A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
"Ez igaz, de a gondolkodó ember szelektál, és a saját gondolatait is hozzáteszi a tanultakhoz."
részben igaz, mert ha a tanult rész nem felel saját tapasztalatokhoz, akkor az a rész kiesik, v. (persze ez kevésbé) bele sem kerül, mert eleve más a nézet.
"Van aki meg egész életében gondolkodás nélkül szajkózza azt, amit fiatal korában beléje sulykoltak."
"Mert egy bizonyos kor felett mát nem változnak a nézeteink"
azért óvatosan, mert a tanult dolgok nem a saját nézetek, hanem mások nézetei, amit betanítottak. talán így kicsit más a ...
:O
vagyis, szerintem a saját nézetek a tapasztalatok, s emiatt a nézőpontok (megfigyelés pozíciója) változnak, ami óhatatlan változtatja a tanult nézetek megközelítését. olyan ez mint az evolúcióról szerzett tapasztalat, amely megváltoztatja az evo megközelítését, ami nézetet vált ki. igaz, van ki korábban eszmél tapasztalatai által, s van ki később, v. akár elnyomva azt, ragaszkodik betanult mások által vallott nézetekhez.
Tudod, vannak itt olyanok, akik még Rákosi alatt születtek, és már nem érdemes rájuk energiát pazarolni. Hagy térjenek majd meg a saját hitükben a másvilágra.
Gondoltam, te még megmenthető lennél a tudomány számára.
Nem kíváncsiságból kérdezem, hanem csak hogy tudjam érdemes-e veled vitatkozni.
Hidd el, igazán nem kíváncsiságból kérdezem, mert egyáltalán nem is vagyok rá kíváncsi, csak azért kérdezem, hogy tudjam. Mert kiscsoportosokkal egyáltalán nem érdemes vitatkozni, tudod, én már középsős vagyok.
na igen bizonyos fajta ütközés esetén. na de lehet ám úgy is érinteni egy labát autóval, miközben folyamatos a gyorsulás, hogy tolom azt az autóval. namost képzeld ezt az űrben, ahol nincsen ellenállás és az anyagok sebessége épp megfelelő érintések révén egymáshoz tapadva a+b+c+d... növekedik az x test. a növekedő x test belsejére hat a külső testek nyomása, amely szűkíti az anyagokközt lévő teret. a belsők már nem tudnak kimozdulni onnan, hiszen nő a kívülről ható nyomás.
a Föld felszínére helyezett graviméter eredményének iránya azért mutat kifelé, mert a Föld (x test) kifelé gyorsul. amikor az a, b, és c testek kifelé törnek, azt vulkánnak nevezzük. azért tör ki, mert a belső nyomás miatt felforrt anyag nyomásának mér nem képes ellenállni a feljebb elhelyezkedő a, b, és c testek.
"Ha azonban a középpontja felé gyorsulna, akkor egy kollapszussal, összeomlana egy nagyon sűrű golyóvá."
talán a csillagok épp ilyen "kollapszusok".
"a gyorsuláshoz egyszeri, vagy folyamatos gyorsító (növekvő) erő kell"
az égitestek gyorsulása következésképpen nem sebességük növekedéséből tevődik, hanem útvonaluk, amely nem egyenesvonalú. természetesen ettől még sebességük is változik, amelyet a mozgásuk miatt bekövetkező térhullámok (téridő interferencia) okoznak.
"Ha így tekintünk magunkra, akkor mi vagyunk a világ közepe."
:))) nézhetjük így, ha a belátható Kozmosz határa minden irányban egyenlőséget mutat és azt véljük nincs tovább semmi. na de így van e?
"Amennyiben a Föld gyorsulási irányai „szerteágazóan”, de a Föld középpontjától kifelé mutat, akkor minden atomjának követnie kellene az irányokat. Vagyis szétrobbanna, mint egy tűzijáték."
Jó meglátás. A Földet a középpont felé mutató tömegvonzás tartja össze. Ha ez nem létezne, akkor már régen szétesett volna a Föld. Annál is inkább, mivel a tengely körüli forgás valóban okoz némi kifelé mutató erőt, de ez szerencsére jóval gyengébb, mint a tömegvonzásból származó befelé mutató gravitációs erő.
„azt gondolom, hogy gyorsulási irányai szerteágazóak.”
