Egyéni vállalkozóknak nem kell, csak cégeknek. Márpedig ha céged van, könyvelőd is biztosan és talán ügyvéded is. Nekik kellett volna szólniuk, illetve az orrod alá nyomni az aláírandókat, amiket ők készítenek el, a többi az ő dolguk. Sőt, most érdemes a kisebb változásokat is beszerkeszteni.
Itt van ez a temérdek fölösleges keresztnév, közben meg a Budapest Anno topik alapítója, November anno azért kérvényezett névváltoztatást, hogy egynél több legyen neki. Így lett Gáborból Gábor Tamás. Mennyivel egyszerűbb volna, ha megoldható lenne az állampolgárok közötti csere.
Miután könnyesre röhögtem magam a Wabd-on, eszembe jutott a meglepetésünk, amikor 14 éves korunkban, a személyik kiosztásakor Keresztes nevű osztálytársunkról kiderült, hogy Keresztes-Fischer.
Mint írtam, a négy évvel ezelőtti névváltoztatásunk után (mindketten kértük a második keresztnév elhagyását) a gyerekeknek is kellett kérnünk új anyakönyvi kivonatot és nekik is el kellett menniük új személyiért és lakcímkártyáért, mert a régieken az anyja neve még dupla keresztneves volt.
Szóval ez egyre komolyabb (lásd alább a diákigazolvány-kérés esetét, ami pedig elég sok embert érint), tehát aki nem szeretné mindenhol látni a második keresztnevét, annak célszerű elkezdeni a névváltoztatás kérését.
A dupla keresztnévről eszembe jut, hogy egy kisalföldi faluban még a rokonok sem tudták, hogy melyek voltak az aláhúzott, fő nevek – amiket például az iskolában, a munkahelyen használtak –, mert a családon belül mindenkit csak a második keresztnevén ismertek. E miatt egyszer alig találtunk meg egy rokont sürgős esetben a munkahelyén, mert hiába erősködtünk, hogy N Miklóst keressük, ugyanis ők csak N Tivadart ismertek.
És úgy tűnik, az ellenőrzés kisbetű-nagybetű-érzékeny.
Ehhez képest a tb-kártyáról két történet:
1, amikor az első tb-kártyámat csináltattam, kezdő kényszervállalkozóként, valahol a kilencvenes évek legelején, akkor még gondolom kézzel kellhetett kitöltenem valami űrlapot, ők meg szintén kézzel töltöttek ki egy kis rózsaszín kartonlapot. Amikor megkaptam, rögtön fölhívtam őket:
- Kezitcsókolom, megkaptam a kártyámat, köszönöm széken, de ezen az van keresztnévként, hogy Wabd.
- Miért, hogy hívják?
- Csaba.
- Akkor biztos elírta az űrlapot, máskor jobban figyeljen. Zavarja?
- Tulajdonképpen nem, csak gondoltam hátha magukat...
- Minket ugyan nem. Akkor marad így.
2, amikor a másodikat megkaptam néhány évvel később, megint telefonáltam. Ugyanis a vezetéknevem kettős, kötőjeles, és a másodikat kisbetűvel írták. Itt már a sarkamra álltam volna és mondtam, hogy ha már egyszer kiírták az egész nevet, akkor írják helyesen - azért mégis micsoda dolog már így lenemecsekezni az embert. Erre közölte az ügyintéző, hogy teljesen megért és együttérez velem, de nem tud rajta változtatni, mert a program nem képes rá, nem tudja értelmezni a kötőjeles neveket. Úgyhogy azóta is úgy van.
Egyébként a vezetéknév második felét kizárólag akkor használom, amikor elkerülhetetlen, például az iskolai bizonyítványaimban nem.
Ez azért kitolás. A családi legenda szerint valamelyik fölmenőnek volt egy Pisch Erika nevű ismerőse, aki nagyon várta, hogy férjhez menjen - így lett belőle Fassbinder Jánosné. De én ezt sosem hittem el. :)
miközben kilenctized Koreát Kim-nek hívják, oszt mégis elboldogulnak.
Egy időben csak Moszkvában hetvenezer Ivan Ivanovics Ivanov volt. Náluk segíthet a születési dátum, de nem mindenhol.
