Permanensen csodálkozom azon, hogy 20 évvel a rendszerváltás(?) után még mindig az önkormányzattól kérik számon a postát, a boltot. Az okmányiroda az O.K., az az önkormányzat dolga, de a többi? Emberek! Kádár János 20 éve halott!
Nyitott kapukat döngetek? Miért is? A hozzám eljutott információ (Civil Hírmondó) szerint ez eldöntött dolog. Miért, nem az? Mégis, ki fog erről engem informálni? Ki kérdezi meg az érdligetiek véleményét? Mert a szócső Érdi Újság sajnos nem teszi igaz, tesz helyette mást amire semmi szükség. Nevezetesen, egy értéktelen szócső. De arra ott vannak az országos napilapok. A helyi lap arra lenne jó, h én megtudjam, h nyitott kapukat döngetek. Btw: ha ez még mindig nyitott kapu, akkor mégis, mikor lesz Érdligeten bolt, posta, okmányiroda? Hja: és hol? Hm? Ne haragudj hangszoró, én értékelem az igyekezeted, a jószándékod: de sajnos a védhetetlent véded
Paraszti ésszel: drágább volna,mint megépíteni egy újat? Hát, így műszaki emberként nem tudom. Meg, sztem ez az igazán drága, h ott áll vmi, kihasználatlanul. De, egyébként: örülök,h egy mondatba sikerült azért belekötni-egy olyan mondatba ami nem érinti a valós problémát. Ezt akkor úgy értelmezem,h elismered, h a LIDL-kérdés az egy blama és nevetséges döntés.
Nyitott kapukat döngetsz: pont arról beszélek, hogy nem kell lecövekelni egy megoldás mellett. Meg kell nézni, hogy abban azon a területen mi a legoptimálisabb megoldás a funkciók elhelyezésére, melyik szereplőnek (önkormányzat, ingatlantulajdonosok, szolgáltatók, fejlesztők, stb) mi a szándéka. Ezek után a vágyakat pedig összeegyeztetni a lehetőségekkel.
Utolsó megjegyzésedhez: a városnak nincs kész uszodája (a Velencei úton levő be nem fejezett építmény 100%-ban a beruházó magántulajdonosé), a Gárdonyi uszoda nem kisebb, szűkebb jelentősen és kb. egyhuszad költséget jelent. Többek között azért sem vásárolta meg a "nagyot" a város bármi áron, mert nincs rá pénze (évente egy uszoda árát kifizetni 20 évig). Tehát nem igaz az, hogy nem kell tekintettel lenni a rendelkezésre álló beruházási forrásokra.
-Egy beruházás nem akkor kezdődik, amikor elkezdik ásni a földet. Az átlagos mellette autózó mégis csak azt látja, hogy ahol korábban szántó volt, ott hirtelen egy-két év alatt kinőnek a földből a dobozok. Holott lehet, ha előtte 3-4-5 évig amíg ott még szántó volt, a háttérben dolgoztak tulajdonviszonyok rendezésén, szabályozási terveken, engedélyezéseken, csak az nem látszott a szántón.
-Nem mindegy, hogy sűrűn beépített környezetből próbálsz kihasítani egy-egy részt és ott valami újat megvalósítani vagy a település szélén, nagyobb, összefüggő területen, ahol legalább a tulajdonviszonyok egyszerűbbek.
-Nem mindegy, hogy milyen gazdasági környezetben valósul meg az adott beruházás: amikor a befektetők erősen motiváltak a piacszerzésben, mert új, szűz piacokat kell meghódítani és fontos az elsőség vagy egy magasabb fejlettségi szinten való piacra valós belépés.
Itt Érden az utóbbi években egészen biztos, hogy minden segítséget megkaptak, akik haladni akartak, de helyettük a munkát nem lehet elvégezni: tulajdont vásárolni, terveztetni, engedélyeztetni. Nógatni lehet őket, hogy csipkedjék magukat, de kb. ennyi.