Amennyiben a Föld gyorsulási irányai „szerteágazóan”, de a Föld középpontjától kifelé mutat, akkor minden atomjának követnie kellene az irányokat. Vagyis szétrobbanna, mint egy tűzijáték. Ha azonban a középpontja felé gyorsulna, akkor egy kollapszussal, összeomlana egy nagyon sűrű golyóvá. A Föld azonban a Napot kerülgeti, amit egy kör (év) után hangos tűzijátékkal megünnepelünk. Röviden, a gyorsuláshoz egyszeri, vagy folyamatos gyorsító (növekvő) erő kell.
Azt is tudjuk, hogy valami akkor van „nyugalomban”, ha a rá ható erők egyensúlyban vannak, vagyis kiegyenlítik egymást. Tudomásunk szerint, csak a Föld nevű bolygón van élet, illetve intelligens emberek, akik megfigyelik és értelmezik a körülöttük lévő világot, az univerzumot. Ha így tekintünk magunkra, akkor mi vagyunk a világ közepe. Tőlünk távolodik minden galaxis, és tőlünk távolodik az univerzum határa, ha a beláthatóságot határnak vesszük. Mivel a Földünket tekintjük stabil viszonyítási pontnak, minden fény felénk tart, és minden tőlünk távolodik. Az ettől való „parányi eltérés” elhanyagolható. Ha mégsem, azt majd a tudósaink igazolni tudják. :-)
"Szerinted a Föld gyorsulási iránya a Nap körüli keringési pályára mutat."
miből gondolod, hogy én ezt gondolom?
"Akkor hogyan lehet az, hogy az egész bolygó felületén egyformán „rátapadunk”, nem csak a Föld keringési irányban lévő oldalán?"
mert nem gondolom azt, hogy a Föld gyorsulási iránya a Nap körüli keringés pályára mutat, azt gondolom, hogy gyorsulási irányai szerteágazóak. már az is gyorsulás, ha az ember a Föld akut (hirtelen kiragadott) mozgási irányára merőlegesen lépek. persze egy lépés rendkívül kis távolság a Föld pillanatnyi mozgásából eredő távolságához képest.
de nézzük a Föld mozgását; - milyen fő irányokban mozog a Föld?
elsősorban vegyük a saját tengelyének körüli forgását. mivel a Föld geoid alakú és tömegeloszlása sem egyenletes ezért nyolvánvaló, hogy tengelykörüli forgásában inbolygás, v. rezgés van. (a tengelye alapvetően nincs fix ponthoz rögzítve.)
másodszor vegyük a Nap körüli keringését. a Föld Nap körüli keringésében egy alapvető tévesztés van, amely elipszis pályát jelöl. a tévesztés oka, hogy a keringése közben nem veszi figyelembe a Nap Galaxisban haladásának követését, amely miatt a Föld sosem tér vissza ugyan arra a pontra, vagyis Nap körüli pályája folytatólagos spirál. vagyis a második mozgásiránnyal együtt eljutottunk a harmadik mozgásirányhoz.
a Nap Galaxis körüli pályáján hullám mozgásban halad körbe a Galaxis középpontja körül, amiatt a Föld a Galaxis körüli pályán szintén hullámmozgást végez.
ha a fő és a velük jelzett irányokat nézzük már elég a gyorsulás okozta gravitáció kizárólagosságához, de vannak interferenciák is, amelyek miatt a jelzett mozgásirányokon felül a Föld bejárja a gravitáció erősségéhez szükséges utat. (pillangóhatás, ami miatt egy tűzhányó, földrengés, a vizekben létrejött hullámok, az égitestek okozta térinterferenciák ...)
minderre tegyük a légnyomást, amely nehezedik a Földfelszínén, v. ahhoz közel lévő objektumokra.
a Coriolis-erő érdekes, de az pl. a Cavendish kísérletnél lehet érdekes, hiszen az mozgatásra bírja a légkör gázait.
Nem akartam megkérdezni szuperfizikustól, hogy mi a különbség a király és a császár között, mert az nagyon félrevinné a témát. Mit számít egy látónak ez a különbség? :-)))
„a Föld gyorsulása 1G, amit ellenőrizhetsz a Föld felszínére helyezett graviméterrel, s ennek iránya bizony a földtávolra mutat, nem földközépre.”
