Szerintem pedig valóban jobban szünteti meg. Na, nem úgy, ahogy te gondolod. Nem a hatékonyságára és nem is a valószínűségére gondoltam. Hanem az eljárás jóságára. Mi a penész oka? Van néhány, de a hideg falfelület és a párás levegő ezek között kiemelkedő. Egyik eljárás sem melegíti a falat (erre a hőszigetelés lenne jó), de mindkét eljárás csökkenti a helység páratartalmát. Eddig nincs különbség. Az eljárás, amit használnak, különböző. Az egyik ugye kivonja a vizet az ott lévő levegőből, a másik pedig elviszi a párás levegőt és helyette friss, szárazat hoz. Na és itt jön be a jóság. A páramentesítő leginkább az adott helységben hatásos, ha össze is nyitsz néhányat, akkor is korlátos a teljesítménye, egy egyszerű gép nem fogja a ház minden zegzugát szárazon tartani. Mi van a központi szellőztetővel? Mivel az egész lakásban átmozgatja a levegőt, ezért egy globálisabb megoldás keletkezik általa. A páratartalom alapján nyitó légbeeresztők pedig meghatározzák, hogy melyik helységben mekkora lesz a légcsere "részesedése" a teljes cserélt mennyiséghez képest. Erre én azt mondom, hogy jobb ez a fajta megszüntetés. A megszüntetés, mint eljárás jósága jobb, általánosabb, univerzálisabb. A végén vagy megszünteti vagy nem, vagy csak próbálja és nem sikerül, de maga a folyamat a lényeg. Jobb, általánosabb, nem extra, amit csinál. Egy olyan rutinnal operál, ami egyébként is szükséges az egészséges életkörülmények kialakításához. Ez a megfelelő szellőzés, légcsere biztosítása. Itt olvastam, hogy ez 30m3/ember/óra? Soknak tűnik, de lehet, hogy annyi. Ha egy központi venti folyamatosan 40m3 levegőt cserél a ház teljes területén, akkor az egy jó lépés az elméletileg elvárt követelmény felé. Szellőzésileg. Mellékesen megoldhatja a párás levegő miatti penész problémáját is.
Ezután a kanyar után nézzük a lényegi részt. A venti, amit használtam, egy egyszerű fürdőszoba venti volt. 7 lapátos, 100-as átmérő, síkcsapágyas, hangos. Azt olvastam valamelyik honlapon, hogy ez csak arra jó, hogy a fal egyik oldaláról a másikra áthúzza a levegőt. Egy kürtőn keresztül kipufogni nem ajánlják. Ha nem tud rendesen szívni (fürdő ajtó csukva, csak rések vannak a belépési pontokon az ablakoknál), nem lesz meg a 240m3/h, ami mondjuk elég sok is lenne. Szóval ennél talán egy erősebb, speciálisabb kellene, ami nagyobb szívóhatást tud a résekre gyakorolni és a légszállítását nem lehet ilyen könnyen korlátozni. Csak az a döbbenetes, hogy az egyszerű csőventi és a profi elszívó között van egy nagyságrend különbség árban (5e vs 50e). Remélhetőleg a profi tényleg profi.
Nem, nincs résszellőzés funkció. Ez egy rém egyszerű, de viszonylag szép, aranyszínű alu ablakkeret, benne dupla, kamrás üveggel. Mint írtam is már, hőszigetelésben a keret elképesztően vacak (60-as, 70-es évek szintje). Kamrák vannak benne, de a külső és belső között fémes kapcsolat van hővezetésben meglehetősen jó alumíniumból.
Ezért gondoltam, hogy kiveszek egy-két profilt a záródó felületek közül vagy kivágok belőle, elsősorban olyan részeken, ahol az esővíz befolyásától nem kell tartani (felső élek). Eddig azt gondoltam, hogy meg kell szüntetni az ablak résein befújó szelet, hiszen ott jön be a hideg, amit utálunk, most meg kiderül, hogy nem is.:D Bár az való igaz, hogy a "lyukakat fúrok az ablakra" és "beszerelek az ablakba néhány pára vezérelt nyitású résszellőzőt" egyáltalán nem azonos eljárás. Az utóbbi jobban operál:D
... és ha egyik sem megoldható, végső megoldásként - én most állok neki 5 db 12cm-es PC ventilátorral - a faltól 10-12cm-re tett - külső északi fal - szekrény mögé 5V-ről időzítővel napján többször 1-2 órácskára járatott 12cm-es PC ventilátorral bekergetem a meleg levegőt.
