A beszívási pontot kell jól megválasztani, vagy utólag módosítani az eredmények alapján ;) Jól lehet játszani, hiszen pár méter sonoflex-szel meg tudod választani az épületed mely oldaláról, lentről vagy fentről jöjjön a levegő.
Nekem pl. az segített, hogy a télen szinte folyamatosan működő(az fűt, ugye) levegős hőszipkám kültérijének szele ellöki a faltól a szomszéd füstjét. Evvel "védi" az ugyanazon a falon kissé távolabb (szomszédtól) lévő beszívási pontot...
1. Feleslegesen túlbonyolítod. Én xps-ből építettem a dobozt, ragasztással. Nem kellett se alu, se fa burkolat rá. De volt itt a fórumon valaki, aki valamilyen alu kasírozott lemezből épített. Külalakot tekintve az jobb megoldás.
3. Én csak a kimenő ágban helyeztem el kondenzvíz leeresztést, soha nem láttam nyomát bejövő oldali kondenzációnak.
5. Hogy milyen hosszú sonoflex kell a hatásos rezgéscsökkentéshez azt nem tudom, de a hőcserélőt mindenképpen gumibakok segítségével rögzítsd az épülethez!
Azt, hogy mekkora szellőzési mennyiség kell, majd használat közben kiderül. 70m3/h alulról közelítheti a megfelelő mennyiséget. Nálam az jött be, hogy elindultam kb. 150m3-el. Egy hét után, miután megszoktuk és természetessé vált, hogy folyamatosan friss a levegő, elkezdtem visszavenni apránként a teljesítményt. Az új, alacsonyabb teljesítményszinten hagytam kb. egy napig menni a rendszert, mielőtt újra csökkentettem rajta. Az lett az alap teljesítmény, amikor nem éreztünk különbséget a nagy légcseréhez képest.
Olyanok tanácsát kérem, akik maguk építették be a hőcserélőt egy dobozba. A következő kérdések merültek fel:
Alu dobozra gondoltam (szegecs vagy forrasztás), erre tennék XPS-t, majd kívülre egy vékony rétegelt falemez dobozt. AZ XPS-ből elég az 5 cm, vagy érdemes 10 cm-est tenni? Van egyéb ötlet a befoglaló dobozra?
A Recair hőcserélőt függőlegesen érdemes betenni, vagy valaki kipróbálta a szögben elhelyezést a fagyás ellen? Van valahol egy jó ábra az ideális elhelyezésről?
Mind a két ágba kell kondenzvíz elvezetés? Valahol itt a fórumon olvastam, hogy nyáron a bemenő oldalon is tud kondenzálódni víz, ha a bejövő levegő túl meleg a kimenőhöz képest.
A bypass-t a bemenő ágra kell tenni?
A rezgések csökkentésére elég fél méter Sonoflex a doboz és a csőrendszer között, vagy kell valami rezgéscsökkentő elemet betenni?
Szűrőkből milyet érdemes venni? A zsákost lehet porszívózni, a zsákosba és a hajtogatottba több por fér és kisebb az ellenállásuk.
Összesen 470m3 a ház, és 70m3/órával szeretném keringtetni alapon. Sose értettem a fejenkénti 30m3/óra vagy egyéb saccolásokat folyamatos áramoltatás esetén, mivel nehéz elérni, hogy mindig a megfelelő helységbe (ahol tartózkodnak) jusson be a mondjuk 70m3/óra levegő. Ha pedig az egész házra eloszlik a 70m3/óra, akkor helységenként elég alacsony lesz a légcsere.
A fodembe 110-es pvc csovek vannak beteve, tehat adott, hogy max 100-as beomlok lehetnek... A masik dilemmam nekem is az, hogy a tetoteri szobakon kivul valoszinuleg ritkan kellene a klima (jelenleg is egesz jol megvagyunk nelkule), emiatt feleslegesnek tartanam az egesz hazat "beklimazni". De arra mindenkeppen kivancsi lennek, hogy beruhazas es fenntartasi koltsegek tekinteteben hogy viszonyul egymashoz a ket megoldas...
Az olyan szellőzőrendszer, ami csak a kellemetlen szagokat viszi el és megfelelő friss levegővel látja el a helyiségeket, nagyságrendileg kevesebb levegőt mozgat meg, mint az olyannak, ami a hűtést-fűtést is ellátja. Ezért annak is van értelme, hogy kisebb légszállítású (=vékonyabb csövek, kisebb ventillátorok stb.) szellőző rendszer mellé split klímákat is beépítenek. Viszont egy jó szigetelés persze akár feleslegessé is teheti a klímákat :)
A szellozorendszer es klima inkabb hosszutavu terv, nehany even belul szeretnem megcsinalni. Elotte tervezunk egy tetoter beepitest. A haz atlagosnal jobb szigeteltsegu (45-os leier tegla), de tervben van meg plusz szigeteles, osszessegeben U=0.2 korul lenne. A tetoterben sajnos csak kb. 23cm szigeteles fog elferni, de talan igy sem olyan szornyu. Nyaron viszont tuti gondot fog okozni a meleg, mivel raadasul deli ablakai lesznek a tetoteri szobaknak (igaz, nem tetosik, hanem rendes, redonnyel) Szoval ide kellene mindenkeppen a klima (bar minden nyaron van 2 het, amikor a foldszinten sem artana... :), szellozorendszer pedig az egesz hazban, ami a vegleges allapot szerint nappali + 4 szoba + konyha, furdo, wc lesz. Tehat ilyen adottsagok mellett szeretnek majd egyszer valami rendszert kiepittetni.
