" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Akkor lehet, hogy igazából -7 - -8-as bírnak :) Sajnos a szélcsend, nulla felhő errefelé nagyon megtette a hatását, de akkor nem izgatom magam a talajmenti fagyok miatt. szancsiéknél most nem volt akkora hideg és nála alig van különbség, valszeg azért, mert eleve egy mély helyen mér, ahol a 2m is "híd alatti"; nálunk ehhez képest óriási a különbség 0 és 2m között.
Minden ilyen (első) fagyhelyzetben értékes tapasztalatokra tehetünk szert, ha a fagyos éjszakát követő nap délutánján különböző magasságokban/fekvésekben, nyílt és beépített helyeken teszünk egy fagyszemlét bizonyos indikátornövényeket vizsgálva. Ezáltal három dimenzióban szépen rekonstruálható a lehűlési esemény.
Nagyon gyakori, hogy az ilyen őszi típusú fagyoknál ún. szendvicshelyzetek állnak elő, ami azt jelenti, hogy a mérsékelt magasságokban marad a legenyhébben a hőmérséklet és mind azok fölött, mind azok alatt alacsonyabb hőmérsékletek nyomát találjuk. Ennek az a magyarázata, hogy a mélyebb fekvések a kisugárzási fagy, a nagyobb magasságok a szállított fagy által szenvednek erősebb lehűlést, mint a közepes magasságok.
Az ún. radiációs minimum kérdése örök vita tárgyát fogja képezni. 2 méteren mért mérsékelt fagyok mellett (-2 --3 fok) mellett gyakran -7--8 fokos radiációs minimumokat mének. Ugyanakkor a mi megfigyeléseink szerint soha nem történt olyan, hogy ilyen mértékű fagyok esetén -7--8 fokot feltételező károsodás következett volna be a növényeknél.
Itt egy mai példa erre. Ezeken, a ma délután Letenye patakparti utcájában készített fotókon is látható, hogy a virágok károsodása/nem károsodása egészen a talaj szintjén sem különbözik attól, mint amit az itt 2 méteren mért (-2,5 - -3 fokos) hőmérsékletek indokolnak. A büdöske tűrésküszöbén vagyunk éppen. Talajszinten is!
A helyzethez képest ez nem vészes. Rosszabbra számítottam. Kár, hogy nem 2 méteren mérsz, előírásnak megfelelő eszközökkel. Így nehéz viszonyítani, illetve becsülgetni, hogy mi minek felelhet meg.
Sziasztok! Hát elég nagy sarlatánság lenne az egész. Sajnos a gránátalmák többsége csak -15 fokig bírja a fagyot. Ritka az olyan fajta, ami többet bír mint -15, bár vannak kivételek, sajnos ezekkel az a baj, hogy még ott is ahol elterjedtebbek, ott is csak korlátolt a beszerzésük. Ha valamilyen módon hozzátudnánk jutni ezekhez a fajtákhoz, talán megoldódna pár kiskertben a gránátalma termesztés. Érdekes módon a gránátalmánál vannak fagytűrésben erősebb fajták fügénél csak minimális eltérés van fajták közt.
Ilyen fajták a
Salavatski: Rangsorban a fajták közt, talán ez a 2. legjobb fagytűrésü fajta az Usa-ban. Orosz fajta. http://ediblelandscaping.com/products/shrubs/Pomegranates/RussianPomegranateSalavatski.php Itt azt írják, hogy -21 fokot túlélt fagykár nélkül. Az egyik amerikai fórumozónál -23 fokot kaptak, és csak egy ága fagyot meg kissé ennek a fajtának, ami bőségesen termet a következő évben. Jó tulajdonsága az hogy igen bőtermő, és hamar termőre fordul egyes fajtákkal ellentétben.
jobbszélen a salavatski fajta.
Kazake: Talán a legfagytűrőbb fajta. Üzbég fajta. Az amerikai topikozó írására támaszkodva, ez a fajta is -23 fokot kapott, fagykár látható sem volt rajta. Szintén kemény magvú fajta, kicsit kisebb mint a salavatski. Hátránya hogy később fordul termőre, és kevésbé bőtermő.
Középen a kazake fajta.
Entakhabeh Saveh: Iránból származó fajta. A külseje feket színű. Amerikai oldalak szerint, a Salavatskinál is fagytűrőbb. Sajnos csak ennyi tudtam róla összeszedni, mivel ez a fajta nagyon nehezen beszerezhető még ott is.
Nézz szét a gránátalma fórumban is,ha szeretnél venni.
Azt olvastam,hogy a szimpla virágú terem.
Ebből a fajtából nekem is van,magonc ezért sokára terem.Két éve vettem,akkor 1 éves volt,de még nem mertem kint hagyni télen.Nem nagyon bízok a -25-ben.Meg az is lutri,hogy mikor és milyet terem?Tavasszal tervezem kiültetni.Kicsit más,mint a többi gránátalmám,hátha beválik.
de gondolom Te is a 2m magasságban mért adatokat tekinted mérvadónak, miközbena talajmentén 2-3 fokkal legalább hidegebb lehet, azaz paradicsom, paprika októberben akkor is elfagyhat, ha 2m-en csak 0 fok van. A korlátozottan fagytűrő növényeknél melyik számít? Pl. a fügénél a -15 milyen magasságban mért értékre vonatkozik? vagy a datolyaszilvánál a -18?
