Apám az ilyeneket hívja "köszönöoszlop"-nak. A lerakása nem gond, de ki csak traktor bírja húzni, ember nem nagyon (nincs fogása, szeget meg, ami tartaná is, ember nem ver bele).
Az tény, hogy a 40 éve lerakott hengeres (nem fürészelt) akácoszlopok, ha ki is korhadnak, de a föld feletti részük mehet tüzifának. Meg a 10-15 éves fürészelt is. A fémoszloppal az a gond, hogy csak egyszer tudom átrakni más helyre. Jó, hidrofúróval lehet többször is, de ahhoz is szervezkedés kell emberileg, vízileg, meg slagilag.
mondjuk a vonókés tisztább és alaposabb munkát végez, mit az ásó. Vagy ha ráérsz, vársz egy évet (ilyenkor a metszlapokat speckó vegyszerrel szokták kezelni, hogy ne repedjen a fa), akkor rel. könnyen le lehet rántani a kérgét.
Igen. Ezekre gondoltam amikor összefoglalóan csak annyit írtam logisztika. Megfogjuk 1, felrakjuk a potkocsira. Megfogjuk 2leszedjuk a potkocsirol. Megfogjuk 3 legérgeljuk. Megfogjuk 3 leégetjuk a végét. Megfogjuk 4 felrakjuk porkocsira. Megfogjuk 5 lerakjuk a kerítés sorába. Megfogjuk 6 berakjuk a kifúrt lyukakaba. Ez az oszloppakolas nem is egy emberes stb stb stb.
Van néhány olyan oszlopomnak való anyagom, amit ketté akartam húzatni szalagfűrésszel. Nem vágom szét, hanem ha van olyan átmérőjű fúróm, lerakom a sarkokra. Brutális lesz! Ketten bírjuk csak megemelni, olyan a súlya is. :-)
Egy gazdatarsam azt mondja, nem kidobott pénz az akaccal kinlodni, mert amig a femoszlop 20ev mulva csak egy rozsdás lemez darab lesz, az akac oszlop érték mint tüzifa. Lehet bánni fogom, de nincs energiám és ennyi időm ezzel kinlodni. :-(
A kéreg szakos leszedésére a román módszert fogom kipróbálni. Ásót megflexelnek/ kiéleznek és azzal gyorsan le lehet csapkodni róla.
Arra nagyon ügyelj, hogy az akácoszlop kérge le legyen hántva, mielött a földbe kerül. Tudom, meló, de mindenféle nem szölöbe való dolog lehet benne/mehet bele, ha rajta marad.
István linkje egész estés családi mozit fog kiadni, a videó alatti további ajánlatokkal együtt.
Az első oldal, amivel kezdünk kb 450méteres. "Fejben" azt gondolom, kizárt hogy ekkora távot egybe tudjak feszíteni. Szerintem ebből csak az lenne hogy traktorral kitépném a végoszlopot. Ha minden hatodik oszlop akác lesz, amit mindkét oldalról megtámasztok, akkor 24méterenként tudok U szöggel rögzíteni, tehát tekercsenként (50m) 2 akác oszlop.
"... könnyű volt leverni, szállítani, de ez részletkérdés...."
Egy 100hektaros akácos ölelésében van a szőlőm. Akác oszlopot 2300ft/mázsa áron tudok venni !de! rengeteg baj van vele, mire bekerül a helyére. Egy centit nem kellene mennem érte, ott van rögtön! De logisztikailag zűrös. Maga a hely kialakítása sem egyszerű. Gödörfúróval kifurkálni.... Minimum 1hét táppénz utána. :-((((
Sokkal jobban tetszene akácból, de pár hektó víz és egy napsütéses szombat alatt beoszlopozzuk fémoszlopokbol másodmagammal. Ha valami miatt nem lenne jó, a fémoszlopokat kihúzgálom ősszel és felhasználom a jövő évi telepítéskor.
Jöhet a 2hét teljes "zárás" én betáraztam hogy ne unatkozzunk!
Mi meg csak úgy, hogy legyen rezi magnélküli csemege. Remélhetőleg 3 év múlva már referálni tudok, hogy milyen. :)
Egy ismerős ajánlotta, hogy a fiatal szőlőket védjük kicsit a déli erős napsütéstől, mert az UV megégeti őket. Ilyet még nem tapasztaltam, ti mit gondoltok?
