Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
Choccolatino 1 ágán vannak virágok. Úgy láttam, mintha egy részük gyöngyvirág alakú, azaz fiú virág lenne... meglátjuk! (ha lehullik, az lehetett. ha mag lesz, biztos az volt.)
Sziasztok! Van egy tavaly ősszel kiültetett datolyaszilva fánk, ami idén tavasszal szépen elindult, leveleket és virágokat is hozott. Most 8db termésünk maradt, reméljük ez meg is érik majd... Viszont a szomszéd macskája pár napja a fa törzsén élesítette a karmait és elég szépen "felszántotta"... hosszanti irányba több helyen kissé megrepesztette a kérget. Ez mennyire gáz? A fa egészsége érdekében tudok/kell valamit tenni??
Van benne valami, mert elég csak az idei tél végére gondolni, Akkor jött az erős lehülés mikor már a datolyaszilvák lében voltak. A fiatal fák elfagytak vagy kéreg repedést szenvedtek. Ilyen körülmények között előny, ha később fakadnak a fák.
Kevés tapasztalat áll rendelkezésre, nekem is csak lótuszra oltott Nikitám van, de vannak már virgyinia csemetéim is.
Összehasonlításra még nagyon soká tudok sort keríteni, de ha megosztod tapasztalataidat az csak hasznára válik mindenkinek.
Nikitának nagyon jó az affinitása lótusszal is, de tény, hogy Ukrajnában virgyinia alanyt használnak. Mivel később indul és ősszel hamarabb leáll a virgyinia jobb téltűrő képességűek lehetnek a ráoltott ukrán hibridek. Tartok tőle, hogy virgyinia alanyon később éri el a lassabb fejlődés miatt a termő kort a ráoltott hibrid káki.
Miben nyilvánul meg a virginiai jobb affinitása a az ukrán hibridekkel?
Az idén sikerült szereznem Nikitat, lutusra oltottam, egyenlőre nagyon szépen fejlődik. Rossejankát pedig egy magvas kaki ágába oltottam, az is szépen nő.
Az idén újabb fajta datolyaszilvát tettem a kétféle alanyra, tesztelem, hogy hogyan nőnek.
Az már kipróbáltam, hogy virginiait oltottam lotusra, sokkal vastagabb, mint az azonos idejű virginiai. Ha tényleg jobb az ukrán hibrid virginiain, akkor közben oltással is lehetne nevelni azokat.
Akkor hagyd a helyén a fákat és ahogy Ali-bá is javasolta folyamatosan tartsd nedvesen a fák földjét. Ha nagyobb terület áll rendelkezésedre, akkor az egyik fát ültesd nagyobb távolságra, mert a két méteres távolság nagyon kevés. Most még
megteheted, de később ahogy a fák fejlődnek nem fognak elférni egy más mellett.
Ha földlabdás csemetéket vásároltál, akkor ez majdnem olyan mint a szabad gyökerű. Folyamatos öntözés és akkor van remény, hogy megfakadnak a fák.
Szorgalmasan öntözzed. Az én egyik datolyszilvám , amit február végén ültettem ki, június elején hajtott csak ki. Azóta már félméteres hajtásai vannak. (Már ki akartam szedni, de mikor vágtam belőle néhány centit, akkor élőnek találtam. Ezt hetenként megismételtem, már csak vagy 30 cm maradt az egészből, aztán egyszercsak neki lódult. Mindig bőségesen öntöztem.)
Nagyon köszönöm a gyors választ és tanácsot. Az ültetés az trágyás volt, virágfölddel, ahogy gyümölcsfánál kell.
Mindenképpen megpróbálom ma a kérget ellenőrizni.
A gyökerek azok kis zsákfélében voltak, vagy inkább rongyburkolásnak nevezhetném, amit persze leszedtem ültetéskor. De egy kis föld+gyökérlabda az maradt, ezt állítottuk az ültetőgödörbe, ezt fedtük be.
Ezt jeleni a szabad gyökeres csemete? Ha igen akkor a kiásást+vödörbeállítást is megpróbálom, talán lesz foganatja másfél hónap után, ártani már nem árthat talán.
Ha szabad gyökerű csemetéket vásároltál, akkor lehet kicsit kivannak száradva a fák. Ültetés előtt legalább egy napra vízbe kell rakni a fák gyökerét. Ha mód van rá amennyire lehetséges a fa törzsét is, hogy jól megszívja magát vízzel. Ültetést követően a gyökérek körül mindig nedvesen kell tartani a talajt. Ha szabad gyökerű csemeték, akkor ásd ki őket és rakd vízbe , ahogy írtam. Ültetés előtt, ha szükséges vágd vissza a fák gyökerét az egészséges részig. A megeredésük hosszadalmas lesz, folyamatos gondoskodás öntözés elkerülhetetlen. A 2 méteres ültetési távolság nagyon kevés legalább 4-5 méterre kell a fákat ültetni egymástól. Ültető gödör aljára marha trágyát kell rakni, hogy közvetlenül ne érintkezzen a fa gyökerével. Gazda boltban kapható, de ha nincsen megteszi a zsákos virágföld is. Kálium és foszfor tartalmú műtrágya is hasznos, a kálium hatással van a
télállóságra. Nitrogént nem javasolják,mert hosszabb tenyész időt eredményez a fák télállósága csökken.
Vaniglia nekem is van, eléggé fagyérzékeny, ezért télre az oltás helye földtakarással védhető, de a fa törzsét és koronáját is védeni kell. A fiatal fák törzse könnyen leválik az erős fagyok következtében. Sok sikert.
