" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én viszont részben arra is akartam utalni, hogy a dombok mellett a városi hőszigetben való kertészkedésben is óriási lehetőségek rejlenek. Ezt egyébként Ti is rendszeresen mondjátok.
Nyilván ezt azért régebben is tudta azért az ember valamennyire, de igazán akkor mélyült el bennem ez a dolog, amióta tanulok Tőletek.
Az utóbbi években kezdtem el például lakóhelyemen felderíteni a fügéket és örömmel tapasztaltam, hogy milyen sok helyen van.
Viszont az meglepő, hogy sok helyen nem szedik le, lehullik és tönkremegy.
Miközben én meg állandóan ki vagyok éhezve fügére.
Egyébként a sík terepen kertészkedőknek a nagyvárosi hősziget az egyetlen esélye a korlátozottan téltűrők nevelésére.
Ilyenkor én arra a városi emberre gondolok, akinek mindössze annyi dolga van az időjárással, hogy amíg a ház és az autó között a szabad ég alatt van, lehetőleg ne essen. Aki miatt akár szeptember elsején is lehetne komoly fagy, még a belvárosban is, anélkül, hogy belegondolna annak a következményeibe. Ha utána októberben rendszeresen ingben sétálhatná végig a fent említett szakaszt, eszébe se jutna már az a "kis" szeptemberi hideg, de különösen nem az, hogy annak bármilyen negatív következménye lehet. A globális felmelegedésről hallott blődségeket meg a saját egyéni tapasztalataival is "megerősítené".
... amikor pedig a sok kedvezőtlen, szélsőséges időjárási fordulat DACÁRA is Magyarországon termett fügével, kákival kivivel, stb. találkozik, úgy könyveli el, hogy mindez ennek a kiválóra változott klímának köszönhető.
... és nem azt mondja: "Te jóég, létezik Magyarországon olyan hely, ahol ezeket ilyen szörnyű időjárási események mellett is lehet produkálni!!!???"
"Azt a korai fagyot egy városi (növényekkel, kertészkedéssel nem foglalkozó) ember észre sem vette..."
... amikor pedig a sok kedvezőtlen, szélsőséges időjárási fordulat DACÁRA is Magyarországon termett fügével, kákival kivivel, stb. találkozik, úgy könyveli el, hogy mindez ennek a kiválóra változott klímának köszönhető.
A gond az októberi fagy által kiváltott téli helyzet utáni tavaszodással van. Ezért szoktuk újra és újra leírni, hogy a legnagyobb bajt a szélsőségesség okozza. Kiegyenlített időjárási menet mellett nem okozna problémát, ha az átlagosnál valamivel melegebb, vagy akár hidegebb lenne. Azt a korai fagyot egy városi (növényekkel, kertészkedéssel nem foglalkozó) ember észre sem vette. Úgy fog emlékezni az idei őszre, hogy milyen meleg, hosszan tartó nagyszerű időjárás volt. Csak hát ugye mi tudjuk, hogy ahol ez, a fagy miatt bekövetkezett újratavaszodás beindult, ott katasztrófa vár a növényvilágra. Már a jövő héten nagy bajok lehetnek, még akkor is ha az előrejelzések által vázolt forgatókönyveknek csak az enyhébb változata valósul meg. Újra egyik végletből a másikba, tetemes károk mellett!
Itt a novemberi csapadékmennyiség 150 mm körül van idáig, egyes nyári hónapok sehány milliméterei után.
Az a pár nap októberi fagy ha nem lett volna, még itt északon is javában érne a paradicsom. Merthogy érik is, ott ahol véletlenül nem fagyott le egy-egy szár. Virágzik az iriszem, és füvet nyírtam tegnap is. A lányom annyi gombát szed mostanában, hogy dugig van a fagyasztó. Ja, és a kis karfiol a kertben. :) A sövényem még zöld kb. 80%-ban.
Tákolom a kiültetett fügére a hordozható melegházat, mert új terméskezdemények vanak rajta. Meg néhány idei is. Fura egy állapot.
