Sokat gondolkoztam ezen, mert például amikor anyámék, nagymama, szomszédnéni főztek a húslevest akkor a főzés előtt mindig kilopkodtuk a karalábét, sárgarépát.
Azt tudjuk, hogy van humánus állatvágás, de nem a szadista ipari állatvágásra gondolok, és szerencsére ott sem mindig van ilyen.
Na de amikor kihúzom a sárgarépát a földből vajon megérzi?
Hogyan kell humánusan kihúzni a földből, hogy ne fájjon neki?
Fájhat nekik amikor esszük őket?
Nagyon fontos, hogy ezt tudjam, mert nem szeretnék a karalábénak sem fájdalmat okozni amikor jóízűen rágcsálom.
Nyilván egy kezdő sátánista nem is meríthet jobb ötletet, a szebb fundamentum a Biblia lehet számára az irányadó.
Eszerént te satanista áldozati termékek előállítását finanszírozod mohó, kapzsi fogy. szokásid által? Mert állatok lemészárolása, megnyúzása, kibelezése mindennapi rutingyakorlat ama vágóhídakon, miknek áldozati termékeit nap mint napi vérszomjadban kielégülésig csócsálod, nem épen az irgalmadról tővén tanúságot...
"kain nem mezőgazdasági növénytermesztő volt, áldozata is ezekből tevődött össze és Ábel meg a barikát vitte áldozni, így gondolom az egyik növényevő volt, míg a másik állatevő... Javíts ki ha nem ezt olvasod az áldozatoknál..."
.
És az Hannibal LechteÚr nem is bírt ránézni Káin szánalmas karfiol filéire. Ám a húst bámulni kezdte.
Nyilván egy kezdő sátánista nem is meríthet jobb ötletet, a szebb fundamentum a Biblia lehet számára az irányadó.
.
Mózes III. könyve:1:6Azután vonja le az égőáldozat bőrét, azt pedig vagdalja el tagjaira.
Mózes III. könyve:1:12Azután vagdalja el azt tagjaira, a fejével és kövérjével együtt, a pap pedig rakja azokat a fára, amely az oltáron lévő tűzön van.
Mózes III. könyve:1:9A belét pedig és lábszárait mossa meg vízben, és füstölögtesse el a pap az egészet az oltáron egészen égőáldozatul. Ez a tűzáldozat kedves illatú az Úrnak.
Mózes III. könyve:3:9Azután áldozzék az Úrnak e hálaáldozatból tűzáldozatot: a kövérjét, a farkát egészen, amelyet a hátagerézdi végénél vágjon el, és a belét takaró kövérjét, és minden kövérjét, amely a belek közt van.
Mózes II. könyve:29:16Azután vágd le a kost, és vedd annak vérét, és hintsd azt az oltárra köröskörűl.
Mózes III. könyve:1:15És vigye azt a pap az oltárhoz, és tekerje ki annak a fejét, és füstölögtesse el az oltáron, a vérét pedig bocsássa ki az oltár falára.
Mózes III. könyve:1:17És hasítsa meg azt a szárnyain, de el ne szakassza egymástól, és füstölögtesse el azt a pap az oltáron a fán, amely a tűzőn van, égőáldozatul. Tűzáldozat ez, kedves illatú az Úrnak.
.
A környezettudatos bibliahívő úgy tekeri ki az állat nyakát, hogy ne szakadjon le teljesen. Ez ilyen kegyelmi rítus..
.
Mózes III. könyve:5:8És vigye azokat a paphoz; az pedig áldozza meg először azt, amely bűnért való áldozat, és tekerje ki annak fejét nyakcsigájánál, úgy, hogy el ne szakassza.
ű.
Ez valami alapvető botulizmus... Nem csak a széklet lesz tőle HÍÍÍÍG.... :)
Csapnivaló a következtetési képességed, de akkor ezek szerént te még nem láttál gyümölcstermesztő őstermelőt szalonkázni, s a 239-es hsz-ban is érdekes dolgokat olvashatsz Abliánus bárányáldozatjával kapcs., hamán magadtól nem voltál képes ennek után'járni...
kain nem mezőgazdasági növénytermesztő volt, áldozata is ezekből tevődött össze és Ábel meg a barikát vitte áldozni, így gondolom az egyik növényevő volt, míg a másik állatevő... Javíts ki ha nem ezt olvasod az áldozatoknál...
