Egy sima lemezes hőcserélőnél sincs turbulens áramlás. Nyilván a lemezek távolságától is füg, meg a levegő sebességétől, de mennyi lehet az optimális távolság? A topiktárs 4 mm-re rakta, az vajon sok/kevé/jó?
Köszi, találtam is. Igazából az árára voltam kíváncsi. 0,3-as 600 Ft/m2, ami már olyasmi árat eredményez, mint a védőcsöves megoldás. Gondolkodhatok tovább... :)
Tekercs, nem símul ki. Nyilván az összeépítéskor váltakozva kell rakni és kiegyenlítődik és nem "pöndörödik". Esetleg feltekerni ellenkező irányba és pihentetni. A tekercs belül kb 8-10 cm külső átmérő most még 30-40cm
Üdvözlöm a topik lakókat. Olvasgattam a rekuperátor készítők ötleteit. A házilagos készítés során felmerült itt fém, műanyag és mindenféle anyag sokféle formai megoldásban. Ekkor jutott eszembe a kemény PVC fólia. Van 0,18 és 0,4mm vastag 80-95 cm széles. Stirolból 0,7mm 50cm széles. Ha valaki akar ilyenből hőcserélőt csinálni, szívesen adok neki anyagot. Amennyiben jól sikerülne, esetleg kell nekem is egy...
"a csovekbe egyenletesen beosztani a levegot, az jo kerdes"
A legjobb, ha a levegőt nem rátolod, hanem elszívod: egy elszívási pont iránykarakterisztikája szerintem megközelítőleg (fél)gömb alakú (még pontosabban forgás-kardioid ;) tehát egy vákuum-os térbe a levegő nagyjából minden csövön egyenletesen próbál beáramlani.
Aszimmetrikus feltöltés/kiürítés esetére meg ott van még a tichelmann-elv.
Az alakja ilyen, mérete 100x46.5x28cm. A hőcserélőt mindkét oldalon szívom a ventikkel, a képen nem így van , ezt csak az alakja miatt szedtem le a netről. 0.5 mm pvc lemez 4mm távtartókkal összeragasztva. Lehet, h a 0.3 lemez jobb lett volna,de most már mindegy, így kicsit talán lassabban reagál induláskor. A ventik vents tt 150, ford szabályozva, a hangcsillapítást 160-es sonoflex csővel oldottam meg a ventik előtt és után beépítve.
Esetleg ha lenne vkinek 125-ös sonoflex csöve 2m, akkor arra vevő lennék.
igy hosszabb utat tesz meg a levego, ugyanaz a levegomolekula tobb csofeluletet surol. meg igy alapvetoen a levego merolegesen megy a csovekre, jo kis turbulens aramlast okozva, nem paralell laminarisan. ha paralell megy, akkor minden molekula egyenesen szalad, ami a cso mellett kezdte az vegig a cso mellett, ami ket cso kozott kozepen a levegoben, az ott megy vegig, soha nem is erint csovet.
A csoveken kivuli aramlas egyenletesseget megoldjak a terelok amiket irtam.
a csovekbe egyenletesen beosztani a levegot, az jo kerdes. ugy tippelem hogy szep hosszu tolcseres ravezeto szakaszt kell csinalni. sorkollektorosok csinaltak sok merest, hogy hogyan kell kialakitani hogy egyenletesen menjen a csovekbe a levego, asszem az az egyszeru dolog jott ki, hogy alul ek alaku doboz volt, a vastag vegen a csatlakozas, es egyenletesen szukul a vege fele.
Alapból teljes keresztmetszetet gondoltam, de attól tartok, hogy ha túl nagy a keresztmetszet a csövezéshez képest (az 200-as), akkor esetleg nem is annyira lelassul, hanem megtalálja a legrövidebb utat és egy csomó cső nem vesz majd részt a hőátadásban. (?) Persze lehet, hogy ez nem így működik...
A másik, hogy nagy keresztmetszetre szétosztott védőcsövekbe hogy tudom minél arányosabban szétosztani a légáramlatokat?
A nyomásveszteséget esetleg csökkenthetném, ha a két fél csöveit íves darabokkal összekötném, és nem egy közös térbe vezetném majd osztanám szét megint. Bár akkor ezt a részt is felhasználhatnám hőcserére...
en ertem. az egyik levego a csovekben es a csovek kozott is U alakban aramlik.
en nem vagyok benne biztos hogy fontos az ut hosszura vetele. ellenaramusag szempontbol jo, de ellenallas szempontbol nem. nagyobb keresztmetszeten kisebb az ellenallas, es lelassul az aramlas, ami visszahozza amit vesztesz a rovidebb uton.
a szazeves, a gozmozdonyokhoz kifejlesztett csokoteges hocserelok pont igy neznek ki, nemi elteressel. a csovek szepen hosszaban vegig es kesz. a masik oldalt mondjuk bal felul be, jobb alul ki. es hossztol fuggoen valahany helyen (igy paros szam, ha egyoldalt lennenek a csatlakozasok akkor paratlan) vizszintesen a keresztmetszet feleig benyulo osztolemezek, amiken a csovek at vannak fuzve. A feleeig nyulik be, a fele cso van atfuzve rajta. Igy a csovek kozott a levego S alakban kell menjen.
Kettéválasztom, az egyik végén nyitva hagyom, itt lesz az egyik irányban a levegő útja a doboz egyik feléből a másikba.
Hosszában becsövezem a két oldalt, alul és felül átfúrva a dobozt. Oldalt lenne (vagy elöl és hátul) a csövek közti levegő be és kiömlő nyílása (nincs a rajzon). A védőcsövek be és kiömlője mondjuk alul van (nincs a rajzon). Felül egy íves lemezzel a bal oldali és a jobb oldali csöveket "összekötöm". Ez persze gondolom jó kis nyomásveszteség lesz, de nincs jobb ötletem. Előnye talán, hogy kicsit megkeveri a levegőt.
Belevágnék én is egy hőcserélő készítésébe. Az elképzelés a következő:
Adott egy kibelezett hűtőszekrény, 40x50x120-as belső mérettel. 12 mm-es külső átmérőjű védőcsőből kb. 800 métert bele tudok tenni úgy, hogy a hűtőt megfelezném hosszában, így a csövek kb. 2,5 méter hosszan adnák át a hőt hosszirányban. Ez közel 30 m2 felület lenne, amiből persze kicsit kevesebb hasznosulna, de megúsznám 23-24e Ft-ból a hőcserélő részét.
Jól gondolom-e, hogy az ellenkező irányba haladó levegő keresztmetszeteit érdemes nagyjából egyformára kalkulálni? Vagy a csövek közé engedett levegőnek érdemes lenne kissebb keresztmetszetet hagyni, mint a ki és betorkoló csöveké (vagyis kicsit túlnyomásossá tenni a dobozt), hogy olyan helyekre is jusson áramlás, ahová egyébként nem? Ekkor persze felgyorsulna a levegő és kevesebb ideig lenne a hőcserélőben.
Jöhetnek az egyéb vélemények is, akár lebeszélhető is vagyok róla...
Itt egy link az általad megadott paramétereket alakalmazva egy gyári hőcserélőre. Ott úgy választottam meg a magasságát, hogy az általad megadott befújt hőmérséklet jöjjön ki.
Bent 45, kint 70% RH-t adtam meg. A linket módosítva változtathatók a paraméterek is ;)
