A MENDE--MONDA is MENET, szójárás, a szavak/MONDAT-ok MENNek emberről emberre, itt szerintem is van kapcsolat. A népnevünkkel nem gondolnám, mert az önnön írásunk szerint mindig G vagy GY és nálunk ez fix. Azaz a MAG alapján. Amiket írsz is jók, MAG kapcsolatúak lehetnek eredetileg.
Persze idegenben rontott alakok is keletkeztek a magyar népnév kapcsán, mint MADAR, vagy MACARA, stb. de ez nem a magyarok műve írásban.
A MAGYARÁZ meg annyit tesz hogy MAGYAROZ (beszélt nyelvünk jelentésével), ahogy írod valamit érthetővé teszünk, MAGYARÁN szólva már érteni fogjuk.)) Én lehetségesnek tartom hogy eredetileg ez az idegen kifejezések MAGYAROZÁSA volt kezdetben, majd később kibővült jelentéstartalommal bármilyen nem érthető dolognak az érthetővé tétele...
A MAGYAR MEGYER között elképzelhető hogy csak akcentusbeli a különbség , és akkor nem a MEGY szóhoz van köze, hanem ugyanúgy a MAG szóhoz, csak ez utóbbi egy későbbi törzs neve kicsit másképpen, de utalva a MAGYAR szóra.
A MEGYE szó meg egyértelműen a MEGY szó képzete. Ahogyan a JÁRÁS fogalma is a JÁR amihez köthető, tehát minta is van rá másik. Mivel ezek kijelölésekor valóban bejárták a területeket...
Azért nem, mert a megye valóban jelenthet a menéssel-járással kapcsolatot, de ettől még a magyar népnév teljesen más eredetű is lehet. Az alaki egyezés nem minden esetben azonos eredetet jelent.
Itt van a mada vagy magya népnév, ami a médek önelnevezése. Ők a rokonaink voltak, vagy a közös ősnép révén elszakadt testvéreink.
Mászkálósaknak nevezték volna magukat?
Ha a megyer körbejárható területet jelent, akkor a magyar mit jelent, ha többé-kevésbé vándorló népről beszélünk?
Igen, és azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a magyar népnév változata lenne a megyer, akkor az a-e változatok között archifonémával kell számolnunk, sőt a megye nevünket is kapcsolatba lehet hozni a népnevünkkel.
1: Úgy legalább 10-12 pontban mutattam meg lgaláb hogy a HUN--HON összetartozó és átjárható. Leírtam miért.
2: Én csak biztosan létező hangalakokkal foglalkozom, az idegen hangátírások/torzítások okán ez is épp elég feladvány tud lenni, az már nem fér bele hogy még a hangérték se legyen biztos és 100%, mert akkor még az sem biztos hogy tényleg létező hangértéket vizsgálok.
Ezen okból kifolyólag a sumer "szavak" legfeljebb érdekességképp kerülhetnek képbe bónuszként esetleg, és semmiképpen sem referenciapontként vagy hivatkozási alapként. Arra nem kielégítő a hangérték bizonytalansága végett.
3 : HAR CZ-F csak a lényeget másolom amivel én is egyetértek :
"elvont gyök és eredetileg hangutánzó, s jelent erősebb, a fogak között rezegtetett hangot és általán valami horzsolást, mely ennél fogva hasonló hangot adó tárgyakra is átvitetik. Ebből eredtek a hangra vetítve : harsog, harsány, haris, harkály, harang, haré közvetlen hangutánzók"
"Megvan továbbá olyan szókban melyek működése némileg a fogak összeszorításával, erőlködéssel párosul s az indulat erős kitörését jellemzetesen ábrázolja : harag, harc, haramia, harap, harcsa" + sok más még amit hozzáírhatnék én is még, nem véletlen mondtam erre hogy hangutánzó és indulatgyök is, nagyjából én is ezzel a felosztással értek egyet. Hegyekről ő sem beszél, mert semmi köze hozzá.
Hargita meg magyar ősünk mi a "faszé" volna már sumer neve, ez teljesen hülyeség. Harag szó mindet megmagyaráz, ma is családnév és főleg Székelyföldön de a Haragos is az, és Erdélyben ez a harag több földrajzi név megnevezője, hegy, patak, település stb. neveiben benne...
1: Van HUNOR és van MAGOR . Van HUN és MAGYAR . A MAGYAR ráadásul régen MAGAR sokszor olyan szövegkörnyezetben is ami egyébként simán ír GY hangot is más szavakban le..
Aki véletlenekkel jön azt nehezen tudom komolyan venni az ügyben. Legesélyesebb hogy közvetlen a névből lett. Ha nem, akkor "B" megoldásként a MAG+GYAR jöhet szóba, ami meg ugyanúgy a MAG képzete.
A többi rész rendben van. A cikkek/földrajzi nevek érdekesnek látszanak, majd átveszem őket és a felvetődő kérdésekre is kitérek...