Az utolsóra: szerintem félreértetted, nem a város teszi rendbe a környezetet. Csupán csak arról van szó, hogy a Bem tér nem csak az Intersparból áll. Ott van még több, kisebb részként kezelhető tömb. Ha ez egyikben elindul a fejlesztés, jó megnézni, hogy a többiben mi történik és főleg, mikor, hogy összehangolt legyen.
Én csak azt nem értem - és kérdem tisztelettel -, hogy az hogyan van, hogy Budaörsön pl. 1-2 év alatt egy teljes város nőtt ki a földből, megépítették az Európában is ritka emeletes körforgalmat, egy halom közösségi beruházást finanszíroztak, miközben a városvezetés ült, tapsolt és pezsgőt bontott...De tudok mondani más városokat is. Miért megy ez Érden ilyen nyögvenyelősen??? Mint laikus úgy gondolám, hogy "akkor gondolkodjunk": ha ide akar jönni valaki árulni valamit nagy tételben, akkor ennek fizesse meg az árát, akként hogy közösségi beruházásokat finanszíroz, különben nincs üzlet és majd jön helyette valaki más. Annak nem hiszem, hogy túl sok értelme van, hogy megnyíljon egy 20X bevásárlókp. és a körülötte lévő területet azt nekünk kéne finanszírozni, hogy rendben legyen.
Igen. És a gyakorlat azt mutatja, hogy az igazi baj nem is a multinacionális cégekkel van, hanem a transznacionális, avagy a nemzetek feletti cégekkel. Erről azonban nagyon kevés szó esik. Rendszerint "x országbeli" befektetőkről beszélnek egy-egy rossz beruházás, vagy tisztességtelen cég esetén, pedig a legtöbbször már nem is jellemző rá az anyacég bejegyzési székhelye, vagy a tulajdonosok "állampolgársága".
Az figyelhető meg, hogy minél inkább arca van a tulajdonosnak (azaz ismerhetjük, ott lakik a szomszéd utcában, vagy a mi városunkban, netán országunkban, s személyes társadalmi-közösségi rangja van), annál inkább tisztességes magatartást tanúsít az üzleti életben is. Az igazán gazember vállalkozások pedig a névtelenségbe burkolt, offshore/haramadikországban bejegyzett, felderíthetetlen tulajdonosi háttérrel bíró cégek.
Multik alatt ma a köznyelv a "külföldi"-t érti, vagy a "nagy"-ot. Pedig önmagában egyik sem rossz (még akkor is ezt állítom, mikor én a hazaira és kicsire esküszöm). Egy igazi osztrák kereskedelmi cég azonban nem akar rossz képet kialakítani sem hazájáról, sem a nagymúltú családról (mert gyakran egy-egy családi tulajdonosi kör a meghatározó bennük). Így van ez a CBA-val is, ami szintén multi, mióta horvátországi lánca is van: nem kockáztatják a tulajdonosok a jóhírüket.
Ez a multizás amúgy is egy eléggé demagóg szöveg. Miért azon múlik egy cég megítélése, hogy egy vagy több nemzet állampolgára tartozik a tulajdonosai közé? Mi a baj a MOL-lal, a Richterrel, az OTP-vel, és még sorolhatnám a sok céget, amelyek tulajdonosi körében több nemzet polgárai is megtalálhatók!
Lehet, hogy a multi szó alatt egész mást értenek egyesek, egészen más tartalmat tulajdonítanak neki mint, ami a szóvalódi jelentése?
A "szerinted kész" sportcsarnokot és uszodát miből üzemeltetnéd, ha átvenné a város? Pillanatnyilag az építtető bank tulajdona. Tudod mennyit kér érte? Te megadnád ezt az árat ?
Ha a "multi" szó helyett a "tőkeerős vállalkozó" kifejezést használod, akkor egyet is értek. A multi azt jelenti, hogy "multinacionális", azaz a tulajdonosi köre több nemzeti, több államban bejegyzett ... miért zárnád ki a tisztán magyar tulajdonú cégeket? Ez diszkrimináció, nemzeti/tagországi megkülönböztetés, melyet az EU versenyjoga is tilt, büntet.
