" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nekem anno égerlevelű volt, a Starkl kínálatából. Szerettem. Sajnos a hangyák mindenütt megtámadták, bárhová is ültettem. Most a mézbogyóval játszom ugyanezt.
"atipikus módon teremtve atipikus viszonyokat, soha nem látott időjárási helyzeteket az érintett földrajzi területeken."
Vagy csupán arról van szó, hogy nem olyan régi tudomány még a meteorológia. Az információ terjedése sem a régi ugye.....
100 éve még postakocsi vitte a híreket, 30 éve pl. a vezetékes telefonok. Már akinek volt. Eshetett nyáron is piros hó "Mucsajröcsögén" pl.
A kutya sem tudott róla. :))
Nem volt média sem, aki felturbózza a dolgokat, mert hírt kell produkálni a semmiből is.
Életem félszázada alatt is emlékszem "bolond időjárásra" ahogy nagyanyám mondta.
Ha megdöntünk egy 1928-as melegrekordot, az az én olvasatomban csak annyit jelent, hogy 1928-ban is volt rohadt meleg. :))) Meg volt jégeső is, szélvihar is, stb...
Viszont nem volt Spektrum TV, meg Discovery, ahol nyomják a katasztrófát, meg a világvégét a köztudatba.
Nekem már ez a szél is világvége, megőrülök tőle. Brrr.......pedig nincs is hideg.
A csodasövény a turkesztáni szil. A mézalmácska a fanyarka. Két különböző gaz, csak ugyanaz a kertészet árulja. Fanyarkám volt, sajnos kipusztult, pedig szép is, finom is.
A szil az elég megosztó. Én imádom. Igazat írnak, semmi parasztvakítás, 1-2 év alatt kész a sövény belőle. Más kérdés, hogy most, hogy 5 éves lett, egy hétig tartott metszeni.
Mi a különbség a neten csodasövényként vagy ehető sövényként tukmált "Mézalmácska" (Amelanchier lamarckii ) és az égerlevelű fanyarka között? De van itt kanadai, rézvörös és még ki tudja milyen fanyarka is; melyiket javasoljátok ültetni?
Elhelyeztem egy külső hőmérőt a telkem legmélyebb, a volt patak völgyéhez legközelebb eső részen, ráadásul északi fekvésben. A Kioto kajszi karóján talélta meg helyét, némi tetőfedéssel, hogy ne essen rá az eső. Így mostantól vizsgálom kb 1 méter magaságban, mekkora hideget kell - legrosszabb esetben - elviselnie a növényeimnek. Ma délután pl 3/4 5-re villámgyorsan 63 fokra zuhant a hőmérséklet, miközben a házaflom ill. a déli oldalon még 10 fok volt. Azóta melegszik (7-8 fok van), gondolom befelhősödött.
Az elmúlt évtizedben központi témává vált a „globális felmelegedés”. Szakcikkek százai, ezrei, tanulmányok tömege jelent meg erről. A kutatók többsége hőmérsékletemelkedést és szárazságot prognosztizált az elkövetkező évtizedekre. Az északi féltekén, azon belül az európai térségben is valóban volt tapasztalható a 20. század utolsó évtizedében és a 21. század első éveiben néhány tizedfokos középhőmérséklet emelkedés. Az ezen évek egyes évszakaiban bekövetkező átlaghőmérséklet-változások azt mutatják, hogy az éves középhőmérséklet emelkedés elsősorban a nyári évszak magasabb hőmérsékleteinek volt köszönhető. Jóllehet a klímaelemzők többsége utalást tesz az időjárás szélsőségeinek szaporodására is, a köztudatba mégis elsősorban az ivódott be, hogy már a jelenben is, de az elkövetkező időszakban különösen, egy melegedő klíma tanúi lehetünk. A nevezett időszak éveinek részletesebb tanulmányozása azonban azt mutatja, hogy sokkal inkább az időjárás kiegyensúlyozatlansága, szabályozatlansága érhető tetten, mintsem az azt megelőző időszakban tapasztalható viszonylagos kiegyensúlyozottság magasabb hőmérsékleti tartományban történő megvalósulásáról lenne szó.
