A világűr nem üres kutatási adatok szerint 1 köbcm, világűr átlag öt részecskét tartalmaz, ezt 1köbmm-es cső formájú tér gyanánt vizsgálva 1m. hosszú térrészben öt részecskét találunk. Vizsgáljunk most részecske átmérőjű világűr teret fényévnyi hosszban, tegyük fel, ha ebbe egy részecske esik, (most nem akarok nagy számokkal bíbelődni) akkor 12 milliárd fényévnyi hosszú térrészbe a valószínűség szabályai szerint 12 részecskét találunk. Ennyi részecskén küzdi át magát az a foton amelyik ilyen messziről érkezik hozzánk. A felkelő és a lenyugvó napból szemünkbe érkező fény valószínűleg ugyan ennyi részecskén verekedte át magát, mivel a sűrű légrétegen ferdén jutott el hozzánk.
Úgy látom te csak a magad sehová se vezető útján álló szélmalmokkal akarsz hadakozni. Az nem fizikai definíció, hogy " A semmi a anyagi létező hiánya". Ezek egy amatőr filozófus anakronisztikus bölcselkedései. És azok a nagy okosságok sem tartoznak a fizikához, amiket ebből levezetsz, például, hogy a Nagy Bumm csak visszapattanás lehet. Ez egy képzelődés, amit jó pár ismeretterjesztő könyvben előadtak, de semmilyen ismert fizikai tudás nem támasztja alá. De te a teret is ugyanilyen negatív módon képzeled definiálni, ezért vagy képtelen megérteni a relativitáselméleteket is. Miközben ebben a ringlispílben forogva értetlenkedsz a semmi mivoltát illetően, egy értékelhető mondatot se írtál a fizikáról. Csak ilyeneket, "hogy mi van a vákuumban, azt a tudomány talaján állva, nem tudjuk pontosan"
Ha valaki Hawkingot félrevezetéssel vádolja, az mutasson rá a világnak egy olyan pontjára, ahol ennél kevesebb az energia átlagsűrűsége! Amiről nagyobb joggal mondhatnánk, hogy az a semmi. Van olyan fizikai létező, amit ehelyett ajánlani tudnál? De ne a nemlétezőt mondd, azzal a fizika nem tud, és nem is akar foglalkozni.
Hát éppen ez az! Ebben a fizikailag létező világban nem tudsz semmire sem rámutatni, hogy az a Semmi. Ezt mondom én is. Bármire rámutatsz, az csak anyagi létező lehet. A Semmi az anyagi létező hiánya, amit ilyen módon egy absztrakció, egy matematikai művelet révén kapunk meg. Képzeletbeli objektumból azonban nem jöhet létre anyagi objektum; még egy atom sem, nemhogy egy egész világegyetem.
Mármost, mi van olyankor, amikor egy zárt edényből kivonunk minden anyagot, és energiát sem tudunk már belőle kivonni, sem kimutatni? Mondhatjuk-e arra, hogy ami ott maradt az a Semmi? Nem mondhatjuk, én úgy gondolom. És nem is szoktuk rámondani, hiszen külön fogalmunk van erre: a vákuum. Az igaz, hogy ennek az eredeti jelentése az üresség, de a mai fizikában nem tekintik semminek a vákuumot. Akkor mi van benne? Ez nem könnyű kérdés, de a tudomány talaján állva nem mondhatjuk, hogy Semmi, hanem azt, hogy nem tudjuk pontosan. A természettudomány, s különösen a fundamentális fizikai nem egy befejezett történet, s feltételezzük, hogy nagyon sok mindent ki kell még deríteni arról, hogy mi van a vákuumban, s mi van az anyag mélyén. Volt idő, amikor még a levegőre is azt hitték, hogy ott semmi van, mert nem láttak konkrét testeket. Ugyebár mekkora tévedés lett volna a levegőt semminek tekinteni. Ugyanígy vigyáznunk kell, s nem szabad abba a tévedésbe esni, hogy a vákuumot vagy a teljesen üresnek, anyag és energiamentesnek látszó térrészeket semminek tekintsük. Ez az egyik fontos kutatási területe a fizika tudományának, hogy mi van ott.