Ez így van, de ennek semmi köze a HUN népnévhez... Leírtam, miért.
"Mert én meg azt mondom hogy csak pontos és biztosan létező hangalakokkal érdemes foglalkozni, "
Pontosan azt teszem, több oldalról is igazoltan.
" És a HAR nem hegy. "
Szó szerint valóban nem hegy, de a magyar gyökrendszerben rokonértelmű a jelentése, mivel abban a NAGY jelentés domborodik ki, ami a heggyel - mint nagy - azonosítható.
"Sőt, mivel Erdélyben gyakori a HARAG szó a földrajzi nevekben, Hargitának is ehhez lehet inkább köze."
Ez nem jelent semmit. Illetve nem a haragról van szó, hanem az erőről, nagyságról.
A Hargita simán lehet sumer szó: HAR-GI-TA.
HAR gyök a magyarban: Harsog, harcol, harag, harap... jellemzően nagy erővel bíró dolgok közös gyöke.
Az a baj, hogy Te mindig egy képzett gyök megváltozott jelentését próbálod ráhúzni egy gyökre, aminek nem ugyan az a jelentése.
A har-ag= har+ag azaz erő+gyakoriság: ez a harag, mikor gyakori erőt fejtünk ki valakire. Az angol hard= kemény. Átvitt értelemben erős...
HAR=erő, nagy, GI=visszatérni, TA=helyhatározó (helyre mutató szó)
Összeolvasva: "A visszatérés hegye (az)", vagy, ha személyről van szó: '"Az Úr/Nő (a Nagy) visszatérésének helye'".
"A MAGOR---MAGYAR kapcsolat több mint gyanús, MAGOR népe a MAGYAR ezt józan ésszel gondolkodó nem is vetheti el"
Ez még önmagában kevés, mert véletlen is lehet az egyezés, de több más bizonyító erejű érvvel együtt (Van ilyen, hasonló jelentésű gyökünk, s ott is van, ahol így neveznek minket) már elég "ütős" ahhoz, hogy - ha nem is 100%-osan - de nagy valószínűséggel azonosnak tekintsük a két szót.
"De a MADÁR és MOGYORÓ népünk nevével kapcsolata több mint kétségesnek látszik."
Szerintem is.
"Furcsállom is hogy mondjuk CZ-F és mások az egyik legnyilvánvalóbb kapcsolatot nem vetették fel, éspedig hogy ez egy MAG, hát ez lehet az egésznek a lényege ! "
Szerintem is...
Nem csak C-F, hanem a mai nyelvészek sem gondolnak erre, (sőt, egyenesen tagadják, félnek tőle, mint ördög a tömjénfüsttől...)
Ott (India északi részén) található Maghar város is...
MAGHAR = MAGGAR?
Néhány érdekesség a cikkből. Csak a magyar fordítást írom, az eredeti angol szöveg a szócikkben található:
"Az ország ezen részét tizenkét körzetre osztották, amelyek Bahra Magarat (Tizenkét Magar Falu Konföderációja) néven ismertek, amelyek az adott időszak következő régióit foglalták magukban: Argha, Khanchi, Bhirkot, Dhor, Garhung, Ghiring, Gulmi, Isma, Musikot, Rising , Satung és Pyung."
GARHUNG = HUNGAR?
BARA szónak számos jelentése van különböző nyelvekben de az arabban 'dicsőség', 'bátor' jelentésű, a sumerban trón emelvény; király, uralkodó. Vesd össze az Atara szó jelentésével. (korona, áldott)
Egy másik tizennyolc Magar királyságból álló konföderáció, az Athara Magarat is létezett, és eredetileg Kham Magars lakta."
ATHARA = ATARA, mely szomszédságában Arad, Maghar, Turan, Kána (Kána magyar Árpád-kori falu) Tábot-hegy valamint Kisra, Kishor, Kison, Gita, Tamra, Bardala, Kardala található?
Libanonban is van Kána nevű település.
KHAM (Magar) = bibliai KHAM, kinek fia nem más, mint Kánaán, az átkozott, aki Khús testvéreként Nimród nagybátyja.? Ezek a kananeusok laktak ősidők óta abban a térségben, amelyről az ásatások során bebizonyosodott, hogy szkíta terület volt. Amúgy az ATAR = korona, áldott jelentésű szó. Ez illik az Athara Magarat szövetség megnevezéshez. (áldott Magar terület)
Ha már e térség szóba került, hadd említsem meg, a Kaukázustól délre számtalan magyar hangzású helységnév található:
Hadd említsem meg az újgurokat, akik Kína észak-nyugati részén telepedtek le.
