A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Ha egy rendszerben beáll az egyensúlyi állapot, és az állandósul, valamilyen energiaszinten, azt nevezik Lagrande pontnak, vagy multiplikátornak. Nem feltétlenül a legkisebb energiaszinten, de a legkisebb hatással.
A Lagrange féle multiplikációs módszerrel meg lehet keresni két darab kétváltozós függvény (felület) metszésvonalán található szélső értékeket, vagyis a minimum és maximum értékű pontokat.
Ebben a matematikai eljárásban szerepel egy lambda tényező, ezt nevezik Lagrange multiplikátornak.
A kérdés az, hogy ennek mi köze van a Planck állandóhoz?
Miért kell neked folyton kérkedni a tudatlanságoddal?
A Planck állandónak van fizikai jelentése, ezért nevezték el "hatáskvantum"-nak. Vagyis sejtik, hogy van valamiféle fizikai jelentése, csak egyikőtök sem tudja, hogy mi.
A bohó eleink hülyén választották meg a különböző fizikai mértékegységeket, nem tudva arról, hogy azok között fundamentális matematikai kapcsolatok vannak. Ezért amikor felfedezték ezeket a matematikai összefüggéseket, a használt hülye mértékegységek miatt mindig belekerült az egyenletbe egy korrekciós szorzótényező is.
Például Einstein híres képlete valójában ez: E = m
A c2 csak azért került bele, mert az energia (J) és a tömeg (kg) mértékegységét tudatlanul választották meg a régmúltban, és az össze-passzításhoz kellet egy szorzótényező.
"Hogyan jön ebből ki a Planck állandó?"
Lásd fent.
Ha l'art-pour-l'art választott fizikai mértékegységekkel dolgozunk, akkor gyakran szükséges egy szorzótényezőt is belerakni, hogy a hülyén megválasztott mértékegységek számértékeit megfelelőre alakítsuk.
A természetes mértékegység-rendszerben a redukált Planck-állandó értéke 1. Tehát mintha ott se lenne a képletben.
„A multiplikátor egy matematikai kifejezés, amely az egyik számot megszorozza a másikkal. Ez lehet egyszerűen két szám szorzata, vagy akár egy összetett matematikai művelet eredménye is.”
1x1=1 Ezt ismételgetheted akár meddig, az eredmény nem változik. Így már érthető? ;-)
„De hogy ez mit is jelent bővebben, azt én soha nem olvastam tőle.” Olvastad egyáltalán az elméletét, vagy csak „kivonatoztad”, mint mindent, ami a kezedbe került?
A kérdés az, hogy ha nincsenek fotonok (márpedig nincsenek), akkor hogyan valósul meg az energia szállítása adagokban a fényhullámok által?
Erről a jelenlegi fizikusoknak fogalma sincs. Pedig nem nehéz rájönni.
1. Bohr már 1913-ban rájött, hogy az atom alaphelyzetben nem sugároz, csak az alatt a rövid idő alatt, amikor az atomban az elektronburok átrendeződik. Emiatt a sugárzás nem folytonos, hanem szakaszos.
2. Kézenfekvő, hogy az energia-adagokat a véges hosszúságú hullámvonulatok (hullámsorozatok) szállítják. 1 hullámvonulat 1 energia-adagot szállít.
3. Az atom nem bocsát ki semmiféle részecskét (főleg nem fotont), hanem az elektronburok átrendeződésekor (amely kb. 10 nanoszekundum) megrezgeti a körülötte lévő fényközeget.
4. A rezgéshullámok minden irányban (3D-ben) terjednek növekvő gömbhéjak formájában
5. Egy hullámsorozat után hosszabb szünet következik.
6. Ezeket a kb. 3 méter vastagságú, gömbhéj alakú hullám-sorozatot nevezzük WAVSER-nek, amely a WAVE (hullám) és a SERIES (sorozat) szavakból képzett mozaikszó.
Fotonok tehát nem léteznek. A valóságban WAVSER-rek szállítják adagokban a fényenergiát.
A kérdés az, hogy ha nincsenek fotonok (márpedig nincsenek), akkor hogyan valósul meg az energia szállítása adagokban a fényhullámok által?
