"Sokan foglalkoztak vagy foglalkoznak épp a témával nem csak egyvalaki teóriája létezik a kínálatban. Miért is kéne csak egy elkülönült/elszigetelt nézetet propagálni,, kiváltképp ha még sok helyen hibásnak is néz ki az alap is. Erre mondom hogy gondolkodni még szabad nekünk is, sőt csak is az visz előre és kevésbé az ha csak és kizárólag egy valaki "hű követője" és szócsöve volnánk. Az már inkább a vallás témaköre."
Jól összefoglaltad a lényeget!
Talán annyit tehetnék hozzá, hogy az elődök jó gondolatait tovább kell vinni, de azokat, melyek zsákutcának bizonyulnak el kell felejteni.
Pl: C-F néhány esetben felismerték a hangok jelentését, de nem éltek vele, nem vitték végig következetesen ezért sok helyen nem is alkalmazták magyarázataikban.
Vagy: V.Cs. Jól ráérzett a szavak képi azonosságára, de ő csak gyökökben gondolkodott, s nem foglalkozott a hangok jelentésével. Pedig a kép valójában nem a gyökökre, hanem a hangokra vonatkoztatható, hiszen a hangok azok, melyen egykor valamilyen képet (fogalomkört) jelentettek, s ezek a képek kerültek be a hangok által a gyökökbe.
Pl. a T hang a földre tett/esett tárgyak hangja. Az a kép jelenik meg, mikor valamit a földre teszünk/ejtünk.
Ez a kép egyszerre foglalja magába a tárgyat (lásd ezért a tárgy ragja) a földet, ahova letettük, (Lásd a földdel kapcsolatos gyököket) valamint az elhagyott, földön hagyott dolgokat. (lásd a múlt idő jelét).
"Épp ezt vitatom sokszor hogy már egy sima VÍZ szó esetén se garantálhatsz egyféle képet kollektív, hát már itt komoly különbségek adódnak :
Valaki a szomjúságra gondol, más egy vízesésre, a harmadik egy tóra, negyedik meg épp az esőre..."
Természetesen a gyökök is valamilyen természeti képet "másolnak", de ezekben a képekben benne kell lenniük a hangok által közvetített képeknek, és ettől lesz egy kicsit bonyolult a dolog.
Sokat vitatkoztunk a K hang kicsi, kemény, sok jelentésén, holott nyilvánvaló, hogy ami sok, az rendszerint kicsi és egyben kemény is. Gondolj egy köves/kavicsos talajra, annak képére, s máris érthetővé válik ennek a hangnak a jelentése. Ugyanakkor ez a kép jelenik meg akkor is, mikor a kavicsra, kicsire, vagy a sokra, a kopogásra, stb. gondolunk...
"A hagyományos felfogást tükröző Magyar grammatika szerint az „egyenként”, „kettenként” főnév, alakja ún. osztóhatározói alak, az „egy-„, illetve „kett-” tőhöz az -nként képzőszerű rag járul (l. a 2000-es kiadás 204. oldalán). A generatív felfogást képviselő Új magyar nyelvtan szerint viszont ezek a szavak nem főnevek, hanem határozószók, toldalékuk tehát képző (l. a 2003-as kiadás 203. oldalán"
egy+en, kett+en, hár(o)m+an stb.
+n képző "Ezen képzőnek eredeti értelme: levés, vagyis a gyökszó által jelentett valaminek létrejövését, megtörténését fejezi ki."
~en, ~an, helyzetviszonyt jelölő határozóragoknak így világosan értelmezhető kapcsolata van az - ím, én, ön szavak kialakulásával. A kezdeti nyomatékosító -m névmásképzőből birtokos jelző lett, szintén ebből fejlődve, az a hangalakilag hasonló -n pedig a birtokos kapcsolatot jelentő határozó rag lett.