"Összességében az ujgurok átlagosan 44-64%-ban szibériai/kelet-ázsiai, 33,2%-ban európai és 17,9%-ban dél-ázsiai (India) származásúak.[8]" https://hu.wikipedia.org/wiki/Ujgurok
"A mai napig megtalálható az ujgur ruházaton a kalocsai hímzésből ismert tulipán motívum, de több közös szavunk is van: rák rák, tanya tanha, csap csap, bátor batur, stb. Ezen kívül az ujgur dapanji csirke a magyar csirkepaprikásra emlékeztet egy kis gyömbérrel, chilivel és rengeteg fokhagymával fűszerezve. Nem hiába emlegetnek minket az ujgurok nyugatra vándorolt rokonukként." https://hungarikumokkal.com/2019/10/ujgur-magyar-rokonsag/
Talán idáig jutottak a valamikori magyarok, s innen indultak útjukra (visszafelé, nyugatra)a törzsek, közben hunokkal keveredve (HUN, HUNOR néven) találkoztak a délről jövő magyarokkal mielőtt a K.M.-be értek...
"viszont ez szerintem nem kötődik a népnévhez,"
A MAGAR is egy népnév. Már kettő is van belőle MAG gyökkel...
1 : Ez a példa azért nem jó, mert itt valóban van egyetlen fix biztos hangalakunk. Épp ezt hiányolom a sumernél, már amely szót többen egymástól függetlenül próbáltak megoldani.
De ott egy jel megállapított hangértéke gyakran 5 szófejtőtől 6-féle .))
2 és a 3.: Én a jelek "átírásairól" beszélek. Ezek hangértékeiről. Nem a jelentésükről, hanem hogy hogyan hangzottak és milyen mai hangokra váltják őket át. De nekem az nem tetszik az egészben hogy egyrészt mint írtam hogy senkinél nem ismert hogyan és milyen módon állapít meg hangértéket, és az egész X és Y ilyen és olyan olvasataitól függ és ki hogy mit értelmez.
Ezért születik egy jelre többféle hangérték. Ami meg komolytalan. Most nem a több jelentéssel foglalkozom, hanem azzal hogy ha hangértéket állapítok meg , akkor annak egy bizonyosnak kell lennie.
Amúgy az ősi rovásleleteink megfejtései is ilyenek, nagyjából annyi megfejtése ahányan a témával foglalkoztak.
Ebből meg nekem az jön le hogy a jelírások megfejtései igen csak gyerekcipőben lehetnek. Hiszen egy szövegnek nem lehet egyszerre 6 verziója is .)) Persze később "közmegegyezéssel" ráböknek egyre amit "hivatalosnak fognak tartani" , ami kábé annyit tesz hogy a csapat legbefolyásosabbja "elviszi" a bulit magának, a többi meg magában szitkozódik, kábé ennyire valódi ez a közmegegyezés.))
Tudom, mert volt alkalmam bennfentes rovás fórumba olvasni, ami ott megy az kegyetlen.)) Szóval maradjunk annyiban hogy én egy elém citált efféle hangértéket csak fenntartásokkal tudok kezelni, aminek kétséges a hitelessége.
4: Csak hangokkal nem lehet kommunikálni, annyira kevés az a pár tucat. Viszont 2-3 hangos gyökszavak már szép számú kombinációban előállíthatóak belőlük, ennek van meg az értelme...
1: Magyar nyelvű emlékek híján nem tudhatjuk biztosan hogyan hívták pontosan saját magukat. Tehát ez csak egy találgatás és nem több. Arra meg nem alapozhatunk. Egy biztos a HONból---HONNOS ránézésre is magyar képzésű. Ami HUNNOS is volt, egyértelmű az átjárhatóság.
2 : Már leírtam a gondolataimat és a hozzáértők állásfoglalását a sumer írás valós megállapíthatóságának kihívásairól, ezt nem írnám le még egyszer mert nem vagyok papagáj.)) A sumer valós hangalak meghatározásának módja egyik szófejtőnél sem ismert (hétpecsétes titok), így gyakorlatilag igazolni sem lehet (és emiatt cáfolni sem) hogy tényleg az a valós amit meghatározott, illetve hogy mennyire pontos. Majd ha lesz ilyen, akkor elgondolkodom hogy komolyan is vehető akár.
Mert én meg azt mondom hogy csak pontos és biztosan létező hangalakokkal érdemes foglalkozni, a fiktív vagy félig stimmelővel sokat nem tudunk kezdeni ami talán úgy volt, vagy talán másképp volt. Ez kevés, már 1-2 hang eltérés is eszméletlen különbséget tud okozni jelentésben. És a HAR nem hegy. Hargitán kívül a kismillió hegynevünk véletlen sem így indul, tehát alaptalan az egész. Akkor miért nem így indul mondju -ből legalább 1?... Sőt, mivel Erdélyben gyakori a HARAG szó a földrajzi nevekben, Hargitának is ehhez lehet inkább köze. Ellenség HARAGÍTÓ , régiesen HARAGITÁ öket. Ezt már hosszasan átvettük, én maradok ennél a verziónál. Mivel megközelítőleg sincs más alternatíva ami versenyképes.
