Az "össze sem hasonlítható" ezesetben aztat jelenti, hogy ugyan megtehető, de semmi értelme: az Amadeus mind történetében, karaktereiben, mind zenéjében (mondjuk ez nem oly nehéz :-) magától értetődően :-) veri a Kakukkot. IMHO. Ettől még a Kakukk jó film, csak a vége számomra értelmetlen, zavaró.
Talán túl sokat vártam, de nekem kicsit csalódás volt. Az első kettő sajna jobb. Viszont a forgatókönyv nagy része - főleg a vége - durván jó. A hangulat (gondolom a rendezés miatt) sajna nálam finoman szólva sincs ott a toppon... Az akciójeleneteket mintha már láttam volna, de a CGI durván jó...
Végy 20 dkg Re-Animatort, adj hozzá 1 liter Dawn of the Dead-et, keverd el és kész a Shiryour gari, azaz angol nevén Junk. Japánok általában igényesek a forgatókönyveikre, erre itt is oda kellett volna figyelni. Pár apróságtól eltekinte, egy remek gore mozi ez (az effektek szinte Savini minőségűek) mely hangulatában és stílusában is a nagy elődöket idézi.
úgy tűnik, a némó késleltetésével [hazai mozipremier: dec.18.] nem csupán mi szopunk:
USA 18 May 2003 (premiere)
USA 30 May 2003
Singapore 6 June 2003
South Korea 6 June 2003
Taiwan 14 June 2003
Argentina 3 July 2003
Israel 3 July 2003
Brazil 4 July 2003
Mexico 4 July 2003
Australia 28 August 2003
New Zealand 4 September 2003
UK 10 October 2003
France 12 November 2003
Czech Republic 13 November 2003
Denmark 14 November 2003
Norway 14 November 2003
Sweden 14 November 2003
Belgium 26 November 2003
Austria 27 November 2003
Germany 27 November 2003
Netherlands 27 November 2003
Italy 5 December 2003
Japan 6 December 2003
Slovenia 11 December 2003
Russia 25 December 2003
Iceland 26 December 2003
björk ide vagy oda, de nem szívesen lennék izlandi. :]
ez így legutóbb kimaradt... [bár tovaris recenziójának árnyékában még egy bálna is "little fella"-nak tűnik. :]
finding nemo - némó nyomában [USA, 2oo3, andrew stanton]
ááááh, ez kész. a pixar megint mindent lenyomott. új egész estét animációs filmjük az év eddigi legsikeresebb filmje és azt mondom, minden egyes centet megérdemelnek. a technológia hagyján, az a minimum, hogy megint groundbreaking legyen, de andrew stanton már megint egy olyan forgatókönyvet írt, amiből tíz másik film [szándékosan nem rajzfilmet mondtam!] megélne: mintha egybe gyúrták volna hollywood legjobb íróit shane blacktől billy wilderig, egyszerűen szenzációs! a szörfös teknősök, a "fish are our friend not our food" cápa klub, a sirályok, a pelikánok egytől egyig ott vannak a szeren, a kung-fu rák nagyjelenetétől meg egyszerűen lefordultam a székről a röhögéstől. szentimentalizmusból és tanítóbeszédből sincs hiány, de működik! nem fordul giccsbe, nem szájbarágos, egyszerűen minden a helyén van. basszuskulcs, nem igaz, hogy ilyet kell mondanom, de a finding nemo eddig az év filmje.
Áhhh, ilyen nincs! A röhej az, hogy a Finding Nemo-ban (második nézésre öt órán belül :-) igenis benne van a "szeretlek-apa-én-is-szeretlek-kicsim" agyborzoló filmes klisé, és ba---meg, itt tényleg működik!
Ezt a filmet már nem tudom elhelyezni a 10-es skálán! Nyissuk meg a komplex számkörben történő pontozást :-)
Hát igen. Jonathan Mostow, a legnagyobb akciófilmrendező (Copyright by … mindegy) bebizonyította, hogy tud akciófilmet rendezni: a történet merész, pörgős és felettébb meggyőző – igen, ilyennek akarjuk látni az összes akciófilmet.
