ühmm, ha látogatsz néhanapján a Ketrecbe is, vagy van élő tapasztalatod NEAK eü-ellátással kapcsiban, akkor nem tudom, hogy mennyire vicces/cinikus/naiv az elképzelésed a kismamadepivel való orvoshoz fordulásról. Amikor a tátottpofájú deg által hozott méregdrága magenrendelő is, ha nem is hangsúlyozza, de pindurit pedzegeti a környezet lehetőségét a depresszióban szenvedő ember támogatására ... nem mellékesen a trsdlm sem támogatja, hogy a pinája okán mindent is ellátni tudó nő valamit is, bármit is ne tudjon ellátni, hiszen ivarszerve a baszáson túl kb mindenre is jó ... pl. kereket cserél, komplett dietetikus, és szexgép, higiéniai és gzdsgi menedzser ... egy cscsmő meg se' kottyan(hat) nekíjje ...
nem, egy percig nem vitatom el, hogy résztvevője volt a tettének. A cscsmőt akár el is lehet hagyni, ki lehet lépni inkább, minthogy gyilkoljunk, deee .. ha ezt teszi, akkor sem simogatta volna meg senki, hogy dejóarankám, hogy kilptél belőle, és nem fojtottad inkább kádba ...
Amennyiben a csecsemőgyilkos némber orvoshoz fordul, az megállapítja a depresszióját - már ha valóban erről volt szó - akkor kap antidepresszánst és a kicsi poronty még ma is élhetne.
Konklúzió: tessen orvoshoz menni, megvan a diagnózis és akkor lehet kezelni. Lehet, hogy - ahogy írtad csak tüneti -, de átsegíti a nehéz időszakon. Viszont ha nem megy a dokihoz esélye sem lesz.
Igen, a csecsemőgyilkos nőember depressziója. Ennek kapcsán az ő(!) depresszióját hivatottak az igazságügyi szakértők megállapítani, hogy szerepet játszott-e a tettében.
Annyiban kapcsolódik a családon belüli erőszak témájához, hogy az a nő aki vízbe fojtotta a csecsemőjét állítólag talán depressziós volt a szülés után. Ez még nincs orvosilag megerősítve, most folyik a kivizsgálás, megfigyelés.
De itt, vagy a szegényes topicban nem releváns. egy társalgás közben elejt magáról valamit, amit a téma szempontjából (amennyiben a témáról való társalgás a szándék) vagy figyelmen kívül lehet hagyni, vagy esetleg egy jobbulást kívánva haladni magával az adott topictémával, nem megállni a személye körül, vitatni a magáról mondott információ valóságtartalmát, és/vagy citálni méregdrága maszek egészségközpontok reménytkeltő promóit, hogy van megoldás, amikor azok, akik valóban benne vannak, pontosan tudják, hogy tünetenyhítés létezik csak, és a környezet szerepvállalása nélkül a gyógyulásban való hit legalább olyan hiú ábránd, mint akár egy diploma, egy jogosítvány, vagy egy nyelvvizsga kiseggelése ... szerintem ... de felőlem aztán ...
szerintem nem kell annyira komolyan venni ezeket a "diplomákat", anyagi jólléteket ...
a diplomákat veheted te is úgy, mint ahogyan ők veszik a depressziódat ...
az anyagi jóllét meg tapasztalatom szerint általában valamilyen társas tevékenységből fakadnak, ahol valamelyik, vagy több fél elfogadja az alá-fölérendeltségi viszonyokat. pl. szülői, nagyszülői örökségek, házasság(ok), a tanulmányokat sem lehet folytatni családi, és/vagy munkahelyi támogatások nélkül. legalábbis nekem nem ment, mivel mindkét iskolámat estin, ill. munka mellett tettem le, és önerőből biztos, hogy nem sikerült volna. szóval persze, azzal, h tanulni, bejárni az iskolába nekem kellett, ugyanakkor ehhez a munkahelyről el kellett, h engedjenek, ill. a háztartást is valaki más vitte, a kevesebb számú munkaórát a család pótolta ki ... szóval, ahol hiányzik ez a támogató közeg, amelyben sokszor nagyon meg kell alkudni a "támogatókkal", mert csak a legritkább esetben nem kérnek azonnal, vagy a későbbiekben vmit "cserébe", szóval ahol még ez sincs meg, ott kb képtelenség bármit is kikaparni magadnak ... amikor én végeztem a sulikat (szakközép/ szocgondozói) meló mellett, a záróbulin mindig köszönetet mondtam a munkahelyemnek, illetve a családomnak, és mindkét helyre vettem ajándékokat köszönetem jeléül. és mindig, MINDIG tudom, soha nem kopik ki belőlem, hogy egyedül nem ment volna!