Ezt aztán lehet tovább képezni a már tiszta jelentésekkel: en+ém = enyém = önnönn
Úesz: ím A:Alakok 1416 u./² ym (MünchK. 19ra); 1535 em (Ozorai: Vit. Bb5b) J: ’ez az, itt van, lám | siehe da!’
A szócsalád alapja, az ím valószínűleg származékszó. | ⌂ Az alapszó az i mutató névmás lehetett, amely az →e¹ (→ez¹) eredeti változata. A szóvég feltehetőleg nyomatékosító -m névmásképző; vö. →ám. Az eredeti jelentése ’ez, emez’ lehetett.
ímeA: 1372 u./ Eme, Emee, ÿme (JókK. 53, 54, 6); 1525 Emi (VitkK. 72); 1585 Imé (Cal. 362); nyj. ëmë (MTsz.) J: ’ez az, itt van, lám | siehe da!’
Az íme összetétel. | ⌂ Az íme összetett szó az ím + →e¹ (→ez¹) tagokból.
--
Az ím és ez em ’én’ közötti összefüggéseket jól feltárja az ÚESz, csak nem rakja össze a képet.
Én = ym - em! vagyok. (nyomatékosító -m névmásképzőből birtokos jelző lett, személyre vonatkoztatva.)
(a gomba, gyilkos és légyölő galóca onnan veszi nevét, hogy kalló járást okoz, megtébolyít.
Lásd: TÉR > TÉ(mpe)R-eg > (ténfereg) > (támolyog-tébolyog-tévelyeg)
(k→c) > compó (csampalygó-csampó-compó)
(k→cs) > cselle (a delfin magyar neve), fürge cselle, csüllő (sirályféle)
(cs→s) > süllő, sellő (a vízörvény is)
(A küllő, mint a kocsikerék része, eredetileg valamilyen ide-oda járó rúd, bot lehetett, valószínűleg a kallómalomban a kalapács nyele, amit e célra használtak fel először.)
Több halnév szintén mozgásukra utalóan hasonlóképp alakult:
(imbolygó) ingola,
(bólogató-billegő) balin, kurta baing (balying!), bálna, (törökül a hal: balik) (a bölény ugyaninnen, billegve fut: „billény”), domolykó, eredeti neve tomolykó (támolygó) (lat: thymallus)
"És nem árt, ha a hangalakja is egyezik, mert különböző hangalakú gyököket akkor sem lehet etimológiai szempontból rokonítani, ha történetesen azonos jelentésűek. (tűz-víz, tor-étkezés, húz-von, fúr-lyukaszt..."
Ezek nem azonos képből indulnak ki, mint pl. a húz-von, vagy fúr-lyukaszt, egy részük eredete pedig egyáltalán nem tisztázott, pl. víz.
"hogy CSAK olyan gyökök rokoníthatók, melyek hangsora hasonló és a jelentésük is az. Pedig ez nem igaz, hiszen jópár gyök hasonló hangalakú mégis más a jelentésük. Ennek okát képtelen volt megmagyarázni, és a többiek sem tudtak semmit kezdeni ezekkel a gyökökkel.
Pedig nagyon kézenfekvő a megfejtés:"
Az ok egyszerű: egy másik gyök változatáról beszélünk, vagy tájnyelvi változatról van szó, esetleg kiejtéskönnyítésről.
A magyarban nincsenek hangtörvények. Nem kötelező a hangkategóriákat követni, csak ajánlatos.
A jár-gyár, jer-gyere, ih-juh alapjelentésében, a képben ugyan az, egyértelműen gyökváltozatról van szó, de átléptünk a hangkategóriák határán.
Jó hogy írtad így nekem már nem kell.)) Megvannak a gyökeink a lentre is és a fentre is, okkal születtek meg és így nem kell fordítva értelmeznünk dolgokat.
Tehát ami lent van, és legyen ez történetesen a FEKÜ szavunk, az nem az alsóság felsőfoka okán az ami.))
