Egy belvárosi kis lakás felújításával kapcsolatban kiváncsi vagyok a véleményetekre. Egy kicsi, 40 m2 lakásról van szó amely egy forgalmas belvárosi utcában található a 4. emeleten. Szeretnénk valamilyen szellőztető rendszert a lakásba, amely az ablaknyitogatós szellőztetés helyett, megszűri az utca szmogos, poros levegőjét, és ezáltal friss levegővel látja el a lakást.
Itt milyen megoldás jöhet szóba?
A fűtési rendszer házközponti, így sajnos a gazdaságosság kicsit háttérbe szorul. Elsőszámú szempont hogy tisztított, szűrt levegő érkezzen a lakásba, minden más másodlagos. Mi lehet a legjobb megoldás?
Ha a konyhai szagelszívó nincs direkt bekötve, akkor nem kell szűrő, nem fog eltömődni. Az első 1-2 méteren van egy vékony lerakódás, de utána semmi. 100év is kevés volna az eltömődéshez. Ugyanúgy, ahogy máshol sem szükséges szűrő alkalmazása. Nekem két év alatt nem rakódott le szinte semmi.
Persze, ha nagykonyhát, asztalosműhelyt üzemeltetsz, az más kérdés.
Célszerű minden elszívó helyre rápattintható porszűrőt tenni, mert a levegő por és szösz tartalmát sokkal könnyebb onnnan eltávolítani, mint évek múlva a csövekből
szellozorendszer csovezetenek a kiepitesenel tartok az epulo hazamban. Kerdesem, hogy az elszivo pontokhoz (furdo, konyha) szukseges-e, es ha igen milyen szuroket kell beepiteni? A konyhaba ugy gondolom feltetlenul szukseges, kulonben szep lassan megtelnek az elvezeto csovek zsirral.
A mérő vezetékeket valósznűleg nyugodtan elvághatod és megtoldhatod (kötéseket forrasztani!), ezeknek az olcsó hőmérőknek általában olyan nagy belső ellenállású hőérzékelőjük van, hogy talán még 20 méter toldás sem ront a pontosságukon.
tipp: kérj egy riasztó szerelőtől pár méter 8 eres riasztó kábelt (métere kb 70 ft), vagy szerezz be számítógép hálózati kábelt (jav: ne tömör, hanem hajlékony eres legyen), nyolc ér elég a 4 hőérzékelőhöz, ami előb/utóbb lesz a rekuperátorodban.
FOGYASZTÁS: Erről még nem is írtam. A legkisebb fordulaton 13W a legnagyobbon 105W. A légszállítást nem ismerem és boldog vagyok. Általában kb 20W körül szoktam beállítani a potmétert, ez a napi használat. Ha valami esemény van a konyhában akkor felcsavarom fél vagy teljes fordulatra. Ritkán nyúlok hozzá.
És a két hőmérő. Ezek a 3 méteres kábelükkel épp beérnek a kamrába. A mennyezet alá vannak egy fakanálra felgumizva :-) Nem atom pontosak, de arra jó, hogy lehet látni a hőmérsékleteket, főleg hogy ne fagyjon le a hőcserélő. Ha a kifújt venti fordulatát megemelem, akkor nagyon szépen lehet vele eltolni a hőfokokat. Persze az, hogy -20°C-nál mit csinál az még jó kérdés.
A felső sorok a madzag végén mért hőmérsékletek, az alsó sor a szoba hője.
FÜSTSZAG: Nekem G4 és F5 szűrők vannak a hőcserélő előtt és hasonlóan nem érzem a füstöt idebent. Korábban ez egy nagy félelmem volt.
FAGYVESZÉLY: megjöttek a hőmérőim. Ez nagyon kellett. Kettőt vettem, egyik a beszívott levegő hőmérsékletét méri, a másik a kifújt levegő hőmérsékletét. Ha a vezérlést úgy állítom be, hogy nincs fordulatszám különbség a két venti között, akkor 4 °C a különbség. Még mindíg nem százas a szigetelés. Ha külön vezérlem a két ventit, akkor viszont nagyon szépen lehet szabályozni a kifújt levegő hőmérsékletét, azaz a fagyveszélyt. Sőt mutatja a MIN és MAX -ot is, így az utolsó RESETig le lehet róla nézni a hőmérsékleteket. Pl. hajnalban vagy este mi volt a minimum hőmérséklet.
KONDENZVÍZ: az utolsó bejegyzésem egyikénél (12.04) még írtam hogy napi 1 liter kondenz jön le. Nos utána szinte teljesen eltűnt a víz. Szinte nem is folyt le semmi, tegnapig 2 hét alatt jött össze kb. 2 liter. Érdekes, szinte ezen időszak óta a kezem is szarrá van száradva.
