Te komolyan nem érted? Hány párról nem is tudják, hogy párt alkotnak. Vagy úgy csinálnak, mintha nem tudnák, hogy szebb legyen a statisztika. Vagy csak hajt a nőre a fickó, aztán elborul az agya. Az mi? Kapcsolat sose volt, de a fickó úgy viselkedett, mintha lett volna. (Lsd fagyis)
Aztán ha nincs meg a holttest. Pl az a vv Fanni, úgy emlékszem, nem került elő. Így hát ő sincs a statban.
Érdekes ez a családon belüli erőszak (kapcsolati erőszak) kifejezés és kategória.
A lúgos orvos ügyét is ide sorolták, holott ő és a megtámadott hölgy sosem voltak család és már hosszú ideje párkapcsolatban sem voltak, csak hát olyan kategória nincs hogy "hajdani ismerősök erőszak".
"Korrupt ország korrupt rendőrségének látszólag is hamis statjanak nem hiszek. Abban érdekeltek, hogy tusoljak el az ügyeket, ne legyen adat, ne derüljön ki, hogy egy erőszak kapcsolati volt, ne húzzuk be a rubrikat."
Egy gyilkosságot elég nehéz eltusolni. Hogyan gondolod, kimegy a rendőr és megállapítja, hogy nem is hallott csak hosszan pihen egy késsel a hátában?
Másrészről a gyilkosság esetén a rendőrség épp ellentétesen érdekelt, mert egy eltusolt ügy rontja a felderítési arányokat. Egy ilyen gyilkosság épp a rendőrségi statisztika fényezésére jó, mert nem is kell nyomozni, hogy ki az elkövető.
Érdemes utánanézned, hogy mi történt a soroksári futónő gyilkossága esetében. Egyrészről felmerült, hogy a férjének köze volt hozzá - az előbb említett okból, kényelmes lett volna a rendőrségnek - másrészről, elég sok erőforrást áldozott a hatóság, hogy végül meglegyen az elkövető.
A fenti megjegyzésed inkább egy tényekkel nem alátámasztott, érzelmi alapon hozott vélemény.
Korrupt ország korrupt rendőrségének látszólag is hamis statjanak nem hiszek. Abban érdekeltek, hogy tusoljak el az ügyeket, ne legyen adat, ne derüljön ki, hogy egy erőszak kapcsolati volt, ne húzzuk be a rubrikat.
Ez a gépelt cucc ugye nem valami modern tanulmányból van? Ezt valami lepenzelt foszer szopta ki a kisujjabol, a száz éves titkárnője meg begepelte? Naggyon hitelesnek tűnik. Ja, nem.
a rendorseg oldalan magad is lekerdezheted, volt link a ferfiak kulseje topikban
Amúgy a nők akkor lesznek erőszakosak, ha évekig bántalmazzák őket. Egyszer csak betelik a pohár.
"Egy áprilisi estén, amikor Faisal hazaért a munkából, a lakás úgy nézett ki, mintha betörők dúlták volna fel. A bútorok felborogatva, az összes holmi a padlóra szórva, a törékeny holmik szétzúzva hevertek. A hálószobát egy üveg, szétlocsolt bor és összetört poharak darabjai borították. A nő férfire nézett és azt mondta:
- Azt hiszed okos vagy, két ügyvéddel is tárgyalsz rólam. De figyeld csak, mit csinálok!
Azzal kirohant a lakásból. A ház biztonsági kamerái rögzítették, amint a nő a lifthez rohan. Kamerák a liftben is működnek, a felvételeiken jól látszik, ahogy a nőökölbe szorított kézzel két hatalmas ütést visz be a saját arcára. Asmae a rendőrségre ment és feljelentette a férjét bántalmazásért."
"A legfontosabb dolog, amit a szexmunkásokkal folytatott interjúkból megtanultam, az, hogy egy rendkívül összetett és bonyolult jelenségről van szó, ahol a sematizáló, sommás ítéleteknek nincs helyük.
Fontos elismerni, hogy sok embert kényszerítenek prostitúcióra világszerte, és nincs véleménykülönbség abban, hogy a kényszerítést minden esetben büntetni és üldözni kell. Azok az emberek azonban, akikkizárólagaz erőszakos leánykereskedők markából megszabadult nők történetei alapján alkotnak képet erről a jelenségről,torzképet kapnak.
Nem azért, mintha ezek a történetek ne lennének hitelesek, hanem azért, mert a kényszerprostitúció nem tekinthető szexmunkának.Csak Magyarországon több ezer olyan szexmunkás él (nő és férfi), akit nem kényszerítenek, akire nem illik rá az elrabolt és kényszerített lány története.Sőt, a velük készített interjúk alapján nyugodtan elmondhatom, hogyhatározottan elutasítják, hogy őket bárki passzív, megmentésre szoruló áldozatként határozza meg.
