" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Többször volt szó itt korlátozottan fagytűrő dísznövényekről, így cédrusokról is. Letenyén a patak partján díszlik ez a nagyon szép példány. A környéket képviselő állomások -20 - -22 fokos telei semmilyen nyomot nem hagytak rajta.
A patakparton a mi utcánk is inkább nyári képet mutat, mint egyéb évszakbelit. Pedig az utolsó képen, a naplemente után azonnal megjelenő talajmenti köd jól mutatja, hogy a fagylefolyás = 0.
Az edényeseket becibáltam már két hete a telelőbe, pont azért, mert ha megint behozok a lakásba mindent, akkor a család már kint reked.
A gond az, hogy foglalmam nincs hogyan fog alakulni ott télen a hőmérséklet, még nem próbáltam. A másik gond a kiültetett növényekkel van. Valami melegedőt fogok rájuk eszkábálni azt hiszem. Itt északon semmi esély egy fagymentes télre. Sőőőt....
A kákit már nem takartam tavaly sem, hátha rászokik, hogy ne fagyjon vissza. Végülis tavaly télen is voltak mínusz 15 fokok. Még márciusban is. Ő is tavasszal virágzik, ha virágzik?
Még mindig (és nem ismét) javában vegetáló füge a letenyei Szent Imre herceg utcában. Az utcai közvilágítás jelentősen meghosszabbítja a vegetációs időt. Ezért viselnek gyakran még decemberben is zöld lombkoronát a fák (gyakran csak a megvilágított oldalon) a városi utcákban.
Innen kezdve az időjárás már csak egy teljesen fagymentes téllel tudná jóvátenni azt, amit elrontott. Ennek a lehetetlen volta jól érzékelteti, mekkorát "hibázott".
Sajnos a tavaszi vegetációban lévő növényekkel nagyon súlyos gondok lesznek télen. Újabb (keserű) tapasztalattal fogunk gazdagodni valószínűleg. Ha az edényes növények kihajtottak, akkor már azokat is csak szobanövény módjára lehet teleltetni, ha azt akarod, hogy épségben megérjék a tavaszt.
Ijesztő, hogy ez az őszi "kitavaszodási" jelenség a növényvilágban mennyire kterjedt területeket érint!
1-2 éven belül teremhetne a kákid, amennyiben ismét nem fagyna vissza a következő teleken.
Majd valami elérhetőséget szeretnék kérni mert itt valamiért az Op rendszer nem enged levelet küldeni.Vagy te küldesz egy emailt a hspityu@freemail.hu -ra.
Az miért van,hogy a kintlévő gránátalmán a levelek szép zöldek,amit meg küldtek azon egy levél van?
Még idnén szeretnék ültetni pár gyümölcsfát is őszibarackot,cseresznyét.Amennyiben érdekel titeket leírom a fajták nevét.Plussz Itália nevű szőlőt,már régóta vadászom most remélem időben rendeltem meg.
Megpróbálom, bár a 30 centis mézbogyót hamar lenövi a paradicsom. Legfeljebb majd visszavágom. Sajnos a fanyarkámon ez már nem segít, de ha megküzdök a hangyákkal, majd szerzek be újat. Ezek szerint van növény amit nagyon szeretnek, és van amit kevésbé...
Hát igen... az aszállyal még csak megküzd az ember, de a márciusi tél ellen nem tudtunk mit tenni. Már most azon törpölök, hogy mi lesz ugyan tél végén? Lesz tél vége időben? Az öregek szerint " a kutya nem eszi meg a telet". Van ebben igazság.
Tegnap végre nappvilágon itthon voltam, körbejártam a növényeimet. Mókás is, ijesztő is, hogy minden kihajtott. A füge új leveleket kezd hozni, és terméskezdemények is vannak rajta. A nyári termése lefagyott, nem érlelte be, van ami még rajta van, van ami már lepergett.
Az is megfordult a fejemben, hogy a konténeres fagyérzékenyeket talán túl korán gyömöszöltem be a telelőbe. Nem akartam kapkodni, de így meg azt hiszik tavasz van. Most minden meglódult nőni. Nem tudom jót tesz ez nekik? Még új a telelőm, nincs letesztelve, hogy hogyan fog alakulni alatta a hőmérséklet amikor komoly hidegek lesznek. Van bennem vagy ezer kérdés..
Irigylem a khaki szilvádat. :))) Pár éve vettem valamilyet asszem az Auchan kertészetében, de semmit nem tudok róla, csak annyit, hogy khaki. :)) Még nem termett, idén volt először, hogy nem fagyott vissza. Menyi idő míg teremni fog?
