Bocsánat a sürgésért, csak azokban a napokban nagyon rápörögtem a témára. Az az előszó jó lenne, nem tudom máshonnan előkeríteni. :)
---
A Metabaron képregény nagyon jó, a C4A-n (a kepregeny.net aloldala) megtalálható még a szintén Jodorowsky alkotás Techno Papok első része, az szintén kiváló. Tényleg árad belőlük valami Dűne-hangulat, a Metabaron egyenesen olyan, mintha évezredekkel az utolsó Dűne cselekmények után játszódna, amikorra újra elterjednek a gondolkodó gépek.
Ahogy olvasom a könyvet és néz(t)em a minisorozatot, csomó dolog más dramaturgiai sorrendbe került a filmbe, mint a könyvben volt. Nem lett tőle se jobb, se rosszabb. Azon tűnődtem, hogy vajon Irulan Hercegnő megjelenése az elejétől fogva miért volt fontos, aki ugyebár a könyv elején fejlécként szerepel a fejezetek elején de személyesen nem jelenik meg. Azt sem tudom, miért kell a filmben Paulnak megmenteni a szituációt Stilgar és Leto találkozásakor az asztalraköpésnél, amikor a könyvebn ezt a fremen szokásokkal már tisztában lévő Idaho teszi. Ugyanakkor Paul más megjegyzései, idézetei, amiből a fremenek arra következtetnek, ő lesz a messiás, kimaradt a filmből.
A kepregeny.net-re felkerült végre egy Metabaron képregény, amit Jodorowsky írt. Csak emlékeztetőül: Alejandro Jodorowsky 1929-ben Chilében született kivándorolt orosz zsidó családban, de nagyon hamar külföldre ment úgy tudom a mai napig Mexikóban él, de Párizsban is sok időt töltött. Civilben filozófiaprofesszor, de szürrealista filmjeiről lett ismert, nem sokat rendezett, évtizedes szünetekkel (legismertebb az El Topo - A vakond). Úgy volt, hogy a '70-es évek vége fele ő filmesíti meg a Dűnét, de aztán nem lett belőle semmi. Az elkészült forgatókönyvet, dialógusokat állítólag az Incal c. képregénysorozatában használta fel, mert rendszeresen ír képregényeket, sokat dolgozott a legendás francia grafikussal, Moebius-szal (az a képregényrajzoló, akit a 'hivatalos' kultúra is leginkább elismer valódi művésznek). Az Incal és a Metabaron közti kapcsolat nem vált világossá, úgy tűnt, az Incal-ból fejlődött ki a sokrészes Metabaron, ami valóban mutat párhuzamokat a Dűnével, a letölthető rész különösen.
usul.net bal menü>books>sounds csak néhány szó van fenn(szerencsére a legfontosabbak :-)), viszont megbízhatónak tűnik, állítólag eredeti FH. És nagyjából jól emlékeztem a BG-re.
Jessica alig később ki is emeli a dolgot, az ő két Letójáról, szó szerint mondja (talán Huey-bek a beköltözéskor), hogy az egyik énjét nagyon szereti, a másik hideg-rideg meg az apjától öröklött, azt nem és kívánaj, bárcsak az örge Leto halt volna meg a férje születésekor. Szóval szerintem ilyen prózai a válasz.
Ez nekem is eszembe jutott: Jessica ugyebár két herceget ismer. Az egyik kedves, jóságos, na, ő a szerelme. A másik kemény, hideg, kegyetlen, őt nem csípi. Leto ezeket a kevésbé kedves tulajdonságokat a papától örökölte. És a "hol lógjon a kép meg az a véres bikafej"-balhéra is felfigyeltem. Csak reméltem, hogy ennél jóval konkrétabb magyarázattal fog szolgálni valamelyik könyv.
Ha jól emlékszem FH beni dzseszöritnek szánta, az első i-t persze elnyelve és az ö-t is e-vel vegyítve. Valahol van egy Herbertes oldal, ahol fenn vannak a kiejtések, momentán fogalmam sincs melyik lehet az...
Sirat: the passage in the O.C. Bible that describes human life as a journey across a narrow bridge (the Sirat) with 'Paradise on my right, Hell on my left, and the Angel of Death behind.'
