Ebben egyetértünk, sztem is most van Mo egy fordulóponton és most, ezekben az években dől el, fel tudja-e venni a ritmust, vagy leszakad és elszalasztja-e újból egy időre a lehetőségeket.
A lehetőségek olyanok, hogy mindig jön egy újabb, ha a mostanit elszalasztja az ország, lesz majd másik.
Egyébként szvsz pont a mostani kor kedvez Mo-nak! Nem kellenek nyersanyagok, mert most már nem az lesz a siker kulcsa. Nem kellenek nagy termőföldek, sem nagy gyárak, a siker és lehetőség kulcsa ma már nem ez. Most az információ korát éljük, azaz kezdtük el tanulni. Az emberek, amióta beszélni tudunk mindig is kereskedtek információval és mindig is értékes volt az információ, de most az információ egy teljesen új dimenziót tár fel, mind mennyiségben, mind minőségben, mind eszközök, mind módok tekintetében. És ez az, ahol Mo-nak keresnivalója lehet, mert egy ilyen korban nem az számít, mekkora a földed, vagy mekkora a gyárad, vagy van-e nyersanyagod. Mert a föld, a gyár, a nyersanyag, az emberi munka, a tőke, az értékteremtés most már láthatatlan, nem megfogható -- a fejekben van.
Vehemenciám mögött az van, hogy valóban úgy gondolom: nagy szarban vagyunk, s ezekben az években veszik el a lehetőségét annak, hogy következő évszázadban kijöhessünk belőle. Változtatni kéne, nagyon sürgősen. De nem így.
Politikus akarnék lenni? Hm ... én már az vagyok. Az alapfogalmak tisztázásán úgy gondolom, túl vagyunk már: politikus az, aki közügyekkel foglalkozik. Te szerintem a képviselőségre, esetleg a megélhetési politikusra gondoltál. Nem, ezek nem szerepelnek életcéljaim között. Van rendes szakmám, hivatásom, családom, jobban örülnék, ha nekik élhetnék. De nem lehet elmenni a jelen történései mellett. A rendszerváltás is azért lett el...rontva, mert az előttünk haladó generáció elment mellette. Nem volt eléggé politikus.
Még valami: mi van a vehemenciád mögött? Mit remélsz? Hatalmat? Sztem elképzelhető, de persze ez csak tipp, Te politikus akarsz lenni. Aztabetyármindenit. :)))))))
Az aláírást gyűjtő civil szervezetek nem mondják azt, hogy "bízzuk az államra, ő jobban tudja". Azt mondják: "nagyobb társadalmi szerepvállalást, öntudatosabb állampolgárt, aktív részvételt a közügyekben"! Tehát éppen ellenkezőleg: nem azt mondjuk, hogy bízzuk egy 3. személyre (profitorientált biztosítókra), mert az jobban tudja nálunk, hanem azt mondjuk, hogy saját magunk döntsünk a magunk és közösségünk ügyeiben. Ha majd Te is véget tudsz vetni azzal a maradi, szocialista felfogással, hogy az állam ügyeibe az állampolgárnak nincs beleszólása, akkor talán megérted miről van szó.
Ismét javaslom megnézni a SiCKO című filmet, ahol ezt az érvelést igen látványosan és brutálisan cáfolja a rendező. Külön kiemelném azokat a képkockákat, amiben Reagen ilyeszetegeti szocializmussal az állampolgárokat ... merő demagógia.
Valószínűleg nem teljesen ért el Téged az üzenet. Az ökopolitika nem abban a világban hisz, ami már nem igazán létezik (ahogyan írod, lassan már csak hazánkban), hanem abban a világban, ami egyre inkább lesz (és ebben tényleg le vagyunk maradva). Ha megismered a LMV (Lehet Más a Világ!) mozgalom célkitűzéseit, akkor látni fogod, hogy ez nem egy elavult, szocialista restauráció, hanem egy globális szemléletű, a ma leghaladóbbnak tekintett politikai irányzat.
