III/III Reloaded...
Civil rendőrök követik a tüntetőket.
Lebuktak, mert felvette őket a célszemély.
Nem ugyenezt csinálta a kádárista rendőrség 89-ig, hogy poltikai okoból vegzáltak embereket?
Na ez az idő újra eljött.
Módosítaná a Fidesz az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról (ÁBTL) szóló törvényt. Az erről szóló javaslatot Gulyás Gergely, a parlament és a kormánypárt alelnöke nyújtotta be. A módosítás zömmel technikai jellegű, részben a mágnesszalagokon tárolt adatbázisok levéltárba kerülése miatt szükséges. Van azonban néhány érdekesség is a javaslatban.
A törvény már keletkezésekor, 2003-ban előírta, hogy mindenki köteles a jogellenesen birtokába került – vagyis a rendszerváltáskor széthordott – állambiztonsági iratokat és azok másolatait beszolgáltatni az ÁBTL-nek. A beszolgáltatási kötelezettséget most újra előírnák, új határidővel: a módosítás hatályba lépését követő hat hónapon belül. Aki ezt megteszi, a javaslat értelmében „mentesül a minősített adatokkal visszaélés, illetve a személyes adatok jogellenes kezelésének jogkövetkezményei alól”.
Ez egy régi, méltányolható törekvés, hogy véget vessen a régóta folyó, politikai fegyverként használt kiszivárogtatásoknak, még ha kevés sikerrel is kecsegtet. Az viszont feltűnő, hogy Gulyás javaslata törölné a szövegből azt a kitételt, amely szerint a jogellenesen birtokolt állambiztonsági iratokat nem lehet a hatóság vagy bíróság előtt bizonyítékként felhasználni. Lehet, hogy ez természetes, de mindenképp feltűnő a törvényi deklaráció hiánya, és az indoklásban se magyarázzák meg, miért nincs már rá szükség.
A munkatársak levelezésének megfigyelését tervezte a Figyelő Schmidt Mária birtokába került kiadója a cég külsős informatikusai segítségével – írta az Átlátszó blog a birtokába került levelezésre hivatkozva, szemelvényeket közölve az erről szóló e-mailekből. A lap úgy tudja, az után az informátor után kutakodtak, aki a csökkenő előfizetői számokról adott ki információkat.
Arról is leveleztek, kinek az emailjeit kellene átnézni: legalább három név merült fel, ők mind adminisztrációs, illetve terjesztési munkakörben vannak a kiadónál. A lebukást az egyik informatikai szakértő úgy javasolta elkerülni, hogy "gyorsan kell törölni" a Google levelét, amely értesíti a felhasználót, hogy beléptek a levelezésbe a nevében. Éppen ezért ezt "este csinálja X, akkor nem feltűnő".
A megfigyelés szándékát a lap szerint múlt heti cikkük váltotta ki, amelyben a tulajdonosváltás óta csökkenő olvasói számokat, a Figyelő eladásának hátterét, valamint a tulajdonos kormánybiztos, Schmidt Mária céges ügyeit tárták fel.
A kiadó vezető beosztású munkatársa azt akarta megtudni az informatikusok segítségével, hogy a szerintük gyanús dolgozók küldtek-e e-mailt a Figyelő korábbi kiadójához kötődő címekre. Az Átlátszót minderről egyébként egy álnéven levelező kiadói dolgozó értesítette. A lap meg is kereste azokat, akiket érinthetett a lehallgatás, azt tudakolva, terveznek-e jogi lépéseket az eset miatt, egyáltalán tudnak-e róla.
„Június elsejétől mégsem Göbölös László dandártábornokot, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját, hanem Nagy László műszaki vezérigazgató-helyettest nevezem ki a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. élére” – erősítette meg a Magyar Nemzetnek Tarlós István főpolgármester az Index információját a cégvezetőváltás legújabb fejleményeiről. Kérdésünkre elmondta: tisztázódott, hogy a ma is hivatásos állományban lévő dandártábornok és elképzelt pozíciója összeférhetetlen.
„Krisztina ügynök, azaz Pleva Eszter engem is besúgott” – állt elő nemrég a Vágtázó Halottkémek basszusgitárosa, Soós „Szónusz” Lajos. Mindezt azok után, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvánosságra hozta, ki jelentett a 80-as évek punk- és újhullámos együtteseiről. Az érintett zenésszel beszélgettünk.
