Mivel nem írtad, hogy a csőben milyen (hőmérsékletű) levegő fog menni, ezért csak általános okosságolat tudok mondani:
Hőszigetelni csak ott kell, ahol hőmérséklet különbség van.
És annyira kell hőszigetelni, amekkora a különbség, tehát ha pl ha a padláson a csőben szobahőmérsékletű a levegő, akkor a csövet is ugyanolyan vastagon hőszigeteld, mint a házadat
(ezt figyelmesen olvassák el azok is, akik 2 centis hőszigetelésű csöveket alkalmaznak kültérben ;)
"Kőzetgyapotom van"
Ha a cső felülete hidegebb a környezeténél (harmatpont alá hűlhet), akkor vízpára csapódhat ki a felületén, márpedig a vizes hőszigetelő nem hőszigetelő, ezért ilyen helyen kizárólag zárt cellás hőszigetelő anyaggal (zárt polifoam vagy xps) hőszigetelj. A gyapot nagyon nem zárt :)
Egy padláson futó cső viszont valószinűleg melegebb lesz a környezeténél (vagy azonos hőmérsékletű), tehát az üveg/kőzetgyapot is jó rá.
Nekem az kavarog a fejemben, hogy amit a kávégépbe bele akartam rakni PID vezérlést azt ebbe rakom bele. 0-400°Cig mér. Ha pl 1-2 fokos kilépő levegő mőmérsékletnél lekapcsolja a befúvó ventillátort akkor már az is nyerő lehet.
De ha megjön a vezetékes hőmérő akkor már látnám a kamrában hogy mennyire kell eltolni a két sebességet.
"Az elszívást nagyobb fordulatra mint a beszívást, mert rendesen megzuhant a kinti hőmérséklet, be ne fagyjon a recair."
Talán egy lehetséges megoldás befagyás ellen:
- veszel egy olyan kapilláris termosztátot, amelyik nulla fok környékén is működik ÉS alkalmas hűtés vezérlésre, de még jobb, ha váltó érintkezős **
- az érzékelő csúcsot odateszed a hőcserélő kimenő levegőág kimenetéhez, ahol leghidegebb a levegő (magát a termosztátot pedig vízmentes helyre teszed, nehogy megrázzon valakit ;)
- és amikor fagyveszélyes a kilépő levegő hőmérséklete, akkor a termosztát lekapcsolja a befúvó ventilátort
De ha ügyes vagy, akkor meg tudod oldani azt is, hogy a fagyvédelmi termosztát ne teljesen leállítsa, csak pl csökkentse/felezze a befúvás sebességét: pl a termosztát egy másik potmétert kapcsol a befúvó motor vezérlésére.
(**külön bónusz pont jár az olyan termosztátért, amelynél a kapcsolási hőmérséklet mellett hiszterézis (kikapcs-bekapcs közötti hőmérséklet különbség) is állítható - ezt többnyire a belsejében lehet beállítani)
Ma átállítottam a ventillátorokat külön vezérlésre. Az elszívást nagyobb fordulatra mint a beszívást, mert rendesen megzuhant a kinti hőmérséklet, be ne fagyjon a recair.
Valamint rendeltem két darab 3 méteres vezetékes hőmérőt. Gyakorlatilag vakrepülésben vagyok, hogy milyenek bűvészbobozba a szabadtér felől belépő és kilépő hőmérsékletek.
Jobban megfigyeltem, kb. 1 liter / nap kondenzvíz jön le.
Az por. Szepen lassan szall a levego, es kiul belole a por. Hiaba szurod meg nagyon, nagyon keves van benne, es nagyon sok levegot tolsz ott at egy ev alatt. De le lehet portorolni vagy porszivozni, csak az uszodaban meg pl a melohelyemen is szarnak bele.
A hétvégén a padláson két helyen meg kellett bontani a Sonoflex csöveket. Nagy kő esett le a szívemről, mert féltem tőle, hogy esetleg belől párás, vizes, esetleg áll benne a víz és még rosszabb esetben a szigetelés is át van ázva. Teljes mértékben száraz volt. A rendszerem hiányossága még, hogy nincsenek a szobai beömlőkön a szelep, így a szobából fel lehet látni a csőbe. Nem csöpög és nem párás! A csőben határozottan áramlik a hűvösebb levegő a szoba felé, nincs olyan hideg felület ami meleg levegővel érintkezik.
