Aki nem tudná: "A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan feltételezett részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg. Ez a részecske a közvetítője a Higgs-térnek és ez felelős a többi részecske tömegéért. Még nem figyelték meg. "
Nem is fogják az LHC-vel sem megfigyelni, mert Higgs-bozon egyszerüen nem létezik!
"
Kutatók szerint nem veszélyezteti a Földet a CERN szupergyorsítója
NOL Népszabadság Online 2008. június 24.
Nem veszélyezteti bolygónkat az Európai Részecskefizikai Kutatóközpont (CERN) hamarosan üzembe helyezendő szupergyorsítója, az úgynevezett nagy hadronütköztető (LHC/ Large Hadron Collider) - állítják a CERN vezető kutatói. "
Hát persze hogy nem, na és? Mi az istent akarnak mérni az LHC-vel? Csak nem a Higgs-bozont?
Azt meg nem veszik észre, hogy az instabil neutron N = (P,e,p,e) négy stabil elemirészecskéböl áll és a súlyos tömege meg
Fizikusok avval az állítással, hogy a testek kétfajta tömege azonos csak álcázzák azt, hogy fogalmuk sincs mi is az a 'tömeg'. Hát így nem megy a természettudomány!
A fizikusok legnagyobb kollektiv csalása abban áll, hogy rákényszerítik az emberekre higyjék el a kétfajta tömeg azonosságát, pedig a testek ezreléknyi nagyságrendben különbözö nehézségi gyorsulását ki sem mérték.
A kétfajta tömeg különbsége egyszerüen azt jelenti, hogy ha különbözö izotópösszetételü testek 1 kg-ra vannak kimérve akkor nem egyezik meg a centrifugális erö
F = m(kémiai elem;i) x omega^2 x r
ugyan annál az omegánál és r-nél. A vas és lítium esetében az eltérés 0.32 % ! Ezt nem szabad a szönyeg alá söpörni!
Heisenberg határozatlansági relációja a Planck állandóval is egy hamis elv
delta(P) delta(X) ~ h/2pi.
Helytálló viszont, hogy egy testnek sem a helye, sem a sebessége sohasem határozható meg pontosan, nem megy be a Planck állandó ebbe az általánosan érvényes bizonytalansági relációba (Szász).
Akkor ezek a fizikusok mind hazugok és/vagy meghasonlottak. Azt hiszem ezért is volt ellenszenves nekem az iskolai fizika.. úgy éreztem nagy az elhallgatás és ferdítés, egyben erőszakos kényszerítést is éreztem, hogy fogadjam el, amit mondanak. Van néhány megfigyelésük, de az alapokat nem értik és téves következtetéseket kiáltanak ki igaznak. Aztán megcáfolja néhány közülük az előzőeket. Bruno-t megégették és a társai is megutálták és irigyek voltak rá, ilyenek a fizikusok. Tiszt. a kivételnek.
E topik címével kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a fizikusok által elfogadott (relativisztikus vagy nem-relativisztikus) kvantumelméletek mind sz@rok ! A fizikusok még a Planck állandó jelentöségét sem tudták letisztázni.
Az Új Fizika tükrében, a négy stabil elemirészecske kétféle kvantált töltése létezése feltevése már megmagyarázza a természetben fellépö összes kvantumjelenségeket, energia kvantálás nélkül.
Melleslegesen említem meg, hogy a relativitáselméletek (a specrel és az áltrel) is sz@r elméletek. Még a specrelben felhasznált 'inerciarendszereket' sem lehet fizikailag megszerkeszteni és a testek szabadesése sem egyetemes (az UFF-et az áltrel alapúl vesz).
Az Új Fizika egyetlen egy új feltevést tartalmaz, azt hogy a négy stabil elemirészecskének e,p,P,E egy második fajta fizikai tulajdonsága van, az elemi gravitációs |g(k)| = g m(k) töltése, az elemi elektromos töltés |q(k)| = g mellett és ez a kétféle elemi töltés okozza a két c-vel terjedö nem-konzervatív fundamentális mezöt mint kölcsönhatást a részecskék között.
Az Új Fizika egy Egyesített Mezöelmélet, amit Szász Gyula a "Physics of Elementary Processe" (2005) címü könyvában megfogalmazott.
Az Új Fizika újra megfogalmazta az egész fizikát és kijavította a régi fizikát, a 17. századból eredö alapoktók elkezdve.
Nekem azt tanították, hogy a fizikában minden úgy van, ahogy mondják, most meg akkor mégsem?"
A régi fizika nem jó, és messze nincs úgy, mint ahogy mondják!
