Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Magam részéről ennél a pontnál kapcsolódtam a beszélgetés folyamába :
(9376)
Sajátosnak nevezhető elképzelésemet továbbra is tartom.
Szerintem ahhoz , hogy a rovást alaposan megismerjük ismernünk kell az akkori ember eszejárását .
Mindent az természeti jelenségeken és a csillag bölcseleten keresztül vezettek le . Erről szentül meg vagyok győződve .
Több oloyan könyvem van és sok olyan könyvet olvastam már ami a magyarság mesékben rejlő ős kúltúrályáról szól .
Szőtteseinkben meseszerü könnyedséggel ábrázolják a szexulatistól kezdve az élet minden apró rezdülését .
Meséninkben rejlő csillagos nyelvezet és a hadak útjáról szóló meséink olvasása és megértése valószinüleg jelen , világi állapotában okoz fejtörést a kutatónak .
Eleinknek minden bizonnyal természetesebb volt mint számunkra.
Egy kicsit elrugaszkodva a racionális igaznak vélt valóságtól keresem azt az utat a rovás felytegetésben ami számomra jelent valami .
Te , a saját igazadat sem tudod másképpen igazolni, pusztán összehasonlitásokon keresztül. Ezen keresztül alkotsz véleményt .
A kérdésed jogos, de nehéz rá válaszolni. Ugyanis nincs kitől tanulni, nekünk kell megoldanunk a feladatokat.
Persze azért akad néhány eset, amikor meg tudjuk oldani a kérdést, s erre tudok is egy példát: a karcagi rovásírásos karika esetét.
Ezt nemrég ásták ki hiteles ásatáson s a lelet ma a szolnoki múzeumban pihen.
Talán hárman ugrottunk neki az elolvasásának, de csak két megoldás született.
Az egyik Hakan Ajdemir tollából, aki betűzve szerette volna elolvasni, de nem sikerült értelmes dolgot kihoznia belőle (mindenféle átlátszó ferdítésekhez folyamodott).
Én egy szójelekből álló feliratot vélek látni a karikán s nekem egyezik a dolog más leleteken látott hasonló szövegekkel.
Azaz, egy olvasat akkor jó, ha érthető, normális szöveget ad, aminek vannak párhuzamai. Ez segít azt is eldönteni, hogy mikor kell egy jelet betűként, vagy szójelként/szótagjelként hasznosítani.
Valóban csak találgatok, de értem amit mondasz az írás ősvallási eredetéről. Sőt, teljes mértékben igazad is van ebben!
Engedd meg, hogy kérdezzek valamit, hátha tanulok a válaszodból!
Honnan tudható, hogy egy szövegben, ha szerepel benne a Du/Ten -Isten régi nevei- akkor azt annak is kell minden esetben értelmezni? Honnan tudható biztosan, hogy nem csak mint "közönséges" szótagjelként kell elolvasni? Ez a jel, jelösszetétel csak szakrális értelmű lehet-e, egy kizárólagosan lefoglalt jelentésű, szentséggel bíró jel és más nem?
Hogy eredete szerint az, az egyértelmű és nyilvánvaló.
Tudom, nézzek utána, ne legyek lusta.
Egy útbaigazítást azért elfogadnék, mit keressek, hol nézzek utána, melyik írásodban?
(Gondolom máshol hiába is kereskednék, sajnos. Már megbocsáss, ezt úgy értem, hogy egyszerűen ennek nincsen könyvtárnyi szakértője én meg nem vagyok kutató.)
Ha az elején az átdöfött "O" alsó hegyeszsögű metszeti része az "S", akkor megdöntött szárral ugyan, de a "T" is ott van benne.
Ha tovább önkényeskedünk, akkor a "NT" szára egyben "SZ" is, ha már egyszer a "D"-nek is lehet ugyan ez a szára. Így a "NT" tengelye nem kettő, hanem három hangban is szerepeltethető.
"kollégálya nem hagyott rovást a számára a nagy fánál, hogy merre hajtott ... Felnőttképzéssel foglalkozván logikus, hogy csupa felnőtt ember vesz körül . Csodák csodályára isszák a rovással kapcsolatos szavaimat és akarják a rovást"
Derék becsűletess okoss magyarember lehetc . Kivánom hogy fojtasd a megkezdet nagy szerü munkát csak igy továb a mekkezdet uton !!
cca 18 éve csináltunk egy ló istállót Vác mellett . Pontosan nem tudom a helyszint beazonositani , de láttuk a templom tornyát és a fő úttól kb 1 kmre volt bejjebb .
