Mi manapsag a legjobb ar/teljesitmenyu valasztas otthonra, amator szintre,
gyakorolgatni, stb. egy valamilyen elektromos billentyus hangszerben gondolkodva ?
Ha valami szubjektív a digitális zongorák összehasonlításában, akkor a Roland hangzásának az összehasonlítása a többivel mindenképpen az. Jellemzően vagy nagyon bejön, vagy eléggé nem...
Régen vagy 8 évig zobgoráztam, sok éve már hogy abba kellett hagynom.. most viszont ujra nekiállnék, es ehez keresnék egy alkalmas társat.. ilyen p45b szerű fele gondolkodtam.
Fontos hogy a pianino zongora szeru mechanika legyen, aztan a hangzas..
Bármilyen hangszer nagyon hozzá tud "nőni" az ember(lelké)hez, ha őszinte szeretettel lelkesedéssel játszik rajta (és teljesen mindegy, hogy milyen szinten játszik).
Fiatal, huszonéves koromban csak azért tanultam meg altfurulyán játszani, mert egy távoli rokonnál találtam egy majd' 100 éves, gyönyörűen faragott alt blockflőtét. Díszként volt a falra akasztva.:) Sokat kamaráztunk ezzel régi zenéket a barátaimmal.
Van egy nagyon érdekes specialitása az első hangszer vásárlásnak (legtöbb esetben).
Akár magunknak, akár a gyereknek vásárolunk első hangszert még úgy is, hogy személyesen kipróbáljuk - nem tudjuk, hogy milyennek kellene lennie.:)
Ha soha nem zongoráztál és a gyerek sem, akkor hiába ütögetitek a billentyűket..., hogy jó lesz-e?
Ezért van a szakember, mondjuk egy zongora tanár, hogy véleményezze (ha sikerül rávenni)?
De! A mi emberünk, aki el jön velünk hangszert próbálni, az csak a saját ízlése szerint tud választani.
Mi is a fuvolista, 16 éves lányommal egy aranyos zongoratanárral mentünk megnézni hangszereket.
Roland FP-30, Yamaha YDP-143, Kawai KDP-90 volt az esélyes. (300e alatt voltam hajlandó hangszerre költeni)
Mit mondott a zongora tanár? A három közül az FP-30-at javasolta.
Azt mondta: "Ennek a billentyűzetnek elég mély és elég nehéz ahhoz a billentése, hogy jobban tudjuk a dinamikai finomságokat kifejezni."
Mit mondott a lányom? "Apa, ez nem is hasonlít zongorára.:( Ez olyan mű."
Ekkor ebbe az irányba léptünk és a Yamaha meg a Kawai közül a Kawait választottuk úgy együtt, hárman.
Aztán a tanárnő is azt mondta: Ha neked ez nem szimpatikus így ránézésre, akkor ne válaszd!
"Ezt a pontot nagyon sokan kihagyják vagy nem is ismerik a dig. hangszereknél!!!"
Köszönöm a biztos jó szándékú hozzászólásodat, de gondolod, hogy 40 éve szinte csak hangszerek között élőként nem tudom beállítani a zongorát úgy ahogy kell (pl. a billentés érzékenységet)?
Ne sértegess! :))))))))))
A "csoda Kawai" kifejezést kicsit gúnyosnak érzem.
Ez, a ma kb. 270 ezerért megvehető hangszer tényleg ár/érték szinten egyedülálló mind hangban, mind mechanikailag (billentés), mind esztétikailag.
Profi szintre persze, hogy nem a 200-300 ezer körüli árszint való. Ez nem is kérdés. Amúgy profik is olykor használnak digitális zongorát is, ha pl. nem akarják zavarni a többi családtagot vagy szomszédokat, leginkább akusztikus zongora mellé... de nagyon nem ezen az árszinten.
Ez az árszint az első komolyan vehető, belépő, tanuló hangszer szint, amivel egy kezdő a szuperintenzívnél lassabb tanulási görbével kb 5 évet rendben van. Az alatt a kb 5 év alatt pedig kiderül, érdemes-e jobbat, drágábbat venni...