Hosszutavon 2-3 klima karbantartasa, tisztitasa, uzemeltetese egesz draga tud lenni.
eloszor mindenkeppen hoszigetelni kell. ha nincs rendes hoszigeteles, akkor a szelloztetorendszernek nem sok elonye van. (van, csak nem sok. kevesebb elonyes van sokkal, mint egy jolszigetelt hazban). ha a haz jolszigetelt, akkor viszont eleg keves a hutesi igenye is. igy nem tul sokat szamit, hogy csak a kedvenc szobadat hutod, vagy mindet.
Szerintetek melyik az optimalisabb/jobb megoldas beruhazas, fenntartas koltsege, illetve kenyelem szempontjabol:
1. szellozorendszer + minden helyisegbe (minimum 3, de inkabb 4 vagy 5 helyiseg) split klima
2. szellozorendszerrel egybeepitett klima?
Az elsonek szerintem az az elonye, hogy helyisegenkent szabalyozhato a klima, a masodiknal gondolom ezt mar nehezkesebb megoldani, ott ha hutunk, az egesz hazat hutjuk. Meg meg biztos van egy csomo szempont, amire nem is gondolok...
Nagysagrendileg vajon mennyibol jonne ki egy ilyen beruhazas? Es mekkora lehet a teljesitmenyfelvetele? Eleg vajon 32A, egy fazis, vagy ehhez mar kell a harom fazis?
Na, az ilyen hülyeségek miatt szoktam le a fórumról. Ráadásul nem csak egy darab választ írsz, hanem teli spammeled több üzenettel a lapot.
1-lent írtam hogy ha több szempont van, akkor a maximum igényt kell alapul venni. A co2 mértéke csak egy szempont, tehát ha már akár egy emberrel is számolni kell a helyiségre, már akkor nem ez a mérvadó. Viszont ha pl. egy raktárhelyiségben ahol csak a felmosórongyot tárolják, ott kb. csak az az elvárás, hogy a takker ne szédüljön el a magas co2 koncentrációtól amikor reggel kiveszi a munkaeszközét...
2-a dokumentum egy segédlet, egy néhány oldalas függelék. A matematikai alapokat sem írja le, meg semmi - amúgy egy mérnöki embernek - alapvető, meg semmi magától értendő dolgot nem ír le. Az más műfaj, azt keresd a több száz oldalas tankönyvekben. Ha te nem tudod értelmezni ezt a segédletet, akkor kezd inkább azokkal, aztán majd néhány év múlva visszatérhetünk a témára.
3-az a szagelszívó, ami csak belső levegőt keringteti, az nem "szagelszívó". Nincs is semmi értelmük, legalábbis semmilyen szagot nem szívnak el, hacsak nem 1-2 hetenként cserélik benne a szénszűrőt, de az elég drága mulatság.
Azért fárasztó Elek, mert elferdíti amit az ember szeretne közölni. Igyekeztem precízen fogalmazni (5825):
"ezt a kérdést a DIN1946-6 szabályozza, ezt ülteti át a gyakorlatba a phpp számítás
gyerekszoba, dolgozó, általában a "szoba" 30 m3/h körül jön ki"
Nem mondtam sehol, hogy a szabványban ez a szám bele van vésve, ezt Elek ferdítette el. Azt mondtam, hogy a szabványt alkalmazók (phpp számítás, gyártói javaslatok, online kalkulátorok) szerint a 30 m3/h körüli érték egy szobára igen gyakran fordul elő. Most is ezt mondom, erről bárki meggyőződhet.
Egyébként az egész a csőmértekből indult el, hogy miért pont 75 mm csövet gyártanak a gyártók, és hogy ez kicsi vagy nem kicsi....
Ha valahol azt olvasod, hogy 5000 ppm a megengedett maximum,
az azt jelenti, hogy 5000 ppm még MEGENGEDETT érték,
tehárt ha egy lakásban ennyit mérsz, akor még nem vagy köteles semmit tenni az érték javítására.
"Mármint, amikor a konyha konyhaként üzemel"
A dokumentum sehol, egy szóval sem említi, hogy "csak a főzés ideje alatt" (de még azt sem, hogy "amíg emberek tartózkodnak ott"), tehát a dokumentum szerint konyhában hússzoros légcsere napi 24 órában, az év 365 napján.
"Szerinted egy szagelszívó hány m3/h-val dolgozik?"
Nagyon sok szagelszívó csak a belső levegőt keringeti, ezért egy helyiség szellőztetésével kapcsolatos vitába ne keverjük bele a szagelszívók légszállítását.
