Sajnos a legtéltűrőbb fajták téltűrése is korlátozott. A túlélés titkát nem a fajtában kell keresni, hanem abban a helyben, ahova a növényt ültetjük. A sík területeken és a völgyekben renszeresen elfagy. Dombvidékeken a legmagasabb dombok tetejére kell ültetni és akkor legfeljebb a legszörnyűbb hidegkatasztrófák idején érheti károsodás, akkor is jellemzően csak részleges. Közben hatalmas fává nő. Alkalmatlan helyen az ember csak folyamatosan kudarcélményt szerez vele magának. Megfelelő lehet még a nagyon beépített belvárosi környezet, fekvéstől részben függetlenül. A legjobb a dombon lévő városi környezet.
nem akarok beleszólni, de nálam okosabbak többször javasolták a fagytűrőbb honos fajták beszerzését , érdemes lenne ebben kikérni Floo2 vagy Ninovarga véleményét, pár honos fajta:http://w3.mkk.szie.hu/dep/kerteszet/ta/knkt/gyum/Ficus_carica.html
Ez jó kérdés, sosem takartam fügét, szerintem ebben talán máshol, másik fórumban jobban tudnak tanácsot adni. Például a pálmások, ők gyakran takargatnak.
Úgy! Arra kell figyelni, hogy ne száradjon ki, nedvesen legyen tartva a görögországi levágás és a magyarországi elültetés között. A biztonság kedvéért sosem szabad egy ággal eljönni, 3-4 külön gallyat kell elhozni. Tudsz ott valami jó fajtát?
szia, kertészeti perlit, kapható pl. a Pannon perlit kft-től van telephelye a XVII.ker Pesti út 14 (ha jól emlékszem) a festékbolt mögött a 3-5 mm-res 100 literes zsák 2300Ft
itt vannak még képek: http://figs4fun.com/basics.html pohárban, zsákban, hűtő zacskóban, fedett műanyag bobozban....
a fórum oldalon pedig lelkes fügések írogatnak http://figs4funforum.websitetoolbox.com/
plusz egy video: http://www.youtube.com/watch?v=Hl8sBac3TCo
Ez mind igaz, de talán még kiegésziteném azzal, hogy oltott mésszel / hamuval szorja körül a tövet. Sajnos - saját empirikus - tapasztalat, a csigák is szeretik a fügét. három gyökérsarjat ültettem el az egyik telken és kettőt majdnem végigrágtak, a harmadikat csak negyedrészben. Majdnem szétdurrantam a dühtől.
Szóval a csigatámadásokra fel kell készülni, jobb megelőzni a bajt. 90%-os háncsolás.....
Majdnem minden kérdésedre választ kaptál, úgynézem :))
Ha adsz egy pontos címet, megnézem a Google Earthon, hogy milyen fekvésben laksz. A pécsi belvárosi állomás az egyetemnél -12-13 fok közötti legalacsonyabb értéket mért a mostani télen. Pedig dombon is van, és hőszennyezés is akad bőven. Más amatőr, de többé-kevésbé hitelesen mérő műszerek -14 fok körül mértek. Egy ilyen kis fácskát egy -14 fok már károsít.
A füge túlélése, mint ahogy Ninovarga leírta: vagy a domb, vagy a hősziget. A domb ebben az esetben azt jelenti, hogy mondjuk ha a völgy vagy a sík mondjuk 120 méteren van, akkor a sík vagy völgy fölé magasodó domb 170 méteres szintje már kezd jó lenni. A füge -15 fokon fagy el. Térségtől, kontinenstől mindentől függetlenül. -15 foknál alacsonyabb értékhez vastag hótakaró, lehetőleg szélcsendes idő és derült ég szükséges Ha ezek adottak, akkor -15-20-25 fokos értékek alakulnak ki. A -15 fok a magasabb, dombi, dombtetői fekvésekben és a belvárosokban, a -20 a közepes helyeken, a -25 pedig a völgyek alján várható ilyen esetekben.
Ezért lenne fontos tudni, hogy milyen fekvésben van a házatok. Ha az idén elfagyott a fügéd, akkor erős a gyanú, hogy nem túl jó fekvésben, persze ez nem zárja ki azt, hogy 2-3 évig ne fagyjon el. Aztán utána megint. Két variáció van: komolyan takarni kell, vagy pedig keresni (venni, ismerőshöz ültetni vagy bármi) egy olyan területet, ahol megfelelő terepviszonyok vannak.
Ezen túl vannak olyan fajták is, amik -16-17 fokig is fagyállóak, de az a gyanú, hogy ez is csak idősebb korban jön ki igazán.
Mivel bajt nem okozol vele, várj ki vele. Előfordul, hogy súlyos, de nem visszafordíthatatlan szöveti károsodást szenvedett és megkésve bár, de regenerálódik és valahonnan kihajt. Akkor elég lesz onnan lemetszeni. Gyökérről, vagy tőről mindenképpen fog sarjakat nevelni. Ha a meglévő rész nem hajt ki, azokat kell fölnevelned.
Azért fontos tudnivalók az ott leírtak, mert annak, aki olyan korlátozottan téltűrő növény nevelésével akar foglalkozni, mint a füge, ezek a dolgok elengedhetetlen alapismeretként kell, hogy meglegyenek. Lehet, hogy sokaknak karnyújtásnyira rendelkezésére állna a füge számára megfelelő hely, de mivel a kritériumokat nem ismeri, rosszul választ. Bizonyos jelenségekre pedig nem talál magyarázatot.
Nem, nem, pontosan úgy értettük, ahogy kell. Köszönjük a gratulációt. Elismerem, hogy előismeretek nélkül egy kicsit tömény. De ha van időd újra végigrágni magad rajta, most már a rövid válaszom ismeretében, biztos vagyok benne, hogy meg fogod érteni a lényegét.
A füge mindig, bármilyen hideg tél után kihajt a föld alól. Olyan nincs, hogy maga a növény meghaljon. Gyomirtóval sem egyszerű kiirtani. Csak ha földig fagy, akkor abban az évben a későn induló hajtásokon már csak őszi másodtermés lesz és az is általában túl későn ahhoz, hogy a nagy része be is érjen. Néhány szem viszont akár lehet rajta azért idén ősszel. Azért is lenne fontos értelmezni ezt a cikket, mert világosan le van írva benne, hogy a jól termő füge feltétele nálunk pusztán az, hogy ne fagyjon el télen. Ehhez pedig a cikkben leírt jelenséget kell kihasználni, a kisugárzási inverziót és/vagy a városi hősziget jelenségét. Magyarországon síkvidéken, völgyekben az adott tél leghidegebb hőmérséklete majdnem minden évben eléri, vagy átlépi a füge föld feletti részei számára kritikus bűvös -15 fokos küszöböt, míg a dombjaink megfelelő magasságában, megfelelő fagylefolyási szintkülönbséggel, illetve nagyobb városok sűrűn beépített kertjeiben ez 10-20 év alatt csak egyszer-kétszer fordul elő, vagy még annyiszor se. Ha a füge minden évben tövig fagy, akkor egy ördögi kör indul be, a földről későn induló hajtások nem érnek be kellőképpen, a be nem érett hajtások pedig méginkább érzékenyek a hidegre, magasabb hőmérsékleten is elfagynak, és így tovább. Azonban még így is mindig, minden körülmények között kihajt tavasszal.
