sajnálom, hogy nem én írtam előbb, de elragadtak a munkaügyi események, nemrég értem haza.
Az egész társulat kalapját levéve állt, amikor látták, hogy elviszitek ezeket a sorsüldözött növényeket (lássuk be, az én szobámban lakókat leszámítva a populáció még ványadt és öntözetlen is volt). Rettentően köszönjük!
A többi dologgal meg még jelentkezem. A főnökséggel már beszéltem. (Ne tudd meg, milyen edény-, kávéskészlet-, váza- és efféle halmokat találtam ilyen-olyan szobák mélyén.)
Az irodátokból elhozott két nagyobb növényt a kollégám fogadta be örömmel a Rómain lévő sorházába, ahol az óriási nappaliban bőven elférnek, a kisebbeket pedig egy Vár oldali óvoda, ahol minden csoport helyiségébe jutott a csaknem halálra ítélt növényekből.
Ne feledjétek a szlogenemet: nincs szemétre való dolog, csak meg kell találni azt, aki örül neki. Lehet, hogy ez egy kis utánajárásba, fáradságba meg benzinbe kerül, de megéri látni, hogy az ember ilyen egyszerűen örömet tud okozni.
"Van egy térképem itt mögöttem a falon (Jézuska hozta néhány éve) aszerint egy ügető volt a mostani MillFaV telep helyén. Sajnos nincs ráírva, hogy mikori kiadás, de az mond valamit, hogy a Magyar Kir. Állami Térképészet készítette.
Egy "hirtelen" telós kép a zuglói részről:"
Ez meg gondolom ismert előttetek, akár papír alapú verzióban is:
Az én címem stimmel, az első szám el is jutott hozzám, de mielőtt tovább sírok, előbb holnap még egyszer megkérdezem a kollégákat, hátha valaki csak félretette.
Ellenőriztem a kiadói listát, nevét tekintve mindenki rajta van. Nagyon kérem, hogy ha valaki mégsem kapta meg, szóljon, mert lehet, hogy címben, ilyesmiben van a hiba. Vagy tényleg a postában.
Erről nagyon, nagyon hosszan tudnék mesélni, de ha gond van, kérlek, küldj nekem egy mailt a pontos esetleírással, továbbítom az e célra rendszeresített vezérigazgató-helyettesnek. A Budapestet megkaptad?
Elküdtem. Szegény Cs.E. velem már sokat szenvedett. Ki tudja miért, de a terjesztő azt hiszi, hogy ha lemondom a napilapot, akkor már semmi se kell. A postámat viszont naponta üritik, de a folóirat nem jött soha. Aztán mikor hazaértem, kezdtem a reklamálást. Utoljára könyörögtem, hogy ne nekem küldjék, hanem a megadott címre. Tavalyi utolsó két szám meg is érkezett oda rendben. Ha jön a januári, be lesz az előfizetés fizetve. Tegnapig még nem jött.
Kispályás társaság vagytokj. Én ezt a háborút már tavaly megvívtam a kiadóval. Miután a lap klappra 15-én jön, de tavaly januárban késett, pár nap múlva felhívtam őket. Az ügyintéző, Cs. E. igazolta, hogy az előfizetésem él, és megígérte, hogya postánál utánanéz a dolognak. Nem nézett. Amikor ismét felhívtam, azt mondta, küld egyet. Nem küldte. Sokszori levélváltás után végre február elején megjött a januári szám.
Az idei évfolyammal voltaképp minden rendben is volna. Azt leszámítva, hogy a címzésen felcseréltek két számot. (Cs. E. megígérte, hogy helyreállítja a rendet.) De miután a postásunk rutinos versenyző, és tudja, hogy ebben a házban egyetlen emeleten sincs 41 lakás, a lapot megkaptam. (Kicsit aggódom viszont Cs. E. miatt, mert nem kizárt, hogy áldásos közreműködése eredményeként a terjesztő - egy újabb számcsere következtében - február közepén valahol Rákosmentén bolyong majd, engem keresve. Sebaj.)
Szolgálati közlemény. Kérem, a Budapest-előfizetőket, hogy ha januárban ne adj' Isten nem kaptak lapot, szóljanak nekem. Reménytelenül béna a kiadó. (És ha valaki tud egy kiadót, amely a mostaninál zökkenőmentesebben képes kiadni egy épp hogy önfenntartó, pár száz példányban megjelenő újságot, az se habozzon. Hála.)
Aki az 1950-es Budapest-bővítés előtt született a körvasútsoron kívül, annak ma is a születési helye pl. Újpest vagy Kispest.
Az itt előfordulók bizonyára tudják, de mások és főleg a fiatalok aligha, hogy mivel 1944-ben a ma már a fővároshoz tartozó kerületek vidéknek számítottak, onnan rendesen bevagonírozták a sárga csillagosokat, míg a belül lakóknak "csak" a gettó meg sokaknak a Duna-part jutott. (Ennek a megjegyzésnek a mai napon van is aktualitása.)