3: Ezen én senkivel sem vitázom hogy a szkíta--hun--magyar micsoda, ezt az ókorban és a középkorban is tudták, le is vannak írva, nálunk is ez a világ legtermészetesebb dolga volt akkoriban tudni a származásunkat.
Majd egyszer sasolj már rá a pápai bullákra hogyan is kezdődtek ezek.)) Mondom én hogy zavarnak a tények, pedig csak ismerni kéne őket...
4 : Ősrégi korokban még nem volt kialakult maihoz hasonló világrend. Sokan keresték még a helyüket. Viszont a HONOS és a SZÉKEL(ö) nevek önmagukért beszélnek.
Ok, igazad van, mondok mást ugyan azon hangalakú szavakra:
DO jelentései: életben marad, rendbe tesz, megállja a helyét, tesz, csinál, teherbe ejt, megy, elér, ad, sikerül, megfelel, megold, játszik, nyom, becsap, ellát, elrendez, kiszolgál, kiszámít, kitakarít, megfejt, megsüt, megtekint, megtisztít, megél, stb... (a lista nem teljes)
Csak az említettek száma így is 25!!!
GET: kap, fog, kerül (v.mibe) válik (v.mivé), tesz, vesz, jut, hoz, megkap, szerez, ért, elér, eljut, vásárol, rávesz, juttat elhoz, felfog, elfog, bevesz, stb... (itt sem teljes a liosta.
LIFT: felvonó, emelés, segítség, emelkedés, felhajtóerő, légi szállítás, áthelyezés, felold, megszüntet, felszáll, lop... (ez sem teljes lista)
"De egy képjel és ékjel esetén aki ezt "lefordítja" ott egyetlen fixen létező hangalakot várnánk mint megoldás,"
Amint fentebb láthatod, egyetlen "ékjel" azaz szó sokszor tucatnyi, vagy annál is több jelentést hordoz.
Miért várod egy 5000 éves nyelvtől, hogy egyetlen ékjelenek csak egy olvasata/jelentése legyen, mikor egy fejlettebb, nagyobb szókinccsel rendelkező nyelvben is akár több tucat jelentése is van egyetlen "jelnek" azaz szónak?
"A kimondott szónak csak egy alakja lehet, még ha épp több is a jelentése."
Egy alakja van, hiszen ugyan az az ékjele. A jelentése pedig attól függ, hogyan ejtjük. Tehát egy szóalaknak több jelentése (kiejtése) van, csakúgy, mint manapság. A magyarban is vannak ilyen szavak: Vár, dob, fűz, ér, fog, zebra, nyúl...
Értem én, hogy az zavar Téged, hogy van egy ékjel és annak többfajta kiejtése, és még a kiejtések is többjelentésűek, de ez az írásrendszer sajátosságából fakad, Ők nem betűket írtak le, hanem gyököket, és nem annyit, amennyi a szókészletük, hanem kevesebbet, így a szövegkörnyezetből derül ki, melyik olvasata és annak melyik jelentése érvényes az adott esetben.
"4: "ha ma is csak hangokkal kommunikálnánk...." Hát úgy nem lehet kivitelezni alapszinten sem a kommunikációt,"
Az igaz, hogy azzal a nyelvvel még nem lehetett a mai értelemben beszélgetni, de arra már elegendő volt, hogy egy kezdetleges emberi lény néhány fontos dolgot közöljön társaival.
Nem is volt szükségük még másra, csak ennyire.
Ez az emberi kommunikáció alapja, kezdete, ami már az állatvilágban is kimutatható, hiszen ők is kommunikálnak egymással. (hangokkal is) Igaz, ők (az emberszabásúak) jelen tudásunk szerint csak érzelmeiknek szándékaiknak adnak hangot, tárgyakat, jelenségeket még nem tudnak hangokkal azonosítani, mert nincs hozzá hangkészletük. Az ember beszéd kezdetét attól a ponttól számítom, mikor már a hangutánzó hangok megjelenésével az érzelmeiken kívül, tőlük független dolgokra, eseményekre, azok jelölésére is volt néhány hangunk.
Ezek megléte nélkül egyszerűen nem lehet tovább lépni, nem lehet gyököket szavakat alkotni.
A MAGOR---MAGYAR kapcsolat több mint gyanús, MAGOR népe a MAGYAR ezt józan ésszel gondolkodó nem is vetheti el . Meg a MAKAR és MAKARIA is rendben lehet. Ez már rontott alak idegenben, de a MAGYAR az előzménye.
De a MADÁR és MOGYORÓ népünk nevével kapcsolata több mint kétségesnek látszik.
