén esetleg kiderül, hogy nem sikerül rájönni, tehát ingyen dolgozott órákig.