Ne haragudj, továbbra sem tudom ezt elfogadni. ha korábban is terv volt a volt rendelőt erre a célra felhasználni akkor az egyet jelent-korábban is butaságot terveztek. Semmi mást. Ugyanis, ha úgymond "hosszirányban" térnek el 200 métert a mondjuk buszmegállóval, mint központtal meghatározott területtől akkor sokkal kisebb lenne a probléma. Akkor nem vezetnék be a forgalmat a kertvárosi részbe, hiszen akkor a Balatoni úton maradna a közösségi ház. A Bem téren se tervez senki olyat, hogy már a nyugodt övezetbe tesznek bármit is. Persze, az autópályától a lámpáig bárhová. De az egy központ, nem mesterséges és kényszeredett központ "átnevezés". Arról nem szólva, h nem kéne összehasonlítani a mostani állapotot, amikor a nagycsaládosok használják az épületet egy olyan helyzettel, amikor sokak mindennapos ügyintézése fog itt zajlani. Véleményem szerint ez nem lesz összehasonlítható a jelenlegi de a körzeti orvosos időkkel sem. És megbocsáss, de inkább nem várom meg amíg megépül és tapasztalhatom a hatását mert akkor már késő. Inkább megelőzni szeretném. Természetesen nem azonosítottam a LIDL-lel az alközpontot. Hidd el, túlélem ha nem a LIDL-ben lesznek ezek a funkciók. De valahol ott kell, hogy legyen, semmilyen érv nem szól amellett, hogy behozzák egy jóval kisebb forgalmú részbe. Semmi. Ott a LIDL telek-ok, ott gyengék voltak. Ott a volt kricsmi-nem tudom pontosan, lehet az is LIDL-é? Ha nem, rajta, oda kell építeni. Ha az övék ok, akkor oda se. De, üres az Üzletház fele. Tegyék abba a postát és az okmányirodát. És ne hozzák be a kertvárosba, ez senkinek nem jó, ezt kéne megérteni. Nem jó az ottlakóknak; nem jó azoknak akiknek emiatt plusz utat kell gyalogolniuk, autózniuk; nem jó a városvezetésnek sem, mert "rossz pontokat" fognak szerezni általa, még ha jó is a szándékuk. Azt pedig, hogy drága lenne a bérlet, vagy drága az építés meg se hallom: ha egy kész uszoda mellett van arra pénz, hogy presztízsből építsünk egy másikat, ami ugyan kisebb, szűkebb de a "miénk" akkor legyen erre is.
A kritikád részben jogos, mert annak ellenére, hogy mindennek van oka (amit leírtam), a vége az, hogy a LIDL-et nem sikerült szép szóval rábírni arra, hogy bevállaljon pluszban párszáz milliós plusz beruházást.
Mégis azt modnom, hiba az alközpontot egy épülettel azonosítani. Ha az épület Érdligeten kétszintes, akkor van alközpont, ha egyszintes, akkor nincs alközpont?
A multik vitézkedésének hagyása vagy nem hagyása- egy már korábban megkötött szerződés esetén- erősen korlátok közé van szorítva. A szerződést természetesen hosszú pereskedés után fel lehet mondani, a több, mint 300 millió Ft és a kártérítések visszafizetésével (a vételárként kifizetett 300 millió Ft természetesen még választások előtt eltűnt a nagy költségvetési lukban).
A válság azért játszik a történetben, mert már-már sikerült megegyezésre jutni, amikor ennek hatására borult a mutatvány. A három év nem úgy telt el, hogy mindenki ült ölbe tett kézzel, hanem -mint írtam- folytak a tárgyalások és megoldáskeresések a felmerült problémákra. Volt közben számtalan tervváltozat, legalább három tervtanács, stb. A vége sajnos így is az, ami.
A Közösség ház a Kutyavári úti orvosi rendelő helyén már akkor terv volt, amikor úgy tűnt, hogy kétszintes lesz a LIDL épület. A jelenlegi közösségi házban tevékenykedő civil közösségek kimondott és határozott kérésére tette azt az ígéretet a polgármester, hogy egy másik helyen újjáépül a közösségi ház. A változás csupán annyi ez esetben, hogy a fenntartása és a biztonsága megnövekedhet az által, hogy ott valósul meg a KMB iroda is.