Te itt arra utalsz, hogy az álterlben a minden mástól távoli pontszerűnek tekinthető tömeg gravitációs potenciálja épp -mc2, tehát a tömegben lévő mc2 nyugalmi energiájával összeadva nullát kapunk. Így ha egy nagy üres vákuum közepén minden külső energiaforrás nélkül egyszer csak egy tömegpontot találnánk, az nem sértené az energiamegmaradást. Vannak akik ennek alapján általában is feltételezik, hogy az Univerzum összenergiája és gravitációs potenciálja épp kiegyenlíti egymást. Meg, hogy az infláció során egyre nagyobbra fúvódó Univerzumban felhalmozódó Higgs energiát is minden pillanatban kiegyensúlyozta az általa létrehozott gravitáció negatív potenciálja. Hawking is ezt szokta emlegetni a népszerűrsítő könyveiben. Ezekre viszont ismereteim szerint még senki se mutatott be konkrét számításokat. De az áltrelben néhány egyszerű esetet leszámítva (pl. az előbb említett izolált tömegpont) egy kiterjedt rendszer összesített energiája nem is értelmes fogalom. Mert görbe téridőben többnyire nem adható egyértelmű eljárás az egymástól távoli pontokban érvényes energiaimpulzus vektorok összeadására. Durván szólva olyan, mintha egy magasságot egy időtartammal akarnánk összeadni.
A semmiből keletkezés képzete szerintem e légből kapott hitre épül: Annak idején (amikor a Nagy Bumm volt) csupán kétféle - ráadásul pont azonos mértékű energia létezett.
A fénysebesség nem különösebben fontos ebben a kérdéskörben.
Számomra egy mérés volna megnyugtató, egy olyan pozícióból amit eddig blődségnek tarthattak, mert ki akarna sűrű légrétegeken keresztül bármilyen távoli, de nem milliárd fényévnyire lévő objektumot vizsgálgatni, színképelemzést végezni amikor a világűrbeli, vagy a hegy tetején lévő zenitre irányított távcsővel sokkal tisztább képet kaphat a kedves csillagász.
Ám itt a kérdés az lenne, mi történik a sűrű légkörön át érkező fénnyel, szenved e torzulást a színképvonal, a közepesen távoli fényforrás mennyire látszik homályosabbnak, vörösebbnek. (Nyilván ilyen vizsgálat és mérés még nem készült, mert ugye "hülyeség" lenne ennyi biztos hipotézissel szemben egy ilyen primitív cáfolat.)
Szerintem ugyanis a több milliárd fényévnyi távolságban lévő objektumok elé kerülhet annyi anyag amennyi az ilyen messzeségből vizsgált objektum képét homályossá, kontúrjait bizonytalanná torzítja (meg persze a színképvonal balra el).
Mert, ha színképvonal eltolódást tapasztalnánk a közelebbi objektumok fényénél is, akkor lehetne új világképeket kreálnotok. Rátok bíznám, mert ugye az eddigieket le kellene cserélni?!
Egy részecskemező vákuumértéke azt a fluktuáló energiasűrűséget jelenti, ami a mező gerjesztetlen állapotát jellemzi, vagyis amikor betöltetlenek még a legkisebb energiájú részecskeállapotok is. Magyarán ha egy dobozban nincs egyetlen elektron se, akkor ott elektronvákuum van. De ha semmilyen más részecske sincs, az a kvantumelmélet vákuuma. Tévedés ne essék, a dobozban nincs sugárzás se, mert a fotonállapotok is betöltetlenek a fotonmezőben. A kvantumvákuum energiasűrűsége ugyan nem nulla, de ennél üresebb már nem lehetne, mert nem lehet kivonni belőle semmi további energiát. A vákuumenergia nem szabadítható fel, nem hasznosítható, nem alakítható más energiaformákká. Ha valaki Hawkingot félrevezetéssel vádolja, az mutasson rá a világnak egy olyan pontjára, ahol ennél kevesebb az energia átlagsűrűsége! Amiről nagyobb joggal mondhatnánk, hogy az a semmi. Van olyan fizikai létező, amit ehelyett ajánlani tudnál? De ne a nemlétezőt mondd, azzal a fizika nem tud, és nem is akar foglalkozni.
