Köszönöm Sefotos, de már megpróbálkoztam korábbi instrukcióid alapján a szereléssel, de rá kellett jönnöm, hogy én ehez kicsi vagyok. Szétszedtem a gépet, eljutottam egészen a redőnyig, de ott megtorpantam és gyorsan összeraktam. Fél napomba telt, míg rájöttem aztán, hogy honnan hiányzik az az egy kicsi csavar, ami megmaradt... Ezért szeretném, ha valaki olyan nyúlna a géphez, aki (velem ellentétben) tudja is, hogy mit csinál.
Nekem is van pár db. Amint ráérek, hozzáfogok: a régi kenőanyagot kell eltávolítani, tisztítani, újrakenni. Majd a rugóerőket beállítani. Feltéve, hogy a vászon nem szorul cserére.
A Princelle féle Szovjet gépek katalógusát (angolul, új kiadás) már egy hete hurcolgatom CD-n, 71 MB pdf, de csak nem jelentkezik a tisztelt megrendelő.
Én biztos nem fogom kipróbálni. Főleg, mert ilyen trükköt nem akarok most csinálni, másrészt mert ezek régi gépek, jobb nem bántani őket (vissza lehet keresni, első szárnypróbálgatásaimnál majdnem kinyírtam a zorkit), harmadrészt ha mégis trükköket csinál az ember ott lehet, hogy a képszerkesztő program a hatékonyabb megoldás, még akkor is, amikor az eredeti képet analógra fotózta az ember. De azért érdekes dolog, hogy ilyet is lehet(ne).
Nem tom ez az idoallito csavargatas mennyire egszseges, az elegge erzekeny pontjuk. En valami olyanra emlekeztem, hogy a filmvisszacsevelo kioldo gombot kell nyomni mikozben felhuzod.
Érdekes, erről nem tudtam. Nekem van Zenit E és a szokásos orosz távmérősök, pontosabban 3 db zorki. Egyébként az orosz (mozgó)filmes kamerákon van erre egy külön tekerentyű a tartozékok között, továbbá egy nyílás a kamera oldalán, ahova ez csatlakoztatható. Így lehet vele trükközni.
De a fényképezőgépeknél nem is tudtam erről a lehetőségről.
Lehet hogy mindannyian tudjátok, én néhány napja olvastam egy régi Ezermesterben, hogy Zenit E-vel hogyan lehet 1 kockára több felvételt készíteni. Kipróbáltam Fed 2-vel, Fed 3-mal, és azokkal is működik. Le kell nyomni az expógombot, az időállító tárcsát az óramutató járásával ellentétesen körbe kell csavarni, expógombot elengedni. Így filmtovábbítás nélkül felhúztuk a zárat, lehet exponálni. Azt hiszem ez az összes hasonló szerkezetü gépen (pl. Zorkij 4, stb) hasonlóan működhet. A mai gépek közül sok nem tudja ezt az egyszerű trükköt. Ihagee
A "gyengébb" minőség ránézére pusztán abban nyilvánul meg hogy egy-két alkatrészt már műanyagra cseréltek és a felületkezelés sem olyan szép. Gondolom nem véletlen helyezték ki a gyártást annakidején Hong Kong-ba: költségtakarékosság. Ez ebben nyilvánul meg. Mindenesetre az objektív továbbra is Japánban készült, nem véletlenül virít rajta minden esetben a "Made in Japan" felirat.
De ezek (talán) csak esztétikai dolgok és semmit nem vonnak le a gép értékéből és használhatóságából...
############
Én személy szerint, leginkább az első ránézésre "primitivínek" tűnő fénymérőn lepődtem meg. Mint kiderült, diára is teljesen jól használható. Az ASA tárcsa is tökéletes helyen van kompenzációhoz.
Olyan mintha új lenne és éppen 1980-at írnánk és a fotóbolt polcain csak ilyenek sorakoznának...
Igazad lehet a GSN gyengébb minőségét illetően, mert nekem éppen a távmérő gyűrű kelt önálló életre, szerintem bagatell munkával javítható, de mondjuk az bosszantana ha egy külföldi utazás során történt volna ugyanez. Optikailag viszont nagyon jó gép.
Talán még annyit hozzáfűznék, hogy a GT/GS még Japánban készült és láthatóan jobb minőségő mint a Hong Kong-i GSN/GTN-ek. A GSN-en már több a műanyag, a távolságskála (legalább is a sajátomon) csak festett, míg a GT-n gravírozott. A kereső a GT-n kékes árnyalatú, így kontrasztosabb míg a GSN-en színtelen ezért a GSN-nel kevés fényben könnyebb fókuszálni, míg a GT-vel az átlagos körülmények között.
Ezeknek a '70-es évekbeli kompakt távmérősöknek az egyik hibája(?), hogy a fedlap szigetelése/illesztése általában nagyon rossz így az elmúlt 25-30 év alatt koszosak, ködösek lettek. Mindenképpen érdemes őket kitisztítani,mert óriási különbségek lehetnek ezáltal kereső és kereső között.
Amelyik gépeket eddig mértem,azok szerencsére mind precízen be voltak állítva. Nem tudom hogy ez annak tudható e be, hogy általában még az 50-es évekből származnak, amikor talán jobb volt a minőség (esztétikailag mindenképpen) vagy esetleg annak hogy még nem voltak avatatlan kezek által szétszedve.
Én egy Exakta mattüveget használok és órás lupéval ellenőrzöm. Sajnos ez Zorki/FED-1 nél nem működik. Mi ilyenkor a teendő? Általában a munkatávot beállítom pontosra és egy másik azonosan beállított gépen (pl. FED2) bállítom az objektívet is. Aztán próbafelvétel. ( Eleinte ezt a Leica-nál úgy oldották meg hogy fúrtak egy lyukat a hátfalra és azon keresztül lőtték be az objektívet. )
A tűrés + - 0,02 mm, ezért indikátor órával, indikátor órás mélységmérővel vagy digitális tolómérővel kell mérni.
Mayzenberg úr hires könyvében (1964. Kiev) a film leszorító laphoz mér, aminek nagyon gyenge a rugója, ezért az indikátor órában is le kell csökkenteni a rugóerőt. Igy lehet akár ZORKI-1-est is mérni.
Én ezt nem tartom megbízhatónak. Felragasztom a mattüvegemet fényes felével az obi felé ragtapasszal a filmasztalra. Ezután digitális tolómérővel 4 helyen mérek.
Nem könnyű begyakorolni. Viszont nagy meglepetések lesznek. Ritka a jól jusztírozott gép!
A karima alá pakolt papír alátétekkel kell beállítani a méretet. A csavarok meghúzása is hat rá, ezért aki csak szétszedi, majd ugyanúgy összerakja a gépét, az is számíthat arra, hogy a munkatávolság elállítódik.
Vigyázat, pl. a Kiev távmérős gépben 4 db lemart felfekvő sín van a filmasztalon, csak a belső pár a megfelelő, a külső pár néhány tized mm-rel jobban kiáll. Ezért a mattüveget a film szélességére, vagy annál keskenyebbre le kell vágni. Én ragtapasszal beragasztom, zár előtte nyitva rögzítve, majd kb. 10-szeres fejre rögzített lupéval nézem a képet.
Erről a típusról.
