Remélem, nem érvnek hoztad ezt, mert annak gyenge. Azt mond meg inkább, miért kellene aláírni! Nem hoz semmi többletet a jelenlegi törvényekhez, és diszkriminál.
Pont annyi, mintha a fickó nézne csúnyán és a nő megöli! Ne mismákolj megint, tudod jól, hogy a verbális agresszió és a bosszú nagymesterei vagytok! Hogy akadnak ilyen férfiak is, persze, de nem a többség!
MI van a verbális erőszakkal? Meg a süketeléssel/némasággal.
Mindkettő igencsak megemeli az "agresszor" adrenalinszintjét, az is ha az "áldozat" folyton járatja a száját s az is ha némaságba burkolózik. Mindkettő főleg női fegyver, bár vannak férfiak is aki használják.
DE senki esetében sem elfogadható.
S mi van azzal, hogy ma már nem készül olyan film, amelyben nő ne üssön meg valakit! S mivel ezt a kislányok/lányok is látják, úgy gondolják hogy ez trendi, ahogy a férfiak tökön rúgása vagy megszurkálása.
Ráadásul ha a férfi az agresszor, akkor nem üt teljes erővel, míg a nő nem fogja vissza magát.
Egyszerű. Nemkő ilyen hülyére nevelni a nőket. Aztámmeg, olyan törvényi keretrendszer kell, ahol a ffiak számára is létezik igazságszolgáltatás, és nem kizárólag az önbíráskodás marad.
Vajon mit kell még bevetni, hogy változás történjen?
"Nem akartam meghalni" - a FEMEN akciója a Montparnasse temetőben a Francia országban azidén eddig párkapcsolati erőszakban megölt 114 nő emlékére.
"Igen, tisztában vagyok a FEMEN-t érő jogos kritikákkal és én sem vagyok a módszereik feltétlen híve, de 1. ez most itt önmagában egy baromi erős akció, 2. a hagyományos érvelés, lobbizás, kérlelés határait már elég jól ismerjük az elért eredmények tekintetében."
"Tévhitek a családon belüli erőszakról, bántalmazásról
Tévhit: A nők is verik a férjüket. Tény: A partnerkapcsolati testi erőszakkal kapcsolatos esetek 95%-ában a férfi az agresszív fél, és nőt bántalmaz. A fennmaradó 5%-ot a férfit bántalmazó nők, illetve leszbikus és homoszexuális partnerüket bántalmazó melegek alkotják."
Érdekes, hogy ez a 95% csak ilyen szexista szervezet részéről olvasható:
"Az Ökumenikus Segélyszervezet krízisambulanciáin ... Széles a skála az érzelmi bántalmazástól a konkrét verésig, de még a szexuális erőszak is szerepel az áldozatok történeteiben.
...
a segélyszervezet miskolci krízisambulanciáján a megnyitás óta segítséget kérők 20 százaléka férfi volt. December eleji interjúnkon pedig hozzátette: az egy éve futó online tanácsadási programjukon az őket felkeresők 8-10 százalékát tették ki férfiak.
...
még nagyobb hallgatás övezi, mint a nők elleni családon belüli erőszakot.
A szociális szakember szerint ennek hátterében az áll, hogy teljesen más a társadalomban a bántalmazott férfiak megítélése, mint a hasonló helyzetben lévő nőké és gyerekeké.
...
“Amikor a férfi áldozatokról beszéltem valakinek, és a kérdésére közöltem, hogy heteroszexuális, tehát férfi-nő bántalmazó kapcsolatokról van szó, az illető elnevette magát, és azt mondta, ne hülyéskedjek. Na, pont ilyen reakciók miatt nem biztos, hogy egyáltalán eljut a segítségkérésig egy férfi”
Lassan ez az elnevezés is értelmetlenné válik. A józan ember világosan látja, hogy évtizedek óta, érthetetlen külső nyomásra a család intézményének a lebontása, ennek a fogalomnak a megszüntetése folyik. Minek hát egy olyan törvény (vagy egyezmény), amely arról szól ami hamarosan már nem is fog létezni?
A mai fiatalság, már okult a szüleitől, és nem köt semmilyen házasságot, nem létesít tartós kapcsolatot, minden csak alkalmi jellegű, még ha esetleg évekig is eltart (utóbbinak - meglepő módon - biológiai oka van). Ebbe persze nem fér bele a gyermek sem, akin még lehetne erőszak. A civilizált népesség újratermelése ezzel fokozatosan leáll.