Az infláció mechanizmusa nagyon vázlatosan: A Higgs mező vákuumértéke is véletlenszerűen ingadozik, az átlagtól kicsit eltérő értékek valószínűségei nagyok, a nagy eltéréseké kicsik, és nagyon ritkán nagyon nagy értékeket is felvehet. A nagy értékhez nagy negatív nyomás tartozik, a negatív nyomás pedig gyorsuló tágulást okoz. Ha valahol egy Planck átmérőjű tartományban a Higgs-vákuum értéke meghaladja a 10 Planck energiát, akkor az ott beinduló inflációból a későbbi lassuló tágulásokkal továbbszámolt tartomány mára kb. egyezik a belátható Univerzum méreteivel. Mivel az inflálódó tartomány gyorsulva tágul, hamar túlszalad az eseményhorizontján, ami korlátozza benne a dinamikus kapcsolatok érvényesülését, vagyis nem úgy fluktuál tovább, mint korábban, a részei közti kauzális kapcsolatok megszűnése miatt befagy ez az átlagot lényegesen meghaladó értéke. Ezt nevezik hamis vákuumállapotnak, ami az infláció végére összeomlik, s akkor újra valódi vákuummá alakul, s az így felszabaduló energia gerjeszti a többi részecskemezőket.
Ha valaki megnézi Fat old Sun adatlapját, ahol ki vannak gyűjtve a hozzászólásai, ott egyben áttekintheti őket, s azt fogja látni, hogy a bejegyzéseinek döntő többsége néhány soros, és nem szól másról mint a kipécézett fél minősítéséről, gúnyolásáról.
Ez egy elég durva hazugság azok után, hogy már a Newton-törvények kapcsán is sokszor konkrétan rámutattam arra, hogy milyen hülyeségeket hordtál össze. Azt persze megértem, hogy nem szívesen emlékszel ezekre :D :D
Az óvódás tempó inkább az, ha bejelented, hogy "bebeee, nem is érdekel, mit csináááálsz!!!" aztán az ujjaid között leselkedsz, mert mégsem bírod ki :D :D
Egyébként tőlem a fejedre is állhatsz, épp elégszer leszerepeltél már itt, hogy ne vegyelek komolyan.
Pláne, miután már vagy ötször bejelentetted, hogy el sem olvasod, amit írok
Az óvodások szoktak így incselkedni: "bebeee.. mégis nézel..." Elég szomorú, hogy te ilyen szinten működsz.
Egyébként azt nem ígértem, hogy örök időkre nem nézem meg a beírásaidat. Van olyan időszak, amikor már nagyon unom a beszólásaidat, ilyenkor kikapcsollak és tényleg nem nézem meg ezeket. Később aztán van hogy belekukkantok, hátha írsz valami témát érintő dologról. De általában csalódnom kell...
Ha eljutottál volna a Patkós-Frey könyv 10. fejezetéig, akkor abban megtalálnád a részletes kvantummezőelméleti leírását annak, miként indulhatott be a felfúvódás a Higgs (inflaton) mező zérusponti fluktuációiból.
Hol van ott a semmiből keletkezés? A Higgs-mező (ha létezik) az semmi?!...
Hiába próbálod a "gyereket belebeszélni az anyja hasába", nem fog sikerülni. A semmiből keletkezés sehol sincs a Patkós-Frey-könyvben.
A semmiből keletkezést csak te szoktad emlegetni itt nagy bőszen háborogva. A fizikus nem használja ezt a szót, ő a kvantummezők vákuumértékéről, zérusponti rezgéseiről vagy vákuumsajátértékeiről beszél a de Sitter téridő hátterén.
A semmiből keletkezést Hawking konkrétan leírta, s úgy emlékszem, hogy te is leírtad, de máshol is olvastam már, ahol fizikusok konkrétan azt írták le, hogy részecskék léptek elő a semmiből.
Ha ezt minden esetben úgy értették, hogy a vákuumból, vagy valamilyen részecske mezőből léptek elő, akkor félrevezették az olvasókat, hiszen akkor nem a semmiből keletkezést, hanem azt a valamit kellett volna megnevezni, amire gondoltak. Az nem magyarázat, hogy így "fordították le" közérthetőbben. Ez nem közérthető magyarázat, hanem félrevezetés. Még egy kevésbé képzett olvasó is képes ugyanis megérteni, hogy van különbség a vákuum és a semmi között, s hogy a vákuum az nem semmi, mert például energiát hordoz, közvetít. Ugyanígy a különféle anyagi mezők sem semmik, még ha nem is ismerjük minden részletükben ezeket.
