Ezen a fórumon a citrusfélék és a banánfélék hazai neveléséről osztjuk meg egymással tapasztalatainkat. Bárki elmesélheti sikereit, de esetleges kudarcait is, hátha találunk közösen megoldást az utóbbiak kiküszöbölésére.
Kezdő citruskedvelőknek javasoljuk a http://quicktor57.fw.hu/ weblap Citrusnevelési útmutatójának alapos áttanulmányozását. Ebben átfogó ismeretekre lelnek az otthon nevelhető citrusfélékről, azok beszerzési forrásairól, az alapvető nevelési körülményekről és a gyakori hibákról, kártevőkről, növényvédelemről, a magoncok neveléséről.
"Assam lemon originates from Assam region of India. It is a long cylindrical lemon often used as a lime when it is still green. The skin is smooth and the color ranges from green to yellow. Its length goes from 5 cm to 10 cm. The flesh is pale green and very juicy. The juice is mild acidic, somewhat sweet with a lime flavor."
Idén a Bak... - től kaptam ajándékba citromfátTudja Valaki milyen fajta? Virágzik, hosszúkás a citrom. Van sok fajtám, de egy se ilyen picinek. Talán a kaviár, de ez nem az.
Az Obovata-n mára meglepetésszerűen előbújtak a virágbimbók.
A Nagami-n és a Marumi-n tegnap még csak nagyítóval lehetett látni a virágkezdeményeket, mára már tele van 1 mm átmérőjű virágbimbókkal. 2-3 mm-es száron.
A limakvat - amiről pár napja mutattam fotót tele nyíló virággal - idén is, mint tavaly, csak porzós virágokat hoz, mind le fog potyogni. (Augusztusban ismét virágzott tavaly, és télre mindkettő növény összehozott kb 30 termést - még most fogynak el az utolsók.)
Az obovata relatív új, egyszerre jött a lime-al (május). Tátraitól rendeltem volna még, pár ritkább növényt (lejjebb írtam) de nem volt neki, mást meg nem nagyon akarok, mert lassan helyem nincs. Hát, ha csak egyiken lesz rendes termés, már az is jó lesz, legalább nem nyírtam ki még az idén egy kumkvatot sem. :D (Eddig).
Nálam a tavaszi beszerzésű lime "csinált" szinte folyamatos virágzást.
A kumkvatoknál viszont már lement a fővirágzás. Érdekes, mert egyik szépen termékenyült (obovata), egy olyan hüm-hüm, a harmadik viszont egyet sem fog hozni, ahogy nézem, pedig tengersok virág volt rajta (tavalyi Aldis japonica)...
A 3-ból a középső limakvat lelkesen virágzik, valószínű nem utoljára ebben az évben. A tavalyi későbbi virágzásából (több hullámban, kis kihagyásokkal szinte egész nyáron virágzott) egy kis gyümi még ott sárgállik a levelek között. A virágok egy része porzós, ami le fog hullani:
A kumkvatok (Nagami, Marumi) nálam már június közepén virágoztak valamennyit, de most látszanak a levéltövekben a bimbókezdemények a nagy virágzáshoz.
Nekem a kumkvatom letermett május elejére, azóta hajtott két 60 centis ágat,de semmi jele, hogy virágozni fog.
Szabadban van, félárnyékban a szőlőlugas alatt, havonta kétszer-háromszor kap egy csapott mokkáskanál citromsavat, két hete meg átültettem egyel nagyobb cserépbe, savanyú tözeges keverékbe, cserépalátéttel, csak abba kap vizet.
Kell locsolni, mert van fölötte egy kis tető, a jégverés kivédésére. Esőt nem kap közvetlenül.
Bocsánat, de az aeropot a lényege elsősorban a alsó régiókból is a felesleges víz, nedvesség eltávozása.
Tehát nem elsősorban a jó szellőzés, hanem a fölös víz elszivárgása a lényeg.
Azokat raktam nagyobb edénybe, amiket nem tudtam már árnyékosabb helyre rakni. A fekete aeropot így takarva van a naptól. Így is a felesleges víz eltud távozni, és amennyire szükséges, még szellőzni is tud.
