Aztán arra sem jött rá Einstein, miért lehet a Planck állandót kifejezni a c-val, a q-val, az elemi tömegekkel m(e), m(P) meg a kötési energiával E(kötés) = 13.6 eV a hidrogén esetében
h = g^2/2c x sqrt(m'c^2/2 E(kötés)), m' a redukált tömeg m(e)m(P)/(m(e) + m(P)) ?
Hogy a h-nak semmi köze az atommaghoz az nyilvánvaló! Fogalmam sincs, hogyan tudta Heisenberg 1932-ben az elektronokat kidobni az atommagból? (Heisenberg bizonytalanságí relációja a h-val sem volt jó ötlet.)
Rossz fantázia volt a fénykvantumok (E = hv) bevezetése is Einsteintöl. Ha ö még nem is tudta 1905-ben mi is az a Planck 'állandó', de késöbb már megfigyelni lehetett, hogy minden mikroszkópikus objektum jóval kisebb mint az általa kisugárzott e.m.-sugárzás hullámhossza. Korpuszkuláris jelenség a fénykibocsátás nem is lehet, csak hullámjelenség. Erre Szász meg is találta a magyarázatot.
A gravitáció persze nem is a tér görbülése, ezt Einstein rosszul vezette be. Ö sem tudta mi is az a tömeg, és elég sz@r megfigyelö volt. Pontosabban, nem is figyelt meg semmit sem, csak fantázált. Azt is sz@rul.
Iszugyi volna egy kérdésem hozzád, mivel új topicot nem nyithatok. Tér para-dixeonális esemény horizont. Mit mond neked? A tanítások egymás mellet elhelyezése a térben oly módon, ami 3d ábrázolást kíván, ezt takarják nekem e szavak. S haladnak a végtelenben egy kör gyűrűn keresztül.
Ti meg 100 milliószor mondjátok azt, hogy 'tömeg', aztán azt sem tudjátok mi az?
Még mindig hisztek a gravitációban mint 'tömegvonzás', pedig nem az.
A Planck állandóról, meg azt hiszitek hogy a h kvantál valamit, pedig a h egy Lagrange multiplikátor a véges Minkowski-térben és csak az elektronok mozgását szabályozza az atomhéjban.
ibela: "Az elektron minden lehetseges palyan mozog, mivel maga is hullamcsomag."
A pontszerü elektron, kétféle elemi töltéssel nem egy 'hullámcsomag'! Csak éppen az elektron helyét és sebességét nem tudjuk sohasem pontosan meghatározni. Az elektron mozgásegyenlete alapvevöen más mint az elektromágneses mezö Maxwell-egyenlete.
Ha nem tudod az elektron kezdö helyét és sebességét, nem ismered az elektron mozgásegyenletét, akkor miért csodálkozol a kétrés kisérlet eredményén?
Newton fizikája igen is megdölt, de nem a népszerüsítö cikkekben, hanem a "Physics of Elementary Processes"-ben.
Einsteinnek mindenben igaza volt a relativitassal kapcsolatban. Mas kerdes, hogy azt a newtoni fizikan belul is ertelmezni lehet. (Kell) Nagyon ugy nez ki, hogy a kvantummechanikarol alkotott velemenye is helytallo lesz. Isten nem jatszik dobokockaval.
Nem turom, hogy te mit olvasol, en nem irtam kvantumugrasrol. Az elektron minden lehetseges palyan mozog, mivel maga is hullamcsomag. Ezt irtam. Sajnos a nepszerusito cikkekben jon a hapogas, hogy szetkent elektron, meg reszecske-hullam dualizmus, amik egymast kizarjak, kesleltetett valasztasos kiserletnel mi dontjuk el, mi volt az elektron, amikor atment a ket resen. Ezek a szovegek annyira szanalmasak. Ott van az egyenletekben. Van sok hullam, amikett osszegezni kell. Ezek hullamcsomagot alkotnak. A sikhullamokat a Maxwell egyenletek irjak le. Minden a newtoni fizika szerint mukodik. Erre jon a nepszerusito, es azt irja, a newtoni fizika megdolt. Na persze..
ibela: "Persze, mondhatja valaki, hullamcsomag igy meg ugy, de az elektron olyan fotont sugaroz ki, ami a ket palya energiajanak a kulombsege."
A kutyafülét a két pálya energiakülönbsége a 'foton'! Nem 'ugri-bugrál' az elektron egyik pályáról a másikra. Az elektromágneses mezö egy nem-konzervatív mezö, az atom gerjesztett állapota meg nem egy bizonyos fix energiát képviselö állapot.
Einstein elcseszte a fénykvantum hipotézissel, E = hv, az atomok fénykibocsátása leírását. A Planck állandó h csak az elektron mozgását szabályozza az atomhéjban, nem kvantál a h semmit. A h egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be a véges Minkowski-térben.
A multivilagokat, a kesleltetett valasztasos kiserleteket el lehet felejteni. A foton es az elektron mindket resen atmegy. Ha nem is maga az eszlelheto hullamcsomag, de az oket felepito sikhullamok mindenkeppen. Es nem valamifele nemletezo vilagban, hanem a mi vilagunkban, csak epp kioltjak egymast. Nincs olyan, hogy hol reszecske hol hullam. Mindig hullam es mindig van egy reszecskeszeru nagyobb amplitudoju resze a terben. Ha a forras eleg monokromatikus valamilyen okbol, pl rogzitett vagy alacsony a homerseklete, akkor a hullamtulajdonsag fog dominalni, nem fog tudni kialakulni egy terben jol behatarolhato centrum, lasd Selenyi interferencia-kiserlete. Ilyesmi tortenik az elektronokkal is szupravezeteskor.
A program n=500 fele frekvenciaju hullamot ad ossze ami hullamcsomagot alkot. A hullamhossz 200 tol 250 igy megy az alabbi sor szerint a=sin((float)(x-5000)*M_PI*2.0/(200.0+(float)i*50/(float)n));
A vegen egy ellenorzes van, ez kiszamolja, hogy ha van egy 200 es 250 hullamhosszu rezgesunk, akkor mennyi a ket rezges frekvenciajanak kulombsegebol szamolhato hullamhossz.
ami 1.00e3 vagyis 1000. A kepen a vilagoszold osztasok 1000 egysegenkent vannak. Lathato, hogy a modulacio csucsai pont itt vannak. Ez a foton, a ket palya kozt letezo osszes utvonalon mozgo elektron-hullamcsomag altal sugarzott elektromagneses sikhullamok osszegekent letrejovo hullamcsomag. De alapjaban egy hagyomanyos elektromagneses hullam.
Es hiaba tudom iszugyi, hogy a sikhullamok a valosabbak, azokat merni soha nem fogjuk tudni, hiszen a legtobb helyen kioltjak egymast. A hullamcsomag centrumat viszont barmikor merhetjuk, Tetszik vagy nem, a foton szamunkra a valosag.
Persze, mondhatja valaki, hullamcsomag igy meg ugy, de az elektron olyan fotont sugaroz ki, ami a ket palya energiajanak a kulombsege. Es az hogy lehet?