Jonathan Mostow mindössze egyetlen dologgal adós: egy TEMINATOR filmmel. Mert az, amit én láttam, semmivel sem volt több egy százhetvenmillió dollárral megpumpált B-filmnél, amiben az első két rész dramaturgiáját szinte szóról szóra átvették: két terminátor zurück, jó kis csihipuhi, aztán egy icipici sivatagi menekülés, egy csipetnyi drámai izű filozofálgatás, majd leszámolás Miles Dyson „szellemi jogutódjával” egy jó kis kommandós csetepatéban, ami közben az ellenfelek a lehető legképtelenebb közlekedési eszközökkel esnek egymásnak. Azok a pillanatok, amiket az alkotók az előző részekre történő, kikacsintás-szerű filmes utalásnak szántak, nemhogy nem viccesek, de egyszerűen szánalmasak – Arnie megérkezésekor néhány percre az volt az érzésem, egy MTV Movie Awards paródiát látok. Az a drámainak feltüntetett ok, amivel Sarah Connort kvázi „kiírták” a folytatásból, gyakorlatilag az összes brazil tévésorozat karakterkezelési és forgatókönyv-írási metodikáját simán kenterbe veri – egyszerre siralmas, közönséges és vérlázító. John Connor pedig a T2-ben 13 évesen is érettebb és bölcsebb benyomást keltett, mint a Nick Stahl által életre „defibrillált” züllött arcú külvárosi drogos. Persze ez csak apróságokba menő kötözködés, de ízelítőt ad a kórképről: a baj az, hogy a film a feszültség egy szikrájának felkeltésére sem alkalmas, mert amit vizuálisan feltálal, az ugyan könnyeket csal az ember szemébe, de ahogy ezt teszi, az még a spirituszban úszkáló emberi agyban is tövig behúzza a kéziféket… A rendező nyiltan feláldozza legjobb karaktereit az akcióorgiák oltárán, és ettől minden stílusjegy elveszik, amitől „Terminator”-film lehetett volna.
Az első két rész vitathatatlan mondanivalóját ez a folytatás csak legszebb pillanataiban tudja akárcsak megközlíteni – az utolsó tíz perc megdöbbentő felismerése, megvilágosodása viszont elemi erejű, ez az a pont, ahol az első 100 perc elvesztegetett ideje az utolsó másodpercig megtérül. Igen: én ilyennek szerettem volna végig látni a Terminator 3-at: torokszorító, könnyfakasztó emberi (emberiségi) drámának a világvégéről, nem pedig egy torz, a befejezés hatáseffektusára építő, de ahhoz teljesen kommersz, újítások nélküli B-filmes koreográfiával közelítő, következetlenül megrendezett akciómaszlagnak.
10/6
Finding Nemo:
Amire ennek a filmnek a végére értünk – remélem mások nem vették észre :-) – a könnyem folyt a nevetéstől, a meghatódottságtól és a csodálattól: Soha ilyen szemet-szívet gyönyörködtető, de mindenekelőtt emberi (akarom mondani bohóchali :-) történetet nem láttam még. A bonyolult szülő-gyerek kapcsolatot „szeretlek-apa-én-is-szeretlek-kicsim” jellegű agyborzoló kliséktől mentesen elmesélő történet hihetetlen ötleteket vonultat fel: vannak itt „szektába tömörült” vegetáriánus fehércápák, rövidtávú memóriazavarban szenvedő, kétdimenziósra gyúrt alkatú papírhalak, ausztrál szörf-zsargonnal lazázó teknőcök, tarkón masnira kötött fogszabályzójú „Szörnyella Junior” kislányok, vagy éppen Jackie Chan-filmekre kondizó karatemester tarisznyarákok – egyszóval nagybetűs jellemek, akik olyan zsibongó élettel töltik meg a filmet, amire csak a legnagyobb alkotások képesek.