Párkapcsolatnak lehetne nevezni azt, amikor a fiú valamiféle diszkóban felszedi a csajt, majd reggel kirúgja az ágyából, aki a földre zuhan, megsérül, tehát valamiféle erőszaknak lehetne ezt nevezni, de milyennek?
Ez a korunk szexualitása. Egyre inkább már csak ilyesmire megy ki a játék. S amikor bárki is észbe kap, akkor már elszállt felette az idő. Ténylegesen megöregszik (ezt a mai öregek ugyanúgy nem hitték el randalírozó fiatalként, mint a mostaniak, akik meg őket szidják), s öregen tapasztalja, hogy milyen sokan vannak is vele együtt ugyanolyan öregek, miközben körülöttük meg kevés a fiatal, s kevés a felnőtt munkaképes. S csodálkozik, hogy miért is ilyen kevés lett a nyugdíja, miért értéktelenedett el a megtakarítása, miért fizet olyan keveset a biztosító, s miért nincs elég szakképzett ember az egészségügyben, vagy hamarosan a pénzügyi, vagy műszaki szektorban sem. "Tetszettek volna szülni mellénk eleget!" jöhetne a válasz, de nem jön. Nem jön, mert azok a fiatalok sem fognak szülni maguknak öregkorukra, az öregek eltartása miatti nyomorukban,s vég nélküli válsággá válik az ördögi kör, pontosabban a vége a teljes elfogyás. Nagy örömükre azoknak akik itt új hazát találnak, s berendezik a saját alacsony civilizáltságú színvonalukra, közben alaposan elszaporodva.
Észrevettük-e, hogy egy valamikori, jól előkészített átverés áldozatai vagyunk, mert nem kellettünk ekkora nagy intelligenciával azoknak, akik majd ezután egy jóval alacsonyabb színvonalú civilizáción uralkodhatnak, a demokráciát félrelökve, s évezredekig tartó zsarnokságot kialakítva? S mindezt a mi 5 évtizedes munkánk gyümölcseként élvezik, kimazsolázva maguknak a jólétet okozó eszközöket.
Na de ez már nem a családon belüli erőszak, hanem a társadalmakon végrehajtott erőszak.
Azt teszik ellene, hogy nem használják ezt a kifejezést, helyette a párkapcsolati erőszak elnevezést forszírozzák. Milyen jó, hogy a nemzeti kormány nevén nevezi a dolgokat és ellenáll a PC-terrornak.
... a családon belüli erőszak fogalmát a KDNP nem támogatta, csak a "párkapcsolati erőszak" kifejezést volt hajlandó elfogadni. Harrach Péter frakcióvezető szerint "a család szó ebben az összefüggésben helytelen és félrevezető".
"És ha ratifikálja, akkor majd Kolompár Leonszió nem fogja elverni Dzsesszikát? "
Az a kulturális életük része, márpedig abba liberális észjárással beavatkozni nem szabad. Vagy ha a kettős mércét veszem elő, még nem láttam ilyen gittegyleti tagot cigányoknak magyarázni, hogy mi is a baj az erőszakkal.
Meséltem már ezt a sztorit a másik topikban. Volt paki bérlőn, menekültstátusszal az egyik ingatlanba. Az előző indiai pacák ajánlotta. Borítékolom, hogy a neten tombolo libsik legtöbbje nem adná ki egyiknek sem. Az indiai csávón pedig már az akcentusán meghallottam, mikor hívott előszőr telefonon, hogy kb. honnan is jött.
A paki csávó is rendesnek tűnt, de hát a cigányok is azok, amikor tőled akarnak valamit. Addig nem láttam élőben annyi ötszáz euróst még egy pénzváltónál sem, amivel ez a gyerek jött letenni a zsebpénzt.
A paki gyerek rendszeresen verte a csaját. Jött ügye a képzavar, amit a liberálisok ültettek el bennem, hogy ráerőszakoljam az itteni kultúrát, vagy ezt nem szabad. Az alattuk lakó szomszéd rendszeresen telefonált késő este, kora éjszaka, hogy bunyó van. Néhányszor el is beszélgettem vele teljesen liberális szemlélettel, hogy azt csinál amit akar, de ha zavarja a szomszédokat, akkor el kell, hogy huzza a csíkot.