Van vkinek vmi ötlete, h hmilyen légtömören záró visszacsapó szelepet lehetne csinálni annak érdekében, h amikor a ventik nem működnek, ne legyen légáramlás felfelé a padláson vezetett csövekben. 2 fajtán már túl vagyok, nem jók, mert mindkettőnél van jócskán "luk" a levegőnek zárt állapotban.
Nekem a közvetlenül földfelszín feletti beszívás vált be. Ott mindig jóval ritkább a füst mint feljebb. AZ érzés tényleg felemelő, ahogy hazaérsz, belépsz a kinti büdösből a friss levegőjű kecóba.
Az idei szezon kezdetén a szellőztetőm beszívását átkötöttem az északi fali homlokzatról a padlástérbe. A padlástérben egy EPS hasbábot ragasztottam össze PUR habbal, aminek az egyik oldalán kapott a beszívás egy vastag, 50x50 cm-es plusz G4 szűrőpaplant is. Ugyancsak bekerült ebbe a dobozba (ill a benne levő spirál korcolt fém csőbe) az egyik norvég fűtőtestemből kiszuperált alacsony hőmérsékletű fűtőblokk is. Ezt rádiós távkapcsolóval tudom beüzemelni, amikor is 5 fokra igyekszik felmelegíteni a bejövő levegőt. Ez ki tudja ütni a szellőztető fagyvédelmét a leghidegebb napokon (tartós -5 alatt).
Eddig nagyon bejött ez a megoldás, az előző telekkel szemben, semmi nem jött be a szomszéd füstjéből. Szinte mellbevágó pl. naplementekor kilépni a kellemes beltérből a kinti begyujtás(ok) füstös levegőjébe, nagyon éles a határ teljesen más világ van odabent. A tetőm új, cserepes alatta párazáró fóliával. Ennek átszellőztetéséhez is pont ideális ez a téli elszívás. Még plusz haszon az is, hogy a legkisebb napsütésre melegedő tetőtér, illetve az ott a tetőn keresztül távozó hő egy része is újrahaszonsoul ;) A beszívás viszonylag magasan a sátortetőm gerince közelében van.
Végezetül mégegy szösszenet, az elszívás és a befújás egyensúlyának beállításához. Sokan úgy állnak hozzá, hogy legyen egy kis tólnyomás, mert az majd milyen jó, mert nem jön be kontrolálatlan, esetleg szennyezett levegő a szellőztetőn kívül. Igen ám, de ha belegondolok, mi is történik ebben az esetben a legkisebb légtömörségi hiba esetén is, már nem tűnik olyan jó ötletnek! Miért? Nos, pl télen akkor ugye 24 órában "préseljük" ki a házból a meleg levegőt, nemcsak a szellőztetőn, hanem a beépített légtömörségi hibákon, réseken keresztül is. Ez a benti meleg levegő a szerkezeten áthaladva lehül, jó esélyel harmatpont alá, és kondenzátum formájában megjelenik. Mindezt a teljes fűtési szezonban, napi 24 órában! Ennek bizony súlyos ázások, leromlott szigetelés, idővel pedig akár szerkezeti károk is lesznek az eredményei.
Szerencsére, a legtöbb szellőző rendszernek alapvetően nagyobb a nyomóoldali ellenállása mint az elszívás oldali. Így a gyakorlatban azonos ventillátorfordulatszámmal biztonságos az üzemeltetés, házi kivitelezés esetén is. Feltételezem, hogy a gyéri készülékek programjai is védenek a tartós tulnyomásos üzem ellen. Persze, egy eleve PH minőségű légtömörség esetén kisebb ennek a problémának az esélye, viszont egy utólagos konverziónál érdemes észben tartani.
"Télen meleg az a cső, de nyáron már a cső lesz a hideg."
A nyári abszolút páratartalom általában 10-15 gramm/m3, ilyenkor a harmatponti hőmérséklet 14-15 fok körül van, 20 fok környékére szerintem csak nagyon rövid időre szokott felmenni (pl kánikulai zivatar után). Az a lakásból távozó "hideg" cső meg kb 25-30 fokos lesz.
"A padlástérben akkor kap 20 cm kőzetgyapotot minden oldalra."
Ha ez a "minden oldalra" azt jelenti, hogy a cső körbe lesz hőszigetelve, akkor helyes :)
"A szigetelésre párazáró vagy páraáteresztő fóliát tenél?"
A pára a melegről a hideg irányába vándorol.
A padláson a cső melegnek számít, meleg cső hőszigetelését kívülről jobb nem párazárni.
Tehát ha mindenáron szépen burkolni szeretnéd (én magamnak a fólia ára helyett inkább extra gyapot-centiket vásárolnék), akkor legyen a burkolat páraátersztő fólia
(vagy ha biztosan nem fog víz rácsepegni, akkor egyszerű óccsó geotextília is jó lehet)
