" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Köszönöm, jővő tavaszra akkor első számú jelöltem a Nikita's Gift, vagy ha lenne több, megnyugtató info a Jiro "fagyállóságáról", hazai tapasztalatokról, akkor az utóbbi.
Azt hiszem a Szentendrei-szigetről szokott valaki írni, mást nem tudok. Mintha neki lenne ilyesmi, de gondolj bele, hogy Szlovákiában, Ukrajnában is tartanak nem feltétlen dombokon.
Mindössze pár hozzászólással menj lejjebb, éppen erről ír János a 29790-ben. Nekem ez ügyben még nincs sok tapasztalatom. De ha visszább olvasol találsz erről infókat.
Köszönöm, pont az a kérdésem, hogy melyik számít jó fagytűrőnek ill. a környéken ismertek-e valakit (a topikból?), aki errefelé kákit tart. Annyit már utánaolvastam, hogy az utánérlelést igénylő fajták a fagytűrőbbek pl. Costata, Tipo, R. brilliante.
Azaz szerintem teljesen átlagos értékeid vannk, nálam még jobbak is, szerintem nyugodtan próbálkozhatsz, főleg ha tudod szalmával takarni az első években, meg ha eleve fagytűrőbb fajtát választasz.
Oké, de, nem azt írtad, hogy itt már minden elfagyott, hanem azt, hogy -2-3-nál elfagyott minden. Mintha az egyik-2 másmilyen lenne mint a másik -2. Az a lényeg, hogy -2-3 volt. Én sík alföldi terepen vagyok, nálam is ez volt, s elfagyott egy csomó virág, a paradicsom, a paprika, de a káki az köszöni jól, megvan.
Tavaly februárban -22 volt itt, egy fiatal káki tövig fagyott, a többi nem, de takartam is őket. A fagytűrése idősödve jobb lesz a fának, szóval amiket írtál, azoknál nálam sincsenek jobb értékek, és próbálkozom.
Ha megnézem, mennyibe kerül egy káki gyümölcs, a fa ára már bőven visszajött, az idei 60-70 darabbal, már nem fogom megbánni, ha ki is fagy.
De lehet, hogy nem lesz olyan hideg, ha igen, valamennyire még mindig tudom takarni.
Ezt hogy érted? -2,-3-nál elfagyott a datolyaszilva? Hogyan? A levele? A gyümölcse? Maga a fa?
Ez utóbbi nyilván nem, de nálam a gyümölcsöknek se lett semmi bajuk, a levelek fele is megmaradt. A külső hőmérő magán a fán volt, -2-őt mutatott reggel minimumként.
Bp-től északra (Dunakanyar, hegyek lábánál) milyen tapasztalat van datolyaszilvával? Érdemes-e egyáltalán ültetni és ha igen, melyik fajtát? -18-nál hidegebbet utóbbi 10 évben nem mértek itt, de azért nem is hősziget, mint Bp, és most október elején -2 - -3 oknál elfagyott minden.
A másik topicban felvetődött a kérdés, s nálam is volt egy ilyen gyümölcs. A tetejénél feketés volt, s gyors érés. Ez betegség vagy mi? Nálam csak egy volt ilyen, a képen látható, de nem szeretném, ha több lenne.
Október elején, a fagyokm idején leszedtem néhány zöldessárga hurmát (most így mondom), hogy kipróbáljam, baj-e, ha ilyenkor ezt teszem. Az a vizsgálat tárgya ugye, hogy fagy esetén érdemes-e leszedni vagy sem, s ehhez azt kell kideríteni, hogy a zöldes gyümölcs kellően utóérik-e. A másik meg, hogy mikor fagy meg a gyümölcs.
Az első kérdést leteszteltem.
Így néztek ki a leszedett gyümölcsök, felül zöld, alul már inkább sárga.
Pár nap után bezacskóztam almával, s egy hét után ilyenek lettek.
Megkérdeztem a családot, ízlik-e nekik. Ízlett. A feleségemmel megállapítottuk, hogy az íze valószínűleg optimális esetben lehetett volna jobb is, de annál sokkal jobb volt, minthogy veszendőbe hagyjuk menni. Azaz szerintem a gyümölcs elég szépen utóérik, és amellé teszem a voksot, hogy a zöldessárga gyümölcsöket is érdemes leszedni, ha veszélyhelyzet van, nem értek egyet azzal, hogy utóérve élvezhetetlen, bár nyilván ez ízlés kérdése is.