Visszafogott, de annál hatásosabb érzelmi töltetével, nagyszerű karaktereivel és hipelátványos kalandjaival ez a film alig veteti észre magából azt, hogy tulajdonképpen rólunk, a gyerekeinkről és egyéb „bohóchalakról” szól, a mi küzdelmeink, szeretetünk, butaságunk, kitartásunk, személyes drámáink köszönnek vissza ebben a két órában észrevétlenül, de mégis magáról értetődően. Én mindenesetre egyvalamit megfogadtam: ha ezt követően bárhol, bármikor egy akváriummal találkozom, személyesen fogom kipakolni és szabadjára engedni belőle a halakat… :-)
10/10++
Száll a kakukk fészkére:
Ez a mozi bonyolultabb volt számomra annál, hogy rögtön véleményezzem – jó film, de összességében meg sem közelíti az Amadeust. Talán, ha forditott sorrendben láttam volna…
10/8
t3: rise of the machines [USA, 2oo3, jonathan mostow]
nincsenek dübörgő taktusok, nincs linda hamilton, nincs edward furlong, hiányzik az eredetiség is, no meg a világ leghatalmasabb "seggfeje" is, aki az egészet kitalálta, megvalósította, összetartotta; hiányzik james cameron, aki a történet szívét jelentette, hisz arnold maga is hangoztatja az új filmben: "én csak egy gép vagyok". arnie teszi a dolgát, megy előre és rombol, kb. ugyanezt teszi kassar és vajna is, teszik a dolgukat, pumpálják a pénzt a látványba, amire igazán nem lehet panasz, azt leszámítva, hogy nagy részüket láttuk már ezelőtt; sz'al teszik a dolgukat, mennek előre és fokozatosan lerombolnak egy legendát. born to be wild helyett YMCA, folyékony fém helyett csillagszóró, eredetiség helyett önismétlés. temetni nem akarom - majd megteszik ezt a nézők, akik talán megbuktatják, talán nem, ez még kérdéses -, mostow tehetséges rendező, a forgatókönyvben van egy-két jó húzás, a film vége kifejezetten tetszett, az akciók látványosak [szép is lenne, ha ennyi pénzből nem tudnának virítani vmi szépet], néhány poén ül, arnoldon nem látszik, hogy most lesz 56 éves, t-x pedig fel van szerelve néhány klassz cuccal. de sajna, hiába is vártam azt a szívdobogást, azt a lüktetést, ami az eddigi két terminator filmnél magával ragadott. persze, hogy nem dobog a szíve, hisz nincs neki.
1, Vedd meg a mozijegyet.
2, Popcorn, üdítő (a többiek úgyis eszik, és ha te is eszel, akkor talán nem annyira zavaró a csámcsogás)
3, A terem bejárata előtt elhelyezett gyüjtőkosrába tedd be az agyadat.
Helyezkedj el kényelmesen a széken, és tapaszd a szemed a vászonra. A 3 grácia leteper, kicsavar, feldarabol, összeragaszt, és kielégít. Ha Joe Silver látta volna ezt a filmet a Reloaded előtt. Úgy elhajtja Reeves-t és Moss kisasszonyt mint a huzat. Matrixot meghazudtoló ugrások, rugások, lövöldözések, robbanások.. csak jönnek.. és jönnek.. egymás után. Talán egy picit túlzásba is viszik, de kit érdekel? Gondolkodni itt nem kell.
Limonádé McG módra! Kötelező ital.
nos, igen. az a bizonyos szombat. elveszett emlékeim szerint, szombaton addig fog szállni a kakukk fészkére, amíg fel nem lázadnak a gépek, egyszóval jó hosszú mozis napra számoljanak a tisztelt egybegyültek.
[ezen a mamuszon annyit röhögtem, hogy miután visszadöltem egy kicsit aludni, még mindig ezen vihorásztam és teljesen kiment a szememből az álom. sz'al csókoltatom anyut, szása! :]
Egy fiatal kanadai rendező első ZS filmje után úgy gondolta, hogy jobban jár ha a saját irományát viszi vászonra. Kiagyalta egy jövőbeni atomháború lehetőségét, a robotok és az emberek párharcát, és egy ügyes húzással mindezt a jelenkor cselekményei közé építette. Ez lett a Terminator. Egy félelmetes, megállíthatatlan gyilkológép. Minden adott egy remek akció-sci-fi-thrillerhez. Személy szerint nem sok félelmetesebb jelenetet láttam, annál mint amikor Sarah Connor menekül a gép elől a gyárban. A tudat, hogy egy ilyen izé van a sarkadban. Brr. A film sikeres lett, mára klasszikusi régiókba emelkedett. Cameron az eredeti után 6 évvel ismét nekilátott, hogy életet leheljen kreálmányába, és a saját maga által írt scriptet vitte ismét vászonra. Ezúttal egy könnyedebb, lazább, de látványvilágban óriási