Általában ilyenkor már valamelyik melóhelyemen vagyok, meg most muszáj is, mert szegény hallgatóim éppen ezzel a nyomorult ETR-rel küszködnek, ha mást nem is, legalább lelki vigaszt próbálok nekik nyújtani online, mert persze az első percben összeomlott a rendszer... :-/
Ismereteim szerint az olyan ritka, mint a fehér holló. Pedig magam részéről javallanám. (Szívem - pardon: eszem és zsebem - szerint kötelezővé tenném a megkötésekor az ügyvédi közreműködést:))))
Különvagyon:
- A házasságkötéskor meglévő dolog
- Az örökölt vagy ajándékba kapott dolog
- A személyes használatra szolgáló, szokásos mértékű, illetve mennyiségű dolog. (Értsd: a fogkeféd, villanyborotvád - epilátorod - igen, de az autó nem, még akkor se, ha csak neked van jogosítványod.
- A különvagyon értékén szerzett dolog.
15 évi házasság után az a különvagyonba tartozó tárgy, amely az "együttélést szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, közös vagyonná válik".
Közös megegyezéses váláshoz meg kell egyezni a vagyon felosztásában, egyébként a válóperhez csatlakozó vagyonmegosztási pert kell indítani. Évekig tart.
Sziasztok,
Meg tudná valaki mondani, hogy váláskor a vagyonmegosztás hogyan működik? Azaz hogyan döntik el, hogy a házasságkötéskor a felek tulajdonai és pénzei mivé alakultak át az évek során?
Köszi előre is.
Tanult kollégámnak természetesen igaza van.:) Még a kormányrendeleteket sem mind közli a MK. (Az ún. "háromezreseket" nem.) De benne van az összes tv., tvr és a miniszteri rendeletek, az AB határozatok. Való igaz: az önkormányzati rendeleteket nem a közlönyben hirdetik ki - pedig azok is jogszabályok. Közigazgatási jogi illetve alkotmányjogi vizsga előtt nem jön rosszul az ilyen figyelmeztetés. :)) Köszönöm.
(Rég láttalak; üdv.)
Khmmm...Egy közbevetés: a Magyar Közlönyben természetesen nem hirdetnek ki minden jogszabályt. A jogszabályok közül a törvényeket, kormányrendeleteket hirdetik ott ki mindig. Alkalomadtán egyéb jogszabályokat is kihirdetnek a Magyar Közlönyben de azokat kihirdetik az adott autoritás hivatalos lapjában is. Ha jól emlékszem. Az tuti pl. hogy az önkormányzati rendeleteket nem hirdetik ki a Magyar Közlönyben.
A vételi ajánlatra 30 napon belül kell válaszolnotok. Ha jól értettem, több tulajdonos is van. Az ajánlat akkor minősül elfogadottnak, ha valamennyi tulajdonos elfogadja. Ellenkező esetben az önkormányzat kérheti a kisajátítási eljárást. Ha nem ragaszkodtok épp ehhez a földhöz, megpróbálhattok megegyezni az önkormányzattal, hogy ne pénzben, hanem csereingatlannal kártalanítson. (Megegyezés esetén erre a törvény lehetőséget ad.) Ha van megfelelő földjük, könnyen lehet, hogy belemennek, hiszen így nem kerülne pénzbe neki a kisajátítás.
A Közigazgatási Hivatalnál megpróbálhattok azzal érvelni, hogy nem feltétlenül kell az útnak ott mennie. De a tervek valsózínűleg készen vannak, a hivatal meg elismeri, hogy az új tervek elkészítése aránytalanul nagy érdeksérelmet okozna.
Összegezve: Nem hiszem, hogy a kisajátítást meg tudjátok akadályozni. (Bár meg lehet próbálni.)INkább azt javasolnám, hogy vagy a csereingatlant vagy a jó vételárat próbáljátok meg elérni. (Lehetőleg kisajátítási eljárás nélkül - volt már rá példa, hogy a hivatal kevesebb kártalanítási értéket állapított meg, mint az eredetileg felajánlott vételár volt.
