" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
.Azért rendeltem innen mert más is kellett,és így a postaköltség jobban kijött.
A növények kb 30cm nagyságúak műanyag edényben érkeztek,az egyiknek már bújik egy sarja a földből.A növényen kis tüskék is vannak,ami engem nem nagyon zavar,de a gyerekeket lehet,hogy majd a szedéskor.
.A banánsarjat örömmel elfogadom,egy kis termelési szaktanácsadással eggyütt mivel banánom még nem volt soha.Én jobban a hazai gyümölcsöket termelgettem eddig.
Meg néhány szántóföldi kúltúra, nem túlzásba esve csak kis területen.
Csongrádi vagyok,nálam betonon vannak edényben az áfonyák,zárt udvarban,a napon.Ettől még élnek és virulnak,teremnek.Naponta kell locsolni,de ha nem savanyú a talajuk,akkor minden hiába,egy darabig vegetálnak,utána kipusztulnak.Kipróbáltam,nem elég egy kis talajcsere kiültetéskor.
Úgy tudom a télálló banán csak dísz,nem terem.Ha erre jársz,szivesen adok musa nana sarjat,az tavasszal kiültetve,ha szereti a helyét,ősszel teremhet.
Nekem több fajta van,még tőzegáfonya is.Nézz szét az áfonyás topikban.Jó ötlet a fenyőfák talaja,de savanyú tőzeg is kell.Nézd meg a Ph-t,3-4-5 körüli legyen.
Érdeklődnék,hogy kinek van Japán szamócamálnája?Illetve akinek van milyen talajra ültette(savanyú,semleges..homok,agyagos) .Nemrég rendeltem 2 tő szamócamálnát és szeretném sikeresen termeszteni ezt a számomra izgalmas növényt.
Ezen kívül van még Szibériai mézbogyóm is,ami már jövőre remélem terem.Az áfonyáim nem bírták a meleget már csak 1 tő van sajnos.Viszont szintén nemrégen érkezett Üzbég datojaszilva aminek a termesztése nagyon új még.A kiültetést tavaszra tervezem inkább teleltetem őket a házban.
Van még Gránátalma is ami most kb 50cm-magas bokor,idén nagyon sokat nőtt,ennél a növénynél megpróbálkozok a téli takarással ha sikerül a társa is mellékerülne.
Nagyon tetszik a télálló banán is,bár még nem mertem belefogni a termesztésébbe.
Köszönöm a választ. Hát én ugyanabból a fajtából vettem tövet a mézbogyónál. Igaz csak ez a fajta volt ott. Áfonya mindegy milyen fajta? 500 m-re van tőlünk vagy 60 hektár fenyő erdő. Lehet kimegyek oda pár zsák avart hozni, kis földdel, aztán megpróbálkozom az áfonyával. Valahol olvastam, hogy a fenyvesekben savanyú a föld.
Nálunk az áfonya a gyerekek kedvence.Homokon is van,egy nagy gödörbe fólia lett terítve,abba tőzeg,savanyúföld,sokat termett.Nekem van több,dézsában is.Ősszel vettem egy folytontermőt.Lehet benne valami,mert még most is tele van levéllel,a többi már rég kopasz,sok rüggyel.
A mézbogyóból úgy tudom kettő kell,de nem egy fajta.Idén nálam virágzott,mini gyümik lettek rajta,de mind lepotyogott.Abban reménykedek,hogy ahogy nő,úgy lesz rajta több és nagyobb bogyó.
A te jóindulatú segítségedet köszönöm,nem a kései beporzás a fő probléma,inkább a termőhely minősége és az én hozzánemértésem.Ez nem csak az idei évre vonatkozik,hiszen ahhoz képest,hogy mikor hoztam,nem tartanak ott ahol kellene.
Az én időponthoz kötött zalakomári utazásom miatt egy kicsit későn tudtam eljuttatni a virágokat, ez negatívan befolyásolhatta a termések mennyiségét és méretét is.
Sziasztok. Valakinek van tapasztalata a mszibériai mézbogyóval? Meg a japán szamócamálna érdekelne még.
Bogyósokat telepítettem tavasszal (josta, ribizli, szamóca, egres, szeder) Gyerekeknek bejött főleg a szeder. Gondoltam próbálkozok mással is. Ma vettem egy kopaszbarack fát és a bogyósokra is rákérdeztem. Majd vettem 2 mézbogyót, illetve rám akarták tukmálni még az áfonyát, és a japán szamócamálnát, meg goji bogyót is. Homokos a földem, áfonyát nem mertem bevállalni. Goji bogyó nem izgat. Szamóca málna viszont lehet jó lenne, de a neten keresgélve még sehol nem láttam jól termő bokrot, csak amit az áruházak feltettek.