"Mi a csuda az az " autentikus isteni kinyilatkoztatás"?"
Ami bizonyosan Istentől származik, és nem valami hamis próféta vagy az Antikrisztus bemondása.
Mellesleg pedig nem véletlenül tettem hozzá az "esetleg" kitételt. Ugyanis a lényeg, hogy ki mit hisz. Ha azt hiszi, hogy az Isten folyamatosan kinyilatkozik az Egyházon keresztül, akkor katolikus. Ha azt hiszi, hogy Isten csakis a bibliai szövegekben nyilatkozott ki. akkor elkövetik a reformátusok és evangélikusok hibáját, pláne hogy a bibliai szövegek a 4-5. századig (azaz Jézus kereszthalálát követő több évszázadig!) a vallási vezetők gyurmázásának tárgya volt. Hogyan nyilatkozhatott volna ki Isten a bibliai szövegekben, ha i.sz. háromszázvalahányban még aktívan átírogatták a szövegeket egyházi korifeusok, meg önkényesen "szentnek" nyilvánítottak egyes szövegeket és "eretneknek" másokat? És vannak akik azt hiszik, hogy semmiféle szöveg nem Isten kinyilatkoztatása, hanem emberek ujjból szopott írásai. Na ők az ateisták.
"Amúgy itt a legnagyobb csacsiság amit leirtál hogy a szentek vagy pápák isten kinyilatkoztatását közvetitenék. Még katolikus fejjel butaság."
Nem az.
A katolikus hit alapja a "szent hagyomány", azazhogy az Egyház teljes történelme Isten szándékainak megnyilvánulása. És hogy nemcsak a Biblia a "szent" kinyilatkoztatás, hanem minden ami azóta az egyházzal történt hasonlóan "szent". Tehát a szentemberek és a pápák mondandója is pont ugyanúgy "Isten Szava", mint a Biblia.
Nos nem értem mitől lett a hit, a vallás, a kereszténység egyik-másik felekezetnének fő szempont a vegetáriánus étkezés
Ha lennék ilyen, akkor ők csopán az eredeti kezdetit hirdetnők üdvözlendő mód', a többiek fő szempontja viszont farízeus mód' hajtogatni, mintha ettől függne a lelkiüdvösségök: mán nem a kezdetekkor élünk, nekünk mán megengedte Isten.
Kain vegetáriánus volt
Ezt meg honnat veszöd?
Ábel húsevő
Hát ezt?
elkalandoznak a gondolataim az édenkerti teremtésnél
"Nos nem értem mitől lett a hit, a vallás, a kereszténység egyik-másik felekezetnének fő szempont a vegetáriánus étkezés, mintha ettők függne a lelkiüdvössége?"
Erre egyszerű a válasz: bibliabúza bálványimádás, amit köznapian "fundamentalizmus"-nak nevezünk. Tehát hogy semmi nem számít az égvilágon, csak amit a "hűdenagyonszentnek" hitt szöveg ír. A holt ókori szöveg előbbrevalóbb és "szentebb" mint bármi ezen a világon, beleértve az esetleg autentikus isteni kinyilatkoztatásokat is.
A katolikusok kifejlesztettek egy pragmatikus hozzáállást a "szent" dogmákhoz. Azzal, hogy a teljes egyház történetét "szentnek" tekintették, kivédték azt a hibát, hogy az új ismeretek esetleg ellenmondanak a bronzkori szövegeknek. A katolikusok szerint az összes szent és az összes pápa Isten kinyilatkoztatását közvetíti, tehát a kinyilatkoztatás nem ért végett, hanem folyamatosan történik.
Amikor viszont a katolikus egyház az intézményesült hierarchiába merevedett, minden hitében újító a katolikus egyház gyakorlatával szemben kellett a maga hittételeit meghatároznia. Így a reformáció vezérelve az lett, hogy a katolikus egyház hagyománya nem "szent", és csakis az Írás az ami Isten kinyilatkoztatása. Minden ami azóta történt, az csak tévelygés. Így született meg a "sola sciptura" elve, hogy csakis a "Hűdenagyonszent Biblia" szövege számít csak. Se a katolikus szentek, se a pápák enciklikái se a valóság tényei semmit se számítanak. Csak az számít, hogy mit ír az Íge.