Elismerem, hogy a tűző napon, a fekete aeropot edény (ha nincs takarva) iszonyúan felmelegedhet. Igazából nem is értem, miért nem fehér színben készítik.
Nem beszéltem a lime-okról, cédrátokról, narancsokról stb. Nem sokra mentek.
Agriplant4-el kezdtem, majd folytattam Agriplant1-el folytattam. Adtam keserűsót, vasat.
Savanyítom a vizet, volt időszak, hogy esővíz elfogyott, maradt a több napos, savanyított csapvíz.
A régi Sweetie-m dugig volt virágokkal és apró termés kezdeménnyel, végül 3 gyümi maradt. Az egyik már közel ököl nagyságú.
Összehasonlítva az új Sweetie-vel, sokkal hamarabb hozott és megtartotta a termést a fiatalabb Sweetie.
De most már megemberelte magát a régi is.
A képen látható kumkvátom dugig lett gyümivel, nagy része le lett szüretelve. Ezt követően meg kezdte a növekedést, új hajtásokat hozott, virágzott bőven és hozott megint rengeteg apró gyümit. A fotón alig látható, mert pindurka és zöld.
Elismerem, hogy a Mapo, a Buddha keze és a Tahiti nagyon tápanyaghiányos. Egyformán kezeltem mindegyiket, de most ezeket külön kezelésben részesítem.
Talán már az is probléma, hogy túl sok a növény és alig győzöm a kezelést. Citrusok, mediterrán növények, trópusi növények dézsában és cserépben több mint száz van.
Egy kérdés: tudom, hogy aeropotban vannak a növényeid, és látom, hogy párnál még beteszed nagyobb cserépbe. Megkérdezhetem, miért? Így nem pont azt veszíted el, ami az aeropot előnye lenne, vagyis a jó szellőzést?
Mivel nálam is egyre többen ülnek aeropotban, így szívesen tanulok mindenféle praktikát. :)
Még jó, hogy betetted! Rég néztem már, és igen, cinkhiányos némelyik növényem, nem is kicsit. :(
Szóval hátha másnak is hasznos lesz:
A cinkhiány tünetei
A cinkhiány jelensége nem mondható nagyon gyakorinak és általánosnak a növénytermesztésben, de egyes fajok, növénycsoportok esetében rendszeresen megfigyelhető. A megjelenés gyakorisága alapján a szakirodalom négy csoportot különböztet meg:
nagyon érzékenyek: kukorica, bab, szója, komló, len, szőlő, a gyógynövények közül a ricinus, továbbá a citrusfélék,
közepesen érzékenyek: burgonya, cukorrépa, lucerna, hagymafélék, paradicsom, vörös here, gyümölcsfák (alma és körte),
kismértékben érzékenyek: zab, árpa, búza, rozs, mustár, borsó, sárgarépa, spárga és több gyógynövény, mint például a menta,
nem érzékenyek: a többi termesztett növény.
A cinkhiány okai és előfordulása
A talajok cinktartalma általában elegendő a növény egészséges fejlődéséhez; hogy mégis jelentkezik, az inkább a közvetett okoknak tulajdonítható:
magas talaj-pH,
savas talajon helytelenül végzett meszezés,
5% feletti talajmésztartalom,
foszfortúltrágyázás,
magas, nehezen bomló szervesanyag-tartalom esetén (palántanevelésnél és cserepes dísznövénykultúrákban tőzegalapanyagú közeghasználata során)
A cink pótlásának módjai
A növény a tápanyagokat a gyökerein keresztül veszi fel, ezért a tápanyag-utánpótlási technológiákban alapvetően a gyökéren keresztüli tápanyag-hasznosulással számolunk. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a levélen keresztüli növénytáplálás hatékonyabbnak bizonyul, vagy egyetlen megoldásnak tűnik bizonyos tápanyag-ellátási zavarok, így a cinkhiány megelőzésére, illetve megszüntetésére is.