filmet alkotott. Lényegesen modernebb technika állt a rendelkezésére és ezt teljesen kihasználta. Egy olyan folytatást készített, amely simán felveszi a versenyt az első résszel. (Itt kell megjegyeznem, hogy azért egy paraszthajszállal azért jobb első, a darkos felleingje miatt:) Cameron részéről talán le is lett volna zárva téma, hiszen a T2 befejezése nem kiáltott folytatás után. Azonban a producerek nem így gondolkodnak. Amíg valamiben pénz van, azt ki kell szedni belőle. Hazánkfia az illető :)) De most igaza volt. John D. Brancato (The Game, The Net), Michael Ferris (The Game, The Net /nahát:)/ és Tedi Sarafian írtak egy olyan forgatókönyvet ami mindenképpen vászonra kívánkozott. Cameron azonban ellenállt Vajnának, és ezzel élete egyik nagy ballépését követte el. Szerencsére Schwarzenegger meggondolta magát (biztos a 35 milla is segített neki) és beleugrott a projectbe. Rendezőként többek között Ang Lee neve is felmerült, de végül Jonathan Mostow lett a befutó. Meglepetés, hogy neki adták a feladatot, hiszen egy jó thrilleren, és egy közepes tengeralattjáros filmen kívül nem volt más a tarsolyában. Most viszont megmutatta, hogy mire képes. Biztos kézzel, vasmarokkal tartotta kordában a filmet, remekül irányította a színészeket és olyan látványt varázsolt elénk, amelyre Cameron-nak is tátva maradt a szája :) Segítségére volt a jó öreg Stan "The Magic" Winston és az ILM stábja akik ismét a lehető legtöbbet hozták a látványvilágból. A befejezéshez csak annyit: zseniális! Marco Beltrami zenéjére nem is figyeltem, annyira lekötött a film :))
Egyszóval: A Terminator számomra a tökéletes trilógia. Minden rész maximális pontszámot érdemel.
the majestic - mi lenne, ha? [USA, 2oo1, frank darabont]
no, végre eljutottam én is a remény rabjai rendezőjének legutóbbi filmjének megtekintségéig. két adagban ment csak, mert félidőben kiakadt a tömjén-mutató, muszáj volt aludnom rá egyet. a helyzet ma sem változott, talán csak rosszabb lett, ha ez egy mese, akkor annak nagyon buta és hazug, viszont frank darabont már megint elköveti azt a hibát, hogy azt mondatja hősével, hogy "ez a való világ", ami egyértelműn széllel szemben történő erőteljes hugyozás.
örülök, hogy carrey ismét vígjátékban domborít, eszméletlen, milyen halovány teljesítményt nyujtott e drámában, bugyuta vigyorgásban és halk nyöszörgésben ki is merült mindaz, amivel e szerepre készült. nem mintha kilógott volna a többi, pöröjkalapáccsal kifaragott szereplő közül... a film bosszantóan hosszú és a tárgyalótermes, állva tapsolós, csók-a-világítótoronyban, haldokló apa az ágyon büszke a fiára klisét már ne is emlegessem, ami a film végi fotóalbummal teszi fel a koronát e produktum minőségére.
némi érzékelhető caprai hangulat és a mindig tökéletes martin landau megérdemel néhány csillagot.
a 100 kedvenc filmem egy kis szöveggel meg turbozva
a bout de souffle (FR, 1960, jean-luc godard) belmondot imádom, a film hangulata pedig utánozhatatlan
a clockwork orange (USA, 1971, stanley kubrick) - a no.1 kubrick filmem, kemény, szatirikus, durva és ... vicces
a moment of romance (HK, 1990, benny chan) - romantikus akció film andy lau-val a főszerepben. chow yun fat a cool arc, andy lau a másik
akira (J, 1980, otomo kacusiro) - meghatározó anime élményem
amores perros (MEX, 2000, alejandro gonzalez inarritu) - a short cuts és a magnolia útját járja, de ez eddig a legjobb. megrázó.
annie hall (USA, 1977, woody allen) - best woody allen akit imádok.
any given sunday (USA, 1999, oliver stone) - egy sportág: amerikai football. ami a világ legjobb sportja és én talán a legnagyobb fanja vagyok magyaro.-on.
audition (J, 1999, takashi miike) - best miike. durva, kemény, döbbenetes végkifejlettel.
ben hur (USA, 1959, william wyler) - az eddigi legjobb hálivúdi monstre film, szintén gyermekkori meghatározó filmes élmény még a jó öreg corvin moziban először azóta jó sokszor.
birds, the (USA, 1963, alfred hitchcock) - hitchcock a best, a legnagyobb, filmes isten, ha ő nincsen a mozinak vége...