Ahogy mondod: igen, felesleges vitatkoznunk, hiszen egészen másként látjuk a világot, s igen valószínűtlen, hogy meggyőzzük egymást. Azt azonban kérhetem, hogy valótlanságokat ne állíts. Mert egyéni felelősségvállalásod része az is, hogy tájékozott légy és az alapján hozd meg döntésedet, az alapján nyilvánulj meg.
----- ui: És igen, szerintem fontos a közösségi szerepvállalás (ellentétben veled, ezt direkt nem államinak nevezem), s magad is elvárod ezt akkor, amikor az aluljáró mihamarabbi átadását várod el, s még egy millió dolgot vársz el a város vezetésétől. Olyat, ami most sem az ő feladata, ergó nagyobb önkormányzati (közösségi) szerepvállalást követelsz. Abban egyetérthetünk, hogy az állam, az önkormányzat, a szövetkezet, a társadalombiztosítás, stb, de még az EU fogalmát is újra kéne definiálnunk, s pontosabban megnevezni, konszenzus alapján megállapítani, hogy mit várunk el ezektől a társadalmi képződményektől. (Nyilvánvaló, hogy ezekben a napokban az aláírásgyűjtés révén egy platformra kerültem a Munkáspárttal, de ettől még egészen más a világnézetem, mint nekik. )
Mostanában folyik egy állami kampány, amiben többek között kisebb államot ígérnek. Gyomorforgató. Mert miközben hülyítenek minket fizetett hirdetésekkel, addig éppen ellentétes jogszabályok látnak napvilágot (azaz még több munkával jár egy-egy ügy elintézése).
Ki van soron? Csak nem az orvos? Már ott tartunk?Na óvatosan ám!Hatalma van. Legalább is nagyobb,mint a parasztnak,vasutasnak,tanárnak… Az orvos nem fogja az újratermelésben (mint munkaerő) jelesíteni magát 150-ért…hogy is tehetné,ha már a közoktatás igen gyenge lett mára,gyereke nem készülhet fel az orvosi tudományokra a közoktatásban,az egészségének megóvása érdekében is sokat kell költenie,ő csak tudja,hogy az nem megy pénz nélkül… Kialakult a csőlátás majd mindenkiben. Egyik azt emeli,hogy ő egyénileg milyen jó,másik emlegeti mennyi pénzt befizetett… Meg azt is tudni véli,hogy az egész ott kezdődött,hogy a magyar paraszt nem értette meg,hogy 200ha kell a gazdaságos működéshez. Igen,talán a paraszttal kezdődött ,(lehet a szövödével),emlegettem évekkel ezelőtt. A részletek kiemelése több ,mint hiba.Önsorsrontás,bűn. A paraszt alól el lett adva a piac.Nem a termelékenységével volt baj,vagy legalább nem csak azzal.El lett adva,mondom,nem kicsúszott alóla ! Mivel kellett versenyezni ezután?Kínai cuccal,ami nem tartalmazott társadalombiztosítást.Szlovák tejjel?Na tudd meg,az sem.Francia vagy dán tejjel?Na de az meg tartalmazott ! Társadalmi biztosítást,a társadalom biztosította a tej eladhatóságát… A magyar fogyasztás haszna másfél évtizede idegen földön csapódik le. Más erők megcsapolták az államkasszát olajon,direkt lopáson,kispályás adócsaláson, keresztül.Megint mások,vagy ugyanazok autópályépítésen,privatizácin át. Most akkor hiányzik a nyugdíj,amiért apám dolgozott,meg alólam az oktatás,egészségügy stb fedezete. Át kell alakítani az egészségügyet?Persze ,hogy!Még jó,hogy.
Amire a hozzászólásod 2. részében utalsz, az a legteljesebb analógia a régi szocialista ideológia vezérelveivel. Bízd csak ránk, mi tudjuk neked mi a legjobb.
Nagy a gyanúm, ebben alapvetően meghatározó szerepe van egy hatalomra ácsingózó Nagyvezír mindenkori szavajárásának. Egy kis spéttel, de törvényszerűen feltűnnek a jelszavak. Néha szó szerint.
Nagyon karakteresen jön le a közbeszédben is az ország egyik felénél. Van, hogy primitív lázításban, van hogy dörzsölt és profi aprómunkában.