A szexmunkások tapasztalatai azt mutatják, hogyminél több kriminalizáló és bürokratikus jogszabállyal lehetetlenítjük el a szexmunkát, a szexmunkások annál kiszolgáltatottabbá és sérülékenyebbé válnak.Még akkor is, ha közvetlenül nem a szexmunkást, hanem annak kliensét, főbérlőjét stb. büntetik. A szexmunkás ugyanis ezekben az esetekben is kizárólag akkor folytathatja a tevékenységét, ha elrejtőzik a hatóságok elől. Ez pedig a korábbinál is nagyobb kockázatvállalásra kényszeríti. Azokban az országokban például, ahol a szexmunka bármelyik formáját büntetik, a rendőrség gyakran a kondomokat használja bűnjelként, ezzel a védekezés nélküli szexre késztetve a szexmunkásokat.Svédországban, ahol a klienseket büntetik, a szexmunkások jóval rejtőzködőbbé váltak, kevesebb lehetőségük van a klienssel való tárgyalásra, a nem megfelelő kliensek kiszűrésére, arra, hogy megkérjenek valakit, hogy várja meg őket, amíg a klienssel vannak, vagy arra, hogy szükség esetén segítséget kérjenek a hatóságoktól, vagy a segítő szervezetektől.Ezzel ugyanis a teljes klientúrájuk elvesztését kockáztatják. Egy nemrégi felmérés szerint a svéd szexmunkásoknak csupán egynegyede jelentené a hatóságoknak, ha bűncselekmény áldozatává válna!
Ellenben, azokban az országokban,ahol a szexmunkásokat és a klienseiket nem bünteti a törvény, ahol a szexmunkások lakást bérelhetnek, ahol büntetlenül dolgozhatnak az utcán, vagy ebből a célből bérelt ingatlanokban,jóval könnyebb fellépni az erőszak, a fertőzések és a kirekesztettség ellen.Amennyiben a szexmunkásnak nem kell rejtőzködnie, könnyebben megközelíthetővé válik a hatóságok és a segítő szervezetek számára is. Új-Zélandon például a teljes dekriminalizáció 2003-as bevezetése óta a szexiparban dolgozók túlnyomó többsége jóval nagyobb biztonságban érzi magát."
Van egy primitiv modszer a caladon beluli.eroszak megelozesere. Pl.egyik szomszedasszonyom nehezsuju judobajnok volt, az az de de ivitast kielte a paston ezert aztan a Feltöltès rjet nem bantotta.
"Végtelenül elkeserítőnek találom, hogy sok, általam nagyrabecsült nő is úgy gondolja, hogy a feleségeken, és a prostikon kell a nyelvünket köszörülni, ahelyett, hogy a nőket kihasználó férfiakról beszélnénk. Hogy arra gyűjtenénk már réges-régen aláírásokat, hogy a prostituáltakat "használókat" is büntetni lehessen. Hogy végre ne csak mindig a nők húzzák a rövidebbet.
Ne magyarázzuk azzal, hogy ez egy sokezeréves bevett dolog, amin úgysem lehet változtatni. Hogy amennyiben büntetik majd a szexért pénzt adókat is, akkor több lesz a szexuális bűncselekmény. Hogy majd több lesz az erőszak.
A halálbüntetés is bevett dolog volt sok ezer éven keresztül, és amikor megszűnt, egy darabbal sem lett több az életellenes bűncselekmény csupán azért, mert az elkövető eleve azzal a tudattal ölt, hogy úgysem végezhetik ki.
A feleségekre visszatérve pedig, oly sokan tudják, hogy mit kellene ezeknek az asszonyoknak tenniük, hogy mikor mire mit kellett volna lépniük.
De nincsenek az ő helyükben, nem tudják, hogy miért maradnak.
Nem biztos ám, hogy csupán az anyagi jólétért, bár bizonyára olyan is akad.
De megfordul-e a fejünkben, a gyűlölet felhő mögött (ami miatt homályosan látunk, és félreértés ne essék, teljességgel érthető is), hogy esetleg más oka is lehet?
Például, hogy talán lehetetlen elválni tőlük…
Gondolkozzunk el egy kicsit."