Jó hétvégét.
A Magyar Közlönyben minden jogszabályt kihirdetnek.
OK. De ha konkret jogszabalyt keresek (nem csak ezt, hanem barmit), akkor mit kell tennem? Bemegyek a konyvtarba, es hogy keresem ki a Magyar Kozlonynek azt a szamat, amiben a kerdeses torveny benne van?
Mar kaptam veteli ajanlatot, a noverem vette at, mert en most nem vagyok Mo-n. De nemsokara megyek, es akkor tudom intezni.
Egyebkent, ezt a foldet AK-ban osztottak ki (tsz reszarany). Akkor miert osztottak ki, ha most egy reszet el akarjak venni? Nekunk jo volt volna mashol is a fold (mert en orokoltem egy csaladtagtol).
Egyáltalán kaptál már vételi ajánlatot? Annak meg kell előznie a kisajátítási eljárást.
Tamás: elküldenéd nekem is? (Felkeltette az érdeklődésemet a téma.) De ha lehet a végrehajtási utasítást is.
Elkezdhetik, mert a bírósági eljárás alapállapotban nem halasztó hatályú, viszont a keresetben lehet kérni az építkezés felfüggesztését, amiről a bíróság 8 napon belül azonnal dönteni köteles.
Elsőfokon a megyei bíróság jár el.
A bíróság határozatával nem lehet mit csinálni, ő a végső fórum, határozata jogerős. Törvényességi felülvizsgálat mehet a Legfelsőbb Bírósághoz, de az nem egy egyszerű mutatvány.
És a kisajátítás inddokoltsága nem támadható meg? Gondolom, az önkormányzat építési engedélyt sem kap addig, amíg nincs a tulajdonában a terület. Egy bírósági eljárás meg mindenképpen időveszteség, valószínűleg ezért szoktak a piacinál magasabb árat is megadni.
Hol lehet a hivatkozott torvenyeknek utana nezni? Van valami jogtar a neten? Ha nincs, akkor a konyvtarban milyen konyvben keressem?
Ha tegyuk fel, kisajatitjak, akkor addig nem kezdhetik el az epitkezest, amig nincs az arban megegyezes? (tegyuk fel, ha birosagra kerul az ugy).
Mi van akkor, ha nem vagyok elegedett a birosagi hatarozattal, es nem veszem fel a penzt?
Akkor utepitesre (itt bekoto bicikliutrol van szo, amit epithetnek mashova is) ki lehet sajatitani, vagy nem?
Bocs az ertetlenkedesert, de nem ertek a jogi ugyekhez.
Ptk. 177. §
(1) Ingatlant kivételesen, közérdekből - törvényben megállapított módon és célokra - Lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártérítés jár.
(2) A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelekezik.
Nos, ez a külön törvény valójában törvényerejű rendelet (1976. évi 24. tvr.), és sajnos nincs meg nekem. Érdemes mellé megnézni a 33/1976. (IX.5.) Minisztertanácsi Rendeletet is.
A közúti közlekedésről szóló törvényben nincs kimondott felhatalmazás az útépítés céljára történő kisajátításra.
Elvileg az önkormányzat jogosult kisajátítani az adott ingatlanrészt piaci áron. Ehhez az illetékes közigazgatási hivatal hoz egy határozatot, amit bíróság előtt meg lehet támadni. Ha a kisajátítás megtörténik, de az árban nincs egyetértés, bíróság előtt lehet vitatkozni, aki valószínűleg szakvélemények bekérésével állapítja meg a helyes kisajátítási ellenértéket.
A kovetkezot szeretnem megkerdezni:
Mi van akkor, ha valamilyen allami szerv (pl. onkormanyzat) akar vasarolni a foldembol, de en nem akarok eladni? Utepitesrol lenne szo, de mashova is lehet epiteni, hely van boven. Szerintem a szomszed szivesen el is adna a foldjebol jo penzert.