Remélem ha a szelepeket felrakom (egyszer majd) akkor sem lesz. Az uszodában ahová járunk, láttam egy érdekességet. Álmenyezet van, szelepeken/anemosztátokon jön be a levegő. A szelepek körül az álmenyezet a levegő áramlásától le van szürkülve. Nem tudom hogy ez por, vagy pénisz. Igen furcsa. A penésznek kisebb a valószínűsége, inkább por lehet. Ha meg por akkor lehet hogy nincs megszűrve a bejövő levegő? Minden esetre érdekes. Remélem nálam nem alakul ki ilyen, mert igen rosszul néz ki.
És még egy érdekesség. Közben rájöttem hogy célszerű lesz közvetlen a gép beszívó csonkján a beszívott levegő hőmérsékletét mérni, nem pedig egy ablakhőmérőt nézni. A két hőmérséklet között igen nagy eltérés lehet. Főleg, hogy nálam szintén hiányosság, hogy a beszívó csonk nincs a tetőn kívülre kivezetve. Így a padlástér a kinti hőmérsékletet eltolással követi. Szerintem akár 5 °C különbség is lehet.
A ventillátorok nálam non-stop mennek.
A födém szigetelése nálam 2x10 cm EPS. Nagy dilemma volt anno amikor dönteni kellett hogy gyapot vagy EPS. Végül a lépésállóság miatt lett EPS. A gyapotból sz@r se maradt volna mára. No meg a kis NYEST drágaszágaim a padláson szétjátszották volna már. Egy szarufa közötti gyapottal szigetelt részt már szét is játszottak. Már várja őket a csapda.
Hello NMT! Annyira jókat írsz, késztetést éreztem, hogy én is beküldjem a mérést. Most kint -2 fok van, a mennyezeten 16.5 fokos levegő áramlik be. A benti hőmérséklet 22fok. Ezt akkor jónak értékelem :) Bartosz hőcserélőm van, a setup a Tiedhez hasonló, fűtetlen padláson a gép, 10cm kőzetgyapot a csöveken (van, ahol már vastagítottam rajta polifoammal, de ez nem sok, inkább esztétika), illetve befigyel a "sonoflex-nudi" jelenség is, sajnos. Ez utóbbit próbálnám megszüntetni, csak nehéz átmászni a több méter távol levő üveggyapoton :( (mission impossible)
Gondolom, a plafonon van az elszívó/befújó nyílás.
Ha a beküldött levegő 10 fokos, akkor - gondolom - a cső sem lehet sokkal melegebb. A felszálló, párás, meleg levegőből nem csapódik ki a pára a csövön és csöpög a szobába? Vagy lejt a cső a hőcserélő felé?
És még néhány tapasztalat: mit ér egy jó hatásfokú hőcserélő, ha a csövezés szigetelése nem megfelelő? Semmit. A hatásfok a béka segge felé konvergál.
A rendszer: recair hőcseréló dobozolva, Sonofelx (2 cm szigeteléssel gyárilag szerelt) csövek a födém felett, a fűtetlen tetőtérben. :-(
2 hete történt mérés: 8 °C szabadtéri levegő esetén a hőcsekélőből 17°C indul el a csövekben a szobák felé, de a szobába már csak 15°C érkezik meg. 2 °C elveszik kb. 12 m csőben.
1 hete mérés: Kinti 0°C esetén 10°C érkezik a szobákba. Ez igen sovány. Az asszony megjegyzi...
A hétvégén 10-15 cm vastag szigetelést applikáltunk a csövek kb. 70%-ára. Kinti 0°C esetén a befújt levegő hőmérséklete 15 °C. Tehát nyertem +5 °C-ot. Még ez is sovány, de jelentős a javulás. A maradék csövek és a bűvészdoboz is szigetelve lesznek, de az anyag is belefogyott, meg az idő is.