Minek kéne ez a fordított csavar, ha egyszer van nekünk AL alulra mutató gyökszavunk, meg van ráadásul még LE gyökszavunk is, minden bizonnyal nagyjából egyidősek lehetnek ezen mutató szavaink. Két lehetőség is adott hogy könnyedén szó legyen a FEL gondolata nélkül egy lenti dologra.
Sőt még a FEL lehet inkább a későbbi hiszen az EL amire épül a FEL...
A Magyar Őstörténet egyik mellékszálához kapcsolódó anyag.
A nyelvek relatív szókincse egy konkrét korpusz alapján. Ezt egy jó ábra mutatja (Fig. 1).
Birch: Predicting Success in Machine Translation (2008)
"2 Europarl
In order to analyze the influence of different language pair characteristics on translation performance, we need access to a large variety of comparable parallel corpora. A good data source for this is the Europarl Corpus (Koehn, 2005). It is a collection of the proceedings of the European Parliament, dating back to 1996. Version 3 of the corpus consists of up to 44 million words for each of the 11 official languages of the European Union: Danish (da), German (de), Greek (el), English (en), Spanish (es), Finnish (fi), French (fr), Italian (it), Dutch (nl), Portuguese (pt), and Swedish (sv)."
"Figure 1 shows the vocabulary size for all relevant languages. Each language pair has a slightly different parallel corpus, and so the size of the vocabularies for each language needs to be averaged. You can see that the size of the Finnish vocabulary is about six times larger (510,632 words) than the English vocabulary size (88,880 words). The reason for the large vocabulary size is that Finnish is characterized by a rich inflectional morphology, and it is typologically classified as an agglutinative-fusional language. As a result, words are often polymorphemic, and become remarkably long."
Értsd finom ruhaanyag, lenszövet vagy lenvászon vagy épp ahogyan akarjuk. Ez az ismert emberi civilizációval szinte "egyidős" , azaz a legrégebbi ismert birodalmakban is már létezett. Később bársonyból is készült.
Az meg hogy a sumerben pontosan mi mit is jelent azt néha még a "szakértők" sem tudják biztosan. A szó amiről beszélünk, égitestekre és bolygókra is alkalmazott volt, sőt a NAP egyik megnevezése is volt, amit még egy egészen pici gyerek is ösztönösen sárgára fog rajzolni és kevésbé fehérre.
A régi szövegkörnyezetek elsősorban ruházatként értékelték a szót és kevésbé színként. A 300 éves "szómagyarázót" azért hoztam fel példaként mert ott a "BÍBOR" kifejezés még önmagában nem színértelmű volt, csak kizárólag összetett szó formájában mint BÍBORSZÍN utalt színre, az utótag nélkül mint ruházatot értelmezték.
"akik ezzel foglalkoznak, foglalkoztak évtizedekig"
Az még önmagában nem jelent semmit. Ilyen alapon a finnugor elméleteket is legitimálhatnánk, hiszen évszázados nagyságrendű már ez a mese.)) Azaz ha valaki eleve teljesen rossz nyomon jár, teljesen mindegy hogy azt mióta teszi már meg éppenséggel.
Sokan foglalkoztak vagy foglalkoznak épp a témával nem csak egyvalaki teóriája létezik a kínálatban. Miért is kéne csak egy elkülönült/elszigetelt nézetet propagálni,, kiváltképp ha még sok helyen hibásnak is néz ki az alap is. Erre mondom hogy gondolkodni még szabad nekünk is, sőt csak is az visz előre és kevésbé az ha csak és kizárólag egy valaki "hű követője" és szócsöve volnánk. Az már inkább a vallás témaköre.
"Úgy ezerszer leírtam, hogy a gyök jelentésének, a képnek azonosnak kell lenni,"
És nem árt, ha a hangalakja is egyezik, mert különböző hangalakú gyököket akkor sem lehet etimológiai szempontból rokonítani, ha történetesen azonos jelentésűek. (tűz-víz, tor-étkezés, húz-von, fúr-lyukaszt...
