"oldjunk meg mindent saját erőből és akkor minden ok......"
Teljesen rendben van, csak akkor fizessenek kártérítést, amiért mi gyakorlatilag "önként" az ő ajánlásukra lemondtunk mindenről, mert ugyebár ezeket a feltételeket ők "súgták"meg.
"Szóval mi lemondtunk egy csomó dologról, hogy a belépésünk ne "zavararja" meg a kialakult piaci rendszert. Ezért "cserébe" löknek időnként egy kis pénzt. De nem ám szabad felhasználásra!"
Úgy tudom, nem lehetetlen a kártérítés végtelenségig fizettetése, példa van rá.
Ikvai: bőven belefér a büdzsébe a 4-es metró2010. július 01., 12:48
Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint a 4-es metró megépítésének költségeit elbírja a fővárosi költségvetés teherbíró képessége
Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint a 4-es metró megépítésének költségeit elbírja a fővárosi költségvetés teherbíró képessége
A 4-es metró első szakaszának befejezéséhez szükséges forrás rendelkezésre áll, a második szakasz 69 milliárd forintnyi fővárosi támogatása pedig bőven belefér a fővárosi költségvetés teherbíró képességébe - mondta Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes.
Emlékeztetett: Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje többször hangoztatta, hogy 100 milliárd forint hiányzik az első szakasz befejezéséhez. Ez az állítás azonban "teljességgel alaptalan" - jelentette ki.
Elmondta: az első szakasz finanszírozására a 2012-es befejezésig 172 milliárd forint állami támogatást - ebbe beleértve a Kohéziós Alap támogatását is - és 33 milliárd forint fővárosi forrást terveztek. A 172 milliárd forintos projektköltség tartalmaz 31 milliárd forint általános tartalékot is, amivel a költségtúllépés - például többletkövetelések - kockázatát fedezi a város.
4-es metró: 67 hetes késéssel futott be a pajzs
Műszaki nehézségek nélkül érte el a 4-es metró északi alagútépítő pajzsa is a Baross téri megállót, ezzel lezárult a pajzsos alagútépítés az új vonal első szakaszán .
Az Európai Bizottság döntése miatt a Kohéziós Alap támogatásban nem elszámolható 11 szerződéstaz állam és a főváros a 2004-ben megkötött szerződésük alapján közösen finanszírozzák, következésképpen a főváros részéről nem beszélhetünk forráshiányról, mivel a főváros fizetési kötelezettségeit - így a többletköveteléseket fedező általános tartalék és a 11 szerződés finanszírozásának forrásai is - beterveztük a főváros költségvetésébe - szögezte le.
A második szakasszal kapcsolatban Ikvai-Szabó Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros a befejezésig, vagyis 2014-ig 96 milliárd forint állami forrással - beleértve a Kohéziós Alap támogatását - és 69 milliárd forint fővárosi forrással számol, és - hasonlóan az első szakaszhoz - a második szakasz projektköltsége is tartalmaz 15 milliárd forint általános tartalékot.
Megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását a 4-es metró I. szakaszának fejlesztésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - közölte az NFÜ pénteken.
A beruházás összesen 212 milliárd forintos támogatást kap, ebből 181 milliárd forint uniós forrás, 41 milliárd forint költségvetési támogatás. A projektigazgatóság tájékoztatása szerint a 4-es metró első szakasza összesen 353 milliárd forintba kerül.
Az NFÜ közleménye szerint a 4-es metró megépülésével "fellélegezhet" Budapest közlekedése. A megépülő metró naponta 350.000 utas közlekedését teszi gyorsabbá és kényelmesebbé. A beruházás várhatóan 2012-ben fejeződőik be műszakilag.
Az NFÜ a projekt uniós támogatásával kapcsolatban kiemeli, hogy beruházás az unió számára is kiemelten fontos, hiszen környezetvédelmi szempontból is hozzájárul egy nagyváros környezetbarát közlekedésének megteremtéséhez.
A mostani döntéssel immár 11 nagyprojekt kapott brüsszeli igent, ezeken felül további 16 nagyprojekt van túl a kormánydöntésen, amelyek közül 12 már Brüsszelben várja a támogató döntést. A magyar fejlesztéspolitika sikerének tekinti az NFÜ, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország nyújtotta be Brüsszelnek a legtöbb nagyprojektet.
Az NFÜ emlékeztet arra, hogy az elmúlt napokban döntött Brüsszel a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal fejlesztésének támogatásáról. Ez a beruházás volt az első közlekedésfejlesztési nagyprojekt az unióban, amelyet a 2007-13 közötti időszakban Brüsszel a támogatásáról biztosított.
A most elfogadott nagyprojektek is részét képezik annak az 1200 nagyberuházásnak, amelynek uniós és hazai forrásból finanszírozott projektjei a magyar vállalkozásoknak 2440 milliárd forint értékben adnak megrendeléseket a következő két évben. Ezek közül 850-re már megkötötték az uniós támogatási szerződést, közel 500 projekt esetében, 800 milliárd forint értékben pedig már elindult vagy a közeljövőben indul a kivitelezés - áll az NFÜ közleményében.
A termelő gazdaságunk felszámolása után? Most ugye viccelsz. Nem véletlenül alakították gazdaságunkat javarészt felvevő piaccá már az EU-ba lépés előtt gondosan. Ahhoz, hogy saját lábra álljunk, újra kellene indítani az egészet, és kilépni, hogy újra szedhessünk vámot.