"Ezt a "hagyjunk rést a szekrény mögött a szellőzésnek" dolgot nem egészen értem.
A szekrénysorral való eltakarás leginkább egy rosszul kivitelezett belső hőszigeteléshez hasonlítható. Sokkal egyszerűbb megoldás egy kis rést hagyni a szekrény és a fal között, hogy azt "átjárja" a levegő.
"Tehát az elkerülés módjai: 1. a mozgó levegőben keringő pára tartalmának csökkentése"
És mi van akkor, ha optimális a lakás levegőjének páratartalma? Hogyan akadályozod meg a páralecsapódást egy hőhidas szerkezetnél?
"2. a harmatpont alá hűlő felületek melegen tartása fűtéssel"
Egy fűtött szoba esetében pont ezt a célt szolgálná például a szekrény mögött hagyott rés.
"A különbség döbbenetes. A bal oldali (csupasz) üvegen (és a kereten is nyilván) csorgott le a víz. A jobb oldali (fóliás) felületen egy pici folt volt csak, csorgás semmi. Nyilván a tér lezárásakor bezártam oda egy pici párás levegőt (kb. 18 fokban csináltam kinn kb. 80% páratartalom mellett), ami 8+ fokban már elkezdett kicsapódni."
Ezt módszert (a levegő, mint szigetelés) az ablakgyártásban már évtizedek óta használják. Hiszen az "álló" levegő köztudottan az egyik legjobb hőszigetelő. A probléma viszont az, hogy egy kisebb páralecsapódás így is keletkezett (ezért használnak páraszűrős távtartót a kétrétegű üvegeknél). Ha végigvitted volna a tesztet, akkor könnyen megállapíthattad volna, hogy a folpackkal lezárt ablakszárnynál, ahol nincs légmozgás, sokkal hamarabb előjött volna a penészesedés.
"Az előbbi érzésem szerint jobban szünteti meg a kiváltó okot (párás levegő a jól záró nyílászáróknak köszönhetően), a másik viszont tüneti kezelés..."
Olyan fogalom, hogy jobban megszünteti (vagy csak kevésbé szünteti meg), nem létezik. Vagy megszünteti, vagy nem. Ha viszont megszüntetné a kiváltó okot, az azt jelentené, hogy onnantól kezdve nem kellene használni semmilyen külső eszközt. Ez viszont nem igaz, vagyis itt is csak tüneti kezelésről beszélhetünk. Esetleg az a gondolat merülhet fel, hogy hatékonyabb. De mivel egészen más a működési elv, így nehéz az összehasonlítás.
"Nem tudom a légbeejtőket be tudom-e úgy és olyan helyre szerelni, hogy a költözés utáni helyreállítás könnyen megoldható legyen. Nem akarom az ablakkereteket szétbarmolni. Inkább mellette fúrnék neki lyukat pl."
Ha már adott a hely az elszívónak, akkor talán érdemesebb lenne az elromlott ventilátor helyett venni egy újat. Résszellőztető állás nincs az ablakokon?
Bizonyára változhatott az ár meg az árfolyam is. Ha szállítással nézem a 176EUR ár már csak pár ezressel jobb, mint a hazai 62eHUF. A garanciás ügyintézés viszont lényegesen bonyolultabbá válik. Ha szükséges lesz egyszer. Csak hangosan gondolkodom.
