"Elfoglalták, ugyanúgy ahogy a magyarok is elfoglalták."
Mi, magyarok betelepültünk a Kárpát-medencébe, itt alapítottunk államot, tkp. itt lettünk azzá, akik vagyunk. És nekünk nem Clemenceau és bandája az államalapítónk, hanem I. István király, és országunk elidegeníthetetlen része Kárpátalja is.
De te csak csűrd-csavard-bonyolítsd a dolgot, mert a lényeg, hogy Kárpátalja (is) bárkié lehet, csak a magyaroké nem, igaz-e?
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte:
„A málenkij robot és a holodomor áldozatai is a sztálini diktatórikus rendszer elszenvedői. Fontos, hogy európai szinten is elítéljük ezeket a cselekedeteket, és ne engedjük, hogy hasonló megismétlődhessen. Magyarország jószomszédként mindig kiállt Ukrajna mellett, elsők között ismerte el a holodomort népirtásnak, és itt, az Európai Parlamentben is támogatjuk ezt a kezdeményezést” – szögezte le.
Csak 1932-33-ban az ukrán falusi lakosság egyötöde halt meg - emlékeztetett a kérdéssel foglalkozó üzenetében Kucsma elnök. Az éhínség és a tömeges megtorlások magának a nemzetnek a létezését veszélyeztették - emlékeztetett az államfő.
Éhínség volt a 30-as években az egész Szovjetunió területén, különösen a délnyugati részeken, 6 millió halált eredményezett. De ennek mi köze a kamudomorhoz?
Ukrajna idén emlékezik az 1932-33. évi nagy éhínség 70. évfordulójára, különböző rendezvényeket tartanak és a tervek szerint emlékhelyet létesítenek a fővárosban. Szerdán parlamenti vitanapot rendeztek erről a tragédiáról, amelyet Leonyid Kucsma elnök javaslata értelmében az ukrán nemzetet sújtó népirtásként kellene megbélyegezni.
Erőszakos kollektivizálás Ukrajnában, amely a múlt század legnagyobb részében a Szovjetunióhoz tartozott és annak egyik legfőbb gabonatermő területét alkotta, termékeny földje ellenére ebben az időszakban három ízben is pusztított szörnyű éhínség. Az 1921-23. évi a polgárháború befejezése előtt kezdődött, s a szárazság, a világháború és a polgárháború következményein túl szerepet játszott benne az akkori rendszer agrárpolitikájának csődje és a hadikommunizmus politikája is. A második, 1932-33. évi éhínségben nagy szerepe volt a szovjethatalom tudatos fellépésének az ukrán parasztság széles rétegei ellen, ez járt a legsúlyosabb következményekkel, majd a II. világháború után, 1946-47-ben újabb éhínség pusztított az országban.
Csak 1932-33-ban az ukrán falusi lakosság egyötöde halt meg - emlékeztetett a kérdéssel foglalkozó üzenetében Kucsma elnök. Az éhínség és a tömeges megtorlások magának a nemzetnek a létezését veszélyeztették - emlékeztetett az államfő.
Haverod követeli vissza az ukránoklakta kárpátalját az ukránoktól.
De nem is kell addig visszamenni hisz csak pár évtizede volt hogy a oroszország legyilkolta / deportálta a krimi tatárokat és oroszokat telepitett a helyükre a krimbe.
De nem látom itt egyikőtöktől sem hogy azt követelné az oroszoktól hogy aggya vissza a krimet a tatároknak.