A közösségi házat és úgy egyben az egészet érdemes a megvalósulás után kritizálni-ha tényleg az lenne, amit írsz. Én kételkedek, hogy olyan hatása lenne, amit írsz. Tartok tőle, hogy kevésbé lesz forgalmas , mint amilyen volt az előtte (orvosi rendelőként funkcionált).
A közösségi tér kérdése többször felmerült. Egyrészt közvetlen közelében van az érdligeti volt strand területe, amelynek fejlődni kell. Másrészt a LIDL területen is ki lesz alakítva egy jelentősebb zöldfelület.
Nem "kinevezte" valaki a környéket, hanem eleve így indult az egész. Ha csak rápillantasz a belinkelt doksikra, láthatod, hogy a városfejlesztési tervek itt is, máshol is, nem csak egy-egy ingatlanra vagy tömbre vonatkoznak, hanem egy bővebb területre. A Bem tér sem az Interspart jelenti, a városközpont sem a Földrajzi Múzeumot.
Nos, először is köszönöm a részletes és bizonnyal jószándékú tájékoztatást. Kár, h az erre a célra elviekben alkalmas Érdi Újságban ehelyett a történet helyett arról olvasni, h aki a neten kritizál az focihuligán... No, de ez egy másik történet. Térjünk vissza akkor erre, nézzük mit szűrtem én ebből le. Van ugye egy fideszes városvezetés. Én lépten-nyomom azt hallom, h abban is különbözik sok másban a pirosaktól a narancssárga, h nem hagyja a multikat vitézkedni, igenis megvédi a magyar érdekeket, etc, etc. No, úgy néz ki akkor, h ez lózung csak, amikor már tényleg ott ül a túloldalon a multi akkor ugyanolyan pipogya, teheteten nyuszikák mind a többiek. Eltelt három év, teljesen értelmetlenül. Nem értem a válság ide citálását-ahogyan írtad is, 2006-ban nem volt válság. Ezt, amit most fognak építeni régesrég befejezhették volna, üzemelhetne és ha már közösségi ház nem de legalább bolt volna Érdligeten... A városvezetés érdekérvényesítése ebben a témában kritikán aluli volt-a megoldás pedig amit kitaláltak teljesen szembe megy a hangoztatott kertvárost építünk szlogennel. Ugyanis: ahelyett, h ott lehetne ügyeket intézni ahol a környék természetes központja van, a buszmegállóval, boltokkal, éttermekkel, telefonfülkével, cukrászdával, orvosi rendelővel, gyógyszertárakkal, stb. hoznák létre a közösségi teret, ettől 200 méterre, már "bent" a kertvárosba teszik, ahová el kell sétálni vagy autózni. És ez csak az egyik oldal: a városvezetés magasról tesz az ott lakókra is, nem törődik az ő nyugalmukkal, hiszen teljesen nyílvánvaló, h a környék forgalma jelentősen megnövekszik, a csöndes, kertvárosi miliő megszűnik. Mindez teljesen értelmetlenül. Mert igazi fából vaskarika, és a városvezetésre mélyen jellemző a "megoldás": ha már nem lehet ott közösségi tér ahol értelme volna, mert csak a szánk járt de megoldani nem tudtuk, akkor nevezzük ki a környező területet is a tér részének és akkor elmondhatjuk, h azért mi azon a részen hoztuk létre. Egyetken dologban bízhatok: ez is úgy fog haladni, mint minden amihez a vezetásnek köze van és akkor esetleg megúszhatjuk ennek a remek ötletnek a megvalósítását.
Neked csűrés-csavarás, a jognak meg törvénysértés. De ami a legfontosabb: a mozgásukban korlátozottaknak, a babakocsisoknak és a kerékpárosoknak jogaik korlátozása.
Ej-ej, ez a sok nézőpont ... mennyivel egyszerűbb lett volna kicsit odafigyelni a felújításnál, s akkor most akár elégedettek is lehetnénk, s most azonos nézőpontunk lenne ...