Ezt a "hagyjunk rést a szekrény mögött a szellőzésnek" dolgot nem egészen értem. A gond nem a felület szellőzésének hiánya. A gond az, hogy a párás levegő odajut, ahol a harmatpont alá hűlt felületet talál. Tehát az elkerülés módjai:
1. a mozgó levegőben keringő pára tartalmának csökkentése
2. a harmatpont alá hűlő felületek melegen tartása fűtéssel (valószínű nagy veszteséggel, hiszen gyakorlatilag egy hőhidon keresztül célzottan fűtjük a világűrt)
3. a harmatpont alá hűlő felületek melegen tartása szigeteléssel (a harmatpont kijjebb vonul)
4. a harmatpont alá hűlő felületek légmentes elzárása a párás levegőtől
stb.
Szerintem a nagyobb rés nagyobb mennyiségű párás levegő bejutását segíti elő, ami pont nem lesz jó irány. Bár talán melegebb lesz a felület is kicsivel. Nem tudom.
Csináltam egy tesztet amikor elkezdődött a hidegebb idő. Kapcsolódik ide, leírom. A konyhában van egy ablak, ami vacak alu, mint a többi, de a többitől eltérően nem dupla, kamrás üveg van benne, csak szimpla 2-3mm-es. Nosza, az egyik szárnyát lefolpackoztam. Szépen körbe, celluxal zártam a fóliát. Ime az eredmény:
A fotó kb. 8 fokos külső és 21 fokos belső hőmérsékletnél készült, belül 65-70% körüli páratartalommal.
Azt hiszem ez önmagáért beszél, de azért egy kis értelmezés. A különbség döbbenetes. A bal oldali (csupasz) üvegen (és a kereten is nyilván) csorgott le a víz. A jobb oldali (fóliás) felületen egy pici folt volt csak, csorgás semmi. Nyilván a tér lezárásakor bezártam oda egy pici párás levegőt (kb. 18 fokban csináltam kinn kb. 80% páratartalom mellett), ami 8+ fokban már elkezdett kicsapódni.
Mit akarok ebből az egészből kihozni? Ugyanez a helyzet a problémás falfelületeknél, hőhidaknál is. Ha a hideg felülethez nem jut oda a párás meleg levegő, nem tud a pára lecsapódni azaz penész sem lesz ott.
A tesztem nyomán fellépő használhatósági kérdés, hogy lehet-e a hőhidas pontokra helyi párazáró fóliás fedést alkalmazni kultúrált módon? Nem tűnik egyszerűnek.
Egy 26m2-es (gyerek)szobában (67m3) nem tudom a rel. páratartalmat 70% alá vinni. Ez mennyire rossz?
Elkezdtem a felderítést. Kezdésnek itt visszaolvastam 500 hsz-t, ez év januárig. Hát, ahogy látom két iskola van. Egyrészt a szellőztetés automatizálása és páratartalomhoz kötése (központi, profi elszívó (Limodor) higrós légbeejtők (Aereco)) ill. a másik a páramentesítő készülékek. Az előbbi érzésem szerint jobban szünteti meg a kiváltó okot (párás levegő a jól záró nyílászáróknak köszönhetően), a másik viszont tüneti kezelés, helyi bevetésre alkalmasabb (teregetős szoba, fürdő, vizesedő fal stb.), ill. hőhidas helyeken hatékonyabb, ellenben sokkal többet fogyaszt, hangos stb.
Úgyhogy most egészen el vagyok bizonytalanodva.
Ez egy régi kőház, szigetelés nélkül. Igaz 50cm vastag falak vannak, de hidegek. Plusszban alu nyílászárók. Ezt úgy értsd, ha kinn 24,5 fokos az ablakkeret, akkor belül 24,4.:D Vagy inkább: :( Na mindegy, a szigetelés nem megoldható meg a ház is bérelt, nem akarok vele foglalkozni. Annyit tettem, hogy a nagyon huzatos ablakokat tömítő szivacs csíkkal "megjavítottam", nem huzatos már, de ezzel a szellőzésen is rontottam nyilván.