szóval ez a diploma-fétis a legritkább esetben kizárólagosan egyéni teljesítmény. Mégha önfentartó is valaki az egyetemen, maga finanszírozza a megélhetését, és a tanulmányi költségeit, addig, ameddig eljut egy olyan érettségiig, amivel ide léphet tovább, fele részben a szülői háznak köszönhető. szóval jahh ... lehet verni a mellet, de nem tartom tisztességesnek a környezet figyelmen kívül hagyását ...
ésmég ráadásul könnyen lehet, hogy nincs is nekik ... ;) :P
A kezelési lehetőségek széles skálán mozognak, és a depresszió okainak magyarázataihoz kötődnek.
Az orvostudomány a depresszióra életveszélyes állapotként tekint, mivel hatékony kezelés nélkül könnyen olyan állapot alakulhat ki a betegnél, amivel saját vagy mások életében is kárt tehet. Amikor már az illető képtelen magát ellátni, elhanyagolja magát, illetve öngyilkossági hajlam vagy annak kísérlete merül fel, mindenképp kórházi kezelés válik indokolttá. Sokszor már magához a diagnózis felállításához is kórházi kivizsgálás szükséges.
A kezelés célja minden esetben ugyanaz. A tünetegyütteseket megszüntetni, kezelni kell, a visszaesést meg kell előzni, valamint az észlelő és megismerő funkciók sérülékenységében csökkenést kell elérni.
A gyógyszeres kezelésnél a szervezetben zajló felborult biokémiai folyamatok összehangolását, egyensúlyát kívánják visszaállítani. Ezeknek az antidepresszáns szereknek ma már sok különböző fajtája ismert. A gyakorlatban használt gyógyszerek a központi idegrendszer szerotonin- , noradrenalin- vagy dopaminanyagcseréjét fokozza. Az úgynevezett MAO-bénítók megakadályozzák a noradrenalin lebontását, így növelve meg annak szintjét a véráramban és csökkentve ezzel a depresszió tüneteit. A szelektív szerotonin-visszavételt gátló szerek a szerotonin aktivitását befolyásolják kedvezően. Az SNRI-típusú készítmények a noradrenalin visszavételét gátolják szelektív módon. Külön csoportba sorolandók azok a készítmények, amelyek kettős hatásúak. Ha a betegnél a szorongás a meghatározó, akkor érdemes szorongáscsökkentővel kiegészíteni a kezelést, más esetben a nyugtató hatású készítmények alkalmazása mellett kell dönteni.
a depresszió nem SM, vagy agyrák, vagy valamilyen sokféle diagnosztikai eljárással megállapítható defekt. vannak jellegzetes tünetei, amelyeket bárki felfedezhet magátn.
és még mindig áll a kérdésem, hogy te pszichiáter vagy?
egyébként pedig egy trslgsi folyamban, ha valaki állítja magáról, hogy depressziós, a trslgs menete miatt jobb azt elfogadni, ha diagnosztizálta szakember, ha nem, mert akár így, akár úgy van, ha ő annak érzi magát, akkor ezeket az ügyeket kár firtatni, teljesen értelmetlen.
egyébként érdekes jelenség, hogy Püffi akárhol megjelenik, előbb-utóbb a személye lesz a téma ... hümm ... pfff ...
Manapsag mar üptre ramondjak magukra azok is akikre raszólt a tanár... a tipikus "olyan depis vagyok h mindjárt öngyi leszek" típusú komolytalan öndiagnózisok elhiteltelenítik a problémát.