MADÁR : Ezt a szót én soha sehol sem tapasztaltam másképp írva, mint atomfixen D hanggal. Akkor ez meg nem MAG gyökerű szó. Legrégebbi leírásokban MODOR a MADÁR. Aztán később MODAR is gyakori forma. Így könnyen lehet hogy a MÓD a kezdő gyökszó eredetileg, amúgy sem nagyon kezdünk MAD-dal nagyon mást sem. De ebben sehogyan sincs (és nem is volt) MAG, ez valami más lesz.
MONY-hoz nincs ennek köze, mint írják egyesek, mert ez MOD, az idegenben előforduló MANU... formáknak van a MONY-hoz köze.
MOGYORÓ/MOGYORÓFA : Olvastam régről ilyen életfa (magyarfa) dolgot, de életfaként rendszerint örökzöldet értettek, ez meg lombhullató. Azaz nem áll össze. MAGYARÓ vagy MAGYORÓ a gyakori régi írásai ennek. Nem tudok elmenni azon tény mellett hogy a mogyoró egy olajos MAG, és épp ez az amit fogyaszt a növényből az ember.
Furcsállom is hogy mondjuk CZ-F és mások az egyik legnyilvánvalóbb kapcsolatot nem vetették fel, éspedig hogy ez egy MAG, hát ez lehet az egésznek a lényege ! Tehát annyiban korrelál a MAGYAR népnévvel hogy ugyanaz az indító gyökérszó, a MAG mindkettőben, viszont ez szerintem nem kötődik a népnévhez, hanem inkább ez a MAGYORÓ(fa) talán mint a MAGOLÓ(fa) képzete tudatosan főnévre, de az előtag MAG egy tényleges MAG (makk) esetén azért majd fix szerintem...
"A 3951. írásban éppen a HUN--HON átjárhatóságot mutattam meg, ráadásul mindezt nem csak magyar szempontból. Az országnevünk még ma is sok helyen O-val van meg."
Ez nem az általunk használt ország- és népnevünk!!! Ráadásul ebben a névben vitathatatlan a HUN és a GAR gyök jelenléte és egyértelmű jelentése: Hun nép.
"Úgy látom téged csak a tények zavarnak igazán ebben a történetben.))"
Nem engem, hanem Téged zavarnak... Te próbálod őket olyan kifogásokkal érvényteleníteni, mint pl. "Labat a szemita akkád írásból indul ki, az meg korántsem az eredeti sumer. Labat maga írja le hogy akkád értelmezőszótárral állunk szembe." Vagy:"Továbbra is tényként akarsz kezelni olyat amit még maga a mű szerzője sem tartott annak, kimondva is iránymutatásnak tekintette. Tehát pontosságot sem garantált."
Túl azon, hogy igaz amit leírtál, figyelmen kívül hagytad a kiejtéssel kapcsolatos támogató érveimet:
Nevezetesen más tudósok hasonló olvasatát összevetve Labatéval:
"Hursag (Sumerian: 𒄯𒊕 ḫar.sag̃, ḫarsang) is a Sumerian term variously translated as meaning "mountain", "hill"," [jelentése HEGY] (Thorkild Jacobsen, Az ókori Közel-Kelet egyik legkiválóbb tudósa volt.) "hur-saĝ hill-country; mountainous region" [hegyes vidék] http://sumer.grazhdani.eu/index.php Nézd meg a lap alján a külső hivatkozásokat. Nincs közöttük Labat. Har, hur, hir (401. sz. ékjel) Hur-sag = hegy. (René Labat)
Illetve azt, hogy a magyar nyelvben ma is él a HAR gyök hasonló jelentéstartalommal.: HARgita, HARsan, HARag, HARc...
" Én egyedül a HUN-gária GÁRIA részénél vetettem föl hogy a szó második része az nem biztos hogy a magyar nyelv műve."
Nem GÁRIA, hanem GAR. Ez utóbbi (Hungar) a népre vonatkozik, pl angol, az előbbi pedig az országra. Pl. Anglia.
A GAR gyök is ismert a mai nyelvünkben, pl: Nagy garral jön..., - Jelentése többed magával, erővel...
És ismert abban a térségben, ahol minket Magyarnak neveznek: 1./"gàr, kàr knob, pommel; hair lock on the back of the head (sign of a slave); cake; filled sack (of silver ?) = purse; used for round and high objects ('circular' + 'to send forth; to protect'). " http://sumer.grazhdani.eu/index.php
[gomb, markolat; hajtincs a fej hátsó részén (rabszolga jele); torta; töltött zsák (ezüstből ?) = pénztárca; kerek és magas tárgyakhoz használják ('kör alakú' + 'kiküldeni; védeni']
2./ ĝar n., storeroom; form, appearance (to be + to send) [GAR archaic frequency: 409]. v., to store, accumulate; to deliver, deposit; to put, place, set down upon; to make, establish, restore (with -i-); to remove and set elsewhere (with -ta-); to expel (with -da-) (ĝá-ĝá in marû).