20-22 között tartjuk a hőmérsékletet vízteres kandallókályhával fűtve, ami szellőztet is, mert nem külső légbevezetéses. Tegnap néztem folyamatosan. Fűtés közben a kandalló előtt utószárítottam egy teregetőnyi ruhát, a ruhák megszáradtak, a hőmérséklet is csak 1 fokot emelkedett, a páratartalom viszont csökkent(!) pár százalékot. A ruhákból kipárolgó vizet gyakorlatilag a kémény eltávolította a nappaliból.:D Nem tudom mennyi levegőt húz át magán, de van egy 5,5m hosszú 250-es saválló kéménye.:D Az égési levegő bevezetése korlátozott és szabályozott: primer, szekunder és tercier nyílások is vannak (62/12/15cm2), mind állítható 0-100%-ban.
Vannak igazán hideg falak. Garázs oldal (nyitott garázs), északi fal, ahol a penész is szeret megtelepedni. Nem is csoda, mert a belső falfelület max. 13-14 fok hidegebb időben. Most még nincs penész, se lecsapódás, hiszen a hideg fal is még 18,5-19 fokos.
A szellőztetést kevés? Lehet. Az is lehet, hogy nem. Most vagyok túl egy 6-7 percesen. A belső 74%-ot levittem 68-69-re, közben a 21 fokos hőmérséklet 20-ra csökkent. Kinn 15 fok van és közel 100% páratartalom (most 94% éppen), de délután még az eső is esni fog. Több (hosszabb) szellőztetéssel a páratartalom már nem megy lejjebb, csak a hőmérséklet csökken. Ha jól gondolom ez a papírforma, mert 95%/15 fok párosnál a harmatpont 14,2 fok, ami egyébként a 70%/20fok paraméterrel egyező páramennyiség.
A fürdőben volt egy elszívó venti, ami nyáron kreppant be (kb. 10 évig ment, siklócsapágyas ARC'S VP2 20W 240m3/h), amit alapvetően a fürdő miatt tettünk be, de máshonnan is szívott valamennyit. Most kellene helyette valami.
Dilemma:
1. Veszek egy újabb olcsó ventit és egy drága, mobil páramentesítőt. Kb. 70e összesen.
2. Veszek egy profi ventit (Limodor 52e) és berakok Aereco automata szabályzós légbeejtőket. Össz legalább 100e.
Nem tudom a légbeejtőket be tudom-e úgy és olyan helyre szerelni, hogy a költözés utáni helyreállítás könnyen megoldható legyen. Nem akarom az ablakkereteket szétbarmolni. Inkább mellette fúrnék neki lyukat pl.
A legbiztosabb megoldás átrendezni a szobát. De tudom, ez nem olyan egyszerű. Nálam is fejtörést okoz a két kisszoba, ahol 2-2 külső határoló fal van, és ideális elrendezés alapján pont oda kellene készítenem a szekrényt. Esetleg, ha a mostani formájában szoklin áll, átalakíttathatod, hogy inkább lábakon álljon. Így jobban át tudja járni a levegő.
Sziasztok! Nekünk is egy olyan problémánk van, hogy a beépített szekrény mögött kezdett el penészesedni az egyik lenti sarok. 1 éve költöztünk be és pár hete építettük be azt az oldalt szekrénnyel. Ez egy külső fal, de frissen szigetelt, nem spóroltunk az anyaggal. Az asztalosok hagytak szellőzést a szekrény két szélén, tehát nem közvetlenül a falra tolták a szekrényt és hátul is van pár centi távolság, de így is kevésnek bizonyult... :( Az egyik lenti fiókunk elkezdett megszorulni és amikor kivettük, szomorúan láttuk, hogy elkezdett penészesedni. Valószínű, hogy van egy kis hőhíd ott hátul és így a nedvesség kicsapódik. A lényeg, hogy az asztalosunk azt javasolta, hogy valami fűtőszálat, fűtőbetétet építsünk be, ami egy kicsit melegen tartja a levegőt ott hátul megakadályozva ezzel a hideg-meleg találkozását és a nedvesség kicsapódását... Mit gondoltok? Ez megoldás lenne? Hallottatok már egy ilyen fűtőbetétekről? Előre is köszi a hozzászólásokat!