– Nem Dobai László rendőr hadnagy volt, akinek Krisztina ügynök is jelentett? – Őt nem ismertem; egy fiatalabb srác volt, aki gyakran felbukkant a közelünkben. Ő szervezte be Pleva Esztert, azaz Krisztina ügynököt. Imre nem is próbált úgy tenni, mintha egy lenne közülünk. Talán Balatonszemesen voltunk, egy fiatal tehetségeket kutató, többnapos táborban. Nyilván az első nap mindenki elköltötte a pénzét, főleg italra. Reggel egyszer csak ismeretlenül hozzánk csapódott Imre, kellemesen elbeszélgetett velünk. Papucsban, farmerban, kockás ingben volt. Aztán megkérdezte valaki, mit is keres itt, mire mondta a legnagyobb természetességgel, hogy ő rendőr. Nagyon meglepődtünk, hiszen annak idején a rendőr félelmetes jelenségnek számított. Párosával járták az aluljárókat, aztán ha kellett, vitték hajat vágatni a renitens fiatalokat. Kérdeztük is, mi dolga van itt egy rendőrnek, mire jött a válasz: hogy őrizze a rendet, mi más. A következő napokban természetesen végig a közelünkben őrizte a rendet. Ahogy őrizte ’82 körül is, amikor már elég gyakran átjártunk nyugatra fellépni a VHK-val. Nem lepődhettünk meg, amikor egyszer csak felbukkant Imre, a cuccainkat szétszedte, átnézte, és még csak azt sem lehetett tudni, miért történik az egész. Mondta a végén, hogy oké, minden rendben van, és ha problémánk lenne, hozzá bizalommal fordulhatunk. Részemről nem hibáztatom, ez volt a dolga.
Azt persze meg is érthetnénk, hogy Torba Tamás nosztalgiával gondol vissza moszkvai egyetemi éveire. Nincs ezzel baj mindazon kormánytagok esetében sem, akik a rendszerváltozás előtt szintén ott tanultak, de csakis addig, amíg a tanulmányok mellett nem alakultak ki olyan elkötelezettségek, amelyek az állampárti rendszer fenntartását szolgálták, és amelyek esetleg mind a mai napig tovább élnek. Pontosan ezért van szükség arra, hogy a múlttal kapcsolatos információk – legyenek bár mégoly töredékesek – hitelt érdemlően napvilágra kerüljenek.
Lehel „Filozófus” László ügynökmúltja is szóba került a Havas a pályán ma este látható adásának felvételén. Havas Henrik – ezúttal is – egy személyes történetet hozott elő: az MDF-kormány idején Horváth Balázs belügyminiszter a parlamentben a vállára tette a kezét, és megértően azt mondta: „Neked is van javítani valód”. Mivel Havasnak fogalma nem volt, miről beszél, a miniszter kifejtette: arra gondol, hogy a riportert is beszervezték. Mint kiderült, Horváth összekeverte egy kollégájával, akivel Havas hosszú ideig közösen vezetett műsort, és aki tényleg a kommunisták ügynöke volt.
Lukács azt tartja elgondolkoztatónak, hogy 27 éven keresztül miért nem volt bátorsága, hogy beszéljen az ügynöki múltjáról. Kérdés, hogy egy lelkész hogyan számol el a lelkiismeretével, hogy annyi éven át hazugságban élt, és még most, amikor felszínre került az ügye, sem mer a nyilvánosság elé állni vele.
Minden bizonnyal előnyöket remélt, ami még most is fennállhat egy segélyszervezet vezetőjeként, állította az újságíró. Példának hozta föl a 2010-es nagy árvizet, amikor öt nagy segélyszervezet közösen gyűjtötte az adományokat, és mégis az egészet az Ökomenikus Segélyszervezet "zsebelte" be. Nyilvánvaló előnyt jelent az is hogy a segélyszervezet egyik jelentős arca Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, folytatta Lukács. Bár az ügynöki múltjáról nem tudhattak addig, amíg ő meg nem írta a cikket róla. De jól lehet használni egy ilyen gondolatmenetet, mert Lukács szerint az ügynöki életmód nem szűnik meg.
Példának hozta fel, hogy a migránspolitikáról másképpen gondolkodik a kormány, és másképpen a segélyszervezet, nemzetközi szinten. Lehel László mindkét oldallal jó kapcsolatot ápol, ez tipikus kettős ügynökségre vall, jelentette ki Lukács.
attól tart, hogy vissza fog térni a vezetői posztjába, amelyet egyelőre felfüggesztett.