Szerinted a Föld gyorsulási iránya a Nap körüli keringési pályára mutat. Akkor hogyan lehet az, hogy az egész bolygó felületén egyformán „rátapadunk”, nem csak a Föld keringési irányban lévő oldalán? Ha a Föld tengelykörüli forgásából adódó centrifugális és Coriolis-erő az oka, akkor ha hatszor gyorsabban keringene a Föld, úgy ugrálhatnánk rajta, mint Armstrong a Holdon?
mi az a természetes gravitáció? hacsak nem a vonatkozási rendszer gyursulása? a mi képünk szerint nincs álló vonatkozási rendszer, hiszen még a tér is tágul.
"a gyorsuló koordinátarendszer (lift) belsejében lévő gyorsulástér (mesterséges gravitáció) egyenértékű"
inkább így; - a gyorsuló vonatkozási rendszer (lift) egyenértékű a tömegvonzás látszatát keltő gravitációval.
"Félreértetted. A lift nem a Földet példázza."
itt a magyarázat kétoldalúsága ütötte ismét fel a fejét, hiszen a lift épp a mozgó vonatkozási rendszert, vagyis pl. a Földet mutatja példaként.
"Einstein a Földön álló liftben lévő gravitációs mezőt hasonlítja össze azzal az esettel, amikor a lift a Földtől távol van (vagyis nincs természetes gravitáció) de a lift állandó gyorsulással halad."
namost a Földön álló lift gravitációs mezejét épp a Föld gyorsulása hozza létre, amelyet bemutat a Földtől távol lévő lift gyorsulásával.
"Az az igazság, hogy itt abba is kellene hagynom a vitát, mert aki az állandó gyorsulást (ami folyamatosan növekvő sebességet jelent) összetéveszti az egyenletes mozgással"
hohoó, álljunk is csak meg itt egy pillanatra! szerinted van e gyorsulási mérték, gyorsulási intenzitás? szerintem én gyorsulhatok úgy, hogy az nem tesz különbséget az egyenesvonalú egyenes mozgástól, míg lehet úgy is, hogy 10G. a Föld gyorsulása 1G, amit ellenőrizhetsz a Föld felszínére helyezett graviméterrel, s ennek iránya bizony a földtávolra mutat, nem földközépre.
Annyit tennék hozzá a fejtegetésedhez, hogy a klasszikus fizikába is létezett gyorsuló vonatkoztatási rendszer.
Használták is, pl. a ferde hajításnál.
Amikor Einstein megfogalmazta a specrelt és kijelentette a 4D inerciális koordináta rendszerek ekvivalenciáját, természetesen tudta- hogy léteznek gyorsuló rendszerek is.
Csakhogy, míg a pseudo - hiperbolikus téridő egy vektortér, az általános rel. térideje egy sokaság- méghozzá egy topológiai tér (mező).
Ezért az általános rel. alapja Einstein mezőegyenlete.
"ezért feltételezzük a gravitációs mező teljes fizikai egyenértékűségét és a referenciarendszer megfelelő gyorsulását." - mondja Einstein.
Ez azt jelenti, hogy a természetes gravitáció és a gyorsuló koordinátarendszer (lift) belsejében lévő gyorsulástér (mesterséges gravitáció) egyenértékű.
"a "lift" épp a tömeget (Föld) példázza..."
Félreértetted. A lift nem a Földet példázza. Einstein a Földön álló liftben lévő gravitációs mezőt hasonlítja össze azzal az esettel, amikor a lift a Földtől távol van (vagyis nincs természetes gravitáció) de a lift állandó gyorsulással halad. Tehát ez két külön eset, amelynek a hatását Einstein összeveti és egyenértékűnek találja.
"a=állandó (a gyorsulás értéke nem változik, vagyis állandó)"
egyenes vonalú egyenletes mozgás?
Az az igazság, hogy itt abba is kellene hagynom a vitát, mert aki az állandó gyorsulást (ami folyamatosan növekvő sebességet jelent) összetéveszti az egyenletes mozgással (ami állandó sebességet jelent), azzal nem sok értelme van fizikáról beszélgetni.
jeccus, vissza kellene menned a középiskolába.
De amennyire rögeszmés vagy, lehet, hogy már az sem használna.