Mik a jogaim? Mi van akkor, ha azt mondom, hogy nem? Elvehetik-e tolem a tulajdonom, ha ragaszkodom ahhoz, hogy nem akarom eladni? Milyen jogi lepesek fognak kovetkezni az onkormanyzat reszerol? Meddig lehet ezt huzni?
Ha ilyen esetben megis valaki eladna, akkor az allami szerv koteles-e azt az arat megfizetni, amit az elado ker? Egyaltalan, hogyan lehet az arban megegyezni? (tegyuk fel, az onkorm. felajanl 1000 ft/m2, az elado pedig azt mondja 10000/m2)
KOnkrétan meg úgy csináld, hogy leballagsz azokhoz, akik otthon vannak - ha még nem jöttek fel ők. Elnézést kérsz, szánod-bánod, és közlöd, hogy természetesen állod a helyreállítási költségeket. Itt ajánld fel, hogy (délután, holnap - mindenesetre hamar) hozod a szakembert, aki becsül és - ha kérik - el is végzi a munkákat.
Aki nincs otthon azzal ugynaez az eljárás, azzal a különbséggel, hogy jó lenne, ha valahogy mielőbb értesítenéd őket, hogy mentsék, ami menthető. (Az általad fizetendőket csökkentik vele.)
Hát, nem irigyellek...
Jól érzed, az általad gondatlanul okozott kárért felelned kell. Az lenne a legegyszerűbb, ha a lakásbiztosításodnak lenne felelősségbiztosítási része. Akkor ők majd huzakodnának az alattad lakókkal. Ha ilyened nincs, akkor fizetned kell a gondatlanságod következtében bekövetkezett károk elhárítását. Ebbe jelen esetben - gondolom - festési, esetleg vakolási és burkolási munkák tartoznak bele. (Nem kizárt, hogy ingóságok is tönkremenetek, de az kevéssé valószínű.) Ha tudsz olyan iparost, aki olcsón elvégzi a munkákat, felajánlhatod a szomszédoknak, de nem kötelesek elfogadni. Ha ők keresnek vállalkozót a munkákra, csak számlára fizess. Itt érdemes vigyázni, nehogy a Mátyás-templom renoválásának egy részét is rád testálják. A korrekt eljárás, ha a munkák megkezdése előtt egy mindkét fél számára megbízható szakember felméri a kárt, és megsaccolja a várható költséget. NYilván ettől nagyon eltérő összeget aztán nem szabad kifizetni.
A cél a megnyugtató megegyezés, holnap is ott fogtok lakni mindannyian.
Szerintem is közölnie kellene. De ez az ügyvédi munkának egy olyan aspektusa, amelyre csupán az "illendő", "etikus" kategóriák alkalmazhatók; ám jogszabályba az sem ütközik, ha saját maga a szerződő fél. (Az Etikai szabályzat nem jogszabály!)
Szerintetek mennyire etikus az, ha egy ingatlan adás-vételi szerződést egy olyan ügyvéd szerkeszt és jegyez ellen, aki az ügyletben eladóként szereplő társaság (Kft) egyik tulajdonosa is egyúttal?
A Budapesti Ügyvédi Kamara weboldalán találtam az összeférhetetlenségről szóló 5/5. szabályt:
"Az ügyvéd nem szerkesztheti, és ellenjegyzésével nem láthatja el azt a szerződést, amelyben ő maga szerződő fél. Amennyiben valamelyik szerződő fél az ügyvéd hozzátartozója, ezt a tényt a szerződő felekkel külön közölni kell."
Ugyan az ügyvéd konkrét esetben nem maga a szerződő fél, mégcsak nem is hozzátartozója, de szerintem ez mégiscsak olyan dolog, amit illendő lenne közölnie egy ügyvédnek, nem?