Ott találkoztam ezekkel a juhászokkal .
Az egyik panaszkodott , hogy a kollégálya nem hagyott rovást a számára a nagy fánál, hogy merre hajtott !
Akkoriban nem érdekelt a rovás, pedig az ács szakmában van olyan szakmai elnevezése a fa kötésének , hogy ROVÁS .
Tehát itt is tovább él valamilyen szinten .
Az iskolában , amikor a fa kötéseket tanuljuk, rovással is leirom a mondókámat .
Felnőttképzéssel foglalkozván logikus, hogy csupa felnőtt ember vesz körül . Csodák csodályára isszák a rovással kapcsolatos szavaimat és akarják a rovást .
Óriási szükség van rá .
Ki kell tárni a kapukat és kötelezővé kell tenni már az álltalános ikolákban is .
Csak számokat írtak a rováspálcákra. Ez tavasszal a számadó juhász által átvett állatok számával egyezett meg. Hosszában kettéhasították a rovásbotot s a felét a juhász, a felét a gazda tette el. Ősszal, amikor az állatokat visszakapta a gazda, csak ennek a darabszámnak az ellenőrzésére volt alkalmas a rovásbot, semmi többre. A szaporulatot és a veszteséget ebből kiindulva számolhatták el - de erről részléeteket nem tudok.
A lényeg az, hogy rovásírást nem használtak, csak számrovást. Az egyetlen halasi rovásemléken kívül (amit néhányan vitatnak) nincs jele annak, hogy a juhászok használták volna a közelmúltban a rovásírást. Én örülnék a legjobban annak, ha kiderülne, hogy ez egy tévedés, mert a juhászok ismerték a rovásírást is és fennmaradt valahol mégis egy sor rovásírás-emlék.
Amit a tudós társadalomról tudok az nem pusztán információ .
Számadó juhásszal pedig beszéltem , beszélgettem . Csodáltam azt a tudományt amihez nekem halvány lila gőzöm sem volt. Ez ma már másképp van . Én is rovom a jeleket, sokat olvasok erről a témáról .
Mástól és máshonnan is szerzek információkat és utánnanézve , tapasztalva lesz ebből tudás .
Nem tudok arról, hogy a Vác környéki pásztorok rovással számolnának el. De ha így lenne is, az akkor is csak egy számrovás. A viták meg a rovásírásunk körül bontakoztak ki - s a két rendszer összekeverése igen nagy hozzá nem értésről tanúskodik.
Mi ez a királyi többes ?? hiszen ezt a levelet egyedül irtad .
Tudóssal az a baj , hogy attól fél ha kilóg a ,, sorból ,, kiközösitk a többiek , mert nem fúj velük egy kását .
Annak van tekintélye aki irt egy pár könyvet a többiek meg ott lihegnek mellette .
Szerintem a bölcs elődeink inkább a csillagösvényből meritettek ( és ez a tudás akkor nem volt ezotéria !!! ), mint ahogy azt az akkademia társulat éves közgyülésén elhangzottakon csámcsognak úgy, hogy egy saját épkézláb gondolatuk lenne .
Sajnos a ,, tudós ,, társadalomra jellemző módon bontakozik ez a témakör is . Mint amikor a feltaláló barátomat gúzsbakötötte a professzora és csak akkor találmány a találmány ha egy ,, Nagy ,, név kapcsolódik hozzá , még akkor is ha csak a hejjesirást javitgatta .
Bocsánat, hogy megint beleokoskodok a rovásirás tudók bölcs körébe.
Olvastam a beszúrt linkekhez tartozó cikkeket és egy kicsit elgondolkodtam azon , hogy az a számadó juhász, aki a mai napig rovással számol el a reá bizott birkákkal Vác környékén vajon mit szólna ahhoz a tudományos vitához ami itt kialakult .
Ő nem szól semmit csak alkalmazza a ráörökitett tudást .
Hiszen bizonyos ,, szabályok ,, településenként változtak .