blade runner - the director's cut (USA, 1982, ridley scott) – az egyik legjobb sci-fi
blue velvet (USA, 1986, david lynch) - a film kemény, morbid, szürreális hangulata önmagáért beszél
blues brothers, the (USA, 1980, john landis) - feketébe öltözött blues fivérek, cool arcok, cool zene, cool film, könnyesre röhögöm a szemem a filmtől.
borsalino (FR, 1970, jacques deray) - delon és belmondo egy filmben és ez egy gengszter film
brazil - the director's cut (GB, 1985, terry gilliam) - imádooooom, a no. 1 sci-fi
bridge on the river kwai (GB, 1957, david lean) - szintén gyerekkori filmes élmény, és szeretem a II. vh-s filmeket
bullet in the head (HK, 1990, john woo) - john woo az akció filmek istene a hong kongi szarvasvadász, csak ez véresebb, durvább, pörgösebb
butch cassidy and the sundance kid (USA, 1969, george roy hill) - paul newman és robert redford egy filmben és western filmben, imádnivaló zenével
c'era una volta il west (IT, 1968, sergio leone) - áááááhhhh A WESTERNFILM!!!
citizen kane (USA, 1941, orson welles) - pff. na erről a filmről mit mondjak? a film minden egyes képkockája egy orgazmus annak aki szereti a filmeket
city of god (BRA, 2002, katia lund, fernando meirelles ) - egész egyszerüen az egyik legjobb, legvéresebb, legkegyetlenebb, legmocskosabb gengszter film ami valaha is készült, operatöri munka zseniális
das boot (GER, 1981, wolfgang petersen) - a legjobb II. vh-s film. alapmű.
dersu uzala (J, 1974, akira kurosawa) - hm, a szeretni való kis öreggel.
egészséges erotika (HUN, 1985, tímár péter) - legjobb magyar film, fergeteges poénokkal.
evil dead (USA, 1982, sam raimi) - kellett vagy 5 év mire megint ki mertem tenni a lábam az erdőbe
exorcist (USA, 1973, william friedkin) - jó dolog egy film alatt félni és ettől lehet is
fantomas (FR, 1964, andré hunebelle) - louis de funes, jean marais kell ennél több?
fight club (USA, 1999, david fincher) - nickem név adója, 9x láttam
first blood (USA, 1982, ted kotcheff) - rambo, john j. rambo. all time top 10-es akció film.
fist of fury (HK, 1972, wei lo) - bruce lee, mondjam tovább? legjobb filmje.
fist of legend (HK, 1994, gordon chen) - bruce lee legjobb filmjének a rimékje ami egyben jet li legjobb filmje
fog, the (USA, 1980, john carpenter) - carpenter klasszik, horror klasszik
fudoh (J, 1996, takashi miike) - takeshi miike. örült, vicces és elképesztő
godfather part II (USA, 1974, francis ford coppola) - egy újabb gyerekkori meghatározó film. azóta is szeretjük egymást.
goodfellas (USA, 1990, martin scorsese) - a legjobb amerikai gengszter film (nem maffia!)
grave of the fireflies (J, 1988, takahata iszao) - basszus, megkönyeztem a végét, nem sok ilyen van.
graveyard of honor (J, 2002, takashi miike) - no.2 miike
happines of the katakuris (J, 2001, takashi miike) - miike és a musical, örült.
hard boiled (HK, 1992, john woo) - john woo az akció filmek istene kéz a kézben chow yun fat-el
heat (USA, 1995, michael mann) - al pacino, robert de niro 3 órán keresztül, kevés, lehetet volna hosszabb
infernal affairs (HK, 2002, lau wai keung - mak siu fai) - andy lau, tony leung, anthony wong. ajaj 3 hk isten egy krimi thrillerben
iron monkey (HK, 199, yuen woo-ping) - a rendező úr legjobb filmje. kinek mostanában usa filmek a legtöbbet köszönhetik
joint security area (KOR, 2000, park chan-wook) - talán a legjobb koreai film, észak és dél katonái a híres határvonalon
kikujiro (J, 1999, takeshi kitano) mindenidők legaranyosabb filmje
killer (HK,1989, john woo) john woo az akció filmek istene kéz a kézben chow yun fat-el, legjobb hk film (?)
la casa della finestra che ridono (IT, 1976, pupi avati) A HORROR, ami alatt igazán megtudod mi az a rettegés
la tulipe noire (FR, 1964, christian-jaque) alain delon mint a fekete tulipán és mindjárt 2x. ezt a filmet nem lehet nem szeretni.