Szerintem a nagy érdekvédők toronymagasról tennének a TB-re, ha a Főnök nem evvel akarná a reményeit életbentartani.
Illés, elolvastam az élőlánc honlapján található anyagokból egy-kettőt.
Mondhatok valamit? Te olyan világban élsz, ami már egyre inkább nem létezik.
Azaz bocsánat, itthon még létezik, mert ugye itthon, aki megtermel 3 halat, attól elvesznek 2-t, azt a 2-t meg szétosztják 4 másik között. Azaz nem halászni tanítják meg azt a másik 4-et, hanem halat adnak neki. Eredmény: akit meg lehetne tanítani halászni, azt sem lehet, mert miért tanulna meg, ha anélkül is kap fél halat, amiről úgy gondolja, elég is. És ez megy az eü-ben is. Egy fals, képmutató "szolidaritás".
Ez történik, abban a világban, ahol Te is élsz.
Olyan világban, ahol egy nagy, központi hatalom dönt el mindent, ami az emberek életét befolyásolja.
Elárulok egy titkot, ami nem is titok: a mostani világ nem erre megy. Sehol sem megy erre.
Egyre jobban előtérbe kerül az egyén döntése és felelősségvállalása, a nagy, közös kalap helyett a sok kicsi, egyéni, egyedi kalap.
Azért is felesleges vitatkoznunk, mert Te a nagy, közös kalapban hiszel, én meg az egyén felelősségvállalásában és annak a képességében, hogy jogomban áll döntenem a saját sorsom, saját életem felett. Sőt, nemcsak jogom, de kötelességem a saját kezembe vennem a sorsom, a saját felelősségem és nem a többi állampolgáré, vagy az államé, hogy ezt a felelősséget átvállalja tőlem.
Kik nem szoktat felelősséget vállalni a saját életükért és sorsukért? A gyerekek. Mert amíg nem nőnek fel, addig a szüleik vállalják értük a felelősséget.
Gyerekországot akarsz, ahol a felnőttek csak papíron felnőttek, de igazából a rossz értelemben véve gyerekek? Felelőtlenek és nem érdekli őket a holnap?
Nem ér egyet sem. Mert: - a TB mentők nem a jelenlegi helyzetet akarják konzerválni, - a reform szükségességét ma hazánkban szerintem senki sem kétli, ugyanakkor a reform jelentése nem azonos a magánosítással, - nem a a TB magánosításának az égvilágon semmi köze nincs a leírtak egyébkén jogos észrevételein, pl a műhibák eltusolását az új törvény sem szünteti meg (sőt, anyagi érdekeltségek okán sokkal többet jósolok belőlük, mert ölni olcsóbb, mint gyógyítani, de azt bevallani, hogy kezelhette volna, de az sok pénzbe került volna ... )
Szerintem egyszerűbb, ha - olvasni tudó emberként - elolvasnátok azokat az anyagokat, amiket a témában megszült az elmúlt évben a magyar közgondolkodók egy értelmesebb része. Pro és kontra leírtak sok mindent, sok jót is köztük. El kéne indulni a tűztől és kitalálni, hogy mit akarunk, s ehhez milyen eszközök jöhetnek szóba. Még az is lehet, hogy egyfajta liberalizáció segít az egészségügyön (szerintem biztosan).
De tegyétek a szívetekre a kezeteket: az új törvényben olvastátok azokat a garanciákat, amiket a mai gyakorlatban hiányoltok?
Immár másfél hete naponta járok kezelésekre egy bp-i intézménybe. 4 kezelőfülke - a 10-20 perces kezelések 1-2 perces munkát igényelnek a szakalkalmazottaktól (beteg behívása, kezelőlap megtekintése, fülke megmutatása, ketyerék felhelyezése, ketyerék levétele, "egészségére" mondása).