Példa I:
Azt mondják, hogy egy test m tömeggel egy másik test gravitációs terében M tömeggel így mozog
(1) m a = F(grav.) = - G(Newton) M m /r^2
ahol G(Newton) egy egyetemes állandó, és a gyorsulás a minden testre azonos. Ez volt Newton egyenlete
(2) m a = F (tömeg x gyorsulás = erö)
konkrét alkalmazása, amiben a gravitáció mint 'tömegvonzás' szerepel. A mozgásegyenlet két oldalán szereplö töme m egyenlövé van téve, azt mondják a testek tehetelen tömege m(test;i) azonos a súlyos tömegével m(test;g).
Az egyenlet (1) nem jó, vagyis soha sem érvényes. Elöször is a testek kétfajta tömege nem azonos, hanem
de csak akkor, ha a két M és m tömeggel megnevezett test gravitációs töltése azonos elöjelü. A testek gyorsulása a(test) nem egyetemes, hanem függ a testek minöségétöl (izotópösszetételétöl).
Példa II:
Azt mondják az energia megmarad.
Dehogy marad meg az energia, zárt rendszerek és konzervatív kölcsönhatások nem léteznek
Példa III:
Azt mondják ha a kezdöfeltételeket ismerjük, a rendszerek idöbeli fejlödését ki tudjuk számítani.
De a kezdöfeltételeket soha sem lehet pontosan meghatározni.
Mehet ez így tovább, miért nem jó a régi fizika:
- Azt mondják fotonok léteznek, pedig a világmindenség egyetlen egy fotont még nem látott.
- Azt mondják az energia kvantálva van, pedig soha sincs kvantálva (még meg sem marad).
- Azt mondják a neutron elemi részecske, dehogy az instabil neutron négy elemi részecskéböl áll.
- Azt mondják a részecskék kvarkokból, vannak felépítve, dehogy, a négy stabil részecske elektron (e), pozitron( p), proton (P) és elton (e) elemi és két különbözö fizika tulajdonságuk van.
- Azt mondják a tér meg van görbítve a tömegek körül, pedig dehogy.
- Azt mondják fekete lyukak vannak, pedig az univerzumban lehetetlen a fekete lyukak képzése.
- Azt mondják a világmindenség Ösrobbanással keletkezett, pedig dehogy, a négy stabil elemirészecske e,p,P és E mindig létezett.
A régi fizika egy patch-work és teljes egészében sz@r !
Tipikus a fizikára, hogy a legrégebb óta ismert kölcsönhatást, a gravitációt, nem ismerték fel a kutatók.
Sokáig azt hitték a tudósok, hogy a gravitáció 'tömegvonzás' és hogy a konzervatív Kepler potenciál írja le. Persze a testek különbözö szabadesését nem ellenörizték, ami kimutatta volna, hogy a gravitációval kapcsolatos súlyos tömeg m(test;g) majdnem egy százalékkal különbözik a mozgásegyenletekben fellépö tehetelen tömegtöl m(test;i).
Hát a gravitációs mezö A(grav.) se nem 'tömegvonzást' ír le, se nem egy konzervatív mezö, de c-vel terjed, mint a másik fundamentális mezö, az elektromágneses mezö A(e.m.) és mindakettö mezöt invariáns elemi töltések okozzák.
A kvantált töltésekkel meg egy gyönyörü kvantummechanikát lehet felépíteni, ami megmagyarázza a természet kvantumjelenségeit, de amihez nincs szükség az energia kvantálására, az E = hv-re.
Azt mondhatjátok, hogy én Fermit is gagyásnak tartom-e? Annak tartom, mint minden más nagy 'fizikust' a 20. században, akik a fizika elfogadott mainsteamjét építették.
Egy kivétellel, az Rutherford volt, aki a protont, az atommagot és aki tanítványa a neutront felfedezte 1932-ben. Ö még a huszas években is az atommagban lévö neutront propagálta, mint a proton és elektron kötött állapotát.
Megjegyzendö a kvantumfizikusok viszonyára Rutherfordhoz, hogy ök Rutherford szemét kiszúrták kémiai Nobel dijjal, pedig ö volt a legkitünöbb kísérleti fizikus a 20. században, de le se sz@rta a kvantummechanikusokat.
Mindakét fajta neutront nem a Planck állandó, a h, hanem a másik Lagrange multiplikátor a h(0) = h/387 hozza létre! A h(0) szabályozza a protonok, elektronok és pozitronok mozgását is az atommagban.
Négy stabil elemirészecskéböl áll az instabil neutron
N = (P,e,p,e) -> P + e + (e,p)-neutrínó.
B@szik ez elemirészecske lenni! Szét esik egy protonra, egy elektronra és egy elektronból és pozitronból álló (e,p)-neutrínóra, azokra a részecskékre, amiböl áll!
A stabil neutron N0 meg kettö stabil részecskéböl áll
N0 = (P,e).
A stabil neutront a magfizikusok még fel nem is 'látták'. Nahát?
Dobhatjátok a kukába az egész magfizikus tudományotokat!