Amennyiben eltekintünk a többi klímaelemtől, és kiemeltem a hőmérsékletváltozást vizsgáljuk, elfogadva a melegedés feltételezését, érdekes következtetésre juthatunk. Fentebb bemutattuk, milyen jelentős középhőmérséklet különbségeket okoz a domborzat. Néhány tíz méteres magasságkülönbség akár az egész fokos tartományba emelheti ezt az eltérést. Az egyes évek között is jelentős középhőmérséklet különbség van. Ez a tény azonban magában még nem feltétlenül befolyásolja egy adott földrajzi területen hagyományosan működő mezőgazdasági kultúrák biztonságát és termésbiztonságát. Sokkal nagyobb jelentősége van az ezen belül bekövetkező szélsőséges eseményeknek. Olyanoknak, amelyek valamilyen tekintetben a növénykultúrákra nézve bizonyos tűréshatárokat lépnek át. Hasonlóképpen, mint az inverziós jelenségnek köszönhető abszolút minimumokban megjelenő különbségek, amelyek az átlagok közt meglévő eltérésektől függetlenül húznak választóvonalat adott fajnál a téli túlélési lehetőségeket illetően. Az időjárási eseményeket figyelemmel kísérő gazdálkodó megtapasztalhatta az elmúlt években, hogy szélsőségesen meleg periódusokat hirtelen drasztikus lehűlések, teljesen száraz hónapokat özönvizek követtek. A rövidebb időszakok ilyetén szélsőségei évjárat méretekben is jelentkeztek. Kimutathatóan gyakoribbá és súlyosabbá váltak a tavaszi fagyok, érzékelhetően szaporodott a pusztító zivatarok és jégesők száma. Ezek nyilvánvalóan jóval nagyobb súllyal esnek latba, mint az esetleges 4-5-6 tizedfokos hőmérsékletemelkedés, de akár ugyanekkora csökkenés.
Ha vizsgálni kezdjük, miben áll ez a klímajelleg változás, azt láthatjuk, hogy az utóbbi másfél évtizedben megszaporodott az úgynevezett „blocking” helyzetek száma az európai térségben. Ez azt jelenti, hogy az európai időjárást alapvetően meghatározó és szabályozó atlanti ciklonok szabad nyugat-keleti pályán történő mozgását időről-időre szokatlan földrajzi helyeken kialakuló anticiklonok blokkolják. Ez a körülmény az időjárási menet korábbi időszakokra jellemző, úgynevezett „zonális” (szélességi körök mentén haladó ciklonpályák) jellegét „meridionális” (észak-déli) áramlásúvá változtatja.
9. térkép
A térkép (9. térkép) egy, az elmúlt évtizedben gyakran előforduló szinoptikus helyzetre ad konkrét példát. Látható, hogy a sajátosan elhelyezkedő légköri képződmények konstellációjában kialakuló áramlások mennyire éles és mély hullámokat képeznek észak-déli irányban. Ezek mentén időről-időre a szokásosnál hidegebb léghullámok jutnak el déli szélességekre és a megszokottnál melegebbek északiakra. Ezek nyomán a téli időszakban extrém hidegek alakulhatnak ki a kontinens felett, nyáron pedig a keveredési határzónákban pusztító viharok keletkezhetnek. Szélsőségesen meleg időszakokat szokatlanul hidegek válthatnak fel, átmenet nélkül.
Nem véletlen talán ezek után, hogy néhány évvel ezelőtt még szinte kizárólagosan melegedésről és szárazabbá válásról szóltak a kutatók jóslatai, mígnem néhány kivételesen csapadékos, árvízkatasztrófákkal tarkított, és Európa enyhébb klímájú, mediterrán és óceáni területének szélsőségesen hideg telű éve után egyenesen egy kis jégkorszak kezdetének víziója lát napvilágot.
A „józan paraszti ész” tapasztalati „agroklimatológiája”
Aki saját tapasztalataira hagyatkozva, különösen, ha gazdálkodóként figyeli nap, mint nap az időjárási eseményeket, sőt azok következményeit a „bőrén érzi”, egyértelműen valami korábbi rend felborulásaként élheti meg azt. A károkat okozó helyzetek súlyosságát még az a körülmény is fokozza, hogy a kárt okozó időjárási események, furcsa módon, egy-egy adott perióduson belül egyazon térséget érintve ciklikusan makacsul reprodukálódnak, tetézve a már egyszer vagy kétszer bekövetkezett negatív hatást. Amennyiben valaki úgy vélné, hogy csupán benyomásokról van szó, annak érdemes lenne követnie például az időszakos, évszakos, vagy éves csapadékadatokat és azokat összevetni a sokéves átlagokkal, különösen a korábban tipikus területi eloszlás tükrében. Ebben a tekintetben a gyökeres változás elsődleges oka abban áll, hogy a gyakran blokkolt ciklonpályák miatt az éves csapadék jelentős része úgynevezett „konvektív”, azaz meghatározott légköri helyzetekben helyileg képződő csapadék, a korábbi évtizedek frontcsapadék többletével szemben. A ciklonok okkluziós frontjaiból származó csapadék sem föltétlenül mutatja a korábbi időszak területi eloszlását, miután a ciklonpályák is változtak, sőt maguknak a ciklonoknak az eredete is, lévén, hogy arányaiban megsokasodtak, az úgynevezett „magassági hidegcsepp” helyzetek és a mediterrán ciklonok, amelyekre jellemző, hogy csapadékukat területileg koncentráltan bocsájtják ki, időnként extrém mennyiségben, atipikus módon teremtve atipikus viszonyokat, soha nem látott időjárási helyzeteket az érintett földrajzi területeken."