"Einstein nem azt mondja, hogy a gravitációt a gyorsuló koordinátarendszer okozza. Hanem azt, hogy a gyorsuló rendszer gyorsulástere egyenértékű a homogén gravitációs mezővel."
pedig ezt nem lehet kitekerni, hiszen ez "we shall therefore assume the complete physical equivalence of a gravitational field and a corresponding acceleration of the reference system." A.E. épp azt jelenti amit írtam. az a gravitáció relativitásának alapkőve. a "lift" épp a tömeget (Föld) példázza, ahogy gyorsul. az egy más kérdés, hogy a fogalmazások óvatosak, hiszen az addigi fizika téves nézetét hozta felszínre. tunkája tulajdonképpen a két nézet egyesítése, v. a nézetek időszerű elrendezése. hogy ui. mikor lehet "tömegvonzás" szerint gondolkodni, vagyis szükségtelen figyelembe venni a koordinátarendszer gyorsulását, és mikor szükséges a koordinátarendszer gyorsulása alapján gondolkodni. természetesen egy ház, v. egy séta tervezésénél nem kell figyelni a vonatkoztatási rendszer gyorsulására, mert nem szalad ki az ember alól a Föld. de egy távolabbra utazás, még a Földön is, már szükségessé teszi pl. a helyi idők egyeztetését. ez már a rendszer mozgása, mégha nem is érezhető a gyorsulás. a Föld egyenetlen mozgása miatt pedig a pontatlanság adódik. a repülő ugyan folyamatos magasságot tart, de a föld nélküle teszi egyenetlen mozgásait, ezért késhet, v. hamarabb érhet céljához.
mi is valójában a szökési sebesség, szükség van e erre? ha felugrunk, már "szöktünk", viszont távolodásunk folyamatosságát legyőzte surlódásunk miatt bekövetkező lassulás és utolért a Föld. az űrállomás is lassul, mert nincs még az űrben és az ionoszférában lévő anyagban bekövetkező surlódás lassítja.
"létezik a tömegvonzás, mint természetes gravitáció."
a valóságban nem létezik, csak látszólagos, v. illúzióként egy laikusnak eladható. (a kivételek erősítik a szabályt)
"létezik a gyorsulástér"
igen, gyorsuló vonatkoztatási rendszer, mint pl. a Föld, űrhajó, ...
"Te figyelmen kívül hagyod a tömegvonzást."
ami nincs, azt nem kell figyelembe venni.
"Vagyis azt hiszed hogy gravitációt csakis gyorsuló rendszer okozgat."
ha nem vetted volna észre, bizonyítva és bizonyítom.
"a gyorsuló rendszerben nem valóságos a gravitáció"
pedig más nincs, csak ez. igaz, kerestek gravitonokat is, de nem lelték sehol, mint ahogy a tömegvonzásból származó megfelelő eredményeket sem lelik sehol. a gyorsulást pedig a gyorsuló rendszer okozza.
"csak végtelen kis környezetben"
hát épp itt nem sikerül az egyesítés, mert nincs semmiféle tömegvonzás. persze nagyban sincs, hiszen még a Kuiper öv sem állt össze, sőt mégcsak nem is vonzódnak részei nagyobb tömegekhez.
"a=g (vagyis a gyorsulásból származó erő éppen egyenlő a gravitációs erővel)"
:)) mi a szösz a gyorsulásból származó erő, ha nem maga a g? a a sebesség, g a gyorsulás miatt bekövetkező gravitáció. a=g mértéke
"a=állandó (a gyorsulás értéke nem változik, vagyis állandó)"
egyenes vonalú egyenletes mozgás?
"Egyébként a gyorsulástér és a gravitációs mező jól megkülönböztethető."
:)) magam köré néztem és nem láttam semmi különbséget. tudnál mutatni ilyet? :P
"Ha a földi gravitációt pusztán a Föld gyorsuló mozgására akarod visszavezetni, akkor azonnal szembekerülsz a tapasztalattal."
a tapasztalás valódi gravitáció, de nem a tömegvonzás miatt. a látszólagosság a közvetlen mozgás érezhetetlensége miatt következhet be, de aki képes megérteni a rendszer gyorsuló mozgását, annak nem lehet kérdés, a tömegvonzás-mentesség.
