Elfogadom az érveiteket. Főleg, hogy a tangabugyival is felsültem. :))) Nem is kekeckedem tovább, hanem farigcsálom a rímeket szorgosan.
Ime a bizonyíték, hogy nem tétlenkedtem a hét végén:
(Lehet, hogy megtanultam aláhúzni is?!)
Objektív okokból dobni kell a csajomat:
Újnak adtam randevút,
Mert aki most van de rút.
Én is előjövök egy színész névvel. Remélem nem lopós.
Tavaszi történet: Az öreg vár barbakánján oson,
Jól mutat a barka Bán Jánoson.
A kis adag miatt elégedetlenkedik a vendég:
Morgolódik szer felett,
ez bizony nem fair szelet!
Jó tanács a zabálás végeztével: Ne maradjon szaft, tunkold ki kenyérrel!
A többit meg te Kun, told ki tenyérrel!
Végül egy kis fenyegetés::-))))
Egymás alá sok sor oson,
Dolgozom a soksoroson,
(Lomposloncsosbozontoson.)
A kis zalai falu BB Zsanetten kívül egy másik lányról is híres, kinek igen heves a bélműködése :
Közel van már Gellénháza,
Mutatja azt Helén gáza.
Az agresszív üvegfestő ismét tombol:
Ne üsd a vőt danczer,
Megbánod ötvenszer!
Egy elkényeztetett kutyáról:
Jut Pedigree Pal terriernek,
S örül egy tál Perriernek.
Ha azt akarjuk, hogy a kis település valamennyi lakója a közeli tóba ölje magát, csupán fel kell léptetni Balázs Palit a hírhedt szórakoztató műsorban:
- a tangabugyi-tanyabugi példád esetében tévedsz: nem "csak az y helye változik", hiszen közben előkerül vhonnan egy plusz g betű is. ettől nem szabályos kecske a mi fogalmaink szerint.
- a "csak írásban érzékelhető" állításodat danczer már cáfolta
- a tekercselő cseh kertelő valóban remek, nincs azzal semmi baj. az idegen szavak kiejtésével úgyszintén nincs. ugyanakkor lássuk be, hogy az íráskép is lehet a poén forrása, ld. pl. Gr0 tűzparancsos ríme: "Feri / fire!", amelyik a kiejtés alapján tök értelmetlen lenne, viszont szerintem óriási.
- Gr0-nak igaza van, a megérzés számít. én pl. (a fenti típusú zseniális kivételtől eltekintve) szeretem, ha a kecskerím valóban rímel is, tehát rímrontót nem szoktam cserélni. de ez magánnyavala.
Asszem előfizetek az új csatornára, és akkor - megismerve a korábbi kétsorosokat - talán ritkábban fogok rímet lopni: A rímet néha elcsenem,
mert nincs még Kecske-Channel-em.
Azt hiszem felfogtam. Virágozzék minden virág! Úgy legyen!
Most,hogy mindent értek már,
Büntetést nem mértek rám?
Többet nem is kértem már,
Bár nem hiszem,hogy értem kár.
A bokasérülésed miatt nagyon együttérzek veled. Én is több mint egy éve kinlódom a futás közben kifordult bokámmal. Mielőbbi gyógyulást!
Danczer!
Köszönöm a kutatómunkát.
Na most már felgyűrt ingujjal hegyezem a rímfaragó ceruzámat.
CSABEE!
Egy ilyen csekély értelmű medvebocs, mint én (ja az egy másik mackó!) nem ismerheti Tímár Gy. minden munkáját. Nálunk meg becsszó, máglyarakás volt ma ebédre és nekem, (úgy látszik teljesen begőzöltem a rímfaragástól) azonnal beugrott ez a két sor. Nagy szelleme(se)k, ha találkoznak. :)))
Befejezésül még egy kétsoros:
Az ügyvéd nagy bizakodással tekint az ügye végkimenetelére:
OFF (és bocsi)
"Amúgy ez télleg csak a hosszra ment, a mínőség olyan, amilyen egy ilyen lehet..."
Ez rögtön rávilágít a férfi nem legnagyobb tévedésére is :-)
ON
Ígértem nagy szakítást. Hát, nem sikerült, bocsi előre.