Legutóbb a Közgyűlés elfogadta az, hogy folytatódjon az alközpontokban is az a munka, amely a részletekről szól. Erre egy-egy ú.n. "Akcióterületi terv" készül. Ezt azt jelenti, hogy részletes alapos vizsgálat után jelöli ki azokat a helyeket és funkciókat, amelyek megvalósulnak (előtte természetesen egyeztetve a tulajdonosi szándékokat is). Az elkészítés során a helyben érdekeltek is bevonásra kerülnek, ez egy lényeges eleme a társadalmi vitával készülő anyagokanak.
Ennek az is a haszna, hogy a részletek megismerésével minél többen láthassák, hogy melyek a lehetőségek és melyek a korlátok. A vágyak és szándékok magasak lehetnek, de igazán végrehajtható és megvalósítható tervek csak akkor készülhetnek, ha azok figyelembe veszik a lehetőségeket és a megvalósítás során megvan a bizalom is.
Várhatóan ősszel indul a munka az előbb hivatkozott anyagok alapján, akkor majd lehet részletesebben is tájékozódni.
Ha csak kimondottan a LIDL építkezésről beszélünk, arról néhány háttér-információ: Volt olyan pillanat, amikor -sok-sok munka után- úgy tűnt, hogy a LIDL hajlandó olyan dolgokat is bevállalni az építés során, ami az eredeti adásvételkor nem volt kötelező számára. Én részt vettem olyan Tervtanácsi ülésen, ahol olyan terveket mutattak be, amelyek némileg biztatóbb képet mutattak (akkor az opponens Rumi Imre volt). A Tervtanács egyáltalán nem lelkesedett azért, hogy egyáltalán ott építkezzen a LIDL (azt szerették volna, hogy máshol építsen), több esetben elutasították a bemutatott terveket. Ez egészen biztos nem segítette a munkát, bár az épületet forgatták, szinte 360 fokot, de egyetlen variánsot sem tudtak támogatni.
A plusz műszaki tartalom és funkciók jó hír volt, azonban voltak műszaki-technikai-gazdasági akadályai is. Egy közülük az, hogy a nagyobb épület nagyobb telket feltételez, amihez még vásárolnia kellett. Ezen túlmenően egy furcsa szerződéssel a Telekom be volt betonozva a tömb egyik ingatlanába (a Közösségi Ház kertjében levő városrészi telefonalközpont). Ezek megoldása nem egyik napról a másikra történik, jellemző, hogy az első igényük közel százmillió Ft volt a telefonalközpont átköltöztetésére). A LIDL több ingatlant megvásárolt és jelentős plusz összeget fektetett be az eredeti elképzeléshez képest. Az önkormányzat megoldotta a Telekom problémát (bár nem volt egyszerű és nem volt olcsó).
Már szinte a finisben volt a történet, amikor a gazdasági helyzet olyan lett, amilyen most. Olvashatunk róla, hogy sorban halasztanak el és állítanak le beruházásokat ország-és világszerte. Nem voltam ott egyetlen tárgyaláson sem, de ahogy kivettem a közgyűlési vitából, az történhetett, hogy a projektnek pénzügyi korlátokat szabtak. Úgy tudom, hogy azt mondták: vagy nem építenek semmit vagy a legutolsó verzióhoz képest csökkentett tartalmat valósítanak meg. Ez ugyan még mindig több, mint amit eredetileg vállaltak, de kevesebb, mint amit korábban bevállaltak és az funkciók is megvalósíthatók máshol.
Teljesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy jó lett volna egy ingatlan tömbjében megvalósítani az összes alközponti funkciót és jó lett volna, ha ezt a LIDL megcsinálta volna. De végül nem vállalta be. Kényszerítő eszköz pedig minimális van. Marad a B-terv, hogy a funkciókat egy kissé nagyobb területen, nem egy ingatlan-tömbben megvalósítani. Ez meg is tud valósulni, hisz az alközpont területén pl. a Kutyavári úton el lehet helyezni a közösségi házat, van még a Casino üzletház tömbje is, ahol még építési lehetőség is van (magántelkek).