Ehhez képest rendszeresen úgy kell 10-20 perceket várni, hogy nem folyik bent kezelés (ki van írva, hogy kopogással ne zavarjuk a munkát!). Ha nagy nehezen behívnak, akkor meg folyamatosan azt hallgathatom a fülkéből, hogy ők 2-4-en kint lelkiéletet élnek arról, hogy milyen iszonyú nehéz a dolguk. Ülnek négyen és mondják-mondják. Nem dolgoznak, hanem egymást hergelve panaszkodnak. Legszívesebben kiszólnék: hogyha olyan helyen dolgoznának, ahol teljesíteni kellene, akkor sokkal jobban éreznék magukat, mert a munka helyett nem tudnának folyamatosan sopánkodni!
Igazán itt az ideje, hogy ezt a berozsdásodott, szocialista alapon működő rendszert hatékonyabbá, teljesítmény-orientálttá tegyék.
A vicc az, hogy "különleges bánásmód" ma is létezik, csak éppen senki nem szed érte plusz pénzt (jobb esetben), vagy rosszabb esetben a plusz pénz saját zsebbe v. zsebekbe vándorol. Két hónapja estem át egy kisebb műtéten, ami egy éjszakás kórházi tartózkodással járt egy elég lepukkant budapest kórházban (baleseti sebészet). Egy nyolc ágyas kórterembe kerültem, ennek minden élményével együtt. Később kiderült, hogy az egyik barátunkat is ott és ugyanaz a doki műtötte pár héttel korábban, mint engem, de ő belépve egy ilyen nyolc ágyasba, kifordult, és megkérdezte a dokit, hogy nem lehetne-e valamit tenni. Kisvártatva megkapta a "főorvosi" szobát, amivel ugyan nem járt jobb illemhely és zuhanyzó, mint a "pórnépé", de két ágyas volt. (ő nem kent meg senkit, csak barátságból kapta meg a külön szobát) És akkor a háttér: az osztályon két ilyen kórterem van, egy férfi és egy női, a többi 8 és 8+ ágyas. A két kórterem az ismerősöm befekvésének idején tök üres volt, kulcsra zárva, pedig még a felvételre várva maga hallotta, hogy "ágy hiány" miatt irányítottak el betegeket... (én is úgy mentem be, hogy amennyiben hétvégén túl sok beteget kapnak, lehet, hogy jöhetek is haza) Na, lényeg, a lényeg, hogy az a két ágyas kórterem a napok többségében üresen ásítozik, a kórház egészen biztosan nem keres vele egy fillért sem, pedig, esetleg, a befolyó pénzből (ő egy jól menő cég ügyvezetője, de, akár nekem is megért volna pár ezrest, hogy éjjel tudtam volna aludni), akkor jutna a mellékhelyiségek felújítására, takarítására... (vicces volt, hogy egy baleseti sebészeten akkora volt a wc, hogy én, akinek csak a kezét műtötték, nem tudtam benne letolni a letolni valókat, úgy, hogy elképzelni nem tudom, egy gipszelt lábú ember hogy fért oda be) De, nem, mert a napi 300 forintért mindenki egyformát kap (????), az "elit" szoba meg inkább csak álljon ott üresen....
Az emberek fizetni akarnak. Mindenért kétszer, és főleg a gazdagabbak helyett. És a mai rendszer ezt tökéletesen biztosítja. Mindenki tudja, hogy ha normális kiszolgálást akar, akkor külön fizetnie kell azért, hogy a TB által finanszírozott eszközöket igénybevehesse. Nem, nem a vizitdíjat meg napidíjat, hanem ettől függetlenül még súlyos tízezreket, külön-külön mindenért. Egyes komolyabb dolgokért, mint pl. egy gyermek világrasegítése tíz-húsz perc alatt (mert a doki többet nem sokszor tölt vele...), akár százezreket is. A nép ennek örül, és zavarja, ha valami elmozdulás látszik bármi más irányába. A kormány meg egy idióta f*ok gyülekezete. Mert ennél nagyobb balhé akkor sem lett volna, ha valóban csinálnak egy jó rendszert. Tökmindegy, hány biztosítóval, tökmindegy, milyen tőke bevonásával, de olyan rendszer kellene, amely tudatosítja az emberekben: mindenért megfizettünk már előre, tehát aki külön pénzt követel ki magának ezért, az egy hazug zsaroló. Ráadásul ezekből a csúszópénzekből a legritkábban jut azoknak, akiktől tényleg az életünk függ a műtőasztalon, sőt azoknak sem, akiktől az függ, oda kell kerülnünk, vagy más módon is megoldódhat a bajunk még mielőtt elkerülhetetlenné válik a késelés. Olyan rendszer kellene, ahol nem a "szolidaritás" van kiírva a falra beetetésnek, hanem az "egészség" a fő szempont. A tartós és lehető legtöbb embernek biztosított jó minőségű szolgáltatás. Ahol a biztosítónak a legelemibb érdeke az, hogy a legeredményesebben gyógyító intézménybe küldje a betegeket, sőt, hogy még a megbetegedés előtt lehetőséget kapjon a paciens a megelőzésre. Erről viszont senki nem beszél, vagy ha igen, akkor meg nem tesz, ha tehetne.
