Az Írás még a tapasztalatot is megelőzi, hiszen a bűnbeesett ember érzékszervei nem tévedhetetlenek, s a megtévedt érzékszervek által közvetített információkat az Igazság ellen lázadó emberi elme dolgozza föl...
Ugyan már. Bizonyítsd hogy a nyelvek összezavarása és a torony története összekapcsolódott a 7. század előtt. Mi több arra is kíváncsi lennék hogy megtalálod e a Bábel nevet a héber tórában.
Bizonyítsd, hogy tényleg létezett-e a százéves háború.
Ott voltál??(Semmi értelme annak, amit csinálsz, te amúgy is hitelméleti alapon vitázol, és fogalmad nincs a tudományos módszerességről. Ahogyan Zoroastro barátodnak sem.)
Egyébként pl. a galdu (kaššu) időszakhoz is érdekes párhuzamok kötődnek. Ez ugye már az amurru időszak után volt, illetve az utolsó amorita király, Samsu-ditana már párhuzamosan uralkodott Gandašsal (a hosszú időrend szerint Kr. e. 1733 körül).
Mi ebben a csúsztatás? A bábel tornya nem a Babiloni zigurat. Viszont különféle zsdó és nem zsidó szakemberek szerint a zsidók a babiloni száműzetés alatt a babiloni ziguratot azonosították Bábel tornyával.
Meglehetősen elfogadott a szakirodalomban, hogy Bábel tornyának a mítosza a Banilóni Birodalom területén állott zikkuratukhoz kapcsolódik. Ahogy az olvtárs is írta, a zsidók ezeket a piramisépítményeket nézhették csonka, leomlott toronynak, vagy legalábbis ezek alapján szőtték az ismert bibliai mesét. "A nyelvek összezavarodása" pedig az ősi elő-ázsiai nyelvi koiné felbomlására utal.
"Legjobb tdomásom szerint akkor amikor az egyiptomi cvilizáció elindult a fejlődés útján Eridu már vagy 1500 éve város. Ekkor a sumer települések már tízezres nagyvárosok. Vannak falrajzok és tárgyi bizonyítékok arra hogy a sumérek jártak egyiptomban a predinasztikus korban. Ilyenek pl a mítikus napbárkákat ábrzoló falrajzok amelyeken sumereredetre utalnak. Vagy ilyen a leghíresebb lelet a Gebel el-Arak -i késnyél.(ie 3000-3500) ..."
Tudomásom szerint egyes kutatók a nagy vadászt Enmerkar-ral azonosítják. Az Enmerkar Aratta ura eposz főszereplőjével. Ami azt illeti van egy érdekes teória. A biblikus régészet hatáskörébe tartozik. Szóval tessék kétkedve fogadni.
Enmer.KAR ugye ha csak a leírt mássalhangzókat nézed Nmr.KAR (KAR egyenlő vadász). Vagyis NMR a Vadász.
A Biblában
"Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint NiMRod."
Az Enmerkar Aratta ura-ban azt írják hogy miután apja Mesh-ki-ang-gasher UTU fia tengerre szállt és eltűnt ő lett Erek (Bibliai URUK) királya.
(Valóban URUK ban található a világ legrégebbi ziguratja. vagyis az eredeti Bábel tornya. Amit a Biblia szerint Nimród építetett. (Ugye a zsidók a bibliaiszáműzetés idején látták az ottani Ziguratot és azt hitték hogy az az eredeti torony))
Ugye Mesh-ki-ang-gasher a Napisten fia tengerre szált majd nagyjából ugyanebben az időből feltűnik egyiptomban egy sumer hódítást ábrázoló kés. Vannak akik szerint ez nem véletlen.
UTU a sumer napisten vö. ATON/ATEN egyipomi napisten. Az U gyakran vált A-ra vagy O-ra.
Ezek a datálások nem hivatalosak nem támaszkodnak semmilyen tudományos tényre. A 10000 es év ha jól tudom úgy jött ki valakinek hogy a szfinx akkor volt az oroszlán csillagképpel egy vonalban. Ennyi erővel negyvenezer éves is lehetne.
Legjobb tdomásom szerint akkor amikor az egyiptomi cvilizáció elindult a fejlődés útján Eridu már vagy 1500 éve város. Ekkor a sumer települések már tízezres nagyvárosok.
Vannak falrajzok és tárgyi bizonyítékok arra hogy a sumérek jártak egyiptomban a predinasztikus korban. Ilyenek pl a mítikus napbárkákat ábrzoló falrajzok amelyeken sumereredetre utalnak.
Vagy ilyen a leghíresebb lelet a Gebel el-Arak -i késnyél.(ie 3000-3500) amelyen feltűnik az addig csak sumerből ismert "vadak ura, nagy vadász" kép. A késnyélen egy folyóvizi csatát talán hódítást ábrázolnak
Hát nem az egyiptomi a környék legrégibb kultúrája?Újabban már tízezer körül járnak a datálások,gondoljunk csak a szfinx korára amit erre az időre tesznek,különböző időjárási nyomok alapján pl. Vagy az első dinasztia előtti korok királyai. A sumér miért lenne idősebb, Csak kérdezem!