Annyit azért hozzátennék, hogy jelenleg az időjárás sem túl kedvező. Még itt nálunk a Dél-Alföldön is folyamatosan 70% feletti a relatív páratartalom, a kellemesen napos, enyhe idő ellenére: http://adatok.geo.u-szeged.hu/relative-humidity.php
Itt a házban most 60-62% között mozog a páratartalom. A reggeli szellőztetés után 55%-ig esett, aztán viszonylag gyorsan beállt 58%-ra. 1 órával ezelőtt 61% volt, most épp 60%-on áll. Az esti szellőztetés után pedig valószínűleg megint 58%-ra süllyed majd. Szóval nálunk is egy picit magasabb most a páratartalom, de általában 53-58% között szokott mozogni.
Ha jól tudom EU-ban még nincs energiaosztályba sorolás a párátlanítóknál. De másutt már van. Az általunk forgalmazott Midea MDDG szerintem elég jól szerepel.
70 négyzetméteren. A jó idő miatt jelenleg nem fűtünk, most olyan 21,5 fok körüli hőmérséklet van a házban. Ketten lakunk benne, plusz két kutyuli. Műanyag nyílászáróink vannak, a falak, a padló, a födém szigetelve. Mi is dolgozunk, így előfordul, hogy akár 13-14 órán keresztül nincs szellőztetve. Persze egy pici légmozgás azért biztosított, mivel fel van szerelve 2 Aereco légbeejtő (a gáztűzhely miatt), és 1 Air-tonic fali légbeejtő (a kéményhez), illetve 1-2 ablak résszellőztetésen áll. Ma épp pihenős voltam, de viszonylag keveset voltam a házban, mert a kertben dolgoztam. Reggel 8:30 óta most szellőztetek másodszor. Durván 15 perces kereszthuzatot követően 60% helyett 58%-ot mutat a fürdőszobai hygrométer. A relatív kis házméret miatt a helyiségek legtöbbször egybe vannak nyitva, így a szellőztetés gyorsan megy.
Két páramentesítőnk van: egy kisebb teljesítményű Einhell, és egy nagyobb Tekno Point. Ez utóbbit szoktuk használni. A fürdőszobában napi szinten megy, illetve télen szoktuk még bevetni a ruhaszárításhoz, vagy ha épp az időjárás miatt indokolt. Nálunk az asszony imád gőzfürdőben pancsolni, emiatt használom leginkább a páramentesítőt. Az előnye az, hogy a zuhanyzás előtt kialakítható vele egy száraz környezet, tehát valamilyen szinten megelőzésre is alkalmas.
Mekkora alapterületen sikerül ezt a páraszintet hoznod?
A szellőztetés és a konyhai elszívón kívül használsz még párátlanítót? Ha igen mekkora kapacitásút és milyen helyeken?
Ezzel csak arra lennék kíváncsi, másnak mekkora energia létrehozni az ideális állapotot.
A szellőztetés a gyenge pont, mert reggel 7 és este 6 között mi alig vagyunk otthon, így max reggel és este egy gyors szellőztetés fér bele. Ennek ellenére napközben is a 70% simán megvan. :-(
Ruhaszárításnál a páraképződés egy lassú folyamat, többek közt ezért nem annyira "látványos" a páramentesítő működése. Tusoláskor ezzel szemben hatalmas a páraterhelés már rövid idő alatt is: 20 perc alatt akár 1 liter vízgőz is keletkezhet. Nyilvánvalóan itt jóval hatékonyabban dolgozik a gép, már a megemelkedett szobahőmérséklet miatt is. Teregetéskor viszont egy folyamatos, de relatív gyenge páraképződéssel kell számolni: ez az óránkénti 0,1-0,3 liter mennyiség nem olyan sok, de a teljes száradási idő alatt szellőztetés hiányában már problémát okozhat. Főzéskor pedig a keletkezett gőzök hatékony elszívásáról kell gondoskodni egy megfelelő páraelszívóval. Ha egybe nyitott tered van (mint nálam is), akkor ezt csak egy nagy teljesítményű páraelszívóval tudod biztosítani. Teleszkópos kivitelben is lehet már kapni nagy léghozamú páraelszívót, ilyen például a Cata TF-6600 (790 m3/óra az EN61591 szabvány szerint). Nálam sajnos csak 125mm-es kivezetés van, így most egy Amica páraelszívót használok. Ez ugyan kisebb léghozamú (500 m3/óra), de a 35 m2-re kis túlzással még úgy-ahogy elegendő. Van benne időzített kikapcsolás is, így elzárt tűzhely mellett még negyed óráig dolgozik, majd kikapcsol.