la vita e bella (IT,1997, roberto benigni) számomra A holocaust film
laputa: castle in the sky (J, 1986, hayao miyazaki) - miyazaki mesél, mesél és mesél...
le bossu (FR, 1959, andré hunebelle) - a jean marais és a kaland film. etalon.
le fabuleux destin d'amélie poulain (FR, 2001, jean pierre jeunet) - aranyos, vicces, feel-good movie
le professionnel (FRA, 1981, georges lautner) - jean paul belmondo és ennio morricone
lodger, the (GB, 1927, alfred hitchcock) - néma film az istentől, hihetetlen dolgokkal
lord of the rings: the two towers (NZ, 2002, peter jackson) - fantasztikus. ennél többet nem tudok mondani a filmről
lupin III: castle of cagliostro (J, 1979, hayao miyazaki) - miyazaki már megint mesél, mesél és mesél...
master of the flying guillotine (HK, 1975, wu yang) - áááááááááááááááááááááááááááááhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh A KUNG-FU FILM
mean streets (USA, 1973, martin scorsese) - robert de niro, harvey keitel és a legjobb amerikai rendező jött, látott és győzött
millers crossing (USA, 1990, ethan & joel coen) - best coen brothers azóta és előtte sem volt ennyire jó filmjük
monthy python and the holy grail (GB, 1975, terry gilliam & terry jones) - python és az ő humoruk, egyedülálló
murder on the orient express (GB, 1974, sidney lumet) - agatha christie legjobb könyve és legjobb adaptált filmje
musa (KOR, 2001, kim sung-su) - ami miatt szerelmes lettem a koreai filmekbe. 1 hét alatt 4x néztem meg.
my neighbour totoro (J, 1988, hayao miyazaki) - mindenidők legaranyosabb rajzfilmje
my sassy girl (KOR, 2001, kwak jae-young) - hehe, ez egy romantikus vígjáték és egészen egyedi.
nightmare on elm street (USA, 1984, wes craven) - freddy kruger, kalap, csíkos pulóver, a karmok, és nem alszol...
omen, the (USA, 1976, richard donner) - nem a legjobb horror, de nálam ez a NO.1. fiatalon láttam és 2 hétig nem aludtam tőle
pari e dispari (IT, 1978, sergio corbucci) bud spencer terence filmek legjobbja kb 20-22x láttam.
peeping tom (GB, 1960, michael powell) legjobb angol horror film. no comment. látni kell.
perfect blue (J, 1998, satoshi kon) anime thriller krimi, egész egyszerüen zs-e-n-i-á-l-i-s!
ping pong (J, 2002, fumihiko sori) - japán feel-good movie. szeretni való karakterekkel.
player (USA, 1992, robert altman) - best altman, a filmben minden a helyén van
psycho (USA, 1960, alfred hitchcock) - hitchcock horror, thriller. vannak akik a film után sokáig nem mertek zuhanyozni... azért ez csak jelent valamit…
raging bull (USA, 1980, martin scorsese) - na igen elérkeztünk ide. ami számomra minden idők legjobb filmje.
raiders of the lost ark (USA, 1981, steven spielberg) - indiana jones ami egyet jelent a kalandfilm fogalmával
ran (J, 1985, akira kurosawa) - kurosawa top háromjának egyike. amit nem tudok megunni.
rashomon (J, 1950, akira kurosawa) - kurosawa top háromjának egyike. egy olyan megoldással a filmben amit azóta is szemérmetlenül lopnak el és használnak fel filmekhez és egyesek kapnak érte oscart.
rear window (USA, 1954, alfred hitchcock) - ez a film egyszerűen kééész. egy szobában van a kamera egész végig!! és a film feszült, izgalmas, és nem tudsz elmenni a tv elől, ha ez a film megy mert oda szögez. az isten második számú legjobb filmje.
rebecca (USA, 1940, alfred hitchcock) - egy szó: I-M-Á-D-O-M. MEGKELL NÉZNI NEM TUDOK RÓLA TÖBBET MONDANI.
requiem for a dream (USA, 2000, darren aranofsky) - sokan egyszer se bírták végig nézni nekem eddig 5x sikerült és felkavaró.
scene at the sea (J, 1992, takeshi kitano) - kitano talán leginkább könnyfakasztó filmje a süket-néma szörfössel.