Néhányan úgy gondolják hogy a egyiptomi írásnak sumér eredete van. Mások szerint maga az egyiptomi civilizáció is a "summér" hódításnak (kulturálisnak vagy valódinak) köszönhető. Vannak akik a mitológiában is látnak hasonlóságot.
Felmerül a kérdés, vajon nem azért hívták-e a Kazár Birodalomból Árpádékhoz csatlakozott néprészeket kabaroknak, mert héber vallásúak voltak... Talán mégsem a 'kavar, habar' igékből eredeztethető ez a név, mint egyesek gondolják.
A zsidók a héber nevet az 'átvonulni, átköltözni' jelentésű abar tővel is kapcsolatba hozták , és 'túlról való'-nak értelmezték,erre vall a Teremtés könyve 14: 13 görög fordítása is: paratész 'a másik oldalról való'.
Iustinus (XLI, 1) írja a parthusokról: Parthi, penes quos velut divisione orbis cum Romanis facta nunc Orientis imperium est, Scytharum exules fuere. Hoc etiam ipsorum vocabulo manifestatur, nam Scythico sermone exules "parthi" dicuntur. („A parthusok, akik kezében most – miután szinte megosztoztak a földkerekségen a rómaiakkal – a Kelet fölötti uralom van, a szkíták száműzöttei voltak. Ezt a nevük is nyilvánvalóvá teszi, mert scytha nyelven a száműzötteket »parthus«-oknak mondják.”)
Mint már többször utaltunk rá, a szabíroknak akkoriban vész nyoma a forrásokban, amikor 558 körül ugyanott, a Kaukázusban, ill. annak északi előterében feltűnnek a kazárok. Németh Gyula kiemeli, hogy Maszúdi nem tévedett, amikor azt állította, hogy a szabírokat csak a perzsák nyomán hívták kazároknak, ugyanis perzsául a kazár ugyanannyit tesz, mint a szabír törökül, mindegyik szó jelentése egyaránt: ’eltévedt, bolyongó’ (A honfoglaló magyarság kialakulása; MTA, Bp., 1930).
A habirut egyébként a 'por' jelentésű sémi cpr szóból eredeztetik, olyan összefüggésben, hogy aki utazik, az poros lesz, port ver fel, magára veszi az út porát.
Akkád ebéru 'vándorolni'
Héber cábar 'ua.'
A habiruk a hupšukhoz hasonlóan olyan félszabadnak mondható elemek voltak, akik idegenbe kerülve egyfajta korlátozott polgárjogot szerezni csak úgy tudtak, ha elszegődtek egy ottani közösség szolgálatába (ez a jogviszony azonban felbontható volt). Vö. Józsué 9. Szívesen alkalmazták őket a hettita, ugariti, alalakhi stb. királyi gazdaságokban.
Komoróczy szerint a Genesis 13: 16 és 28: 14 költői formában már a zsidóság gyarapodására utal, amikor Jahve szájába ezeket a szavakat adja: "Magodat olyanná teszem, mint a föld pora (capar): ha valaki meg tudná számolni a föld porát, az megszámolja a te magodat is." Ekkorra ugyanis a foglalkozást, ill. társadalmi státust jelölő héber kifejezés mára zsidó népnév szinonimájává vált (ugyanúgy, ahogyan a magyar népnév is azonosult valamikor a XI--XII. századra a tőle eredetileg független hungarus népnévvel).
"Az meg talán nem véletlen, hogy pont azokon a vidékeken bukkan fel a habiru szó, ahol a héberek történelmük során megfordultak. Az ókori Görögorszában pl. nem, ellenben Mezopotámiában, Egyiptomban, és a kettő között területeken pl. (Asszíria) meg igen. Túl nagy az egybeesés."
Véletlen lenne hogy pont a sémi nyelvterületen hívnak egy foglalkozást hasonlóan?
Nyilván nem kizárt hogy a habiru eredetileg népnév és abból került át a különböző nyelvekbe mint csavargó, vándor, zsoldos. Minenesetre nem hízelgő ha a héberek talán egyedül a történelem folyamán amerre megfordultak ilyen nyelvi nyomokat hagytak maguk tán.
A közel kelet nem elszigetel államok sora. A nyelvek közül hány tartozik a sémi nyelvcsaládba? Ha jól tudom még az egyiptomi is sumér gyökerekkel büszkékedhet. De ha tévednék, akkor is az akkád nyelv a kor lingua franca-ja mint a latin a középkori európában. Hány európai szónak van latin eredete?
Miért hívtak volna két totálisan különböző nyelven (egyiptomi, akkád) ugyanúgy egy foglalkozást/életeformát? Nem inkább népeket szoktak két különböző nyelven ugyanúgy hívni?
Pl. a lovas teljesen máshogy van a magyarban és a németben. Bezzeg a tatár csaknem azonos. Hm...