"- egy lakás levegőjében az 5000 ppm-es széndioxid szint még teljesen elfogadható"
Ezzel szemben a doksiban azt írják, ez a legnagyobb megengedett koncentráció. Ez neked mitől "teljesen elfogadható"?
"- egy lakás 16 négyzetméteres konyhájának óránként kb 800 m3/h, tehát naponta húsz ezer köbméter friss levegőt (szellőzetést) kell biztosítani (és ez még csak a konyha!!!)"
Mármint, amikor a konyha konyhaként üzemel és a szagokat aktívan el kell távolítani. Szerinted egy szagelszívó hány m3/h-val dolgozik?
- egy lakás levegőjében az 5000 ppm-es széndioxid szint még teljesen elfogadható
- egy lakás 16 négyzetméteres konyhájának óránként kb 800 m3/h, tehát naponta húsz ezer köbméter friss levegőt (szellőzetést) kell biztosítani (és ez még csak a konyha!!!)
...szerintem ezek teljesen életszerű, korrekt értékek ;)
(valószínűleg a DIN 1946-6 szabvány alapján lettek kiszámolva ;)
Ez engem is érdekelne. A gyártót még nem kérdeztem, most az jön. (http://www.partium.hu/)
Egy netes boltot találtam, ahol néha szokott lenni 4,5 mm-es (3650 Ft/tábla - 2 m2), de most nincs, majd szólnak ha lesz. Amúgy ami van nekik, az 3, 3,5 mm vastag, ami szerintem kevés. Persze lehet, hogy még a 4,5 mm-es is karcsú. (?)
"Ha több szempontot is figyelembe kell vennünk, a legnagyobbra adódó térfogatáram mellett kell döntenünk."
Tehát, ha egy kisgyerek szobájáról van szó, akkor a szoba m3-re mérvadó, ha két felnőtt szobájáról, akkor két embernek szükséges mennyiség kell. Ha meg egy festékműhelyről van szó, akkor meg egész más a számolás alapja.
A _Szabványban_ nem tudom mi van, de ez a segédlet nekem bőven elegendő volt.
Üdv, segítséget szeretnék kérni a hozzáértőktől. Szeretnék kiépíteni itthon egy szellőztető rendszert ( elszívás-befújás, v elszívás- légbeeresztés). A kivitelezést megoldom, mert köponti fűtés szerelő vagyok és szereltem már légtechnikát. Merre induljak el: venti mérete, csőátmérők, stb. A lehető legkedvezőbb áron szeretném megoldani.
Én nem raktam szűrőt az elszívó ágra. Kb. egy éve megy a cucc folyamatosan, de a hőcserélőben nem láttam olyan mértékű lerakódást, ami problémát okozna. Ráadásul az elszívásnál általában alkalmazott G3 szűrő (kis trúlzással) csak arra jó, hogy a muslicákat megfogja, a finomabb port nem.
Én egyenlőre csak G3-at használok a beszívásnál, de a közvetlen utána lévő ventilátor lapátokra ki van rakódva valamennyi por...
"Viszont ha én szeretnék egy viszonylag jó hatásfokú hőcserélőt, abbel lehet, hogy éppenséggel le fog lassulni a levegő."
Az egyáltalán nem baj, ha a hőcserélőben lassan megy a levegő: több ideje van hőcserélődni.
Ráadásul ventilátor-wattokat (=forintokat) is megtakarítasz azzal, ha a hőcserélő olyan, hogy minél kevesebb fojtást jelentsen (pl lassú légáram = jelentősen kisebb súrlódás).
"Vagy akkor inkább hosszabb hőcserélőben gondolkodjak, mint nagy keresztmetszetűben... (?)"
Tudom, hogy egyesek nem értenek velem egyet, de szerintem a hosszúság nem kötelező elem. A hőcserélőnél az a lényeg, hogy a két szembe jövő levegő minél nagyob felületen tudjon hőt cserélni egymásal.
Tehát szerintem hatásfok szempontjából gyakorlatilag tökmindegy, hogy az a levegő egy 5 méter hosszú hőcserélőn vágtat végig 5m/s sebességgel, vagy egy fél méteresen lengedezik át 0,5 m/s sebességgel - ha mindkét hőcserélőben ugyanakkora hasznos hőátadó felület van.
Viccesen úgy is mondhatnánk, hogy egy hőcserélőnél nem az alak a lényeg, hanem a térfogat :)
Persze ez csak akkor lenne igaz, ha minden hőcserélőben egyforma vastagságúak lennének a kis légcsatornák és egyaránt maradéktalanul megvalósulna az ellenáramlás is (ami pl keresztáramú hőcserélőnél nem valósul meg).
"paralell agak kozul ha az egyik leszukul, akkor ott nem no meg a sebesseg, hanem lelassul"
Elméletileg igazad van,
de ez a folyamat valamitől öntisztuló szerintem. Azt, hogy miért az, azt most nem tudnám megmagyarázni.
Gyakorló szellőzéstechnikai szakemberek tudnák megmondani, hogy találkoztak-e már olyan használt hőcserélővel, amelyben a kimenő oldali légcsatornák egy része teljesen/tökéletetesen el volt tömődve porral, míg a többi légcsatorna pormentes volt.