Einstein az élete végéig sikertelenül próbálta meg az elektromágneses mezöt is 'geometrizálni' a gravitáció mintájára, de nem ment neki. Hát persze hogy nem ment, mert az áltrelje eleve sz@r volt.
Einstein nem tudta az e.m.-mezöt és a gravitációs mezöt egyesíteni. Ez Szász Gyulának sikerült! És más kölcsönhatás nincs is, mint az elektromágneses és a gravitációs kölcsönhatás, amiket a négy stabil elemirészecskék kétféle elemi töltései és ezeknek a mozgása okozza.
"Galileit és Newtont ki kellett javítani az oké, de nem úgy, ahogy Einstein megpróbálkozott vele." Hanem így: Az elektromágneses mezö A(e.m.) mozgásegyenlete (a Maxwell-egyenlet) a Minkowski-térben D D A(e.m.) = + J(e.m.), evvel a mellékfeltétellel: D A(e.m.) = 0. Figyeljétek meg ide, a töltött részecskék jelenléte a J(e.m.)-ben szerepel. A gravitációs mezö mozgásegyenlete hasonló D D A(grav.) = - J(grav.), a mellékfeltétel meg D A(grav.) = 0. Mindakét mezö nem-konzervativ mezö és invariáns elemi töltések okozzák. Ezek a mozgásegyenletek egy Lagrange-formalizmusból származnak, amely a részecskék mozgását is meghatározza, annak ellenére, hogy a részecskéknek sem a helye sem a sebesség pontosan ismert lenne. -> Egyesített Mezöelmélet. A fizikusok megcseszhetik a relativisztikus kvantummezö elméleteiket.
Einstein a fizikában mindent elcseszett, ami a kezébe került. Az együgyü akadémikus fizikusok meg esztelenül loholtak utána. Most ennek a levét isszák, meg sem értették mit is csinált a kis öreg!
Jó hogy Galileit és Newtont ki kellett javítani az oké, de nem úgy, ahogy Einstein megpróbálkozott vele.
Kérdezhetitek miért van az, hogy az elektron tömege m(e) = 0.51097 Mev/c^2, a protoné meg 938.21 MeV/c^2? Miért van közöttük
m(e)/m(P) = 1/1836.15 = 5.446 x10^-4
különbség?
Azt a Jó Istem tudja csak, de én meg tudom, hogy az (e,p)-neutrínó épp akkora, mint a stabil neutron N0, 703 x10^-13 cm. Talán ezért rendezte be az elemi tömegeket így a Jò Isten!
A részecskefizikában csak két megmaradási törvény van, amik az elemi elektromos töltések q(k) = {- vagy +) q megmardadásából és az elemi gravitációs töltések g(k) = {+ vagy -} g m(k) megmaradásából származnak. Természetesen az elemi tömegek m(e) és m(P) megmaradnak.
Ezek mellett a két fundamentális mezö terjedése c sebességgel és az egyetemes gravitációs állandó G(grav.) = g^2/4pi is természeti állandók.
Dobhatjátok a kukába a kvantummechanika könyveiteket, meg a magfizika és részecskefizika könyveiteket. A részecskefizika Standard Modellje egy érvénytelen modell. Ez nem jó hír a fizikának, de mit csináljak, ez így van!
Mellékesen megjegyzem, az UFF-re alapuló áltrel is mehet a kukába!
A 20. század elsö harmadában az egész fizika Einstein ostobaságai miatt teljesen elcsúszott. Pedig csak a testek különbözö szabadesését kellett volna ellenörizni, ami 1920 óta, F. Aston izotóp tömegmérései után, kutya kötelessége lett volna minden fizikusnak.
Igen is, az elektron (e) + proton (P) rendszernek kétfajta stabil kötött állapota van, 13.6 eV és 2.04 MeV energiával. Az egyiket a h okozza a másikat a h(0) = h/387, és mindakettö egy Lagrange multiplikátor.
Az elektron és pozitron (p) rendszernek is kétfajta stabil kötött állapota van, a pozitróniumé 6,8 eV, az (e,p)-neutrínóé meg 1.0218 MeV = 2 x 0. 5109 MeV. Jól halljátok, az elektron nem semmisíti meg a pozitron, csak kötni tudja még pedig 0.708 x10^-13 cm-es távolságon. (Einstein tömeg-energia ekvivalencia elve is ostobaság!)
Természetesen a proton sem tudja az eltont (E) megsemmisíteni, ezek is csak kötni tudják egymást a (P,E)-neutrínóban, E((P,E)-neutrínó, kötés) = 1876.42 MeV kötési energiával és 3.83 x10^-17 cm-es távolságon. Ebbe a részecske rendszerbe a h nem játszik semmilyen szerepet!
Elég az hozzá, egyik elemirészecske sem tudja a másikat megsemmisíteni.