Na ezt tolták tovább a szektás bolondok, amikor is a bibliás süketségek egyoldalú értelmezéséhez ragaszkodva olyan hülyeségeket írtak elő a híveiknek, hogy mivel "hűdeszent" szöveg a teremtéskor a füveket meg a fák gyümölcsét adta Isten az embernek élelemül, ezért nekik vérvegánoknak kell lenniük, és a vérvegánságot kell minden fórumon terjeszteniük. Csakhát ezzel a bálványimádás vallásos bűnét követik el: az Élő Isten (esetleg) autentikus szavával szemben az ókori emberek holt szavát imádják "szentként". A biblia-ultrafundamentalizmus ugyanis egy bálványimádás. Nem Istenben hisznek az ultrafundamentalisták, hanem a Szövegben.
Nos nem értem mitől lett a hit, a vallás, a kereszténység egyik-másik felekezetnének fő szempont a vegetáriánus étkezés, mintha ettők függne a lelkiüdvössége?
Vissza az eredeti koncepcióhoz, pl. a fű és a fa evéshez, mert akkoriban még az emlősök ezt ették a szerzők szerint, aki/k ott sem volt/ak, senki nem volt ott a teremtésnél?
Ha elkalandoznak a gondolataim az édenkerti teremtésnél, akkor elmondható, hogy Kain vegetáriánus volt, míg Ábel húsevő... Na akkor melyiket kellene követni?
És? Egy bronzkori "vadembernek" úgy tökéletes a világ, ha a dús növényzeten bőven tenyésznek a vadak, a vízek penig nyüzsögnek az állatoktól. Ezt a "tökéletességet" nem zavarta meg számára az, hogy a farkos széttépi a nyuszit, a medve penig a szarvost. Még a saját halálát is "helyénvalónak" vélte. Neki csak az volt a lényeg, hogy kedvére vadászhassék, halászhassék, mentől dúsabb állatállományát az Isten megvédje a ragadozóktól s hosszú élettől betelvén utódaiban éljen tovább neve...
„Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Istene és Atyja mindeneknek, aki mindenek felett van, mindent áthat, és mindenben jelen van” (Ef 4:5-6).
Mindent áthat, mindenben jelen van, a A Szentlélek által.
Mert Isten állítólag tökéletes, és egy tökéletes lény nem tud a tökéletesnél sz@rabb világot teremteni. Ha ugyanis nem tökéletest csinálna, akkor maga se volna tökéletes. Ami ugye meg nonszensz, hiszen Isten a leges-leg-tökéletesebb.
A világban lévő tökéletlenségek a hívők szerint nem Istentől vannak, hanem mondjuk a patásördögtől, vagy az Istennel szembeszegülő engedetlen embertől, vagy a Teremtőnél kisebb irigy istenkék áskálódásától, vagy az Isten ellen fellázadó főangyaltól, de nem Istentől, mivel Ő tökéletes.
Látom, ezt még a teológiai vizsgálódásodban nem vetted észre. Hogy van először egy tökéletes Isten és annak a tökéletes teremtése, és mindig van utána valami történés, ami megmagyarázza, hogy ennek ellenére miért is nem tökéletes az a világ, amiben a hívő él.
"Bronzkori "vadembereknek" pláne nem okozhatott."
Nem is okozott!
Szépen kimagyarázták, hogy a Paradicsomi "bűnbeeséssel" jött a világba a halál. És aztán meg szépen beillesztették a hitelvekbe, hogy az Isten konkrétan a leölt és vérüket kifolyatott állatok éget bűzét szereti, mert az "kedves az Úrnak."
Valóban nem voltak a bronzkori emberek olyan finnyás hippik, mint a mai vérvegánok. Azon se akadtak ki nagyon, ha egy csatában karddal kellet kivágniuk a nő hasából a magzatot, hiszen ugyanezt csinálták a férfiakkal is amikor kifordították a beleiket. Más világ volt. Egyes széplelkek el sem tudják képzelni mennyire. És ez a más világ más mércéi szépen tükröződnek a korabeli "szent" írásokban.
"Nyalván akkor leállott volna a szaporodás, pancserkém..."
Hát akkor az bizony nem lett volna tökéletes világ. Ugyanis akkor az újonnan születettektől Isten elvette volna a gyermekvállalás örömeit. Ekkora g.cit!
Ebből nem jössz ki sehogyan se jól. Ugyanis a "szaporodjatok és sokasodjatok!" utasítás szükségszerűen ellentmondásban van a halál nélküliséggel egy véges kiterjedésű világban.