Szerintem jogos a felháborodásom, amikor a Tudomány rovatban bárki is semmiből való keletkezést említ.
Ha eljutottál volna a Patkós-Frey könyv 10. fejezetéig, akkor abban megtalálnád a részletes kvantummezőelméleti leírását annak, miként indulhatott be a felfúvódás a Higgs (inflaton) mező zérusponti fluktuációiból. A 202. oldalon még egy kis verbális segítséget is ad azoknak, akik nem értenék a matematikai tárgyalást. Azt senki nem állította, hogy a Plack idő előtti történéseket ismerné, de úgy látszik te csak a bevezető elolvasásáig jutottál, vagy talán az első 4 fejezettig. Ami az érdeklődő laikusok tájékoztatására szolgál. Nyilvánvalóvá téve, hogy közelébe se jutottál a könyv mondanivalójának.
A semmiből keletkezést csak te szoktad emlegetni itt nagy bőszen háborogva. A fizikus nem használja ezt a szót, ő a kvantummezők vákuumértékéről, zérusponti rezgéseiről vagy vákuumsajátértékeiről beszél a de Sitter téridő hátterén. Mert ezekről tud egzaktul beszélni. És arról, hogy a Higgs mező vákuumértéke negatív nyomású, ami antigravitációs hatású, vagyis felfújja a teret, és mivel a ez Higgs egy skalármező, nem hígul, hanem a tágulás ellenére közel állandó marad az energiasűrűsége, ergo a tágulás ütemében gyarapszik az összenergiája. Ami az infláció végén átalakult forró sugárzási energiává, később tömeges anyaggá. Így keletkeztek a világ ma ismert anyagai.
Ha értenéd a nyelvét, erről olvashatnál a Patkós-Frey könyvben is. Amikor pedig Hawking ezt le akarja fordítani laikusoknak, akkor említi a "semmiből" való keletkezést. Ahogy én is. De te kizárólag ezen a zanzásított szinten tájékozódsz, s osztod az észt, meg bírálod a szakembereket, nem kímélve a tudománytörténet nagyjait se.
Éppen elégszer mutattam már rá konkrét hülyeségeidre ugyanúgy, mint sokan mások is, amire a sértődött siránkozáson kívül nem voltál képes reagálni semmivel. Úgyhogy nem magyon érdekel, amikor meg kívánod határozni, hogy ki hol miről beszélhet. Pláne, miután már vagy ötször bejelentetted, hogy el sem olvasod, amit írok :))
Ez ma már sztenderd tananyag a világ minden valamirevaló egyetemén, sőt van róla több magyar nyelvű tankönyv is, például a Patkós-Frey: Inflációs kozmológia, amit a Typotex adott ki 2004-ben.
Úgyhogy az alapvető kérdés itt inkább az, miért tesz úgy Tuarego, mintha ezekről nem tudna? Pedig tud, meg is van neki a jelzett könyv, csak hát azt képzeli, hogy ő okosabb a fizikusoknál,
Igen, nekem megvan ez a könyv, de sehol nem találtam benne olyant, hogy az Univerzum a semmiből keletkezett volna. A könyv elején a szerzők leszögezik:
"...fizikai tudásunknak, a megismerésnek van egy határa, amelyet ma még nem tudunk áttörni. Ez a határ a Planck-idő. Hogy előtte mi történt, arról a fizikus pontos ismeretekkel nem rendelkezik, erről könyvünk nem szólhat."
Úgyhogy megint megnyilvánult az az eléggé el nem ítélhető felfogásod, amikor a saját véleményedet " a tudósok" (úgy általában) és az "összes fizikus" véleményének állítod be. Az igaz, hogy Hawking írt le ilyesmit, hogy a világ a semmiből keletkezett, meg te is, de Patkós és Frey könyvében nincs ilyen. És például Lee Smolin sem fogadja el a semmiből keletkezés misztikus aktusát, márpedig ős is egy fizikus.
Ezért jobban tennéd, ha letennél ennek az ócska hatásvadász trükknek az alkalmazásáról, hogy a véleményedet az összes fizikus véleményével azonosítsd, s mindazokat, akik mást mondanak, hozzá nem értőnek nevezz, és emiatt becsmérelj.