[n., raktár; forma, megjelenés (legyen + küldeni) [GAR archaikus gyakoriság: 409]. v., raktározni, felhalmozni; szállítani, letétbe helyezni; felrakni, elhelyezni, letenni; készíteni, létesíteni, helyreállítani (-i--vel); eltávolítani és máshol beállítani (-ta-); kiutasítani (-da--val) (ĝá-ĝá in marû)." Jól látható a gyök "sok", "nagy" "erőteljes" jelentése a többi mellett.
Lásd még Ogur, Újgur, Venger, Ugor...
Ezeket a (HAR, GAR/GUR/GER/GOR) gyököket tényként kezelhetjük, mivel több ezer éve is és ma is létező gyökök ott, ahol a Magyar/Hungar népnév ismert, és használatos.
"Vagyis a szkíta--hun--magyar amiről itt szó van, ezt a folytonosságot említik ma is egyesek."
Ez így nagyon nem teljes, sőt igencsak félrevezető és összemosása a dolgoknak...
Még egyszer: A hun és a mag nem ugyan azt a népet jelenti! Az előbbi a Kaukázustól északra, az utóbbi attól délre élt. Persze, ettől még lehettek korábbi időkre visszamenően azonos nép, (ezt feltételezem magam is) de a honfoglalást megelőző időben már különállóknak lehet tekinteni mindamellett, hogy rokoni kapcsolatban álltak a felmenők által.
"A HONNOS (hunok) népnek is volt HON-ja független attól hogy egyszer csak megjelentek Kína északi határainál."
Mindenkinek volt/van HON-ja, mert él valahol... Ez egyáltalán nem indokolja, hogy egy nép neve legyen. (minden nép honos valahol) A nevet azért adják, hogy megkülönböztessék másoktól. Az nem megkülönböztetés, hogy lakik (valahol), miután mindenki lakik (valahol).
A kínaiak is HUN-nak ismerték a szomszédaikat és nem HON-nak... Ez megint tény kérdése...
"Közép- és Kelet-Európa a hely ahonnan érkeztek..."
Pont ezért tételezem föl, hogy ők is egykor - talán a K.M.-ben még együtt éltek azokkal a törzsekkel, melyek a déli irányba vándoroltak, és akik a magyar nevet viselték új lakhelyükön és a honfoglalás idején is és ma is. Más szóval: A kelet felé terjeszkedő nem tudom milyen néven nevezett nép két ágra szakadt, az egyik részük a sztyeppén vonult keleti irányba, őket nevezték hunoknak, más részük dél felé vette útját és a Kaukázustól délre eső területeken élt magyar néven. Így az évszázadok alatt két külön hagyományokkal, kultúrával rendelkező néppé váltak, de még megtartva ősi nyelvük java részét. A honfoglalást megelőzően a délről északra, majd nyugatra vándorló magyarok szükségszerűen találkoztak a sztyeppén élőkkel, s közülük néhány törzzsel, mint testvérnéppel együtt jöttek a K.M.-be.
Ezt bizonyítja az a tény, hogy mind az északabbi sztyeppei, mind pedig a déli régióban nyelvi azonosságokat találunk, valamint mindkét terület hagyományit, kultúráját megtaláljuk mai hazánkban.
"A magyar népnév, valamint mogyoró és madár szavunk a Heraklésszel azonos Magor ősapánk nevének változata lehet. Heraklészt a károk Makar néven tisztelték, innen Ciprus régi Makaria neve is. "
2: Ettől még bizonytalan az egész. A témával foglalkozók állítják épp, érvekkel is alátámasztva hogy melyek a problémák a dologban.
3: Ez teljesen más dolog amit mondasz. Attól még mind a 8 alak önálló szó önálló hangalakal másból születve az angolban a madárra, mindegyik egy külön szó. Tehát ismert hogy a BIRD mögött mely hangok állnak, ismert hogyan mondják, tehát ezt nem azonosíthatjuk a másik héttel.
De egy képjel és ékjel esetén aki ezt "lefordítja" ott egyetlen fixen létező hangalakot várnánk mint megoldás, mert azt konkrétan beszédben is ki ellett valahogy ejteni és mondani, tehát ilyenkor nem játszanak a szinonimák mert ha kimondok valamit, az hangalakilag és füllel hallhatóan azonosítható és egyértelmű felismerhető alaknak kell lennie. Mert ha kimondok egy valamit, azt azonosítani lehet hogyan hangzott.
És ha erre 5-en 6 féle választ adnak, akkor nyilvánvalóan valami nem stimmel. A kimondott szónak csak egy alakja lehet, még ha épp több is a jelentése. Csak egyféleképpen hangozhat el.
4: "ha ma is csak hangokkal kommunikálnánk...."
Hát úgy nem lehet kivitelezni alapszinten sem a kommunikációt, szóval ilyet nem is nagyon tehetett az ember...