A lényeg persze kimaradt: az hogy valami nagyon érzékeny, nem biztos hogy olyan jó! Esetleg fel kellett volna ajánlani a tanárnak, hogy nézze meg más billentésérzéksenységi beállíttásban is azt a "csoda Kawait"! Még abban is adhatott volna instrukciót, hogy melyik fokozatban érdemes használni a hangszert. Ezt a pontot nagyon sokan kihagyják vagy nem is ismerik a dig. hangszereknél!!!
"Hűű, de oda kell figyelnem, hogy mit csinálok! Érzékeny a kicsike."
Valószínűleg aki rendes akusztikus hangszeren játszik évtizedek óta (főleg még tanít is), annak egy villanyzongora nem fogja azt nyújtani, amit megszokott és sokan ezért is vetik el egyből ezeket, hogy használhatatlanok adott profi szinten.
Más megközelítésből pedig azt is mondják, hogy a megfelelő technikával rendelkező gyakorlott zenésznek minden hangszeren tudnia kell ugyanazt a minőséget produkálnia.
Mindkét álláspont azonban bőven átitatott a szubjektivitással, hisz akár egy cipőnél is, mindenre lehet mondani, hogy ebben is - abban is el lehet járni, csak a használójának nem mindegy hogy kényelmesen érzi-e benne magát! Legkényelmesebben meg szerintem úgy is egy akusztikus zongorán érzi magát mindenki, aki megtapasztalhatta már, hisz mindig az a mérce, a dig.hangszereket is azokhoz képest fejlesztik...
Bár engem nem kérdezett senki, nekem is KDP-90 jó féléve.
Nagyon el van találva az a hangszer!
Tizenéves lányom a zongoratanárnál egy viseltes pianínón játszik, és a "zenekar órán" gyakran játszhat hangverseny zongorán, tehát két akusztikussal is van tapasztalata.
Többször mondta már:
"Amit ezen (a Kawain) el tudok jól játszani, azt az összes akusztikuson még jobban el tudom játszani."
Ezt a mondatot picit értelmezem, mert lehet, hogy valaki nem úgy érti, ahogy lányom gondolta.
A Kawain nem nehezebb játszani, hanem dinamikailag igényesebb, jobban odafigyelő játékot kíván, és egy leheletnyivel "erősebb" billentése van, mint az átlag húrosoknak. (Ezt piszok nehéz szavakkal leírni. Most jövök rá, ahogy próbálom.:))
Én alapból hegedűs vagyok, (a pianínó a 2. hangszerem) így innen hozok példát, ha nem untatlak benneteket.
Egy "olcsóbb", nem "mesterhegedűn" (direkt az idézőjelek!) nehezebb "azt a hangot" kihozni, mint egy több kategóriával magasabb hangszeren.
A mester hegedű:
kevésbé reccsen be;
máshogy "dobja" a vonót;
az A húr mindig lágyabb, a többihez illeszkedő;
a G húr mindig bársonyosabb;
az E húr sem olyan éles... stb, stb.
Szóval a KDP-90 azért népszerű az egész világon(!) több éve már ('14-ben jött ki, tehát azért nem egy őstulok), mert olyanoknak készül, akik az első 5-8 évüket töltik a zongora tanulással. Éppen olyan, hogy megszokjad pl. az egyenletes dinamikát, az eléggé erős billentést, stb.
Erre éppen 3 hete erősített rá a lányom zongoratanára, aki nálunk járt.
Odaült a zongihoz (előtte ezen a típuson még nem játszott) és néhány ütem után:
"Hűű, de oda kell figyelnem, hogy mit csinálok! Érzékeny a kicsike. De nagyon rendben van a hangja és a mechanikája is."
(Jól esett, hogy egy szakember is megerősített abban, amit én is tapasztaltam.)
Ha teheted, próbáld ki a Kawai bútor-típusúakat is. Elsősorban KDP90, (a CL-36 inkább minimálbútor, bár a billentése épp picivel jobb), illetve valamivel büdzsé fölött a CN27-et érdemes megnézni, illetve elődjét a CN25-öt. (A CN25 listaáron a magyar forgalmazónál szerintem drága szerintem. Ha annál olcsóbban belebotlasz, akkore kifejezetten érdekes lehet neked).
Rolandból az RP501R / illetve elődhe RP401R a legolcsóbb bútor típus, ami fölélő a büdzsédnek.