Leszámítva az emberi tényezőt, nálunk ez a három dolog (lakásban teregetés, zuhanyzás, főzés) képes leginkább befolyásolni a lakás páraterhelését. Ha itthon tartózkoduk, akkor megfelelő szellőztetéssel jellemzően gond nélkül biztosított a 60% alatti (általában 53-58% közötti) páratartalom.
Azt szeretném megkérdezni, hogy a Midea vagy a Trotec gyártmányú berendezés lenne-e a jobb választás? Hasonló, gyári megadott teljesítmény esetén, a Trotec gépek magasabb ára indokolt-e?
Na igen, csak ha a forgalmazónál rákeresel ott 50 nm-re ajánlják 16 l teljesítménnyel.
Úgy gondoltam tényleg tud egy ekkora helységet párátlanítani, aztán döbbentem meg, hogy a dobozán 31 nm szerepel. Ekkor én is megnéztem a gyártó honlapját és láttam az általad belinkelt adatokat.
Hülye voltam, hogy nem vásárlás előtt néztem meg, de arra számítottam a magyar forgalmazó a gyári adatokat közli.
A falak különösebben nem vizesek - én legalábbis nem tapasztaltam. Egyszerűen négyen élünk a házban (60 nm alapterület, földszint + tetőtér, hasznos élettér így kb. 100 - 110 nm). A felső szinten alacsony - mindössze 2,1 m - a belmagasság, így a négyzetméterhez tartozó légköbméter kevesebb az átlagosnál. Könnyebben beleheljük és a mennyezeti spotok is jobban "felfűtik" esténként a szobákat.
Annyi, hogy a konyha egy légtér a nappalival lent, így a főzés során keletkező gőzök nem egy helységhez kötődnek.
E mellett ilyen időben bent szoktunk szárítani egy lenti szobában, ami egy plusz terhelést jelent.
Tapasztalatok:
4 napja megy a Trotec kizárólag a hátsó szobánkba beállítva. Ez kb. 20 nm 3 m belmagassággal. Északi fekvésű és itt szárítunk (2 naponta egy teregetés). Zárt ajtókkal a páratartalmat 21 fok mellett 65%-ra tudta levinni 75-80%-ról. Ahogy írtam mindenképp pozitívum, hogy a ruhák gyorsan száradtak és a dohos szag is csökkent.
A ház alsó felén a déli oldalon ugyanekkor 21 fok mellett 80% volt a páratartalom.
A tetőtérben még rosszabb a helyzet ott 85, sőt esti órákban ennél magasabb is szokott lenni.
Most éjszakára egybenyitottam az alsó szintet. A gép vásárlásakor az lett volna a cél, hogy ezt a durván 60 nm-t próbáljuk meg mentesíteni. Kb. 10 óra alatt az esti 80%-os páratartalmat 75%-ra csökkentette. Ami furcsa, hogy a tartályban mindössze 1 - 1,5 l víz gyűlt össze. Ezt viszont keveslem.
Jó a Limodor. Nem tudok meggyőző és egyértelmű válaszokat adni a kérdéseidre, egy kicsit pontosíts.
Mivel a lakás kialakítása zeg-zugos, és még szinteltolás is van, ezért szellőztetünk is. Azt nem érzem, hogy - ha lenne egyáltalán - lobogna a hajam, ha megy a Limodor a fürdőszobában, minden ajtó nyitva egyébként.
Én garantálom a tavalyi tapasztaltból, hogy nálunk 0°-on is ennyi lesz a páratartalom...
A léghozam sem elhanyagolandó, ez az érték a TTK51-nél olyan 120 m3/óra körüli. De nagy különbség van aközött, ha például vizesednek a falak, vagy ha mondjuk egy nyitott akvárium miatt magas a páratartalom. Azért írtam, hogy a kiváltó okot is ismerni kellene.