A Korrumpált Főorvosok Országos Szövetsége (KFOSZ) soha el nem múló háláját fejezi ki Önöknek, amiért zászlajukra tűzték a mostani, a Szövetség tagjainak hatalmas, adómentes hasznot hajtó rendszer megmentését.
Soha nem fogjuk elfelejteni, hogy Önök voltak azok, akik lándzsát törtek a műhibák eltussolása, a betegek emberszámba nem vétele és a paraszolvencia üdvös fenntartása mellett.
Hálánk jeléül, ha Önök legközelebb kórházba kerülnek, kérjük, jelezzék, hogy a TB Mentőkhöz tartoznak, így jelentős árkedvezményt adunk a paraszolvenciából, ha szülésről van szó, 80-100 ezer helyett csak 30-at kell majd rakni a zsebbe. És természetesen jár majd az emberszámba vétel is.
Ez utóbbit mondjuk nem áll módunkban garantálni, mert lehet, az Ápolónők és Főorvosok Alatt Álló Orvosok Országos Szövetségét (ÁFASZ) nem tudjuk majd erről meggyőzni és a szokásos modus operandi-t vetik majd be, ami esetleg komoly lelki és/vagy eü problémákkal is járhat.
De ezt tekintsék majd csekély áldozatnak az ESZME oltárán, azért cserébe, hogy a RENDSZER fennmaradjon, a főorvosok legnagyobb, a betegek legkisebb örömére. De kit érdekelnek a betegek, lényeg, hogy semmi se változzon.
Hippokrátész ne legyen Önökkel, soha el nem múló hálával maradunk tisztelettel,
Prof. Dr. MBA. Sc. Kh. Al. Qa. Paraszolvencia Edömér ifj.özv. a KFOSZ országos alelnöke és pénztárnoka
"A kisebbik kormánypárt az úgymond nyertes, jól kereső, szűk réteget kívánja megszólítani a népszavazáson nemleges válaszra buzdító kampányával" – mondta lapunknak Mráz Ágoston Sámuel politológus.
... ugyanis az igazán érdekes nem az, hogy mi eleve NEM-et mondunk-e, hanem az, hogy a képviselő tudja-e, hogy az általa képviselteknek mi a véleménye, illetve a képviseltek tudják-e azt, amit a képviselőjük tud.
Gyere el, és megtudod. Egyébként meg nem az a lényeg: a választók számon kérik a képviselőt a végzett munkájáról. Jogunk van tudni, hogy miként képvisel minket.
Számomra érdekes, hogy a képviselőm milyen érvekkel jut más következtetésre, mint én. Meggyőzhető vagyok. De amit egy hasonló rendezvényen Donáth képviselő úr mondott (azaz, hogy bár maga sem teljesen ért egyet a törvény szövegével, de értsük meg, hogy akkor sem szavazhat úgy, mint a fidesz - illetve: tartózkodni nem lehet, mert az puha nem), az számomra nem elfogadható érv.
Csak azt nem értem, hogy akik már eleve NEM-et mondanak, a meghívott képviselő válaszátul függetlenül, azok miért és mennyire őszintén érdeklődnek a válasz, az érvek iránt. :(