Hihi, épp most kaptam kedvet az olvasáshoz, megpróbálm angolul. Épp most mondogatt Jessica a festménynek, hogy "damn you", amin az öreg hercig van. Ez azután történik az elején, mikor beköltöznek az aakeeni kastélyba és éppen kicsomagolás van. Ekkor beszélgetnek Leto és Jessica és szerintem arra utal Jessica utálata, hogy Leto az apjától örökölte/tanulta a viselekdésének nem mindig kedves részét (meg ugye hogy nem vette feleségül se Jessicát) és kissé össze is balháznak, hogy hol lógjon a festmény.
Szerintem, ahány nelv, annyi féle. A magyarban benegeszerit, és valahogy én is így szoktam meg. A németben Béne geszerit, de ez csak annak köszönhető, hogy mindent é-nek mondanak :-) Valszeg az eredeti angol a leghitelesebb, ott bín dzseszerit, legalábbis a filmekben.
Évekkel ezelőtt figyeltem fel a Dűnére a két filmfeldolgozásnak köszönhetően. Mivel akkortájt valamiért nem lehetett látni a könyvesboltokban az "alap-Dűnét", de két folytatását igen, így a lovak közé csapva azokat olvastam el először. Persze a fülem kettéállt időnként, mert korábban nem kondicionált az első könyv. Magyarán szólva: nem értettem sok mindent.
Nemrégiben végre kiolvastam a Dűnét, és most újrázok a Messiással és a Gyermekeivel. Na, így már érthetőbb. :-)
Mindenesetre megválaszolatlan kérdések hada tornyosul felettem így is.
Pl. Valaki meg tudja mondani, miért gyűlölte Jessica az idősebb herceget, aki egy bikával konfrontálódott?
Érdekes továbbá, hogy a Dűnében a fremen asszonyokat kivéve minden nő, aki szerepel vagy szóba kerül, Bene Gesserit. Jessica, az anyja, Irulan, az ő anyja, Lady Fenring, Gaius Helen Mohiam Tisztelendő Anya, Ramallan T. Anya, Alia, mint tiszteletbeli T. Anya :-) ... A boszorkák nem bízták a véletlenre a szaporítás kérdését. De én korábban úgy képzeltem, hogy ennél jóval kevesebben vannak. Viszont tény, hogy akik szerepelnek a könyvekben, szinte mind a hatalom közelében lebzselnek, és így nem meglepő, hogy BG-kből nagy az arány ebben a társadalmi osztályban.
Egyébként, hogy kell kiejteni a Gesserit-et? G vagy dzs?
Van valahol a neten angol (vagy magyar) nyelvű Dűne-lexikon?
Nnna, belenéztem, de látom, hogy shaddam gyorsabb volt nálam és jóóóól föltette a linket, tehát ott mindenki elolvashatja az eredményt. Illetve az Enciklopédia szerzőjének elképzelését Butlerian Jihad-ügyben. Aki lusta, annak annyit, hogy nem nekem volt igazam. Viszont (ha jól láttam), csak oroszul hozták le Herbert előszavát, aminek angol változatából azért szerintem kiderül, hogy milyen viszonyban is állt Herbert és Dr. McNelly. Ha gondoljátok, és máshonnan shaddam elő nem keríti... ;-) azt is, akkor beszkennelem azt a fél oldalt és vagy ide fölrakom, vagy valakinek, aki ért hozzá, elküldöm, hogy ide linkesítse (vagy mi), ha van értelme.
/Mormog magában: Affene sem ismeri ki magát a sok kőkorszaki technikai megoldás között. Kutattam, kutattam az emlékeim közt, de... :-)/
Igen, tényleg nagyon igényes a Szukits féle változat, és tényleg pozitívum, hogy a korábbi, kötetenként változó nyelvezetű kiadványok helyett egységesítették a szüveget, csak... Néha az utánnyomással is foglalkozhatnának... :(
(A házak trilógiából csak a Corrino ház kapható, meg a Dűne messiása is elfogyott már, utánpótlás meg sehol...)
Mintha az lenne az úk jiadás elején, hogy a három össze-vissza ráadásul nem túl jó háromkülönböző ember fordítását egységesítették, ezért milyen jó a mostani. Én nem tudom, mert csak az újat olvastam, a kozmoszosat nem, de igazán jó és szép kiadvány a mostani.