Tanácsok most kezdőknek:
- Ha lehet, a csöveket a fűtött térben kell elvezetni és a dobozt is fűtött térbe kell helyezni. Bár vagy dobozt igényel a sarokban, vagy álmenyezetet.
- a sonoflex illetve a harmonikás hajlékony csövek helyett spirálkorcolt csövet kell alkalmazni. Örök élet, öntartó, alaktartó, kisebb a légellenállása, könnyebb becsomagolni, cserébe drágább is.
További tapasztalat: Szeptemberben amikor 18-20 °C alá csökkent a kinti hőmérséklet becsuktuk az ablakokat. Azóta nem voltak kinyitva. Korábban napi 2x kereszthuzat. A korábbi penészesedés még a legkritikusabb ponton sem fordult elő, mostohább körülmény mellett. A falra jobban rá lettek a tárgyak tolva. A hétvégén vettem észre, hogy a parketta szétnyílt újra. Télen ezek nálunk mindig össze voltak zárva. Tehát most szépen kiszáradt. A páratartalom 45-50% között mozog.
A G4 és F5 szűrőket ki kell cserélnem. A kintről beszívó oldalon majdnem fekete, a lakásból érkező levegő oldalon pedig erős szürke por van rajta. A lakás oldali szennyezettség mértékén nagyon ledöbbentem.
Kb. heti 5 liter víz lejön a rekupecből. Ezt a hétem megmérem. Néha feltekerem max fordilatra, így a hőcserélőből kifújja levegő a vizet. Ilyenkor mintha a megnyitottam volna a hálózati csapot. :-)
Kb. 20-30% fordulaton megy, ez bőven elég. A légszállítást nem tudom mennyi. Ha megy a főzés akkor a legnagyobb fordulat is kevés. A szagelszívó nincs bekötve, tehát célzott elszívás nincs, de nekem gyanús hogy még úgy is kevés lenne a légszállítás. Ez még fejlesztendő, kísérletezendő. Vagy kidobom újra a szabadtérbe a szagelszívó levegőjét.
Vettem 4mm es habosított pvc lemezt és azt feldaraboltam 8mm szélességűre és azt ragasztottam közé. A lapok közé pedig kb 8x8mm es pici távtartók kerültek ( 8db laponként) hogy ne érjenek össze, mert már a 0.5mm lemez is eléggé "hajlékony" ha egymásra van ragasztva.
- ha a kifelé menő csatornákban kicsapódó víz kifelé folyik (tehát úgy lejt a hőcserélő), akkor a légáram segít a víznek (mert tolja a vízcseppeket), viszont ekkor a hőcserélő utáni üreg soha nem kerülhet fagypont alá (hogy a kondenzvíz ne fagyhasson meg és el lehessen vezetni), ez nagy hidegben ront a hőcsere hatásfokán
- dehaviszont a hőcserélő úgy lejt, hogy a kicsapódó vízcseppek a meleg oldal (a lakás) felé guruljanak, akor a légáram nyomása épenhogy akadályozza őket
tehát a második esetben szerintem nagyobb lemeztávolságot kell tartan, ami egy kicsit szintén ronthat a hőcsere hatásfokán ;)
Sok ilyen műanyag elég jól túri a hidegen alakítást is,
tehát kell egy negatív meg egy pozitív prés-forma** (akár fából elkészítve)... no meg pár kísérlet, hogy az anyag meddig nyújtható hidegen szakadás nélkül.
(** szerencsés esetben elég lehet csak egy pozitív présforma, a túloldalra meg egy egszerű rugalmas anyag, pl EPDM hab vagy polifoam)
Ha az egyes levegőcsatornák hosszúság/vastagság állandója elég magas (tehát marhahoszú és marhakeskeny), akkor talán már nem is annyira fontos a turbulencia...
Köszi. Akkor otthoni gyártásnál a 4 mm is kevés lehet, főleg, hogy vékony anyagokkal nem lehet tartani mindenütt ezt a távolságot. Persze ha meg nagyobb távolságot álltunk be, messze kerülhetünk az optimumtól...