Most már csak az a kérdés, hogy mikor van veszélyhelyzet, mert ebben volt még vita, azaz mikor fagy meg a gyümölcs. Az biztos, hogy -2-nél nem lett semmi bajuk a gyümölcsöknek, ezt én is tapasztaltam már.
Az egyik vélemény szerint normál lefolyású -3, -4 minimumú éjszaka esetén elfagyhat, a másik vélemény szerint csak 12 óránál hosszabb ideig tartó -5 alatt, vagy -8 minimumú normál lefolyású éjszaka esetén.
Ezért megvárom, amíg ilyen fagyok lesznek, persze ez sem lesz tuti teszt, mert a gyümölcsök különböző érettségi foka más fagytűrőképességet jelenthet a cukortartalom miatt. Ezért a zöldes gyümölcsök elfagyását nem tudom megnézni, de azt megállapíthatom, hogy amikor majd elfagy az érett gyümölcs annál a zöldes fagyáspontja nem lehet magasabban. Ez is valami. És persze az kell még, hogy mielőtt ilyen fagy jönne, addig ne rohadjon le a káki a fáról.
Meglátjuk.
A lényeg, hogy nem tudom még mikor muszáj leszedni, de azt már igen, hogy ha zöldessárgán október elején valamiért muszáj, abból már igenis lehet és érdemes enni.
Mellesleg a boltokban is egy csomószor lehet zöldessárga gyümölcsöket látni, amelyek ki tudja hogyan kerültek leszedésre.
Ezek jó fajták,de a fagytűrőképességük korlátozott -17,-19C fok között mozog. Ráadásul ez az érték csak a kellőképpen fejlett növényekre igaz és a fiatal csemeték érzékenyebbek a fagyra.Ha hidegebb is előfordul nálad,akkor diospyros kaki x diospyross virginiana hibridek valamelyikét válaszd. A Nikita' s Gift -25C fokig télálló,de a fiatal csemete már -18C fokos fagykárt szenvedhet.Az ősszel vásárolt csemetét célszerű tavasszal ikültetni.
Néhány fagytűröbb hibrid. Roman kosh gyümölcse 250gr,-24C fokig télálló,de csak porzóval telepítve terem. A Nikita' Gift téltűrőképssége -23,-25C,kisebb gyümölcs 80-130gr.Nem igényel megporzást.Rosseyanka -27,-30C a gyümölcs kicsi 55-70gr.
Igen. Porzás nélkül kb. 30 kg a terméshozama, porzással már 90-100 kg. Plusz még a Rosseyanka porzó befogja porozni a Roman-Kosh-t és a Nikitskaya Bordovaya-t is (kihozva belőlük is a maximum terméshozamot).
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni tőletek. Most szeretnék Káki fát vásárólni. Amiket nézegeteg Diospyros kaki 'Vaniglia' ,Diospyros kaki 'Tipo',Diospyros kaki 'Rosso Brillante' Abban kérném a segítségeteket hogy melyiket érdemesebb venni mert nem tudom igazán eldönteni,ti viszont tapasztalatból tudjátok melyik milyen. Előre is köszönöm a segítségeteket!
Kínai turistaútról hozott különlegességek (óriás kivik és jujubák, Crataegus pinnatifida galagonya, tőbbféle káki frissen és aszalva, gránátalma, pekán- és makadámdió, stb, stb:
Gyönyörű sárgák a datolyaszilvák, és egy van, amelyik már majdnem teljesen narancssárga és puha is.
A royo brillantén halványsárgák még, de ahogy az egyik a Tipón beérett, tartok tőle, hogy a többi is rohamosan utóérik. Ezértholnap leszedem őket, pedig még van levél a fákon.
Attól tartok, hogy mindegyik bepuhul novemberre, amikor még bőven van alma, körte is. Szeretném őket januárig eltartani, decemberben már kevesebb gyümölcs marad.
Szerintetek mikor optimális leszedni, ha sokáig akarom őket tárolni?
Ott az árlistában megtalálod, hogy mennyibe kerülnek a kis oltványok, illetve hol található a kertészete. Igazából változó méretben és ennélfogva változó árban vannak ott növények.
Na, de ennyit az OFF-ból, nem akarok eltérni a fórum témájától, a nálunk is megtermő új gyümölcsöktől. :)
Az ébenfafélék családjába tartozik és csak ezekkel rokon fajtákon lehet tovább szaporítani. Dyospiros lótus, virginiana illetve saját magonc ami az oltáshoz szóba jöhet.