Erről a jelenlegi fizikusoknak fogalma sincs. Pedig nem nehéz rájönni.
1. Bor már 1913-ban rájött, hogy az atom alaphelyzetben nem sugároz, csak az alatt a rövid idő alatt, amikor az atomban az elektronburok átrendeződik. Emiatt a sugárzás nem folytonos, hanem szakaszos.
2. Kézenfekvő, hogy az energia-adagokat a véges hosszúságú hullámvonulatok (hullámsorozatok) szállítják. 1 hullámvonulat 1 energia-adagot szállít.
3. Az atom nem bocsát ki semmiféle részecskét (főleg nem fotont), hanem az elektronburok átrendeződésekor (amely kb. 10 nanoszekundum) megrezgeti a körülötte lévő fényközeget.
4. A rezgéshullámok minden irányban (3D-ben) terjednek növekvő gömbhéjak formájában
5. Egy hullámsorozat után hosszabb szünet következik.
6. Ezeket a kb. 3 méter vastagságú, gömbhéj alakú hullám-sorozatot nevezzük WAVSER-nek, amely a WAVE (hullám) és a SERIES (sorozat) szavakból képzett mozaikszó.
Fotonok tehát nem léteznek. A valóságban WAVSER-rek szállítják adagokban a fényenergiát.
"Addig már eljutottak a relativisták, hogy részecske formában (ahogyan Einstein kitalálta), nem létezhet. De mivel szerintük mindenképpen léteznie kell, kitalálnak mindenféle mesét a foton létezésének igazolására. "
De a kvantumelméletben a foton az elektromágneses kölcsönhatás "részecskéje".
A relativisták egyik alapdogmája, hogy fotonoknak léteznie kell.
Egyrészt, mert Einstein találta ki, másrészt meg azért, mert Nobel díjat kapott érte. És azt ugye a relativisták elképzelhetetlennek tartják, hogy Einstein is tévedett, meg a Nobel bizottság is. Pedig éppen ez a nagy büdös helyzet.
Az sem számít, hogy senki sem tudja mi a foton, az sem baj, ha a kísérletek ellentmondanak neki, de mindenképpen léteznie kell.
Addig már eljutottak a relativisták, hogy részecske formában (ahogyan Einstein kitalálta), nem létezhet. De mivel szerintük mindenképpen léteznie kell, kitalálnak mindenféle mesét a foton létezésének igazolására.
Boncolgassuk egy kicsit, hogy mit is jelentene ez a definíció! Mindjárt kiderül, hogy semmi értelme sincs.
Mit jelent az "elektromágneses mező"?
Sajnos semmit, mert ilyen nem létezik. A mező ugyanis egy statikus fogalom.
Létezik külön elektromos mező, amely az elektromos töltés körül található.
És létezik külön mágneses mező, amely a mágnes körül található.
Elektromágneses mezőnek azt lehetne nevezni, amikor mindkét mező együttesen jelen van, vagyis elektromos töltés és mágnes közelében. De ennek semmi köze sincs a kvantumossághoz.
Ha egy elektromos töltés mozog, akkor Maxwell elmélete szerint a változó elektromos mező mágneses mezőt is generál. Ilyenkor mind mindkét mező jelen van, de ez már nem statikus mező, hanem egy kiválasztott pontban időben változó mező. De a kvantumossághoz ennek sincs semmi köze.
Mindebből kitűnik, hogy nem elektromágneses mezőről van szó, mert ennél a kvantumosság szóba jöhet.
Mikor jöhet szóba? Mire jött rá Planck? Arra, hogy a fényhullámok meghatározott mennyiségekben (adagokban, kvantumokban) szállítják az energiát. De a fényhullám, és az elektromágneses mező egyáltalán nem ugyanaz. Van közük egymáshoz, de egyáltalán nem ugyanaz a mező és a hullám.
A fényhullám felváltva fel és leépülő elektromos és mágneses mezőkből áll, de nem ettől kvantumos, hiszen a rádióhullám is felváltva fel és leépülő elektromos és mágneses mezőkből áll, mégsem kvantumos.
