" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
...ami gyökérről kelt. Úgy érted, hogy ami gyökérről hajtott. Termés minősége szempontjából sok reményt ne fűzz hozzá. Nagy valószínűség szerint vadalma az alany, és akkor a hajtás is az lett. Legfeljebb alanynak tudod felhasználni amibe később tudsz oltani. De ha esetleg magonc lenne, még akkor sincs rá sok esély, hogy olyan minőségű termést tudsz szüretelni róla mint amiből kikelt. Csak nagyon ritkán, nem tudni, hogy melyik "ősére"üt vissza...
Kaptam egyik ismerősömtől olyan almafát, ami gyökérről kelt. Gyökérsarj. Az anyanövény zöldalma. Azt nem tudom vajon a gyökérsarj, amit én kaptam milyen fajta alma lesz vajon? :)
Ha több azonos fajta körtét ültetsz,akkor avval nem válik megoldottá a megporzás,mert idegen megporzást kíván az Ilonka körte.Jó fajta és jó porzó a Vilmos.
Ilonka körte
Rövid ideig tárolható körte. A szedési érettséget, augusztus végén éri el.
Átlag súlya 180g. Alakja változó, a széles körtétől a hengeres formáig, megtalálható. Húsa, olvadó, bő levű, fűszeres, harmonikus ízű, héja vékony. Növekedési hajlama erős, felfele törő, idősebb korban, majd kissé széthajló ágrendszerűvé változó körtefa. Edzett, igénytelen, egészséges fajta. Kordonba is kielégítő mennyiséget tud teremni.
Elnézést kérek előre is a kérdésemért, mert lehet butaság. Azt szeretném megkérdezni, hogy szerinted két Ilonka körte teremne Vilmos körte nélkül? :) Vagy az Ilonka semmiképpen sem terem önmagában, még akkor sem ha két Ilonkát ültetek?
Köszönöm. akkor homokban hűtőbe teszem és majd márciusban elvetem!
A téli vetésnek csak felnyurgulás és megpenészedéses kínhalál a következménye. Ezt már tavaly egy káki maggal (valami kakukktojás volt egy Sharon fruitban) megtapasztaltam.
Ha már kiszáradtak,akkor azonnal vesd el,ha nedves homokban tárolod,akkor a hűtőbe tárolhatod tavaszig,ebben az esetben a vetés előtt hagyd kiszáradni 24 órára.
Én azonnal kiszárítottam,és 24 óra mulva elvetettem,ilyenkor megvilágítani kell napi pár órát,növény inkubátorban,magas páratartalomnál.nekem 2 hét alatt kelt,100%-ban,22 fokon.
Már régóta kerestem a sárga kivit,de eddig csak mindenütt a zöldbelű Hayward volt kapható, meg az a szintén zöldbelű nagy begörbült vese alakú szőrös csoda (azt nagy görbét hogy hívják egyébként?).
Ma végre találtam a Tescoban Hort16a névre hallgató sárga belű, sima héjú édesebb , zamatosabb olasz kivit. A három pirinyóka( na azért átlagos nagyságú) gyümike 499Ft volt. Már megettük. Tudom , hogy nincs értelme de azért szedtem belőle magot. Mikor vessem el ? Addig hogy tároljam?
Én eddig úgy tudtam,hogy a sharon egy Ízraelben előállított fajta,csersavat nem tartalmaz és keményen édes.
A nálunk terjedőben lévő fajták: tipo,vaniglia stb.keményen ehetetlenek a csersav miatt csak, ha megpuhult akkor fogyaszthatók.Nem ezzel lehet összefüggésbe,hogy a sharon nem puhul meg az almák között?
Köszönöm a válaszod! Továbbra is figyelemmel fogom kísérni a fügék növekedését az ültetvényen. A dugványnak való ágakat szívesen fogadom, ez ügyben e-mailt írok neked személyesen.
Mi lehet a magyarázat arra ,hogy nem puhul meg ? Valamivel kezelték , vagy fajta
jelleg miatt nem puhul ? Remélem nem az utobbi miatt , mert nekem Sharonom van , mely már az idén egy szemet termet , az megpuhult ,igaz elég éretten "szüreteltem".
Én ugyan soha nem takartam a fügéimet, s persze általában tövig vissza is fagytak, de most Fábiánsebestyénben kísérletezek egy tővel.Az öt törzsből kettőt teljes mértékben takartam(törzset és az ágakat is) itt a törzs csőszigetelő(polifom) borítást kapott, a koronát pedig többszörösen tekert jutaszövettel, majd arra húzott zsákkal takartam. Ez a szigetelés a koronában szellős, de a hideg ellen valamennyire véd.Egy harmadik törzset pedig csak rátekert jutaszövettel burkoltam. Két törzs teljesen szabadon maradt. Ezek a hajtások kétévesek, 2,5 méter magasak. Kíváncsi leszek az eredményre.Tudom, hogy nálad nem füge takarásáról van szó, de az eljárás némileg hasonló.
Tescoban vettem 10 napja hasonlót, szerintem Sharon.Szerencsére csak 4 darabot vásároltam.Ezeket a gyümölcsöket hiába rakom almával zacskóba nem puhulnak meg,pedig csak úgy szeretem.
borítást kapott, a koronát pedig többszörösen tekert jutaszövettel, majd arra húzott zsákkal takartam. Ez a szigetelés a koronában szellős, de a hideg ellen valamennyire véd.Egy harmadik törzset pedig csak rátekert jutaszövettel burkoltam. Két törzs teljesen szabadon maradt. Ezek a hajtások kétévesek, 2,5 méter magasak. Kíváncsi leszek az eredményre.Tudom, hogy nálad nem füge takarásáról van szó, de az eljárás némileg hasonló.