Idén akkor lesz miböl válogatnia, mert ha az lesz, amit igérnek a meterológusok, akkor tuti nem lesz akácfa, ami virágozni fog...
Én jártam úgy, hogy amikor a feszítöcsigának fúrtam (volna) a gödröt, akkor a betonkemény agyagban nemhogy a fúró nem haladt, de a csákány konkrétan szikrázott, miközben csinált egy 1 cm-es (nem vicc!!!) mélyedést. Én is a vizes módszert választottam, úgy 3 gödör/napra tudtam feltornászni a termelékenyszéget. Ha ilyen könnyen tudott lukat ásni, akkor akár kézzel is lenyomhatta volna azt az oszlopot, mint Obelix a rajzfilmben...
Lfsz anyagból vannak ezek az oszlopok, már a lerakáskor repedések vannak rajtuk, ez a telítéses favédelem egy nagy humbug, villanyoszlopnak elmegy, de ott ugye nincs bent a földben...
Tavaly tavaszi móka volt nálam. Fém oszlopokat használtunk, mert ott voltak fülek, könnyű volt leverni, szállítani, de ez részletkérdés.
Rögzíteni csak kitámasztott végoszlophoz lehet, de ha több lenne, mint 50m, a háló toldható, fenox szemmel összenyomható (vagy csak a drótok összetekerhetőek).
Az egyik végén rögzíted a végoszlophoz, minden szálat körültekerve rajta, majd magára tekerve.
A másik végére csinálsz egy kerítésmagasságú feszítőt, amin alul-felül fül van, amit majd a traktorra akasztasz (vagy fára, és akkor mondjük valami csörlőt használsz). A lényeg, hogy a zártszelvényt a végoszlop előtt (a kerítés másik, már rögzített végének irányában) teszel fel a drótfonatra olyan módon, hogy átmenő furatokkal 30-50cm-s zártszelvény darabokat húzatsz rá, hogy tartsák a fonatot - tehát közéjük kerül, jó erősen rászorítva, hogy ne mozduljon meg. Aztán feszítés, végoszlopra tekerés. Sajnos videót nem csináltunk asszem.
Tud valaki valami oktató videót linkelni kerítésépítés témában?
Azt nem latom magam előtt, hogy tudom megfesziteni az 50meteres tekercset.
Mostani ötlet:
4meterenkent fém oszlop, minden ötödik oszlop akác. 70cm a földben, 180 kint.
Vadháló 160as, 2es anyagból, alul/felül 2,5ös. 80cm magasan egy 4es feszítő huzal teszek (régi szőlődrót). Az egész tetején szögesdrót. Ezzel kapcsolatban lehet hogy lesz balhé a vadásztársasággal, de első nekifutásra teszek tüskés drótot.
Közszolgálatilag jelentem mindenkinek, brutálisan drágul a vas, akinek van tervben bármi vasas dolog vásárlás, ne halogassa, legyen az drót, zártszelvény, szolooszlop stb.
Sikerült valahol találnod Dubovszkij rozovij oltványt? Édesapám szeretne magának párat, de nem találok sehol se. A hszaby@gmail.com címre légy szíves küld át.
Ja, hogy még el se ültetted? (Azt hittem, már az összel kiültetted, és azt kérdezed, mikor kell bontogatni) A leparaffinozottat tavasszal nem kell felcsirkézni, mert ilyenkor bepállik a melegedö idö hatására. Én akkor ültetek, (évente átlagban kb 150 db-ot) amikor a szölö rügyei kezdenek megduzzadni. Ez március vége/április eleje.
Amit esetleg tehetsz, hogy visszavágod a tökéket, két hajtást meghagysz, megnézed, idén mire mennek, ha satnyák maradnak, akkor kuka, ha szépen fejlödnek, akkor esetleg maradhatnak/jók lehetnek oltási alapnak.
Amúgy én az oltványként ültetett öreg/beteg tökéket ezzel:
az ásóval szedem ki, semmilyen más szerszámra nincs szükségem, kivéve, ha legyökeresedett nemeses tökét kell kiszedjek (egy területemen a lemosás kb 20 centit ráhordott az ültetéskori talajszintre, ott a régi tökék nemes része a talajszint alá került), ott kell a csákány és ez az olló is:
(nincs érdekeltségem egyik szerszám kereskedelmében sem, kizárólag azt mutattam be, hogy milyen eszközzel dolgozok).