Úgy látom téged csak a tények zavarnak igazán ebben a történetben.)) Bezzeg a bizonytalan sumer és egyéb hangalakokat meg fix 1-re veszed, érdekes... A 3951. írásban éppen a HUN--HON átjárhatóságot mutattam meg, ráadásul mindezt nem csak magyar szempontból. Az országnevünk még ma is sok helyen O-val van meg.
Én egyedül a HUN-gária GÁRIA részénél vetettem föl hogy a szó második része az nem biztos hogy a magyar nyelv műve. De a HUN/HON egyértelműen magyar és HUN-OR is . És vitathatatlanul magyar a HONNOS megnevezés is, felismerhetjük nyelvünk toldalékolását, plusz egyértelmű jelentést közöl.
CZ-F "HON(1) és a HUN (2) " írásai is kielégítő választ adnak ezekre. De olyat már az 1700-as években is megírtak erre. Mások a közös "szittha honnos magyar tulajdonságokról" írnak. Vagyis a szkíta--hun--magyar amiről itt szó van, ezt a folytonosságot említik ma is egyesek.
A "HONOS" jelent még honfitárs, hazafitárs, honpolgárt is. "Kik velünk egy országban születtek és laknak, mind honosaink " De jelent házzal, hazával, letelepedési hellyel rendelkezőt is. Értelmezés kérdése.
Ezt nem idegenből aggatta ránk senki, pont hogy egybevágó ez igen keményen a SZÉKELŐ SZÉKELY névvel kiknek SZÉKhelyük van, gyakorlatilag mindkettő népnév ilyen értelemben korrelál egymással ami bizonyára már önmagában sem véletlen. Egy efféle megkülönböztetésnek akkor van jelentősége ha mások keresik még a helyüket, de nekik már fixen van honuk és hazájuk.
A HONNOS (hunok) népnek is volt HON-ja független attól hogy egyszer csak megjelentek Kína északi határainál. Ahol jó pár száz évig új hont is létesítettek. Nem a semmiből bukkantak ők fel, ezt pont a kínaiak mondják és ők meg is nevezték hogy az úgymond európai fehér jó részük Közép- és Kelet-Európa a hely ahonnan érkeztek...
" Mondjuk nem tudom mi köze a nem is biztos hogy létező HURSZAG alakhoz."
Semmi. Csak megemlítette, ha már szóba került a NIN... (NÉN, NÉNE)
"Továbbra is tényként akarsz kezelni olyat amit még maga a mű szerzője sem tartott annak,"
Szándékosan hoztam olyan mai szótárakat, melyek a legfrissebb kutatási eredmények alapján (is) készültek, s nem az 50 évvel korábbi Labat által készítettre hivatkoztam.
"Egyébként meg egy madár Labatnál MUSEN, a másiknál BUR, a harmadiknál meg MUUD . Akárhogy nézem, ez 3 ember teljesen 3 féle hangalak megfejtése, még ha kicsikét hasonlítanának vagy valami, de véletlenül sem. És tele van az egész ilyenekkel."
Ha felütsz egy mai szótárat ugyan így jársz. Pl. mindjárt itt a latin: ales, avis, praepes, volucris, és az angol: bird, feather, fowl, sucker, avine, chirm, flammulated, pensile...
Az angolban majd' háromszor annyit találsz, mint a sumerben...
"Ezért vannak idegen nyelvek, egyébként mindenki érthetné egymást az egész bolygón az eredeti ősmag(yar) nyelven..."
Érthetné, ha ma is csak hangokkal kommunikálnánk, ha közben nem fejlődött volna a nyelv, nem alakítottunk volna ki gyököket, szavakat...
Sokszor leírtam, ma is megteszem: Az "eredeti" ősnyelv a hangok nyelve, mert az szükségszerűen hozzávetőleg egységes kellet, hogy legyen. (Nem ragozom újra, hogy miért)
A gyökök alkotása ezekből a jelentéssel bíró hangokból építkezett, így éppúgy előfordultak a gyökök között hasonlóságok, mint különbségek, de még így is sok volt a párhuzam az egymástól távol eső területek "nyelve" közt. A nyelvi eltávolodás az egyre bonyolultabb szavak megjelenésével egyre jobban teret nyert. Az etnikai keveredések még tovább kuszálták a helyzetet. Így a az eredeti (hangokra épülő és azokból konzekvensen azonos gondolkodásmód szerint felépülő) nyelvtől nagyon sokan tértek el. Mi viszont többé-kevésbé maradtunk az akkor kialakuló úton.
"Az ITT-HON szavunk is régről sokszor ITTHUN , tehát átjárható a kettő."