Persze, felmerül a kérdés, hogy akkor mi értelme volt küzdeni évekig a LIDL-el? Ha valaki tudta volna 2006 őszén, hogy 2009-ben gazdasági válság lesz (ami korlátozza a befektethető tőkét), akkor valószínűleg el sem kezd semmiféle tárgyalást. Ha az akadályok, amelyek menet közben merültek fel, nem lettek volna ennyien és hamarabb meg lehetett volna oldani, még mielőtt beüt a világméretű crach, akkor sikerrel járt volna a terv.
Valószínű, hogy lehet hibásokat keresni és könnyű találni is, hogy az egyes akadályok elhárítása miért nem ment hamarabb (még egyszer: több mammut szervezettel kellett komplexen tárgyalni az arra illetékeseknek). Lehet szidni a LIDL-et is, lehet kívánni, hogy húzzon el onnan, de a helyzet az, hogy ma ő van birtokon belül, hisz többszáz millió Ft-ot elköltött már ott. Adottak a területre az építési szabályok, az csak nagyon elméleti lehetőség, hogy az önkormányzat megakadályoz egy neki nem tetsző építkezést, ha egyébként az megfelel az építési szabályoknak. foylt. köv.
A LIDL üzletház egy igen fontos része, de csak része az érdligeti alközpontnak. Egy kicsit messziről fogok kerülni, de csak így érthető, amit mondani akarok.
Az Érdligeti alközpont az utóbbi doksi kb. 18. oldalától kezdődik (itt olvashatod a célokat is).
A LIDL 2006 nyarán vásárolta meg az alközpont egyik ingatlantömbjét és fejezte ki építési szándékát. Mint látható, az alközpont nem csak és kizárólag a Kutyavári út-Balatoni út-Fürdő utca által határolt tömb, hanem egy kicsit nagyobb terület.
Ezen ( teljes) területen kellene elhelyezni különböző alközponti funkciókat. Mivel a legnagyobb -és meghatározó- ingatlan a LIDL kezében van, ezért arra irányul a figyelem, bár korántsem az egyetlen lehetőség. Tehát az alközpont fejlesztését hiba a LIDL építéssel azonosítani, mert egyáltalán nem arról van szó.
Valaki nagyon sokat tud. Valakik -akik folyton itt vannak- ugyanúgy tudják, hogy mi történt mint az a valaki. Sokan tudják, hogy valami nagyon el van szúrva. Az a valaki pedig levan sz.rva. Most duzzog és hallgat, mert kiesett a bandából. Nyalogatja a sebeit. Ha ilyen h...e, akkor tényleg levan Sz.rva.
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
31. § (4) Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell: (...) c) mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot,
Egyéb jogszabálysértés:
az országos településrendezési és építési követelményekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
42. § (1) (...) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. (...) (5) A telken a 7. számú melléklet szerint számított kerékpár elhelyezését kell biztosítani minden olyan rendeltetésű építményhez, ahol rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani. (...) (13) A települési önkormányzatnak - különösen a városközpontok és egyéb történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében - biztosítania kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok elhelyezési lehetőségét a helyi sajátosságoknak megfelelően, egyedi méretezés szerint.
61. § (3) Akadálymentes közlekedés céljára az építmények belső közlekedőit és tereit összefüggő csúszás- és süppedésmentes padlóburkolattal kell ellátni, a vakok és a gyengénlátók számára eligazodást segítő kitapintható padlóburkolatot és optikai vezető sávot is kell tervezni és létesíteni. (4) Akadálymentes közlekedés céljára új épületek esetében a küszöb legfeljebb 20 mm magas és lekerekített lehet. Meglévő közhasználatú épületek esetében az ennél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni.