"Föld sokféle gyorsuló mozgást végez, váltakozó erősséggel, és váltakozó irányban. Ha a gyorsulás lenne a földi gravitáció oka, akkor a Földön folyamatosan változnia kellene a gravitációs erő értékének. Ha így lenne, akkor az egyik nap 30 kilós lennél, egy hónap múlva pedig 100 kilós. De a Földön a gravitáció gyakorlatilag állandó. (a Hold és a Nap tömegvonzása miatt változik kis mértékben"
jeccus. a lassulás is gyorsulás. :P egyébként ezek a változások, bár én nem írtam erről, észrevehetetlen pillanatok. egyébként, ha lehelyezel a Föld felszínére egy gravimétert, mit jelez és milyen irányba? természetesen a Hold mozgása interferenciát okoz a Föld mozgásában, ami ront a stabil mozgáson, de javít a gyorsuláson, ami erősíti a gravitációt.
Einstein nem azt mondja, hogy a gravitációt a gyorsuló koordinátarendszer okozza. Hanem azt, hogy a gyorsuló rendszer gyorsulástere egyenértékű a homogén gravitációs mezővel. (liftes gondolatkísérlet)
Ugyanis a nehézkedésnek két oka lehet:
- létezik a tömegvonzás, mint természetes gravitáció.
- és létezik a gyorsulástér, amelyet (helytelenül) szoktak mesterséges gravitációnak is nevezni. Ilyen például a gyorsuló lift, vagy gyorsuló űrhajó, vagy a forgó űrállomás)
Te figyelmen kívül hagyod a tömegvonzást. Vagyis azt hiszed hogy gravitációt csakis gyorsuló rendszer okozgat. Ez tévedés, mert a gyorsuló rendszerben nem valóságos a gravitáció, és igazából ez nem is gravitáció.
Egyébként Einstein is tévedésben van, ugyanis a gravitációs mező és a gyorsulástér egyenértékűsége csak nagyon speciális feltételek fennállása esetén igaz:
- csak végtelen kis környezetben (mikrorendszer)
- csak akkor ha: a=g (vagyis a gyorsulásból származó erő éppen egyenlő a gravitációs erővel)
- csak akkor, ha: a=állandó (a gyorsulás értéke nem változik, vagyis állandó)
Egyébként a gyorsulástér és a gravitációs mező jól megkülönböztethető.
"tudnál valami bizonyítékot adni a tömegvonzásra..."
Igen.
Ha a földi gravitációt pusztán a Föld gyorsuló mozgására akarod visszavezetni, akkor azonnal szembekerülsz a tapasztalattal.
Ahogyan már többször írtad, a Föld sokféle gyorsuló mozgást végez, váltakozó erősséggel, és váltakozó irányban. Ha a gyorsulás lenne a földi gravitáció oka, akkor a Földön folyamatosan változnia kellene a gravitációs erő értékének. Ha így lenne, akkor az egyik nap 30 kilós lennél, egy hónap múlva pedig 100 kilós.
De a Földön a gravitáció gyakorlatilag állandó. (a Hold és a Nap tömegvonzása miatt változik kis mértékben)
Ez egyértelműen cáfolja, hogy a gravitáció a Föld össze-vissza mozgásának az eredménye lenne.
Statement of the equivalence principle in Yearbook of Radioactivity and Electronics (1907)
remélem elégedett vagy.- :P
"A tömegvonzásból származó erő okozza a testek gyorsulását."
egyébként, mitől okozna gyorsulást a tömegvonzás? ha közelebb van jobban vonzza? ha így van, akkor nem is lennénk képesek elhagyni a Földet lépéssel sem. olyan gyenge a tömegvonzás, hogy még egy csepp vizet sem vonz a Föld az űrállomás Földhöz közelebb eső falához, nemhogy gyorsulna. viszont Baumgartner a Föld mozgási sebességéhez képest gyorsult, amikor kabinjának ballonjában lévő gázok súlytalanná tették a levegő gázaihoz képest és szinte a Kozmoszba repítették. nemhogy az állítólagos tömegvonzó Föld felszínén gyorsulva lapultak volna, hanem a repítő kabinjának együttes tömegével együtt gyorsulva távolodtak attól.
tudnál valami bizonyítékot adni a tömegvonzásra, v. csak hitedet mondogatod?