Nem használt a szép szó. Az utolsó beszélgetésünk után 1-2 nappal a szomszédasszonyt is megverte. Mire odaértem, a csávó felszívódott, mint később kiderült elment a debreceni menekülttáborba. Szerintem most előszőr volt valódi menekült. :)
Sajnos akkor nem jutott eszembe, hogy szoljak a NANE-nak, a TASZ-nak, meg a hasonló hülyékkel teli szervezetnek, hogy megnézzem hogy reagálnak egy ilyen védett állat legel védett növény szituációra.
A másik baj, hogy ki mondja meg, hogy ki a nő? Ha elver az "élettársam", akkor az nők elleni erőszak rubrikába kerül a statisztikába?
A degenerált világszemlélet miatt bármikor vallhatom magamnak bárminek. Mondjuk, most éppen a mai nap nőnek. Holnap lónak, hétfön meg már csigának. Lehetet meztelen csiga is és egy szál fogtömésben rohangászhatnék mondjuk a Duna korzón. 30-40 éve, vagy azt megelőzően bezártak volna valami elmegyógyintézetbe, ma már akár valami bulvár sztár, influenszer is lehetek.
Félreértés ne essék, elitélem az erőszakot és igenis legyen szankció. De azért maradjon ki belőle a kettős mérce.
Már az utcán is, messziről lehet látni a kopaszra borotvált, kigyúrt tetovált csókán, hogy többkiló erőszak rejtőzik benne... De ugye a butácska szőkenő mellette nagyon menőnek érzi, hogy ilyen csávója van.... Pffff...
Zsák a foltját - semmi köze ehhez a törvénykezésnek!
” Egy szűk feminista csoport gyakorlatilag terrorizálja a közvéleményt, végletesen felnagyítva az amúgy is ingatag lábakon álló női szavahihetőséget. A verés ugyanis valóban látható, a verbális agresszió viszont rejtve marad. Ki mutatja ki, és mivel, mennyit nyel egy férfi házsártos, nagyszájú, elviselhetetlen, zsarnoki asszonyától? Megfigyelte már valaki egyszer is, hogy bármiféle női társaságban, végzettségtől függetlenül, kötelező mantra a férfiakat, a férjeket csepülni, gyalázni? A férfiak soha nem tárgyalják ki a feleségüket, valószínűleg, mert soha nem ismernék be, hogy rosszul választottak. A férfiak bajban vannak, a férfiaknak segíteni kell, a férfiakat óvni kellene, mert ha a tendencia így halad, hazánk nemsokára a büszke női özvegyek országa lesz.”
"Miért nem ratifikálja Magyarország az Isztambuli Egyezményt?"
Azért, amiért a többi normális ország sem: mert egy velejéig hazug, képmutató és szexista dolog, aminek semmi helye egy jogállamban. Ahol bevezették, ott sem érte el a célját, tehát felesleges és káros lenne ratifikálni.
A "kell", a szabályok nem működnek az emberi kapcsolatokban még annyira sem mint a kreszben. Nézd csak meg a tízparancsolat teljes kudarcát - tulajdonképpen az tartja be aki amúgy is úgy viselkedne. A családi erőszak létezése nem "kell" kérdése, hanem tények kérdése.
"Nem múlik el hét, hogy ne hallanánk férfiról itt Magyarországon, aki kiirtotta a családját, megölte a feleségét/élettársát/volt barátnőjét. Csak az elmúlt egy hónap termése:"
"Nem múlik el hét, hogy ne hallanánk cigányról itt Magyarországon, aki kiirtotta a családját, megölte a feleségét/élettársát/volt barátnőjét. Csak az elmúlt egy hónap termése:"
A KRESZben is vannak szabályok, amit be kell tartani. Az együttélésnek is kellenének szabályai. És vannak is szabályok, de azokat be is kell tartatni. Nem az áldozatot hibáztatni, vagy félrenézni, elbagatellizálni.
És igen, kell oktatni az embereket, de közben el is kell látni a bajba jutottakat. Nemcsak egy baleset történt és vége, hanem éveken át húzódnak ezek az esetek. Szükség van anyaotthonokra, szükség van szemléletváltásra, hogy a rendőrök ne csapják rá a telefont a segélykérőkre.
Azért elég nagy különbség van országok között, vannak helyek, ahol jobban és mvannak, ahol kevésbé vannak biztonságban a nők. Tehát nagyon nem mindegy, hogy hogy áll ehhez a problémához az ország.