63. § (2) Akadálymentes használhatósághoz az építmények és bejárataik szintkülönbségeinek áthidalása érdekében a lépcső mellett akadálymentes közlekedést biztosító megoldásról (lejtő, felvonó, emelőlap stb.) is gondoskodni kell oly módon, hogy a közlekedés a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
75. § (4) Akadálymentes használhatóság céljából a helyiség berendezéseit (kapcsolókat, a jelző és működtető berendezéseket, telefonokat stb.) a padlószinttől számított 0,90-1,10 m közötti magasságban kell elhelyezni.
82. § (...) (2) Személyszállító felvonót kell létesíteni az (1) bekezdésnek megfelelően (...) b) minden, egynél több használati szintet tartalmazó olyan épületben, önálló rendeltetési egységben, amelyben az azt rendeltetésszerűen használó fogyatékos személyek az akadálymentesen megközelíthető bejárati szintről az egyéb szinteket a lépcsőn nem képesek elérni és az akadálymentes megközelítésre más lehetőség nincs.
99. § (...) (5) Építmény és az (1) bekezdés szerinti terület akadálymentes használatához nemektől független, kerekesszéket és más segédeszközt használó személyek részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni. .... stb, stb, stb
Ha az engedély nélkül végezhető felújítási munkák esetén betartandó jogszabályok körére vonatkozó kérdés (értsd: a jogosítvánnyal nem rendelkező gyalogos átmehet-e a piros lámpán) boncolgatásával folytatnánk, úgy abban is szívesen állok rendelkezésedre. Ha netán a jogszabályok hatályosulásának és az elvégzett felújítás időpontjának közti kapcsolatot kutatnánk, abban is partner vagyok.
Bevallom őszintén, nincs most időm ezzel sokat foglalkozni, így nem keresem tovább a pontokat. VZ biztosan citál még pár helyet, ha szépen megkéred :) Nekem most csak annyira futja, hogy két szóra ráeresztettem két joganyagra. De felkérésre szakítok időt és kifejtem :)
Akkor lehet, hogy félreértettem, amit írtál. Távol álljon tőlem, hogy személyeskedjek.
De még mindig nem olvastad el a tanulmányt, amiben szinte ugyanez van leírva és néhány megoldási javaslat is szerepel benne.
"az átlagostól nagyon eltérő szokásaim vannak, de én a reggeli csúcsban Parkvárosból nem mennék át a síneken, különben is nekem Felső kellene és nem Alsó" Szerintem ez annyira nem eltérő, hiszen többen utaznak Felsőrő, mint Alsóról.
Tudom. Mondtam én mást? Miből gondolod, hogy én a StopShop magánparkolójára gondoltam? Sőt! Mivel tudom, hogy magánterület, így ingázás szempontjából nem igazán számolnék vele (bár lehet, hogy tévedek, s nincs igazam), hiszen azt a tulajdonos bármikor kénye-kedvére fizetőssé teheti, vagy lezárhatja (ahogyan ez utóbbira gyakran van/volt példa a felső szint tekintetében).
Kár beleolvasni valamit az ember mondókájába, amit nem is mond. Az Orlai-félék azonnal ugranak rá, mert őket aztán tényleg nem érdekli sem szakmai gondolat, sem tény. Én szigorúan megmaradnék annál, amit írtam, amit olvastam, amiről beszélnénk. A személyeskedést meg a zsigert hagynám másra.
Visszatérve: tudom, hogy ebben sem vagyok mérvadó, mert az átlagostól nagyon eltérő szokásaim vannak, de én a reggeli csúcsban Parkvárosból nem mennék át a síneken, különben is nekem Felső kellene és nem Alsó. De konkrét helyeken és konkrét szituációkon túl kéne lépni, és átfogóan vizsgálni. Érd központja nem csupán városközpont, hanem intermodális csomópont is. Ahol sok ingyenes parkolóra lenne szükség (meg kerékpártárolóra, meg kerékpárszállításra alkalmas vonatszerelvények, meg akadálymentesített közterületek, meg stb ...). Nyilvánvaló, ha fizetős lesz a Budai út túloldala, akkor többen mennek be az ingyenes P+R-be (ami inkább áruházi parkoló, mint P+R), ezzel elveszik a helyet az ingázók elől.