Ilyen eset az, amikor a gyökérzet a cinket a felsorolt okok miatt nem vagy csak nehezen tudja hasznosítani (relatív tápanyaghiány), és a talajon keresztüli felvétele pótlólagos trágyázás esetén sem lenne biztosítva. A legegyszerűbb cinkvegyületek, amelyek a vízben jól oldódnak, mind számításba jöhetnek a lombtrágyázás során, ezek közül a legismertebb és legtöbbet alkalmazott a cink–szulfát. Ára is kedvező más cinkvegyületekhez (lombtrágyákhoz képest), vízben jól oldódik, a legtöbb permetező szerrel keverhető.
Lombtrágyázási hibák
Előfordul, hogy a lombtrágyázás nem váltja be a hozzá fűződő reményt, a várt hatásfok elmarad. Legtöbbször nem a készítmény rossz, a gyenge hatásfok a helytelen alkalmazásra vezethető vissza, ezért a lombtrágyázásnál a következő általános szabályok betartását javasoljuk:
Minden esetben jó minőségű, lágy vizet használjunk, mert kemény vagy erősen szikes (magas EC-értékű) vízben azonnal kicsapódhat.
Jobb hatásfok érhető el, és kisebb a perzselési veszély is, ha hígabb oldatot készítünk (0,1-0,3%). Inkább gyakrabban ismételjük meg a permetezést, mint túl tömény oldatot használjunk.
A lombtrágyaoldat EC-értéke – ami összetevődik a lombtrágya töménységéből, a növényvédő szer töménységéből és az öntözővíz sótartalmából – együttesen ne haladja meg a 2,5-3 EC-t.
A lombtrágyázás csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődésben lévő, egészséges lombozatara juttatjuk ki a permetszert.
Száraz időben, nagy melegben gyengébb a lombtrágya hatásfoka, mint párás időben, ezért inkább a reggeli és délutáni órákban jó lombtrágyázni.
A lombtrágyát elsősorban a fiatalabb levelekre, hajtásokra juttassuk, mert ott gyorsabban hasznosítja a növény.
15C alatt jelentős mértékben romlik a lombtrágyák oldékonysága, ugyanakkor 21-22 0C felett egyes vegyületek bomlása, gázosodása történhet meg, ami nemcsak abban jelentkezik, hogy rosszabb a hatásfoka a készítménynek, hanem abban is, hogy már a lombtrágya hígabb töménységben is perzsel. Lehetőség szerint 18-20C-os vízzel oldjuk a lombtrágyakészítményt.
Egyszerre három szernél többet ne keverjünk össze.
A lombtrágyák döntő többsége növényvédő szerekkel is kijuttatható. A jó oldódás miatt fontos a bekeverési sorrend. Először a por alakú (WP) növényvédő szert oldjuk fel, ezt kövesse az oldatformájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezután keverjük be a lombtrágyát.
A levéltrágyázás nem helyettesíti a talajon keresztüli trágyázást, annak csupán kiegészítője!
köszi, hogy vetted a fáradságot és csináltál fotókat.
Fura ez az év, nem egészen a megszokott, a citrusok viselkedése is eltér a szokásostól. Nálam is elmaradtak virágzások, a cédrátok szinte egyáltalán nem hoztak virágot, folyamatosan keresem az okokat.
Tápozod a citrusokat? Visszatértél a savanyított vízzel való locsoláshoz?
Egy db termést hozott a régi Sweetie? Te egyformának látod a régit és az újat?
(Amíg megvolt a 2. Sweetiem, sokat problémáztam ezen az egyformaságukon, de a Tiednél is felmerül: nem egyformák a levelek, az újé szélesebb, és - bár ugyanazt az ellátást kapja - a régi (2.kép) igencsak tápanyaghiányos, azaz még az igényei is mások a kettőnek. De idén végre Te is kiértékelheted a két fajtát. Nekem maradt a régi egyedül, nem is virágzott egyet sem.
A kumkvat virágzása még nincs elkésve, itt-ott volt már pár db virág rajtuk, de az igazi nagy virágzás még nem történt meg az enyémeken sem. Ha lesz.
A Mapo, a Buddha keze és a Tahiti nagyon tápanyaghiányos, nagyon kellene nekik egy Zöldítő permetezés vagy beöntözés, a tápozás és a savanyú öntözés.
A Buddha lassan eléri a tavalyi vész-átültetéskori állapotot.
Elnézést a kéretlen tanácsokért, de talán segítek valamit.