>katolikusok másolják a közben szidott neoprotestánsokat! Hahaha. Mire a nagy mellény?<
Tudod ebben az az érdekes, hogy mindig emberi tevékenységnek tudtok be mindent. Azt amit Ti csináltok, és azt is amit mi. Csakhogy abből ki van hagyva a Szentlélek. Az meg ott fúj ahol akar, és arra amerre akar.
Az lehet, hogy ahol Te voltál ott sok a hamis tapasztalat. Ezt aláírom, de mi abban a hamis mikor azt látom, hogy a lányom ekcémája 18 év után meggyógyul egy szentmisén.
Kézzel fogható. És azóta se jött vissza neki. Ez 2005-ben történt.
És ebbe az volt a szép, hogy cukrász szeretett volna lenni. Meg prófétálták neki, hogy az Úr meg fogja gyógyítani a kezét. Beadta a jelentkezést az iskolába januárba ekcémás kézzel. És mire kezdődött az iskola meg történt a gyógyulás. Augusztus első pénteki Szentmiséjén.
A Katolikus Karizmatikusoknál van ilyen, és nem is kevés.
Valamikor elnéztem a karizmatikusokhoz is. Azt láttam, hogy némelyek igen csak hajtottak a különféle adományokra, olyannyira, hogy a legnagyobbat felejtették el, magát a szeretet adományát. Sokaknak az volt a baja, hogy nem tudtak nyelveken szólni. Még mindig értetlenül állok az előtt, amikor mint egy méhkas felcsattan az ima, s emberek kezüket az égnek emelve, szerintük Istenhez fohászkodtak. Na ez sem fogot meg engem. Voltak olyanok is, amikor egy zárt teremben egy amerikai fickó elkapta egy nő kezét, és valami megfékezhetetlen erőt magyarázva, egymást fektették ki. Nem tetszett.
Ez a beírásod úgy tűnik, mintha arról szólna, hogy a katolikusok az élenjárók a bizonyság/tanuságtételekben, ami bizonyítja, hogy Jézus köztük van.
Érdekes, amikor még én voltam katolikus, úgy jóval a rendszerváltás előtt, akkor a katolikus egyházban nem is ismerték ezt a szót. :)
Se tanuság, se bizonyság, se evangélizálás, se térítés. Csak a távoli afrikai missziókról lehetett olvasni, és a bennszülöttek által felfalt misszionáriusokról. :) Mellette ment a nagy kuss. És így volt ez még a rendszerváltás után jó pár évig.
Fölébredt aztán a papság, hogy megjelent a konkurrencia, és a katolikus egyház nagyban próbálja a koppintások által behozni a lemaradásokat. :)
!
Én ölég sokat ültem katolikus istentiszteleteken, ismertem belülről papi/apácarendi szervezeteket, működést, oszt sose hallottam olyat, amit később a neoprotestáns körökben, a kilencvenes évek elején. Mármint hogy Jézus, meg megtérés, meg tanuság. Most meg kinyitom a rádiót, nézem a netet, és láss csodát, a katolikusok másolják a közben szidott neoprotestánsokat! Hahaha. Mire a nagy mellény?
Persze, ami jó, azt tartsa meg mindenki, felekezetfüggetlenül, csak ne tegyen úgy, mintha ő találta volna föl, mikor bizonyíthatóan sokáig semmise volt ilyen téren.
Mi ebben a soványka? Miért kéne egy hívőnek annal hívőbbnek lenni, mintsemhogy hisz? Hegyeket toljon odébb? Mi a franc lehet, ami miatt én nem tűnök elég hívőnek? Nem beszélek vallásos zsargonban? Nem éneklek az utcán gitárral, hogyaszongya "Jéééézus, én úgy szeretlek, hogy nagyooon, mer' háát szeretlek, ohh Jéézuuus"?
Ebben az a gáz, hogy létezik olyan hamis tapasztalat, miszerint a karizmatikusok jobb szellemi látással bírnak, mint a nem karizmatikusok. De ez hamis tapasztalat, babona, én már csak tudom, majd' 20 évig karizmatikus voltam.
Hát nem egészen,én úgy érzem maradt benned egy kis ateista véna. a Bibliában csomó olyan eset van ami nem megtértekkel történt így,ők ezek szerint az után tértek meg miután látták,tapasztalták ezeket a csodákat! Ha ismered a Bibliát akkor tudod mire gondolok.
,, A vakok látnak,a sánták járnak..." A bizonyosságra tértek meg,mert látták társaikat, látták és tetszett nekik hittek nekik.Ezt sem látta mostani ember csak elmesélte egy próféta vagy nem?
Nekem úgy rémlik, megtértem. Mindenesetre olyan dolgok történtek utána, amelyek megtérés nélkül aligha. Másrészt előtte ateista voltam, utána Istenben hívő, erkölcsi értékrendem átalakult, Bibliát Isten beszédének tartom, stb., ilyesmi. Nálad is így esett a nagy eset?
mi karik a Szentlélek által meglátjuk (figyelünk rá) Isten keze munkáját az életünkbe, míg a másiknak esze ágában sincs rá figyelni. Nem látja! Nincs rá nyitva a szeme.
Én sosem mondanék ilyet se karizmatikusokra, se katolikusokra.
Látod milyen érdekes? Te okosságnak mondod (szerintem is az), más hívő meg azonnal lematerialistáz engem. Holott napnál világosabb, hogy Isten létét a nem hívő számára nem tudjuk bebizonyítani.
Meg van olyan élmény is, amikor úgy kapsz egy tudást Istentől, hogy akármennyire szeretnéd elmondani, sose az jön ki belőle, ahogyan te átélted, ahogyan tudod, ahogyan benned bizonyosságként él. Nincsenek rá szavaid, kevés az emberi eszköztár.
"Egyik közösség tele van a bizonyságtételekkel, míg a másik nem."
Hát persze, ahol Jézus van jelen ott teli vannak tanúságtételekkel is, mert aki megtapasztalta Isten szeretetét az nem tudja magában tartani.
Ahol nincs semmi ott Jézus sincs jelen..... ott csak a körítés megy és álcából forgatják a Bibliát, olvassák, de nem élik és nem is értik csak félremagyarázzák.
Okoskodnak, filozófálnak és szidják a katolikusokat, náluk csak mocsok van.....
Istenélményt a legkönnyebb elmondani,mert csak annyit kell tenned hogy kinyitod a szádat és Isten beszél általad belőled.
,,Mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok. Hiszen nem ti vagytok, akik beszéltek , hanem Atyátok Lelke az,aki beszél általatok.Mt 10,19-20
Ha elmondasz valakinek egy bibliai Igét-mondjuk azt, hogy nem az egészségeseknek kell az orvos hanem a betegeknek, és bíztatod, hogy olvassa el a bibliában miket tett Jézus, és még alá is támasztod a saját gyógyulásodról szóló tanúságtételeddel, Biztosan fel fogod kelteni az érdeklődést benne. A Háromnak együtt van hatása.