Nos,a körülmények ellenére 5 gyümölcs kötődött,ebből egy menet közben eltávozott.
4-et szedtem le nemrég,azt hozzáteszem,hogy a méretük nem lett túl nagy/ez nem a te hibád/,vhogy nem igazán úgy sikerültek a kiwik,ahogy eredetileg szerettem volna.ja igen...miközben a termősök elvannak,a zöld porzósból már a 2. halt meg idén /a sárga meg ugye egész fiatalon...szóval nem tudom mit csináljak velük.Atalaj sem ideális nekik sztem,talán a tűző napnak kitettség sem...nem tudom.A kákik és fügék több örömet szeretek eddig.
Az idei kákitermés...150 kg környékére saccolom,ebből kb 3-5 kg a Sharon, 10-15 kg a Rojo Brillante...a többi a jó öreg magos / Mercatelli ?/...hát még ha nem lett volna szárazság...
Próbáld ki a villantó helyett a természetes kishallal történő pergetést. Ez a módszer nekem mindig a legfogósabbnak bizonyult. A múltkori csukák többségét is így fogtuk.
Más dolog. A héten kétszer voltam csukázni, teljes sikertelenség, pedig első alkalommal több rávágásom is volt a villantóra, de ebben a hínárban szinte lehetetlen megfogni őket. Ha az időjárás kegyes lesz, hétvégén elmegyek messzebb egy tisztábbnak tűnő helyre is, még nem adom fel!
Annyit a topictémában, hogy még mindig nem szedtem le a khakikat a fáról, fagy még kilátásban sem, de szerintem éjjel hűvösebb van a kertben mint a pincében. Nem akarom siettetni az érést, jobb lesz az ínségesebb téli napokon. Most még a naspolyát faljuk, mert az már nagyon beindult, van is ami valamiért száraz marad, valamelyik meg oylan romlottan savanyú, de akad finom is. Muszáj viszont enni őket, mert megromlanak.
Jav.: A latin, vagy a germán nyelvcsalád egyéb tagjai anyanyelvűjeinek persze könnyEBB a dolguk többek között ebben a vonatkozásban is az angollal, mint az angol anyanyelvűeknek, hiszen a saját anyanyelvük szókészlete alapján könnyűszerrel be tudják azonosítani a melléknevek eredetét, így azok fokozása is korrektté válik.
A "szakmai csendet" kihasználva még egy gondolat az angol nyelv kritikán aluliságáról:
Azért lehetséges, hogy ilyen bődületes nyelvhasználati hibák elkövetődjenek benne, mint amilyen a good - "gooder" esete, mert egy szörnyű keveréknyelv. A melléknév fokozásában hatalmas zavarokat okoz az a kettősség, hogy a francia/latin eredetű mellékneveiket francia mintára (de germán elemekkel) fokozzák: pl. fr. interessant - plus /ejtsd plű/ interessant - le plus interessant - ang. interesting - more interesting /v.ö. német: mehr/ - most interesting /v.ö. német: meist/, a germán eredetűeket pedig germán mintára, amelyek között számos ún. rendhagyó is van ráadásul. pl. good-better-best vö. német: gut-besser-best
Emiatt az anyanyelvűek össze-vissza keverik a fokozási módokat, teljes a zűrzavar. A latin, vagy a germán nyelvcsalád egyéb tagjai anyanyelvűjeinek persze könnyű a dolguk többek között ebben a vonatkozásban is az angollal, mint az angol anyanyelvűeknek, hiszen a saját anyanyelvük szókészlete alapján könnyűszerrel be tudják azonosítani a melléknevek eredetét, így azok fokozása is korrektté válik.
Bezzeg szegény anglofónok, ott állnak egy kezelhetetlen "anyanyelvvel", amit bármelyik idegen könnyebben tudhat helyesen, mint ők maguk!
Ebből a fajtából van cserszegtomajon valahol? Mert ha igen akkor elmegyek én is megnézni hogy a két fa hasonlít-e egymásra mint megjelenés mint termésben.
A 60 év alatt ott oktatói, vagy hallgatói minőségben megfordult emberegyedek száma elégséges reprezentatív mintát képvisel ahhoz, hogy ne az "ottaniakról", hanem az ember faji sajátosságairól mondjon el sokat. Mindenki "belesimult" abba a rutinba, hogy azzal nem SZOKTAK foglalkozni.
Az idei kákitermés...150 kg környékére saccolom,ebből kb 3-5 kg a Sharon, 10-15 kg a Rojo Brillante...a többi a jó öreg magos / Mercatelli ?/...hát még ha nem lett volna szárazság...