Embercsempész nem hajlandó törökökkel kockáztatni, még a várható haszon reményében sem Keressen a f*szom hat bejen,
Lerakom őket Szombathelyen!
Akik halálra gondolkozták magukat Ha már sírba vitt agyunk,
Örüljünk, hogy itt vagyunk!
Közepes tehetségű énekesnő Sajnos nem férek az énnekarba, de át a
Vokáljába szívesen vesz Karda Beáta!
Den Harrow koncertjén én lettem volna a meghívott vendég - ha le nem késem a koncertet. Tudva a sztár pontosságmániáját, mértem, mennyi idő kell az utazáshoz Bocs, hogy Szegedre nem értem le kedden,
De túl kevés időm volt, lemértem neked, Den!
Osztálykirándulás ősszel Vonulnak a nebulók páros sorban
Lent az utcán, abban a sáros porban...
Flatulálunk a nyertesnek! Mint tájfun járja a bántó szél át
A szomszédomat, szegény Szántó Bélát.
Volt kiváló humoristánk halálra rémült, mikor Afrikában egy bennszülött nyitott be szobájába Megrémíti Radványit,
Amikor egy "vad" rányit.
Beperellek a főztöd miatt, asszoy, csak bírd fizetni a jogtudósokat meg az illetéket! Döntsön a bíróság: a sertéspörkölt égett-e?
S majd fizetsz magisztert és pörköltséget te!
Szenilis orosz építőanyag-kereskedő csakis teával veszi be a gyóccert! Mennyi is a kavics tonnája?...
Anyus, jöhet a Cavinton, csája!
Őseimről szállt rám e birtok, ám mamámat ez nem érdekli, noha nem az a talajtípus haszontalan, sőt, kóboráramot termelő, melyre e farm épült. Nem, itt ilyen gond nincsen, az viszont baj, hogy napraforgómintás virágtartóinkról leestek a petáliák, s ez megvisel idegileg, hát még, mikor megtudom, hogy miként akarják ezt helyrehozni: a még úttörő koromban készített fedőlakkréteget egyszerűen bemalterozzák, ráadásul még gyorsítanak is a munkatempón, mint Basinger kisasszony a Sebességláz c. filmben. De én is beleadok apait-anyait, kék csillagokat szórok valósággal, tudva, hogy ez nem számít bűnnek, bár az ország vezetése neheztel érte, minek következtében az egész helyzet komikusjelenetre kezd hasonlítani. De ez nem baj, mert cowboyfejfedőm van, látod, és emléxem még elrontott miatyánkjaimra, miknek következtében akaratom megerősödött, noha, kinek ez nem nyilvánvaló, az puhánynak csúfol, de csak az, mert akik már rájöttek nagyságomra, azok megvilágosultak: nem szabad a főzelékre mákot rakni! A kastélyvároska ezért áld, még eme kellemetlen szag közepette, ami tán „munkavégzésem” eredménye lenne? Vagy csak álmodom az egészet? Akkor, inasom, hagyj is aludni, és a tehén se lármázzon fel! Abban pedig erőst bízom, hogy mamám beenged a házikóba, mert ilyenkor, decemberben kutyahideg tud ám lenni!
Földem régről származik,
De erre anyám, az ám, szarik:
E föld nem szar, az másik,
Mert meg nem ráz ma szik.
Letörött a díszvázák szirma,
S lelkem, míg rendbehozzák: sír ma:
Glett kerül a Kisz-mázra,
Gyorsítnak, mint Kim, százra
Velem együtt: szikrám azúr
Ezért nem haragszik rám az Úr
De a kormány... haragszik az rám...
Kész kabaré ez: zrika-szám.
Kalapom, nézz karimás,
Fülemben száz szar imák,
Lelkem mint hős tűz: karizmás
Bár, ki nem bennem hisz, Mariskáz...
De ki rám ébredt, az már szakiz,
Mert tudja: borsón mák: szar íz!
Értem éljenez ma Szirák,
De vajon e bűz mi? Szarák?
Álmomból fel ne rázz, Miska,
S bőgve fel ne lármázz, Riska!
Remélem, anyu, nem zársz ki ma,
Mert tél van, s lesz majd uszkár-zima!
