Mivel az OTÉK és az OTSZ (országos tűzvédelmi szabályzat) szabályozza a minimális oldalkertet, illetve a szomszéd épületektől a minimális tűztávolságot, nem nagyon fogsz kiskaput találni.
Egy megoldást talán tudok: tűzfalat kell mindkét oldal felé épiteni, de az meg azt jelenti, hogy csak az utcafrontra és hátrafelé rakhatsz nyilászárót, ami értelemszerűen megint nem élhető.
Az 5 méter egyébként szerintem még fogyasztható.
Képzelj el 5x5 méteres, kétszintes épületeket, egymástól 6 méter (két parkolónyi) távolságban egymás mögött. Valószinűleg 30% beépithető, tehát 150 m2 körül, azaz 4 ilyen tömböt egymás mögé rakhatsz. Négy darab kb 80 m2 alapterületű lakás, mindegyiknek kis oldalkert, saját parkoló...
Meg kell terveztetni, és ezzel a "project-anyaggal" árulni a telket. (esetleg elvi épitési engedélyt is kérni rá)
Segítséget szeretnék kérni,mielőtt a hivatalban dübögnék a hivatalok asztalán:)
Van Debrecenben egy belterületi építési telkem.A telek területe 514m2,viszont olyan okosak voltak valaha a földosztók,hogy 11 méter széles és kb.47méter hosszú.
Árulom a telket,de már 3 vevőt+2 vállalkozót veszítettem el azért,amiért ilyen keskeny,mert a 3-3 métert el kell hagyni,így nem tetszik Nekik az 5 méter maradék.
Kérdésem az lenne,hogy tudok-e valahol valamilyen segítséget kérni,hogy bírálják felűl,vagy nyissanak egy -kiskaput-:)?
Lehetne-e kérni,hogy ne legyen csak 2-2 méter a tűztávolság?Van erre valahol valamilyen jogszabály,ha igen hol?
Végül is nem Én osztottam fel ilyen keskenyre és nonszensz,hogy emiatt nem tudom eladni.
Egyetértek veled, hogy ocsmányul néznek ki, de van egy 2m széles konyhám, amiben van egy 1,5m-es ablak. Ha ki akarom nyitni teljesen, akkor a tűzhelyen járjak keresztül?
Ezenkívül a kisebb szárnyak könnyebbek is, ezáltal tartósabbak és a kisebb súlyuk miatt kisebb kárt tudnak okozni, ha esetlen nagyon becsapódna a szél miatt.
Mivel már a csere megtörtént, ezért egy esetleges bűntetés mértékére lennék kíváncsi :(
Panelházban ablakcsere engedélyköteles, ha nem ugyanolyanra lett cserélve? Ha igen, akkor ennek elmulasztása esetén kb mennyi büntetésre lehet számítani?
Köszönöm a válaszodat, sajnálattal vettem tudomásul, hogy ez így van. Csak azt nem tudom, hogy így, hogy már fel van építve a ház, ki lesz az a műszaki ellenőr, aki elvállalja papíron, hogy ő volt az ellenőr.
Egy nagyon fontos kérdésem lenne. Jövő héten jön hozzánk az építésfelügyelet Székesfehérvárról. Külön szerződésünk van magára az építési munkára és külön szerződés az ács munkára. Eddig csak ezek vannak kész, illetve a tetőn a cserép még nincs fent. Minden esetben kell a műszaki ellenőr vagy az 50 millió Ft el nem érő házépítéseknél nem? Fontos lenne, mert már csak a hétfői napunk van arra, hogy esetleg keressünk valakit.
Amúgy van valakinek valamilyen tapasztalata a fehérvári ellenőrökről?
Mivel általában 6 méteres az épitménymagasság, ebből alakult ki a 3 méteres oldalkerti méret. Továbbá a tűzvédelmi rendeletben 6 méteres távolság van az épületek között, tehát ennek a felét kell venni. Hiába lakóépület, a funkció később változhat.
Ahogy lala leirta: utcafronton 5-5 méter, másik két oldalon 3-3.
Szabadonálló beépitésnél nincsenek ablakméret tilalmak, mivel 3 métert tartanod kell, a szomszéd is tartja a maga 3 méterét, igy legrosszabb esetben is van 6 méter a két épület között.
Speciális esetben a tűzvédelmi rendelet alapján előirhatnak nagyobb épületek közti távolságot, de sima lakóháznál ez nem fordul elő (ha a földszinten asztalos üzem van pl, akkor ott már figyelni kell)
Alap közmű: viz, villany, csatorna.
A fűtésedet azzal oldod meg, amivel akarod, erre nincs előirás. Viszont viz nélkül nem fogsz épitési engedélyt kapni...
(azt fogják javasolni, hogy társuljatok a szomszédokkal, és terveztessétek meg a vizet, vigyétek oda. Ennek tervezési-engedélyeztetési oldala 8-10 hónap, és költségben 10e Ft/méter körül van NEM aszfaltozott út esetén)
Elméletileg lehetséges a fúrt kút, mint vizpótló berendezés, de ilyenkor az ÁNTSZ-el be kell vizsgáltatni bizonyos időközönként a vizminőséget (saját költségen). Ha ez lesz, akkor csakis lakófunkciót képzelj el oda, mert bármiféle üzem/üzlet/telephely iszonyatos szivatással jár.
(már emlitett ÁNTSZ vizmintázás, mivel nincs biztositott viznyomás, a tűzoltó tűziviztárolót kér, stb)
A csatorna közműpótlásáról már volt szó valamelyik topicban, elvileg van gyártó, akinek megvan az engedélye rá.
Ha nincs extra helyi előírás, akkor az általános szabályok szerint mindkét utcafront előkert, és 5 méteren belül nem lehet épület, a másik kettő oldalkert, ott 3 méter a korlát. Az ablakok elhelyezése lényegtelen.
Két dolog vagy kell rá kérni fennmaradási engedélyt vagy sem irány a helyi építési hatóság nem úgy nyitunk hogy van egy meglévő építmény hanem szeretnénk és mi a módja :) illetve megkérdezni amikor készült mi volt az előírás úgy mellékesen. Ha a fedett terasz amúgy nyitott és nem zárt akkor nagy eséllyel nem kellett neki engedély.
Én csak az építmény --- melléképítmény fogalmain próbálok lovagolni. Persze a melléképítmény is építmény csak azt kifejezetten a hátsókertbe is el lehet helyezni.
A hátsókertbe (hátsó telekhatártól általában 6 méteres sáv) nem helyezhető el semmiféle épitmény. Tehát bárminek is nevezed el, engedélyt nem kapsz rá.
(a birság meg magas, és utólag sem engedélyezhető a fennmaradása)
Nem akarok én valójában galabot tartani, csak egy melléképületet felépíteni, amiben szerszám tároló, alsókonyha lenne. Ezt a hátsókertbe hivatalosan nem lehet felépíteni, mert ez építmény. Ezért gondoltam, hogy ólnak neveznénk, ami melléképítmény és hátsókertben elhelyezhető.
Az én értelmezésemben az állattartó épület jelenti az ólat.
Minden önkormányzatnak van állattartó rendelete, elsősorban abban kell megnézni, hogy mit ír elő, lehet-e egyáltalán galambot ott tartani. Utána jöhet az épitési szabályzat, hogy enged-e ólat, és azt hová.