Nincs vége. Itt északon sem. Holnap estétől már dolgozok, tehát jó idő lesz. :o))
Mellesleg maradt egy egész karfiolpalántám, amit tavasszal nem zabáltak ki a csigák még frissiben. Magam sem tudom miért nem húztam még ki, talán mert még nem jutottam odáig, hogy ásni kezdjem a kertet. Ma látom, hogy van a közepében egy teniszlabdányi karfiol. :o)) Ez túlélte a csigákat, az októberi fagyot is, szaporítani kellene. Ha lenne még két hét jó idő.....hmmm...
Olyan régen riogatnak ezzel a globális felmelegedéssel. Bája kánya, én kipróbálnám. Most, ha lehetne. Modjuk mától. Ha választani lehet, inkább füvet nyírok, mint fát vágok. Gazdaságosabb is. :)
Hát itt nógrádba is jó a szitu füvet szerencsére nem kell nyírni leeszik a csirkék.
A feketribizli szépen megindult némelyik almafa is rügyezik rendesen a birsalmáról még egy szem levél se esett le úgy pompázik mintha muszaly volna neki.
A kint hagyott zöldségeket amire azt mondtuk majd megeszik a csirkék szép lassan csak bekerülnek.
Hát igen, tegnap nekem is füvet kellett nyírnom, most meg szép tavaszias, napsütéses idő van kint. Most vettem észre a rhodi mellett kikelt egy koktélparadicsom :) De ha minden igaz ma vége a szép ősznek...ittt északon.
No ez az amit cseszhetünk már! Valami barom októberben bekapcsolta a fagyot. Igaz, összesen 3 éjszakára, de a lefagyott paradicsomnak paprikának ez már mindegy.
Jelzem tegnap füvet nyírtam, és nem azért mert nincs más dolgom.
Virágzik az iriszem, a büdöském, ami a fagyok után kelt ki, a körömvirágok (látok sok fiatal hajtást is belőlük), és hajt minden növény, amiket tőled kaptam. Igaz, betoltam őket a telelőbe. Nagyon speckó "üvegház". :)) PET palackokat ragasztottam a ház oldalához, plusz letakartam egy fóliával. Jó ronda, de a növényeket ez nem annyira érdekli.
Van még ehető paradicsomom is a kertben. Amit véletlenül kifelejtett az októberi fagy, az beérett.
Én elvolnék ezzel az időjárással, kb. márciusig, aztán kezdhetne melegedni. :))
Talán mellékesen azt is érdemes megjegyezni (a közelmúltban téma volt itt), a közbiztonság milyen magas fokáról árulkodik az, hogy a forgalmas közút mentén sorakozó házak körül vagy egyáltalán nincs kerítés, vagy legfeljebb szimbolikus, a bejáratok pedig teljesen nyitottak, kapu nélkül.
"A térség éghajlatát, a fekvéséből adódóan, óceáni és mediterrán hatások is módosítják, lényegében mérséklik. Ez az oka az enyhébb télnek és a nem túl forró nyárnak. Az évi középhőmérséklet 9,5 Celsius-fok, amely alacsonyabb az átlagosnál, és kifejezetten alacsony az évi napfénytartaLOm.(!!!) Ezzel összefüggésben(!!!) korán, már október közepe előtt beköszöntenek errefelé a fagyok, amelyek rendszeresen április végéig előfordulnak....".))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Pedig ezek a folyóvölgyi szintek mindjárt a völgykatlanok után következő, 2-es számú kockázati szintet valósítják meg.
Ezeknél egy fokozattal jobbak már a közvetlenül dombokat szegélyező sávok. Ennek tipikus példája a Tornyiszentmiklós-Lendva útvonal. Itt az út mentén, többnyire a domb tövében sorakozó házak környezetében csaknem olyan fagymentességet szoktunk tapasztalni, mint a dombok jó fagylefolyású szintjein.
Annak köszönhetően, hogy Szlovéniában egy tengerparttal is rendelkező országban vagyunk, mindennemű propaganda nélkül is eléggé elterjedtek itt, a szárazföldi területeken is az általunk tárgyalt fajok. Hála a kedvezőnek mutatkozó klímának, jól működnek is.
Nagyokat röhögünk magunkban, amikor elképzeljük, hogy az intézmény milyen nagy gonddal gyűjti, osztja-szorozza ezeket a fagyzugadatokat és nem tud róla, hogy ezeknek a legkisebb érvényességük sincs a térség vonatkozásában.
Ugye azon túlmenően, hogy a mostani "állomási fagyot" fagy nélkül vették ezek, a kedvezőnek egyáltalán nem nevezhető fekvések, ezeknek a növényeknek sérülésmentesen kellett ugyanitt az elmúlt évek szigorú teleit is túlélni. És ez is megtörtént az állomási -22 fokok mellett!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Érdemes lenne szisztematikusan tanulmányozni, melyik országrész produkált hasonlót ugyanezekben az években. Ugyanakkor állomások alapján az egyik legrosszabb térségként tűnik ki.
