Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Nem tudom, én rőmaira emlékszem, de majd utána nézek. A dolog lényege, vízépítésben nagyok voltak, megtalálták azokat az Atlasz hegység déli lejetőjén levő vízkészleteket, és hosszú rejtett alagutakon vezették maguknak a vizet. De hasonló eljárásokat találni lehet az Arab félszigeten is. Erre a vízkészletre pedig jól eldugott helyeken gyönyörű kulturát lehetett építeni, fenn is állt kb 1000 esztendeig. A végén elfogyott a víz.
Kedves Najahuha, egyrészt, már jó ideje elég sokat tudunk erről a civilizációról, másrészt, pont a rómaiak nem sokat tudhattak, mert nagyon jól őrizték titkaikat. Ha jól emlékszem, mintha egy római hadsereg nyomtalanul eltünt a Szaharában. Az ott élő berber kultúra fontos titka volt a víz megszerzése. Városaik falvaik zseniális vízrendszerei idegen hatalom által könnyen elpusztíthatók voltak, így őrizték a titkokat.
Hihetünk-e továbbra is teljes egészében a rómamiak által írottaknak, ahogyan kinézett az ókor ?
A föllelt sivatagi város alapján egyre nehezebben tehetjük meg. Vagyis a rómaiak jóval szegényesebben és alábecsülten ábrázolták a rajtuk kívül álló világot.
"Elveszett" városokat találtak a Szaharában
2011. november 9. 09:09
Műholdfelvételek segítségével azonosították az elfeledésre ítélt ókori birodalom "elveszett" városait Líbia délnyugati részén a Kadhafi bukása után visszatért régészek. A leletek azt mutatják, hogy az első líbiai civilizáció sokkal fejlettebb volt a rómaiak által leírtaknál.
"nem vitatkozom vele, mert az Ő fejében még mindig a Visokoi piramisok töltik be a teret!!:-)))))))"
Nincs is vita köztünk. Én is szeretnék tágítani a magyar nyelv időterén, miszerint az a tudomám mai aláássa szerint az ugor nyelv egyik későbbi ága, és múltja alig 2000-3000 éves. (Ordas nagy hazugság! :-(()
Mi volt előbb a nyelv, vagy az írás? Mire való az írás? A szó elszáll és az írás megmarad? Vagy az ősi örök szavak múltját és igazi értelmét teszi követhetetlenné a jelenben?
Tény. Egyelőre ez az írásos lelet a legrégebbi az egész földtekén. Itt is csak közvetett időmeghatározás van a piramisokra rárakódó bioszféra termőréteg vastagsága miatt. Vésett kőleletek keletkezésének időbeni meghatározása lehetetlen. A genetika is sokat segíthet a népek árjadásának, ősi időbeli mozgásainak visszafejtésében.
Vajon nem ugyanazon emberek vésték be a hieroglifákat az obeliszkekre és a Brit-Columbiában Lord Dufferin által felfedezett kihalt indián falu ajtaira vagy a közép-amerikai Palenque és Uxmal romjai közt található táblákra? Vagy tán sohasem fogjuk megtudni?????
Már hogyne ismerném, hisz mindig is hangoztattam őket, ha visszaolvasol! Mocigának szerettem volna egy szép napot okozni, hogy kivételesen nem vitatkozom vele, mert az Ő fejében még mindig a Visokoi piramisok töltik be a teret!!:-)))))))
Pl:
A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. - A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, - 11 %-a az EU-7, - és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda.
Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak utódja.” (Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.)
A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak!
Talán Mociga ezt is elolvassa!
Cser Ferenc—Darai Lajos: MAGYAR FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN KŐKORI EREDETÜNK ÉS A SEJTI TULAJDONSÁG-ÖRÖKÍTŐ KUTATÁS
Nem szabad mindent felforgatni, sem rombadönteni, ami van.