Egy magyar informatikai cég arabokról készített adatbázist (nyilván nem Szaud-Arábiában, ők az IBM-et bízták meg). Ott is volt sok tízezer Abdul Abdullah. A gond az volt, hogy a legtöbb január elsején született. Mert az adatbázis alanyai nem tudták, hogy mikor.
Ez csak időleges szerencse, illetve azt jelenti, hogy a most januárban kicsúcsosodó cégadat-pontosítási és -kiegészítési kampányban szerencséd volt nem résztvenni.
Mondjuk anyám esetében az ügyvéd kapott sírógörcsöt, amikor a tizenkétbetűs (tizenhárom leütés) asszonyneve helyett a negyvenbetűs (negyvenöt leütés) teljes nevét kellett x helyen beírni a klnf. okmányokba. Ráadásul még Hódmezővásárhelyen is született...
de dupla keresztnevem van, csak eggyel írok alá, és soha, de soha nem volt problémám vele. Sehol se. Se útlevéllel, se vízummal, se bejelentővel, pedig rengeteg szállodai bejelentőt kellett kitöltenem, alárnom. Egyetlen szerződéssel, pedig volt bérlakásom külföldön, belföldön. Banki alárírásokkal se. Egyébként praktikusnak tartom, mert családomban vagy 400 évre visszamenően, az első szülött fiukat csak második nevükről, és születési évükből lehet megkülönböztetni, néhol még az is előfordul, hogy papa, mama, majd gyerek, és felesége neve is ugyan az.
Vee-nek üzenem, ha megváltoztatja a nevét, attól még gyerekének a születési anyakönyvét nem fogják átirni. Ugyanis az nem változik. Ilyet maximum ügynököknek, komoly tanuvédeleben résztvevő családoknak tesznek meg. Magyarul, amikor az állam hazudik egy komplett élettörténetet.
A vezeték nevekhez, Hülyeségnek tartom a házassággal a hölgyek átnevezését. Felesleges ügy, de a születendő gyermekek nevének megválasztásában célszerű előre megegyezni.
Azóta még születéskori névként sem írhatnánk be a második keresztnevet, mert ez olyan, mint a tanúvédelmi eljárás, amikor új profilt adnak a védendő személynek
Én a születési hellyel szoktam hasonlóan járni, amikor a megyét is kérik. Beírom, hogy Szolnok megye, de állandóan átjavítgatják Jász-Nagykun-Szolnok megyére. Pedig én Szolnok megyében születtem, csak közben át(vissza)keresztelték. Egyik nagyanyám születési helye Pinkafő, neki mindig Pinkafeldet írtak be az irataiba, pedig amikor született, még Pinkafőnek hívták. Nagyapó szerencsésebb volt, ő komáromi és a papírjaiban is Komárom volt születési helyként feltüntetve. Szerencsére az ügyintézők nem gondoltak arra, hogy Komárom a túloldalon van (ott született a papa), és amit mi annak ismerünk, az Újszőny volt eredetileg.
Ez nálunk elég rég így van (tán azóta, mióta a házasságot követő többféle névváltozatot engedélyezték). A házassági akvi kivonat megjegyzés-rovatába szokták beírni: "A gyermekek családi neve: X"
A svájciak most hoztak egy rendeletet, miszerint esküvő előtt nyilatkozni kell milyen nevet akarsz és a leendő gyerekeket milyen néven óhajtod anyakönyvezni.
Eddig automatikusan dupla vezetéknevű lett az ember lánya házasság után, de nemigen használták. Utlevélben benne van az egész hosszu név + dupla keresztnév, de ezen nem akadnak fel, ha csak simán írja alá az ember a nevét. Amugy pl. bankszámla vagy hasonló szinten, csak a sima vezetéknév és a használt keresztnév szerepel.
Ezen már én is sokat gondolkoztam. A húgom mind a négy gyerekének ilyen dupla neve van, az ő korosztályukban ez már nem egyedi. Mi lesz, ha megházasodnak, gyerekük lesz? A spanyolban ennek pontos szabályai vannak, teljesen világos, hogy x-y nevű egyed szüleit hogy hívták, gyerekeit hogyan fogják hívni. De arról nem tudok, hogy nálunk világosan le volna írva, ki milyen nevet örökít az utódaira. Vagy ez választás kérdése, innen is egy kicsit, onnan is egy kicsit?