Yamahából meg a CLP-535 illetve CLP-625 a továbblépés, megint fölélőve a büdzsének. Az informált döntésez érdemes lehet kipróbálni ezeket. Zongorát sok évre vesz az ember, elkötelezett felhasználó esetén megfontolandó lehet megtoldani a büdzsét (ha kell, kicsi t várni a vásárlással).
Szerintem digitális zongora választásnál a legfontosabb tanács, hogy próbáld ki személyesen, és ha teheted, legalább a Kawai + Roland + Yamaha szóba jöhető modelleit... A második legfontosabb tanács: vigyél egy nem gagyi fejhallgatót a próbákra (ugyanazt minden próbára), ha a fejhallgatóval is rendszeresen tervezed használni a leendő zongorádat.
Ez lesz az első digitális zongorám. Fontos szempont számomra a mechanikája és a billentés. Valószínűleg a yamaha ydp 163- at választom mert a bútor tipusúak jobban tetszenek. Köszönöm a segítséget !
Milyen zongorát szeretnél? Hordozhatót? Bútort? Vagy a kettő közötti minimálbútort mint pl. a Roland F-140R? Várhatóan hogyan fogot sokat használni? Fejhallgatóval (is)? Saját hangszóróján (is)? Külső erősítéssel (is?)
Mennyire fontos a mindenféle (nem feltétlen zongora) hangszín, a különféle effektek? Milyen külső csatlakozások a fontosak? USB-midi? USB-stick? hagyományos MIDI? Bluetooth?
stb.
Az általad felvetett modellek alapján a Minimálbútor / esetleg bútor kategórára tudok tippelni. A bútor, amellett, hogy szebben mutat a lakásban, jobban szól a saját hangszóróin keresztül... cserébe nehéz mozgatni.
Ami a Yamahákat illeti, az YDP-163 és CLP-525 van ebben az árkategóriában...
Ami a Rolandot illeti, én inkább az FP-30-at ajánlanám helyette szettben, az újabb és jobb billentésmechanika miatt, mint az F-140R-t. Vagy ha a teljes bútor előny, akkor az RP501R / RP401R valamelyikét -- bár picit a célbüdzsé felett vannak... amúgy a kettő között minimális a különbség, kb. bluetooth nincs a régebbiben.
Még két márkát ajánlanék figyelmedbe:
Elsősorban a Kawai-t. Egyrészt a Kawai FP-30 fő vetélytársát, a Kawai ES-110-et, szintén szettben. Specifikációban szinte mindenben a Roland az erősebb, mégis összképben, autentikus zongora-élményben -- a billentés autentikus voltában is -- mégis sokan a Kawai-ra szavaznak. Leginkább ízlés kérdése és ki kell próbálni...
Továbbá a Kawai CL-36 és KDP-90 zongorákat. A CN-27 már a büdzséden túl van. Ha esetleg ki tudsz fogni olcsóbban egy CN-25-öt (a CN-27 elődje), akkor az is kifejezetten érdekes lehet.
Illetve a Casio-t, tőlük is leginkább az AP-270, AP-460, PX-870 zongorákat. Őket leginkább a tudásukhoz képest olcsó áruk miatt szokták ajánlani, és az x50-x60-x70 zongorák rendesen hoztak a korábbi változatok lemaradásából.
Ehhez is örömmel ülök oda, és nyilván sokat használt már a gép, ráadásul én is használtan vettem. 150k volt a max amit adtam volna a hangszerért + egy esetleges javítás, filcek cseréje...
Max majd egyszer egy AP460 vagy kawai kdp90 ha lesz 200 ezer körül. Annál többet így hobbi zongoristaként nem adok hangszerért. Sajnos így is kevés időm van játszani, de mivel egy általános, 6 éves zenesulit több tízenéve befejeztem, nem szeretném elfelejteni ezt a tudományt....
Kaptam egy ajánlatot, nem is titkos az ár, 15 rugó, egy hangszerbolt kicserélné mindhárom filcet a casio ap 250-ben. Mikor rákérdeztem milyen anyagról van szó azt írták általános zongorákban használt filcek.
a 73 vagy 76 billentyűs szintik nagy része nem kalapácsmechanikás. A ma gyártott digitális zongorák túlnyomó része 88 billentyűs. Biztosan nem véletlenül :)