Majd biztos jelentkezik, nálunk a városi hőszigetben a Tmin -5 volt, ezzel szemben nálam a kertvárosban 2m- en -7 - -8, a talajon pedig a kert északi fagyzugában -11. Tudom, hogy a 2m-es mérés a mérvadó, de ez akkor is sok(k).
"A gond az októberi fagy által kiváltott téli helyzet utáni tavaszodással van. Ezért szoktuk újra és újra leírni, hogy a legnagyobb bajt a szélsőségesség okozza. Kiegyenlített időjárási menet mellett nem okozna problémát, ha az átlagosnál valamivel melegebb, vagy akár hidegebb lenne. Azt a korai fagyot egy városi (növényekkel, kertészkedéssel nem foglalkozó) ember észre sem vette. Úgy fog emlékezni az idei őszre, hogy milyen meleg, hosszan tartó nagyszerű időjárás volt. Csak hát ugye mi tudjuk, hogy ahol ez, a fagy miatt bekövetkezett újratavaszodás beindult, ott katasztrófa vár a növényvilágra. Már a jövő héten nagy bajok lehetnek, még akkor is ha az előrejelzések által vázolt forgatókönyveknek csak az enyhébb változata valósul meg. Újra egyik végletből a másikba, tetemes károk mellett!..."
Ezek után kíváncsian várom Szancsi ma reggeli adatait. Az északkeleti országrész állomási hőmérsékletei is elég ijesztőek.
A baromfiudvari lugasra helyezett hőmérő által jelzett ma éjszakai -3,2 fokos minimum ideális mértékű fagyot jelent a leveles kivi számára ahhoz, hogy sértetlenül kezdhesse el téli "nyugállományba" vonulását.
Ma este voltam Muraszemenyén és levettem néhány levelet a baromfiudvari kiviről. Nagyon tanulságos megvizsgálni ezeket a leveleket. A vaku kissé fakóbb hatást adott nekik, mint a valóságos színük. Haragoszöldek ugyanis. Fényesek, nyári, teljes vegetációt jellemző turgor van bennük. A leszakításkor nem váltak le könnyen, úgy kellett erővel leszaggatni őket. Mindez arra utal, hogy egyelőre szinte olyan vegetációban van a növény, mintha nyár lenne.
Ez a jelenség újabb magyarázattal szolgál arra vonatkozóan, miért kapott oly sok fals értelmezést a kivi fagytűrőképessége.
Ninovarga ha megkérhetnélek szólnál Ákosnak, hogy írtam neki levelet. Szerintem valószínű hogy elfoglalt, de te jobban eléred.
Egyébként, a fügék nálam is így jártak, a hosszú fagymentes időszak miatt nem fejezték be a növekedést, és a vesszők nem kezdtek el beérni, a dugványok nagy része még zöld. Fűtetlen parasztházban teleltetném őket, ahol néha van -5 c nagy hidegben. De általában ritka a fagy a házban. Szerinted ez baj lehet, vagy kibírják az ilyen mértékü fagyot?
H:J neked is küldtem email-t, ha van időd olvasd el.
A becsehelyi (kivimagvető) Mariska néni kivije a környék többi kivilugasával együtt megváltóként várja a (mérsékelt) fagyot, hogy ne félig lombosan kelljen egy -20 fok közeli hőmérséklettel szembenézniük, mint ahogy 2009 decemberében történt.
(Figyelemreméltó még az udvarban a kép bal oldalán látható paradicsomok minősége és a két darab 2 méternél magasabb nemesbabérfa.)
... egy alföldi bucka magasságának megfelelő fagylefolyáson, a falu legszélső házának udvarán...
Furcsa dolgokat képes produkálni az időjárás, ez a mostani őrült klíma különösen.
Október első napjaiban (szinte) országos fagyok voltak, majd az azt követő időszakban egészen mostanáig kitartott a fagymentesség. Az elmúlt éjszakákon, a folyamatosan kitartó szélnek és felhőzetnek köszönhetően, még mindig nem süllyedt fagypont alá a hőmérséklet. Így azokon a helyeken, ahol októberben egyáltalán nem volt fagy, vagy csak nagyon csekély mértékű, a mai napig sértetlenek maradtak a még mindig vegetációban lévő növények. A szabadban tartott fügedugványokon még mindig ép a levél. Sőt, szomszéd Ferike patakparti fügeiskolája aranyérmet nyert az Épfügelevéllegtovábbfánmaradási Európa-bajnokságon. A szintén patakparton lévő konyhakerti maradványpaprikákon épek a paprikák.
Ennek a fagymentességnek a következő éjszakán minden bizonnyal vége szakad. Így is elmondható azonban, hogy az október első napjaiban fagysújtotta helyek és az akkori fagytól mentesülő helyek között a vegetációs időszak időtartama közti különbség majdnem két hónap. Ez egy évszak 2/3-nyi része!!!!
... de tíz éve már előfordult, hogy kiszáradt ugyanez az ága, mert akkor már ugyanezt az őrült klímakorszakot éltük, Azt kellett volna megnézni, hogy azt megelőzően emberemlékezet óta volt-e ilyen. Szerintem nem.