Orbán: €s pénzek nélkül is képes a magyar gazdaság 2%-os gdp növekedésre!!!!!!! És ő tudja, mert ott van a közelben, 444.-ék meg hazudoznak össze-vissza!!!!!!:DDDDDD
Ne feledkezzünk meg a kötelező önrészről se. Így eshet meg, hogy egy olyan projektre adnak pénzt, amelyre igazából nincs is szükség (pl. díszkő burkolat a főtérre), amit erősen túláraznak, hogy a vállalkozó a zsebekbe visszacsurgatott pénzek után is kifizethesse éhbéren tartott rabszolgáit, és ehhez jön az önrész, amely által minden adófizető szponzorálja ha akarja, ha nem, ezt az egész disznóságot.
Pontos leírás, és mindezt még azzal is megfejelik, hogy ciklikusan műválságokat generálnak, hogy pénzügyi összeomlással fenyegetőzve elszivattyúzhassák az adófizetők pénzét is, akik pedig közvetlenül nem is kaptak a gyarmati alamizsnából.
Ez tehát nem egy óriási ütőkártya, hanem egy marhaság.
Nem addiga !
A helyzet az, hogy a belépéskor Gyurcsányék elfogadták a kvótarendszert, amiben ki lett osztva, hogy ki mennyi cukrot, bort, autót, kenyérpirítót stb termel. Szóval mi lemondtunk egy csomó dologról, hogy a belépésünk ne "zavararja" meg a kialakult piaci rendszert.
Ezért "cserébe" löknek időnként egy kis pénzt.
De nem ám szabad felhasználásra!
Munkahelyteremtésre meg a szociális helyzet javítására tilos használni.
Ez arra való, hogy odaadjuk a nagy nyugati cégeknek, például túlárazott autópályaépítésre, hogy hatékonyabban hordhassák az áruikat a Balkánra.
De rendszeresen belenyomják az orrunkat, hogy milyen gavallérok, hogy "ingyé" kapjuk tőlük a zsozsót...
A németek végülis beismerték, hogy sikeresen kiépítették a gyarmatrendszerüket.
Nyilvánvalóan nem állnak pontos számítások emögött a kijelentése mögött. Rámutat az EU-s gazdaság egyik fontos elemére, de nagyjából annyira lehet szó szerint venni, mint amikor Lázár János arról beszélt, hogy Magyarország valójában többet veszít az EU-tagsággal, mint amennyit nyer. Akkor tételesen cáfoltuk a magyar kormány ehhez hasonló állításait.
Günther Oettinger volt az, aki az oroszbarát német üzletember Klaus Mangold magángépén utazott Budapestre tavaly tavasszal.
" tehát visszaadjuk nekik a 100 eurót. Mi a történet eredménye? A németek ideadtak 100 eurót, amit aztán visszakaptak, tehát „nullában” vannak. Nálunk viszont ingyen itt maradt a sok gép, jármű, mittudoménmi. Tehát a történetnek ugyanaz a vége: kaptunk ingyen egy csomó mindent. Ennek a felfogásához sok ész nem kell."
Hát, ennél azért több kéne.
Mert a német sem ajándékba kapta azt, ami végül ide kerül.
Ha a köldökzsinórvágó ollókat ún. EU-pénzből vettük volna meg, akkor most azt harsogná az EU-pénzen kitartott balliberális, hogy az EU nélkül még megszületni sem tudnánk.
Franciaországi, kis hegyvidéki szállodába érkezik egy turista, megkérdezi van-e üres szoba kiadó, és letesz egy 100 euróst a pultra. A szálloda tulajdonosa megörült, mert mostanában igen pangott az üzlet, és a legjobb szoba kulcsát adta a vendégnek, aki el is indult fölfele a lépcsőn, hogy elfoglalja a szobát.
- A tulaj fogta a 100 euróst, átrohant a henteshez, kifizetni az előző heti adósságát, és visszament a szállodába.
- A hentes fogta a 100 eurót, és elrohant a gazdához, hogy kifizesse a hitelbe kért disznót, és visszament a boltjába.
- A gazda rohant Jennyhez, a helyi örömlányhoz, hogy kifizesse annak szolgálatait, és ment vissza a farmjára.
- Jenny rohant a szállodába, hogy kifizesse a múlt héten kivett szobák árait, és letette a 100 euróst a pultra.
Ebben a pillanatban jön le a lépcsőn a turista, és közli, hogy a szoba nem felel meg. Visszakapja a 100 euróst, és ezzel elment.
Senki nem csinált semmit, és mégis mindenki kifizette az adósságát!
pontosan az lenne a lényeg hogy fejlődjünk, saját lábra álljunk. ez a segíjke rendszer bebetonoz minket a langyosba - pontosabban mi betonozzuk be saját magunkat, a nyugat meg röhög...
Csak az lenne a megoldás, hogy a nyugat mondja meg, hogy mire költsük el. Ha meg tudták termelni ezt a pénzt akkor nyilván azt is tudják, hogy mibe kellene megtérülően fektetni.
"miféle értelmes, hasznosuló, megtérülő beruházások vannak itt"
Sajna van ebben igazság.
50 hektáros földterülethez 1000 hektár földterület megművelésére alkalmas gépek vételének támogatása. Minek?
Ahol annak idején, amikor gabonát termeltek elég volt 2 szárító, mostanában a fele területen termelnek gabonát, de a nagy támogatással 10 szárító épült. Minek?
Tanya turizmus akcióban hatalmas összegek kerültek kiosztásra, azok a tanyák maradtak ugyanolyan romosak. Miért volt erre szükség?