Nálunk átjárható, nemzetközi viszonylatban viszont nem... És miután mi nem ezt a nevet használjuk, - csak ránk ragasztották olyanok, akiknek ez a HUN-HON semmit nem mond - így azt gondolom, a kapcsolat nem igazolható. Nem tudjuk igazolni, kik kapták, kik adták a hun nevet a hunoknak. Csak az ismert, hogy az ősi kínaiak hogyan nevezték őket. (HUN)
"Az hogy a hunok lovas nép voltak ez éppen igaz, de sokkal többek voltak ők ennél. Meg akkor az a ló volt a kor Ferrarija.)) De a társadalomszerveződésük igen fejlett volt, ezt nem én találom ki,"
Ezt nem vonom kétségbe, ugyanakkor belátható, hogy egy igen nagy területet bejáró nép mai értelemben vett HONa nem kötődik egy adott (szűk) területhez, hisz' állataik számára szükségszerűen mindig újabb legelőket kellett keresni. Az viszont lehetséges és valószínű is, hogy a HON mindig azt a területet jelentette (mint egy speciális helyhatározó) ahol éppen tartózkodtak. A HONNAN kérdőszó is helyhatározó jellegű, nem a hazára, hanem egy területre kérdez. Ebben az esetben arra a területre, ahol előzőleg tartózkodtak. Nyilván a HON szót a letelepedés alkalmával "fixálódott" helyre (is) értették.
De ettől még nem biztos, hogy egy népre jellemző névként alkalmazták volna akár saját magukra... A népnév általában valamilyen, a népre jellemző Istenről (pl. IzraEL), valamilyen
ősről, fővárosról (Bizánc) a népre jellemző tulajdonságról (Dák) stb. kapta a nevét. Nevet azért adnak önmaguknak, másoknak, hogy azzal megkülönböztessék magukat/őket másoktól. A HON erre nem alkalmas, mivel mindenki lakik, él valahol, így ez a név semmit nem árul el hordozójáról...
GA-SA-AN tényleg az ASSZONY szóra hajaz. Ez jó, tetszik. Mondjuk nem tudom mi köze a nem is biztos hogy létező HURSZAG alakhoz. Mert ez az ORSZÁG amire hajaz, az meg az ÚRSÁG képzete. Ha rontott alak, tök mindegy melyiké, nem is biztos hogy létezett a szó H-val az elején.
Az eredeti sumer kiejtését ránézésre senki sem tudja megmondani. Feltételezések és hipotézisek.
Amit meg az "emegir" és "emesal" nyelvjárásokat illeti : Labat a szemita akkád írásból indul ki, az meg korántsem az eredeti sumer. Labat maga írja le hogy akkád értelmezőszótárral állunk szembe. A sumer képjelet használt, az akkád már ékjelet. Nagy a hibalehetőség az "átváltáskor" ráadásul a későbbiből akarja a korábbit megmondani, tehát duplán nagy a hiba lehetősége, és ez meg is történik rendszerint hiszen nagyon jól tudom hogy 3 hozzáértőnek úgy kábé 4 megoldása is van és mind különböző bizony teljesen.))
Továbbra is tényként akarsz kezelni olyat amit még maga a mű szerzője sem tartott annak, kimondva is iránymutatásnak tekintette. Tehát pontosságot sem garantált. Az lett volna amúgy jó ha tud magyarul.
Egyébként meg egy madár Labatnál MUSEN, a másiknál BUR, a harmadiknál meg MUUD . Akárhogy nézem, ez 3 ember teljesen 3 féle hangalak megfejtése, még ha kicsikét hasonlítanának vagy valami, de véletlenül sem. És tele van az egész ilyenekkel. Szóval a hivatkozott évtizedes sumerológusaid teljesen különféle megoldásokra jutnak, és nem egyre.)) Nagyon komoly ez akkor így ám tényleg.))
Az egész bizonytalan hogy épp ki mit és hogyan olvas, értelmez, mert hangtani leírás nincs, hangfelvétel sem maradt fenn.)) Ezért van hogy öten hatfélét mondanak, az meg szerintem kicsit komikus így azért.
Erre nem alapozhatunk, még egy biztos fix hangalakunk sincs ebben a modellben. Annyi kiejtés és hangalak ahányan foglalkoznak a témával.)) Komolytalan így ez bocs... Bár biztos megközelített azért néhány szót egészen. De a pontos nem ismert, annak sincs semmi alapja hogy ez a HURSZAG hegyet jelentene, főleg hogy az ORSZÁG-ra hasonlít külalakban is, meg plusz ráadás passzol értelmileg is a rendszerbe...
Az angol HILL szónak sincs semmi köze a HAR gyökünkhöz, ez már egy jelentősen torzult szó, az "Old English" még azt mondta HOLM . Tudod mi lesz ez?.... HALOM ! Ez a domb másképp nemde?... De. Ebből lett HOLM, majd később már a szó végi M hangot is kivágta belőle a germán nyelvcsalád, lett HOLL, HULLE, HILLE, majd innen egy lépés és már HILL. Így barmolódott el a HALOM szó hogy végül már csak HILL lett.
Ezért vannak idegen nyelvek, egyébként mindenki érthetné egymást az egész bolygón az eredeti ősmag(yar) nyelven...