Milyen a limodor? Kell ablaknyitogatással szellőztetni? A 65%-os páratartalom miatt nem aggódnék, (nálam is pont ennyi) ha 0°-ban is annyi lesz akkor van baj.
Tervez-e a valaki külföldi Trotec rendelést a közeljövőben, úgy látom, hogy egy darabnál is postával együtt 52.000-re jönne ki az 51 E, míg itthon postával 62.000. De elvileg több rendelése esetén sem ugrik meg a 26 euros postaköltség...
Most én is azon gondolkozom, hogy visszaküldöm és veszek inkább egy 20l/nap kapacitásút. Legalább egy kicsivel nagyobb lesz.
Nem tudom mennyire fontos az óránkénti levegő áramlás nagysága? Korábban írta valaki, hogy nem számottevő érték, pedig lehet hogy meghatározza, hogy mekkora helységben tudod tényleg hatékonyan használni?!
Én meg sem próbálom az 55%-ot, nálunk 16-18 nm-es szobákban szoktunk járatni egy tavaly ALDI akciós gépet, és hát ide meg oda cipelem a gépet, ahol érezzük a bajt. 65% körüli értékeink vannak, ezt egyszerűen nem tudja levinni 55-re... főleg ha beindul a fűtés (gáz cirkó), meg 5-en vagyunk 90nm-en.
Feleségem mostanában azt csinálja, hogy a földszinten egy kb. 24nm-es helyiségben, ahol ruhákat szárítunk, szárító üzemmódban használja a gépet és 2-3 órára időzítve járatja, ekkor fullon megy a gép.
Ok, ezt el is fogadom. De ha egy gyártó azt írja a berendezésére, hogy "up to 31 nm", akkor ne hirdessük már 50-60 nm-esnek...
Főleg úgy, hogy nem is birkózik meg vele.
Beraktam a leginkább problémás kb. 20 nm-es szobámba és 1 nap alatt 70-ről kb. 65%-ra vitte le a páratartalmat 21 fokos hőmérséklet mellett. Ez idő alatt kb 5 l vizet szedett össze.
Amikor egybenyitottam a szobát a többi helységgel - így lett kb. 60 nm a teljes terület - kissé csökkent a szint, de nem számottevően. 4 napja folyamatosan megy a gép, kb. 10 óránként 2 l jön össze, de még egyszer sem állt le magától 55%-ra állítottam az elérendő páratartalmat és most már csak a hátsó szobában használom.
A dohos szag csökkent, tehát a hatása egyértelmű, de a kapacitása szerintem kevés lesz...
Nekünk csütörtökön érkezett meg a TTK100S, gondoltam megosztom az eddigi tapasztalataimat, hátha valakit érdekel. Este üzemeltem be, először csak a 14m2 alapterületű szobában, mert ott volt a legmagasabb a páratartalom. 71%-ról 56%-ra 2 óra 30 perc alatt vitte le és 1,3 liter vizet gyűjtött össze. azóta ezt eljátszottam az északi szobákban, most már a végleges helyére a nappaliba került, a szobaajtókat pedig nyitva hagytam, így 105m2-en dolgozik. Így már lényegesen lassabban tudja a páratartalmat csökkenteni (gondolom a nagy terület miatt) viszont 2 óra alatt 1 litervizet így is össze szed. Eddig úgy tűnik, jó kis gép, teszi a dolgát és nem is annyira hangos, mint számítottam.
Az alapterületre való besorolás csak egy ajánlás, amit a teljesítményből és a léghozamból következtettek ki. Persze ez is lényeges, de azért az sem egy elhanyagolható szempont, hogy mi a kiváltó ok. Bizonyos esetekben kis alapterületre célszerű a nagyobb teljesítményűt választani, máskor meg viszonylag nagy alapterületre is megfelelhet például egy kisebb készülék.
De az tény, hogy a 18-20 liter/nap teljesítményű páramentesítők azok, amivel nem igazán lehet mellélőni.