A fény azért adagos (kvantumos), mert véges hosszúságú hullámvonulatok (hullámsorozatok) formájában keletkezik.1 hullámvonulat 1 adag energiát szállít. Erre Bohr jött rá 1913-ban, amikor azt feltételezte, hogy az atom nem folyamatosan sugároz, hanem szakaszosan. Azóta ezt a kísérletek megerősítették.
Ezt a helyes képet zavarta össze Einstein, aki az mondta, hogy az energia-adagot nem hullám, hanem egy "pontban lokalizált" részecske hordozza, amely egyben keletkezik és egyben is nyelődik el. Ezt nevezték el később fotonnak.
Na, ez volt az, ami félrevitte a fénytant. Planck soha nem is fogadta el Einstein részecskéit. Később maga Einstein is bevallotta, hogy 50 év alatt sem sikerült megértenie, hogy valójában mi a foton. És még hozzátette, hogy: "minden tökfilkó azt hiszi, hogy tudja, de tévednek."
Ha foton létezne, akkor sem az elektromágneses mező kvantuma lenne, mert pl. a rádióhullám is elektromágneses hullám, mégsem kvantumos. Az energia sem kvantumos általában. A fény (és a magasabb frekvenciájú EM hullámok által szállított energia kvantumos csak, mert ezek szakaszos hullámként keletkeznek és így is terjednek.
Persze tudom, hogy te nem így tanultad, elgondolkodni pedig már nem fogsz azon, amit leírtam. Tehát te abban a hiszemben fogsz megtérni az örök vadászmezőkre, hogy te tudod, mi a foton. Az sem zavar, hogy valójában nem érted mi a foton, mert senki nem érti, hiszen ez csak egy zavaros értelmetlen fogalom.
Szerencsére az új fizika már nem dolgozik ilyesféle homályos fogalmakkal. Fotonok nincsenek és az új fizikában nincs is rá szükség.
"Az igazság az, hogy fogalmatok sincs, hogy mi is lenne a foton."
Az elektromágneses mező kvantuma.
Ez ilyen egyszerű.
Csakhát te azt hiszed, hogy a foton az valami "tárgy" kell legyen, és akkor annak anyaga-színe-íze-bűze is kell legyen, és erről nem tud senki sem neked mondani semmit. Csakhát a foton nem "tárgy".
"Hanem hogy egy egyszerűbben kezelhető modellel magyarázzanak valamit matematikailag."
Az igazság az, hogy fogalmatok sincs, hogy mi is lenne a foton. Einstein sem tudta, és ti sem tudjátok. Ezért nyomjátok ezt a zagyva szöveget.
"...az emittált fotonok "hosszú" idő után válnak "valós" részecskévé, a kibocsájtás idején és helyén még az ott lévő anyaggal összefonódott virtuális részecskék csupán."
Ez még süketebb szöveg. Azért nyomatjátok, hogy úgy tűnjön, ti nem vagytok a gyengébb képességűek, vagy nagyonegyszerű laikusok. Ti nagytudású komoly szakembernek képzelitek magatokat, mégis csak ilyen hablatyolásra vagytok képesek.
"Akkor miért van az a szöveg minden modernfizika könyvben, hogy: "az atom emittál (kibocsát) egy fotont"? Azért, hogy megtévesszék a gyanútlan
olvasót?"
Nem.
Hanem hogy egy egyszerűbben kezelhető modellel magyarázzanak valamit matematikailag.
A Schrödinger-egyenletet qrvanehéz kezelni. Pedig kvantumfizikailag azt kéne használni, meg a hullámfüggvényeket.
Mellesleg @construct már tucatnyiszor leírta: az emittált fotonok "hosszú" idő után válnak "valós" részecskévé, a kibocsájtás idején és helyén még az ott lévő anyaggal összefonódott virtuális részecskék csupán. Úgyhogy az "emittál egy fotont" leírás lazán átlépi a folyamatnak ezt a kezdeti tartományát, mert csak összezavarja a gyengébb képességű érdeklődőket.
"Miért írja Einstein, hogy a foton "pontban lokalizált"? Akkor mégsem pontban lokalizált?"
A detektálásakor.
Út közben pedig egy végtelen hullám.
Mellesleg pedig a FIZIKÁT kéne tudnod megtanulnod, nem pedig azt, hogy kicsoda micsodát mondott. Az ugyanis csak mese nagyonegyszerű laikusoknak.
