Nem. Pedig ez volt az egyik oka annak, hogy okostelefont vettem: azt reméltem, hogy így mindig magamnál tudhatom a katalógust, így könnyen elkerülhetem a duplumok vásárlását. De persze az adatrögzítés annyi időt elvinne, hogy eddig nem történt meg. Most legalább a Világjárókat beírtam, két teljes éjszaka alatt, már csak olyan tizenötször ennyi lenne...
Atyám most állt neki katalógust csinálni, aminek, azt hiszem, két oka van: 1. kicsit unatkozik, 2. pár éve egy hatalmas, szisztematikus könyvtárrendezést vittem náluk véghez. Azóta nélkülözhetetlen vagyok a családban. Egyszerűen semmit sem találnak, és bosszantja őket, hogy én meg telefonon bármikor megmondom, melyik szoba, melyik fal... :-)
Amúgy ti nyilvántartjátok valamilyen formában az otthoni könyveket? Én mostanában jutottam el odáig, hogy szép lassacskán, mindig egy sort vagy amire épp van idő, beírogatom a gépbe, minimális alapadatokkal, (szerző, cím, témakör) meg hogy hol van. Volt hogy fél napig keresgéltem valamit, amiről pedig tudtam, hogy biztosan megvan, na akkor határoztam el.
Valamikor a kilencvenes évek második felében az akkor még német tulajdonos elrendelte, hogy a könyvtár állományát "apasztani" kell. Már nem emlékszem, mennyi volt az elrendelés, felére-e, tán harmadára, és arra sem, miért zavarta a németet, hogy a Blaháról átköltöztetett könyvek ott pihennek a Bécsi úton, de tény, hogy akkor nagy selejtezés következett. Szépirodalom, lefutott ideológiák... Ezrével ment a könyv. Amit VEE a szobámban látott egy bő hónapja, az gyönge másnak is kevés. Szóval szerencsés esetben akkor kerülhetett ki. De persze más megoldás sem kizárt. :)
Hja... ha akkora szobád van, hogy még elfér a közepére valami, akkor csak rajta rajta! nekem már egy tisztességes ebédlőasztalom sincs, mert nincs neki helye. Ezen a címen nem hívok meg senkit ebédelni vagy vacsorázni.:-)
Tegnap amíg a szabóra vártam egy ház udvarán, elgondolkoztam, hogy haza kéne hozni az ott bezárt antikváriumból kidobott, kb. méter magas, kétoldalas, tehát szoba közepére állítandó polcokat...