Péterfy-Novák Éva
Elképzelt interjú kokó ügyben. Kérdéseim lennének. "1. Mennyire tartja a képen, felvételeken szereplő hölgyeket? Mit tud a lelkivilágukról? Érdekli önt, hogy miért engedték meg maguknak, hogy szó szerint, használják őket? 2. Mit gondolna, ha egy férfi így juttatná előnyhöz a maga lányát? 3. Miért tudok én hivatkozni a maga lányára, sőt, már fel is ismerném, mert maga válaszként az ő és családja arcát kitette Facebook-oldalára? Mire gondolt akkor, amikor őket használva (megint ezt a szót használom) védekezett? 4. Mit gondol, mit fognak a maga gyerekei kapni ezért a közösségükben? 5. Mit gondol, mennyire viseli meg őket az, hogy maga ezzel a húzással a történet részévé tette őket? 6. Azzal, hogy nem lép vissza, további támadásoknak teszi ki magát, ezzel pedig őket. Ez tény. Azzal, hogy nem lép vissza, azt mutatja nekik, hogy ma következmények nélkül bármit meg lehet tenni, bárhogyan lehet emberekkel bánni, közszereplőként viselkedni. Mit gondol erről?"
Segélyvonalak, anyaotthonok, segítők, de persze azok tudjuk, hogy nincninc... Külföldön pedig még rémesebb a helyzet, ott még a létezésükről sem tudnak.... Oh, wait.
Tudod, ami VALÓBAN nincs, az az akarat, hogy lépjenek: azt mindenkinek magának kell ugyanis megtennie.
Látod, így jár az, aki a mellékelt linkre sem hajlandó ráklikkelni és a táblázat pirossal gondosan aláhúzott sorait sem olvassa el. :)
Tehát: "Ez a gépelt cucc ugye nem valami modern tanulmányból van? Ezt valami lepenzelt foszer szopta ki a kisujjabol" jelen esetben a hivatalos magyar hatósági és ügyészségi bűnügyi stat, és innen van:
Ez a gépelt cucc ugye nem valami modern tanulmányból van? Ezt valami lepenzelt foszer szopta ki a kisujjabol, a száz éves titkárnője meg begepelte? Naggyon hitelesnek tűnik. Ja, nem.
Amúgy a nők akkor lesznek erőszakosak, ha évekig bántalmazzák őket. Egyszer csak betelik a pohár.
Kedves átlátszóka, a számokat bizony nem ártana néha a népesség kontextusában is megvizsgálni, rögtön nem lenne olyan szembeötlő a femenes pampány: Franciaország és az UK lakossága kb. hasonló volumen: 67 millió fő, ebből bizony egyre több a sokadik generációs bevándorló is olyan országokból, ahol tán még lenne némi dolga a fejlett nyugati világban tüntikéző és feszültségkeltő femiknek, vagyis nem ördögtől való lenne megérdeklődni, vajon milyen nemzetiségűek, illetve származásúak ezek a bizonyos elkövetők.
Kontrasztként az UK-ban ugyanezek a számok: 25-75% a női-férfi elkövetők aránya, az átlag párkapcsolati erőszak áldozatainak száma 160 fő és nagyjából stagnál, kis fejszámolással ez 120 női áldozat évente: https://www.bbc.co.uk/news/uk-49459674
A NANE tévhit-tényes félrevezető számait pedig itt már cáfolták néhányan, íme egy másik megközelítés; néhány évvel későbbi adatok ugyanúgy pie chartban, a végeredmény kb. ugyanaz:
Már letölthető az applikáció, amely térképes keresővel és pánikgombbal segíti a bántalmazott embereket.
Az erőszakmentesség világnapján tartott tájékoztatót a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. a cég égisze alatt futó projektekről. A világnapra időzítve indult el Boglacsik Tímea, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat igazgatója blogja a csalad.hu-n. A szakember azt mondta, olyan történeteket, dilemmákat szeretne megosztani, amelyek a közönnyel kapcsolatosak.
Gyors segítséget lehet kapni mobilon
Téglásy Kristóf, a kríziskezelő szolgálatok fejlesztését célul tűző projekt szakmai vezetője arról beszélt: a Kapcsolj egyből! projekt megpróbálja az erőszak áldozatait és a rajtuk segítő szervezeteket is támogatni.
A kereső megmutatja, melyik az a segítő intézmény, amelyik a bántalmazotthoz legközelebb esik. A gyorshívó gomb pedig az aktuális lelkisegély számot, vagy az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) számát hívja. Mindkét szám éjjel-nappal hívható. Az applikációt telefonról és a Kapcsolj egyből! honlapjáról is le lehet tölteni.
"Zoe* and Holly* grew up in a household where their father subjected their mother to psychological and physical abuse and have been exposed to domestic violence since they were born.
The two sisters ... have gone on to endure domestic abuse in their own respective relationships as adults."
Miért is olyan visszatérő a mintázat, hogy aki bántalmazó családban nő fel, annak mintha kényszeresen egy ugyanilyenbe kell belefutnia? Miért nem tanulnak ezek a nők az orruk előtt levő, saját bőrükön már megtapasztalt példából? És miért vannak mások, akiknek ez sikerült?
"some 50 per cent of children who experience domestic abuse as a child go on to endure the same abuse later in life."