"Nem beszélve arról, hogy az atomok nem bocsájtanak ki adott irányba haladó fotonokat."
Akkor miért van az a szöveg minden modernfizika könyvben, hogy: "az atom emittál (kibocsát) egy fotont"? Azért, hogy megtévesszék a gyanútlan olvasót?
Miért írja Einstein, hogy a foton "pontban lokalizált"? Akkor mégsem pontban lokalizált?
"Az atomok egyfajta "gömbhullámot" bocsájtanak ki..."
Ez majdnem igaz. Az atom egy gömbhullám-sorozatot bocsát ki, amely véges hosszúságú, és néhány millió rezgést tartalmaz. Ezt nevezzük "véjvzer"-nek. (hullám + sorozat = hullámsorozat, angolul: wave + serious =wavser, kiejtve: véjvzer)
"amiből csak abban a pillanatban lesz foton és egy konkrét irány, amint véletlenszerűen a gömbhullám kölcsönhatásba lép valami töltéssel. Egészen addig a foton helye meghatározatlan."
Ez egy értelmetlen zagyvaság.
"A foton nem egy aprócska golyó, ahogy azt @demokritosz magának elképzeli, hanem egy "kvantum" (értsd: "könyvelési egység") amivel egyszerűbb egyes fényJELENSÉGEKET matematikailag magyarázni."
Én sehogyan sem képzelem el a fotont, mert szerintem foton nem létezik. Aprócska golyónak Einstein képzelte. Talán tévedett?
Nem beszélve arról, hogy az atomok nem bocsájtanak ki adott irányba haladó fotonokat.
Az atomok egyfajta "gömbhullámot" bocsájtanak ki (foton hullámfüggvénye), amiből csak abban a pillanatban lesz foton és egy konkrét irány, amint véletlenszerűen a gömbhullám kölcsönhatásba lép valami töltéssel. Egészen addig a foton helye meghatározatlan.
A foton nem egy aprócska golyó, ahogy azt @demokritosz magának elképzeli, hanem egy "kvantum" (értsd: "könyvelési egység") amivel egyszerűbb egyes fényJELENSÉGEKET matematikailag magyarázni.
Csakhát @demokritosz úgy retteg a matematikától, mint ördög a tömjénfüsttől. Nem érti egyáltalán, ezért csak megugatja mint buta kutya a postásautót.
"Amennyiben megértenéd azt, amit Elminster A. írt..."
Valóban nem értem Elminster hablatyolását, de szerintem ő maga sem.
"...de van a fotonról egy leírás, ami egyezik a valósággal."
Sajnos ez sem igaz. A fotonok, amennyiben léteznének, éppen ellentétesen viselkednének, mint amit a tapasztalat mutat. Ha a fotonokat valóban az atomok bocsátanák ki (mint ahogyan a modern fizika tanítja), akkor egy mozgó atomnak nagyobb sebességgel kellene kibocsátani a fotonokat az atom mozgásának irányába.
De a tapasztalat szerint nem így van. A fény sebessége nem függ a fényt kibocsátó atom mozgásától.
Vagyis a foton-elképzelés ellentétes a tapasztalattal. Persze lehet forgó vektorokról regélni, de ez csak parasztvakítás.
„De a relativisták ragaszkodnak hozzá, hogy nincs fényközeg, és nincs is rá szükség. Ez a kemény dogma állja útját a fizika fejlődésének. „
Amennyiben megértenéd azt, amit Elminster A. írt, akkor nem beszélnél dogmáról, meg fejődési gátakról.
A fény egy olyan jelenség, amit hullámegyenlettel lehet matematikailag leírni. Vagyis úgy modellezni, hogy azzal további jelenségeket lehet tapasztalni. Például a Röntgen képet, amivel belelátnak a testedbe. Magam sem értem annyira a matekot, hogy azzal „egy komplex síkon körbeforgó vektor létrehozta spirálvonallal lehet magát a foton részecskét elképzelni.)”, de van a fotonról egy leírás, ami egyezik a valósággal. A saját kútfődből származó fényközegről meg továbbra is kussolsz.