Azt is alávaló viselkedésnek tartom, hogy olyan dolgokat felhánytorgass minduntalan, aminek semmi köze e topik témájához. Az inerciarendszerek egyenértékűségének márpedig nincs köze, s eddig nem is került itt szóba. Nyilvánvaló, hogy csupán becsmérlési szándékból hoztad te is ezt fel, hasonszőrű társaidhoz hasonlóan.
Ahogy ígértem, arról a rúgásról még a megfelelő helyen fogok nyilatkozni.
"Ez nem mantrázás, hanem alapvető dolgoknak a tisztázása."
Amire olvtársunk itt gondolhat az energiamegmaradás, impulzusmegmaradás, anyagmegmaradás elve. Csakhogy az általános relativitáselméletben ezek nem mindig érvényesek, ahogy az már több mint kilencven éve ismeretes. Az Univerzum tágulása miatt kozmológiai léptékben semmiképp se. A lassuló tágulási periódusokban rengeteg energia veszik a sugárzások vöröseltolódása miatt, másrészt közvetlenül a Nagy Bumm utáni gyorsuló inflációs tágulásban rengeteg energia keletkezett a vákuumból, konkréten az Univerzum összes ma ismert energiája. Akkor még a Higgs mező gerjesztése formájában, ami a későbbi lassuló tágulás során gerjesztette a sugárzási energiákat, vagyis hozta létre a fotonokat, majd később a tömeges részecskéket, a kvarkokat és a leptonokat. Ezekből álltak össze a közönséges anyag ma ismert formái.
Ez ma már sztenderd tananyag a világ minden valamirevaló egyetemén, sőt van róla több magyar nyelvű tankönyv is, például a Patkós-Frey: Inflációs kozmológia, amit a Typotex adott ki 2004-ben.
Úgyhogy az alapvető kérdés itt inkább az, miért tesz úgy Tuarego, mintha ezekről nem tudna? Pedig tud, meg is van neki a jelzett könyv, csak hát azt képzeli, hogy ő okosabb a fizikusoknál, akik évtizedek óta tévúton kóborolnak. Egyszer egy emelkedett pillanatában le is írta: "egyetlen rúgással cáfoltam Galileit, Newtont és Einsteint" Én ezek után itt csak tapintatos bánásmódot kérhetek az irányában mindenkitől, főképp kérem nem kinevetni!
A perdület a müonnál nem érdekes, mert ez a részecske nem fénysebességű, tehát meg is állhat. Akkor pedig ha számomra bal perdületű, a velem szemben álló számára jobb perdületű.
A kérdés inkább a neutrínóknál vetődött fel, mivel csak "balkezes" neutrínókat észleltek, és ha a neutrínó fénysebességű, akkor nem lehet a fenti módon szembe állni vele. Azóta kiderült, hogy a neutrínónak van tömege, tehát nem mehet fénysebességgel, tehát létezhet olyan kutató, aki jobbkezesnek észleli.
Pont az űrtávcső a probléma, a földi légkör valószínűleg töri a fényt mint a víz, az üveg, meg a többi átlátszó anyag. Azért írtam, hogy a horizonton, nem a zeniten végzett megfigyelés és színképelemzés dönthetné el a kérdést.
Ugyanis, ha színkép vonal eltolódás itt is mutatkozna, ezzel az egyébként ésszerűtlennek tűnő vizsgálattal, (tudniillik homályosabb képre számíthatunk mint a zenit irányából, és ki akarna ilyet) akkor a felvetésem további elemzést érdemelne. A több milliárd fényévnyi messzeségből érkező kép is homályosabb.
(Különben többdimenziójú geometriát és a matematika magasabb dimenziójú számításaival az egyetemi tanulmányaimon foglalkoztunk mellesleg. Az anyagi világunkban - legalábbis a közvetlen környezetünkben - ezek a "motívumok" nemigen általánosak, mármint az ötödik, hatodik dimenzió.)
Ez nem mantrázás, hanem alapvető dolgoknak a tisztázása.
Nem lehet amellett ugyanis szó nélkül elmenni, hogy a világ a semmiből keletkezett. Itt nem jelentéktelen kérdésről van szó. Meg kell nézni akkor, hogy mi az a Semmi, hol van ez a Semmi és így tovább.