Figyeltem a kákikat és a fügéket, milyen fenológiai állapotot mutatnak. Gyakorlatilag ugyanazt, mint nálunk: a települések belsejében még sok füge leveles, nyílt terepen kopasz. A kákik még némi levéllel közvilágítás/világítás mellett, egyébként levél nélkül, vagy leszüretelve, vagy rajta "felejtve". (elnézést a képek minőségéért, de borús, esős időben, rossz fényviszonyok mellett kellett a robogó járműből fotóznom, közelítve azt a nehézségi fokozatot, mintha szúnyogokat kellett volna röptükben lelőnöm). :)))
Az elmúlt két napot Olaszország Marche nevű tartományában, Ancona mellett töltöttem. Itt már olyan klímán vagyunk, hogy a pálmák közül nem csak a fagytűrőbb típusok (mint pl. a trachycarpus), hanem a nagyon kényesek is problémamentesen túlélnek.
Az a gyanúm, hogy Vaniglia néven egész komoly mennyiségű Tipo szaporítóanyag került forgalomba az országban. Azt sejtem, hogy a tied is egy ilyen lehet.
Az érlelés legegyszerűbb módja valóban az alma mellé zárás, amint ezt itt leírták.
Én Nógrádban lakom, még itt sem hallottam, viszont idén voltam a Balatonos Tihanyban, ott hallottam először egy eddig ismeretlen hangot. Először arra gondoltam, hogy valami gázvezetéknél lehet szivárgás, olyan folyamatos, szinte fülsiketítő hang. (Sajnos hozzánk mindenhonnan csak a rossz érkezik!)
Kedves fórumozók! Szeretném megkérdezni, hallott-e valaki már Pesten énekes kabócákat ciripelni. Én a Balaton környékén már hallottam sok helyen Cicada orni-t és Tibicina haematodes-t. Kérném, aki hallott már máshol, akár Pesten, akár máshol az országban, pontosan írja le hol volt. Külföldi ismerőseim hallottak már Ausztriában, Németországban, Pozsonyban is. Nagyon érdekel az énekes kabócák észak felé terjedése a kontinensen, ezért kérdezem. Tudom, nem ez a topic témája, de remélem, van köztetek, aki szintén kabóca "rajongó". :-)
Nekem még sajnos nincsen saját gyümölcsöm mert még csak most vettem fákat. Gyümölcsöt viszont folyamatosan veszek mert bejött. Én úgy tudom hogy sokáig eltartható de ha megvan hogy mikor szeretnéd megenni akkor előtte tedd be egy zacskóba alma mellé és kb.4-5 nap alatt beérik és fogyasztható. Én legalábbis így érlelem. Azt tapasztaltam ha olyan az állaga mint a puha paradicsomnak akkor jó és így nem húza össze az ember száját.
Az idén végre kötött és beérlelt öt gyümölcsöt a három éve vásárolt kákink. A fajtája Vaniglia. Nagyon szépek, gusztusosak, de még mindig nagyon kemények. Tapasztalat híján azt szeretném kérdezni, hogy meddig hagyjuk még a fán őket? Olvastam valahol, hogy a fagy puhitja meg, máshol meg hogy nem szabad a fagyokban kint hagyni. Mit tegyünk, hogy kb. karácsonyra fogyaszthatóak legyenek? Előre is köszönöm a válaszokat!
végre valaki leírta mi a gond. Nem sok növény fogja ezt a szélsőségben gazdag időjárást elviselni. Csak érdekességképpen írnám ide, hogy a homoktöviseim virágai -12 fokig bírják, persze könnyű nekik, mint kővirágzatúaknak. Sehol egy lágy bibe, szirom.... A himalájai fajták pedig (egy kertészbarátom szavaival) -30 foknál kezdik jól érezni magukat 5000 méteren. Azt már le sem merem írni, hogy 3. éve nem kapnak vizet azon kívül, amit a Természet ad nekik, mégis veszettül teremnek. Reklám off.:-)
Igaz, hogy a Metneten a hangulat egyre emelkedettebbé kezd válni, szokás szerint egyre jobban örvendeznek egy várható sarkvidéki hidegleszakadásnak, azonban ha a fáklyára nézek csak annyit látok, hogy a T 850 lassan csökkenve fokozatosan eléri az átlagos értéket.
Nem értem mire fel ez a nagy hidegvárás.
Én azért reménykedek.
Nem is akármiben.
Hanem egy 2006-2007-es télben.
Igazán ránk férne már az utóbbi évek rettenetes fagykárai után!
.. és mindezt csak azért, hogy az október elején lefagyott, majd novemberben kivirágzott cseresznye megint lefagyjon és ne érhessen meg karácsonyra a decemberi +25 fokokban... :)))