50.000 év ugye az történelem előtti valami lehet bőven. Nem annyira kellene dobállódzni az évszámokkal. Egyelőre én ott tartok, hogy a 15.000 év bizonyíthatónak látszik a középeurópai leletek alapján. Az is szépen kirajzolódik, hogy szerves összefüggés van a nyelv és az írásrendszer és a betűkészlet képjelei közt is. Azaz ez az írás igen nagy valószínűséggel, sem nem török, sem nem ismeretlen (tudós hogy pébe ragaszkodhat ekkora faccsághoz?), hanem magyar eredetű. Mivel ezzel a kérdéssel más történettudományi területek is erősen kapcsolódnak, nagyon nehéz a kutatás is. Ugyanis multidiszciplináris alapon lehet csak. A mai átlagtudomámos mentalitás farizeus alapú szakbarbárkodás. :-((
Hogyan és milyen társadalmi mélyrétegekben maradhatott fenn a székely rovásírás? Kik őrizték meg? Tudósok nem. Írástudók nem. De akkor kik? Senki sem mívelte gyakorolta? Vagy pont a carpenter (latin szó és minden faműves jeléntéssel) ács.
c.1300 (attested from early 12c. as a surname), from O.N.Fr. carpentier (O.Fr., Mod.Fr. charpentier), from L.L. (artifex) carpentarius "wagon (maker)," from L. carpentum "two-wheeled carriage, cart," from Gaulish, from O.Celt. *carpentom (cf. O.Ir. carpat, Gael. carbad "carriage"), probably related to Gaul. karros (see car). Replaced O.E. treowwyrhta, lit. "tree-wright." Ger. Zimmermann "carpenter" is from O.H.G. zimbarman, from zimbar "wood for building, timber," cognate with O.N. timbr (see timber). First record of carpenter bee is from 1844.
1550s, "large kind of carriage," from M.Fr. coche (16c.), from Ger. kotsche, from Hungarian kocsi (szekér) "(carriage) of Kocs," village where it was first made. In Hungary, the thing and the name for it date from 15c., and forms are found in most European languages (cf. Sp., Port. coche, It. cocchino, Du. koets). Applied to railway cars 1866, Amer.Eng. Sense of "economy or tourist class" is from 1949. Meaning "instructor/trainer" is c.1830 Oxford University slang for a tutor who "carries" a student through an exam; athletic sense is 1861. The verb is from 1610s, "to convey in a coach;" meaning "to prepare (someone) for an exam" is from 1849. Related: Coached; coaching.
ON
Ezotéria vagy tudomány tökmindegy. Van akinek pláne, ha telejesen érthetetlen a tudomány, dettó ugyanolyan ezotériává nyilvánítja.
Fordítva is lehet ez igaz. A tudós nem érti, vagy legalább is nagyon nem tudja megmagyarázni az e mögött rejlő realitásokat, és akkor elnevezi azt annak ahogy ő vélekedik. (Le ne szédüljön a magas katedrálisáról!!)
Az 50.000 év mellesleg talán túlzás. De nem az évek száma számít, hanem az ősiség maga. Felőlem oszt lehet. 10-20-30 is. Kit érdekel?
A boszniai piramisoknál (Visoco) kb. 15.000 éves rovásleleteket találtak.
Na innét is el lehet indulni. Én voltam ott. Hiszem ha látom alapon. És Te? Addig maradj a filológus ezoterikusságos minősítgetéseknél. :-(
Így van. Sokkal több. Az első, vagy legrégebbi írásos közműveltség nyoma. Amikor lent és fent is sokan vannak a műveltek, akik valaha antianalfabéták voltak. Ugyanis ki írni (rúnákat róni) és olvasni tudott, az már művelt volt. Közben meg ácsolt, épített mindent fából.
Én tudománynak tekintem az írástörténetet, nem ezotériának.
A négy "s" valóban a sarok szó jele, de ennek semmi köze az általad felsorolt négy sarkalatos izéhez. Nem gondolod, hogy ennek valamilyen alátámasztását kellene adnod ahhoz, hogy komolyan vegyük?
Valószinüleg nem magyar volt az aki leírta! Hogy miért?
„Köningsbergi töredék”:
„Tugyuk, látjuk őt szűz leánynak, ki ölében tart csodáltos fiat, füröszti, mosja, eteti, emleti, úgy hogy anya szülöttét; de ki légyen néki atyja, azot nem tudhatjuk. Ez az Isten, mint őt ismerjük, kit szeplő nem illethet; mert ha Isten ő nem volna, ő benne bűnöt lelhetnénk.”
Na ezt lehet magyarnak nevezni és időben is csak 100-év!