"Mellár Mihály, Marácz László, Varga Csaba nem hinném, hogy dezinformálna."
Pedig részben akaratlanul is azt teszik/tették...
Ti. mindannyian a kész gyökök jelentéséből indultak ki, s az alapján rokonították a gyököket. És bizony, itt nagyot tévedtek.
Ugye, Marácz határozottan kijelentette, hogy CSAK olyan gyökök rokoníthatók, melyek hangsora hasonló és a jelentésük is az. Pedig ez nem igaz, hiszen jópár gyök hasonló hangalakú mégis más a jelentésük. Ennek okát képtelen volt megmagyarázni, és a többiek sem tudtak semmit kezdeni ezekkel a gyökökkel.
Pedig nagyon kézenfekvő a megfejtés:
Ha két-három önálló jelentésű ősgyököt összeragasztok, azt azért teszem, hogy egy új fogalmat nevezzek meg velük. Tehát két-három különböző jelentést összerakva egy harmadikat lehet kreálni.
Ugyan ez a képlet az összetett szavaknál is, két-három szó összerakásával egy harmadikat hozunk létre. És bizony ennek a harmadiknak a jelentése koránt sem biztos, hogy rokonítható más, hasonló szavakból szerkesztett összetett szó jelentésével. Pl: fejfa, sámfa, talpfa...Teljesen más jelentésű szavak, hasonló hangalakkal. Pedig rokoníthatók, de nem az összetett szó, hanem az alkotói jelentése alapján. Ők ezt az alapvető szabályt sajnos nem ismerték föl.
vala bársonba ésbíborba.“ Münch. cod. Mint melléknév jelent ily kelméből valót.Bíborpalást.
A nyelvészek azt tartják, hogy a latinpurpuravagyis a hellenπορϕυραszóból kölcsönöztetett, ezt ismétπυρ(magyarulpir) gyöktől származtatják.
bíbortetü, biborbogár, pirék (Coccus Cacti L.), félszárnyu rovarok (Hemiptera) rendjébe, a növénytetvek (Coccidae) családjába tartozó rovarfaj. A B. szine kékes-veres, lábai és csápjai barnák, szemei szürkék.
"A Cz-Fo Hal, Hall, Hang címszavai egy irányba mutatnak, csak nem tudom, hogy mi lenne az.
Neked nem adna ötletet?"
A hal csendben hal-ad, és az sem csap nagy zajt, aki halad, és a H hang is csendes. Zöngétlen.Ne tévesszen meg bennünket, hogy a hang nem lehet néma, viszont az biztos, hogy nem harsány, nem durva, hanem "csendes", ahogyan ejtjük is, hisz' egy leheletszerű "hang".
Az még rendben van, hogy a P és a B azonos képzésű hangok, a különbség annyi, hogy az egyik zöngés, a másik nem. De épp ezért még véletlenül sem lehet összekeverni.
Ugyan ez a helyzet a V és az F hangokkal
A P, B és a V, F hangok teljesen másképp képzettek, nem lehet őket egymással felcserélni, kiváltani.
"A napnál világosabb, hogy kezdettől fogva ebben a szóban színt jelöl és nem másból lett elvonatkoztatva."
A "Pi-Bi-Fi-Vi" gyökökből nem lehet kiindulni, mert a bíbor hangsor eredetileg valószínűleg babbar volt.
Viszont jó kérdés, mi köze van a B(a) ősgyöknek a fehér színhez?
Valószínűleg valamilyen BA + B + B + AR ősgyökökből összerakott fehér színű dolgot jelenthetett eredetileg, amiből a szín alapján fehér jelentése megszületett.
Ugye, a piros a pir- gyökből született és semmi köze az azonos jelentésű tűz gyökhöz. Tehát itt is valamilyen hasonló színmegnevezés történhetett, hiszen a BA ősgyöknek biztosan nincs FE(lső) jelentése...