Tanácsot szeretnék kérni. Én is a bolti vásárlások után döntöttem úgy hogy megpróbálkozom datolyaszilvával. Elég amatőr hobbikertész vagyok, inkább szüleim értenek jobban, segítettek az ültetésben. Vettem 2 tő Dyospyros Vaniglia 150-et, elültettem május elején őket. Egymástól 2 méterre, napos, de árnyékot is kapó területen, a talaj inkább homokos eredetileg, de rendszeres öntözése megoldott. Fagy nem volt azóta sem (Sopron környéke) mégsem akar semmi változás megjelenni a két fán. Sem rügyek sem egyéb. Csináltuk kis próbavágást nem-e kiszáradt vagy fagyottat adtak el, de úgy látszott hogy van benne nedvesség, nem törött, inkább hajlott.
Berakok pár képet, így néztek ki két hete (azóta sem változtak) normális ez új ültetésű datolyaszilvánál?
Elajándékoztam a magokat. Van egy 5 éves magoncom 3 éve kiültetve a kertbe fagykár nélkül, de a 160 cm. magas magonc még nem virágzott. A magot Szlovákiából kaptam, da fajtára már nem emlékszem.
Én eddig két alkalommal ültettem konténeres kákit. Az első kb 5 éve. Először visszafagyott, utána éven lerágták az állatok , utána átültettem- akkor még nem tudtam hogy kényes az ültetésre- azóta ott van. Hát most is csak kb 25 cm. Nem sokra megy. Tavaly vettem egy másikat tavasszal, konténeres volt de ez se lett valami jó . Idén is csak akkora mint a másik. Ezek olyan max fél méteresek voltak a vásárláskor ( ez volt az olcsóbb )
Idén vettem két szabadgyökerűt, egyik Saron a másik Tone Wase ha jól emlékszem az írásra. Mindkettő kb másfél méteres suháng volt. Jól előkészített, szervestrágyázott gödörbe kerültek. Tavasszal mindennap öntöztem öket. Először kicsit aggódtam hogy kihajtanak -e. Mostanra szép koronás fácskák lettek. A Saron folyamatosan hajt, a másik most indult újra.
Szóval nálam a szabadgyökerű erősebb csemete vált be...eddig.
Ültettem 3 Nikita oltványt szabad gyökérrel, de mostanra mind a három fa megeredt az egyik még újra is indult, pedig a Nikitára nem jellemző a 2. növekedési szakasz. Azt tapasztaltam, hogy más gyümölcs fajtákhoz képest kissé nehezebben eredtek meg a fák. Arra vigyáztam, hogy a lehetőleg szép nagy gyökérrel ültessem végleges helyére a fákat. Folyamatosan öntöztem,de nagy növekedés már nem várható, az 1. év a gyökéresedés éve. Ha nem lehet tudni mikor termelték ki a szabad gyökerű csemetét, akkor ültetés előtt érdemes vízbe állítani a fákat 1 napra, mert ha már kissé kivannak száradva, akkor bizonytalan a megeredésük. A konténeres fa ültetése nagyobb biztonságot jelent, de megnéztem több orosz videót szabad gyökerű fákat ültettek. Zala- megyében letésített káki ültetvényt is szabad gyökerű fákkal oldották meg.
Rosseyankáról én is ennyit tudok. A néhai Bene László Rosseyanka porzót is értékesített. Ha valaha lesz termő fám, akkor megpróbálom Mercatelli porzó virágaival megtermékenyíteni a Rosseyanka termős virágait. Nikitát ami a Rosseyanka utódja poroztam Mercatelli virágporával a kisérlet sikeres volt, mert magok lettek a gyümölcsökben.
Rojo Brillante -16 C fokig télálló, Hana Fuyu -20 C körül és ezek szerint a Choccolatino is a jó téltűrő fajták közül való.
A márciusi fagyok előtt ültettem szabad gyökerű Nikita's Gift oltványokat. Amelyik csemetének a törzsét több réteg papírba csomagoltam a fa törzsén lévő rügyek megfakadtak és növekedésnek indultak a hajtások. A nem védett csemete viszont csak az oltás felett fakadt meg, mert a fa törzse elfagyott. Ez meglepett, mert a Nikita a fagytűröbb datolyaszilvák közül való.
Ebbőll arra a következtetésre jutottam, hogy ha már a fa koronáját nem tudom takarni, akkor is sokat teszek a fa túlélése érdekében, ha a fa törzsét védelemben részesítem.
hát igen, ha nem fásodik be télig, akkor nagy valószínűséggel megint újrakezdi a küzdelmet, mint a folyton elfagyó füge... VISZONT, ha megint lenne egy olyan enyhe tél mint '13-14-ben, akkor elindulhatna a lenini úton :))
(nekem is van ilyen fám, kiváncsian várom -vagy rettegve?- mi lesz...)
ami nekem érdekes (furcsa), hogy a Choccolatino nagyobb fagytűrést mutatott.
A Rojok-at megviselte a tél (vagy a március 1.), de a "csokit" nem, koronából hajtott, viszonylag időben, sőt még virágozni is akar, (holnap megnézem, hogyan áll),
persze valószínűleg a termésből nem lesz semmi,
no de a Rojo meg tőből hajt...
A Hana fuyu is ilyen vidám, pedig ezek kevésbé fagytűrő fajták...
a most