Az agyagos talajon most kell kiszedned a tökéket, mert késöbb betonkeménységü lesz a talajod, és a lehetetlenséggel határos lesz kiszedni azokat a tökéket.
Két szemre visszavágva és feje búbjáig paraffinozva kaptam őket. Az ültetéssel várnánk még legalább 2 hetet, de inkább egy hónapot, ha bírják a garázsban az oltványok. Vödör, nedves homok, sötétség van, de a hőmérséklet az sajnos ingadozó. Ültetéskor takarunk mindenképpen, csak az utána történő nyitás nem világos.
Az öreg és satnya tőkékkel kezdtem a kivágást. Pontosan azt mutatja jó néhány, amit írsz: nagy öreg törzs, a tetején meg ott kornyadozik néhány ócska hajtás. Szép dolog az agyagot ásni, utána jó étvágya van az embernek. :)
Atól függ, hogy be van-e paraffinozva, vagy neked kellett ültetés elött két szemre visszavágnod?
A fagyveszély elmúlta nem most van, hanem akkor, amikor a szölö (általában, nem a frissen ülteett oltványok) elkezd hajtani.
A rezisztencia a zöld részeket megtámadó két gombás betegségre (lisztharmat, peronoszpóra) vonatkozik, az, hogy a fás rész milyen fajta, ebböl a szempontból gyak. teljességgel jelentéktelen (bizonyos tulajdonságok bizonyos mértékben változhatnak közbeoltott m´s fajták miatt. Amúgy ha a talaj fölött 30 centire vágod el és a talajból elöbukkanó pirosas hajtások közül hagysz meg hármat átoltani, akkor jó eséllyel vadalanyra oltasz. Egyébként ha az öreg töke apró, satnya hajtásokat hoz, akkor mindenképp vágd ki, mert jó eséllyel filoxéra sanyargatja. Azt neked kell tudnod eldöntened, hogy mennyi idöd, pénzed, energiád van a dologra, más nem fog tudni dönteni helyetted.
1.) Vettünk oltványokat (rezisztens csemegét). Azt mondta az eladó, hogy takarjuk be teljesen (csibézzük), a fagyveszély miatt. Ez eddig oké. Szerinte a föld alól majd előbújik a hajtás, amikor beindul a növény. Máshol meg azt olvasom, hogy a faszveszély elmúltával ki kell bontani őket. Melyik a helyes eljárás? Kitakarni vagy hagyni eltemetve?
2.) Agyalunk azon, hogy a megörökölt ilyen-olyan tőkéket átoltanánk rezisztens csemegére. Ellenjavallat, hogy az öreg tőkék túlnyomó részéről nem tudni, hogy oltványok-e vagy csak leszúrkált botok, illetve ha oltványok is, akkor is a korábban ráoltott nemes rész nem rezisztens, így mi most hiába oltanánk át őket rezisztens fajtával, a köztes rész megbetegedésre hajlamos maradna. A jobbik verzió, hogy kiásni mindent, ültetni új oltványokat - csak ez k. sok meló és utána 3 évig várni kell az első termésre. Érdemes oltogatni vagy hagyjam a fenébe?
Szerintem a csemegeszölös topicban inkább tudnak neked segíteni ebben a témában, az oda írogatók többsége ide nem szokott benézni. (én meg pl. nem tudok segíteni, mert csak oltványt ültetek, vagy néha zöldbe fásat oltok).
esetleg ha ott kulcsszóra keresel, lehet hogy találsz is ebben a témában hsz-t, ami segít.
Vannak Rebrik Borisz féle 3-4 rügyes vesszőim, szerintetek hogy járok jobban, egyrügyes csapok gyökereztetésével, vagy biztosabb a 3-4 rügyes? Tudom hogy így is úgyis működik, csak mennyivel erősebb egy 4rügyesből származó csemete, meg mennyivel gyengébb, kisebb eredésű egycsaposból?
Ha valakinek vannak ezirányú tapasztalatai azt szívesen fogadom.
Ha fórumba nem lehet beírni, akkor hagyjuk, nehogy bárkinek baja/kellemetlensége legyen belőle, hogy esetleg illetéktelen is tudomást szerez róla. Én legalábbis a világért se akarom, hogy ne sikerüljön, sőt, kifejezetten és őszintén drukkolok, hogy sikerüljön a tervetek.