Azt hiszem a fordítás ugyanaz,csak a külalak, puhafedeles/keménykötésű, 1/2/3 könyvre feldarabolt verzió):
1987 ben a Kozmosz fantasztikus könyvek sorozatban két kötetben jelent meg. (A Dűne I. és A Dűne II címmmel) (85 Forintos áron, én még 150 forintért vettem valamikor egy antiváriumban,gondolom most 1500-ért lehetne megvenni)
Pár éve megjelent 3 könyvre feldarabolva (talán A Dűne,A Dűne - Muad-dib, A Dűne-Próféta címekkel)
A legújabb kiadvány 1 kötetben, keménykötésű könyv a Szukits kiadótól, van még benne egy plusz dűne kisregény.,
jó példákat hoztál mindkét művet először film formában láttam,de utánna késztetést éreztem hogy el is olvasam a könyveket(bár az álomcsapda estén ezt még nem sikerült megvalósítani mert egy hirtelen ötlettől vezérelve angolul szereztem be és még nem nöttem fel a feladathoz) A 2001 és folytatásai olvasva meg kárpotol a filmért. Na de nem nagyon akarok offfolni.
Szóval mindenki szorgosan olvasgassa a dűnét vagy ma este 10től sokkolhatja magát újra.
Ja, hát van amit nehéz filmre vinni, pld. a gondolatokat. Lásd a King-féle Álomcsapda adaptáció, amit ha valakinem olvasta a könyvet egy büdös szót sem ért belőle, aki meg igen, az meg a fejét fogja, milyen szarul lett megcsinálva. De azt is megnézném, aki megértette a sci-fi filmek szégyenének a végét, amikor csillaggyermekké válik főhösünk, miután berepült a monolitba. Egyébként úgy tudom, több pénz volt a folytatásra, mert elég siekres lett a miniszéria. Ellenben Jessica lecserélése már önmagában hiba, Susan Sarandon pedig iogazán nevezhető színésznek, de baromira nem illik bele (persze Stingnek is sikerült rontania egy sort a Dűnén - suszter maradjon a kaptafánál).
azért ovatosan p. jacksonnal GYU 2,3 már nem lett annyira tökéletes munka mint 1.
az 1es bővített változatát én is nagyon jó könyvadaptációnak érzem de Arwen megjelenése engem zavar(persze kell a szerelmi szál hálvúdban) de még bosszantóbb volt galadriel ajándékozása ahol ugyanannyi lett volna megcsinálni helyesen is a jelenetet pl samu visszakérdezése(csak ennyi kifejezett hiba mert az eész karaktert sárba tiporták vele)
szóval olyan ember kéne aki tényleg elkötelezett dune ismerő rajongó? reménykedjük hogy van ilyen hálivúdban meg persze olyan pénzeszsák aki lát fantáziát az egészben
a dűne gyerekeire se hiszem hogy több pénz lett volna de azt annak ellenér sikerült nézhető formátumba megcsinálni amit a dűne minire nem tudnám rámondani pl irulan mejelenése (bár szép volt a pillangós rucija) kifejezetten zavart és sorolhatnám
azaz nem szöveghűnek(pl szóról szóra ugyanolyan párbeszédek) hanem az események láncolatát figyelembevevőnek és megtartónak azaz történethűnek kéne lenni egy filmnek általában,tehát azt kéne megfilmesíteni a mi a történet szempontjából kihagyhatatlan de általában mindefélét hozzáirogatnak meg összekuszálják a forgatókönyvírók
Van ebben is igazság, de persze most is félúton van az igazi :) Ha valaki elolvas egy könyvet és utána nézi meg a filmes feldolgozást, muszáj lesz neki hogy ahsonlítgassa, önkéntelenül is. És bosszantó, ha attól nagyon eltér. A gyűrük ura eléggé követte a könyvet, mégis olyanon háborogtak, hogy mit keres a titkos lépcső tíz méterre a gonosz várától, egyátalán Arwen mit keres a filmekben végig, vagy miért csak a bővített verzióban van benne, hogy Galadriel ajándékokat az utazóknak (amiket később egytől egyig fel is használnak a kajától kezdve az köpenyen át Elendil fényéig). Tehát attól még lehet egy film filmszerű, mert az van benne, ami a könyvben. És ez nem erény, hanem - bizonyos szintig - alapkövetelmény. Egy Dűne-méretű könyvet nem lehet másfél-két órában feldolgozni, mint ahogy nem lehet 6 órában sem, ha meg nincs hozzá elég pénz és teli lesz gagyi dolgokkal. Talán Peter Jackson-t kéen megkérdezni, hogy olvasta-e? :-)