se7en (USA, 1995, david fincher) - az újhullámos amerikai filmek legjobb krimi thrillerje
seven samurai (J, 1954, akira kurosawa) kurosawa top háromjának egyike. valakinek szamuráj film, valakinek akció film, valakinek költészet filmes nyelvre fordítva. nekem mind a három.
shaolin soccer (HK, 2001, stephen chow) - a legjobb hk vígjáték ami valaha is készült. egészen elképesztő cgi-vel amit filmre vittek.
shining, the (USA, 1980, stanley kubrick) két név: jack torrence és jack nicholson
shiri (KOR, 1999, kang je gyu) - egy szimpla akció film koreából és én imádom. a tv elé szögezett.
solaris (SU, 1972, andrei tarkovsky) - ez egy érdekes film. nem sok olyan film van ami után ennyit lehetne gondolkodni mint ez.
sonatine (J, 1993, takeshi kitano) - a híresen legendás kitano kép e filmben található, de nem csak ettől jó, hanem úgy mindentől.
spider-man (USA, 2002, sam raimi) - hehe, a comics és az abból készült filmek. ismerős szócska jön: IMÁDOOOOOOM. és hogy miért? mert jó dolog visszamenni gyerekbe és ez a film vissza vissz oda és legszívesebben ott is maradnék.
stalingrad (GER, 1993, joseph vilsmaier) - a legjobb háborús film ami valaha is készült, sok filmet megelőzött sok mindenben.
sting (USA, 1973, george roy hill) - robert redford és paul newman. már megint egy filmben. és már megint hibátlan.
sympathy for mr. vengeance (KOR, 2002, chan-wook park) - letaglózott.
taxi driver (USA, 1976, martin scorsese) - annak idején ez is jól fejbe vert ma már nem annyira, de ettől függetlenül szívem csücske a film.
thing, the (USA, 1982, john carpenter) - ez a film egész egyszerűen minden téren hibátlan. ilyen se sok van.
tokyo drifter (J, 1966, seiju suzuki) - zene, story, film-noir, karakterek, rendezés.
torrente, el brazo tonto de la ley (ESP, 1998, santiago segura) - vuáh!!! torrente, egy fogalom. elmenni e film mellett szó nélkül nem lehet. a végletek filmje ki utálja ki szereti köztes állapot nincsen.
touch of zen (HK, 1969, king hu) - A WUXIA. és ne is folytassuk tovább, hogy miért szeretem. A WUXIA.
untold story (HK, 1992, danny lee - herman yau) - jaj! ez egy durván kemény film csak erős gyomor és idegrendszer kell hozzá. ki nem bírja feldolgozni az esetleg a film vígjátéki részébe menekülhet, de zavarba ejtő a film, köszönhetően a "debil" vígjátéki részeknek. de ez így van jól
vertigo (USA, 1958, alfred hitchcock) - és igen megérkeztünk a legjobb hitchcock filmhez. nem pofázni kell róla hanem nézni, nézni és nézni kell.
videodrome (CAN, 1983, david cronenberg) - cronenberg legjobb filmje.
violent cop (J, 1989, takeshi kitano) - kitano első rendezése. és lemosta vele dirty harry-t.
whasango (KOR, 2001, kim tae gyun) - na ez egy érdekes kis film, van benne wuxia, comic, manga, kendo, poén, paródia és gyönyörű.
where eagles dare (USA, 1968, brian g. hutton) - a legjobb II vh-s akció film ami valaha is készült. nagyon-nagyon sokszor láttam.
Tyűűű! Találtam a neten kódot a dvd lejátszómhoz. :) Végre nézhetek majd más régióbeli lemezeket. Sajna ettől még nem mennek rajta az írottak, de már ez is valami. Viszont kinéztem itt a városban egy dvd lejátszót, amin mennek az írottak. LG ez is, de csak 15000 forint. Megyrajta szinte minden, kivéve a másik régiósak, de arra itt lenne a régi lejátszó. Nemtom megvegyem-e, mert félek, hogy valami gagyit sóznak rám ilyen olcsón. De hát mégiscsak LG és nem valami világvégi névtelen izé...
A hallhatatlanság előnyeit és hátrányait már megismerhettük a Hegylakóból. Ennek a filmnek is ez a központi témája, és szájbarágósan adja tudtunkra, hogy ne sóvárogj örök élet után, hanem élvezd azt ami megadatott számodra.
Romantikus feeling, vadnyigati környezet.
Egyszer nézhető
